Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

1*930 ftroftw 8. n£OT40YAR0R<r7<n <1 Szobafestést mázolást, IMMÍSS Bárkányi Testvérek ffiffl i Elégia a városi sfrandfürdfi napfényes terveiről és jellemző megnemszületéséről I polgármester szerint Újszeged elégedjen meg a versenyuszodával és gazdasági iskolával és ne kívánja a Kaszt-fürdők megszüntetését (A Dfímagyarország munkatársától.') A mérnöki hivatal építési osztályában áll egy hatalmas, barnám festett szekrény, amelynek kulcsát Kövér Tibor főmérnök hordozza magával. Ebben a szekrényben őrzik azoknak a szép álmoknak papírra rögzített képét, amelyek elsikkadtak, elsüllyedtek a mei-sztelen és ötlettelen közigazgatás álomtemetőtőjében. Itt sárgulnak és porosodnak a városi zenepalota régi, elfelejtett tervei, a telken, amelyre ezek a tervek készültek, az Oroszlán uccai bérház épült fel két évvel ezelőtt Itt megtalálható a második városháza terve, néhány vázlat a soha /ef nem épült vásárcsarnokról, a négyfelé tagolt Taschler-féle telek elkallódott munkásházainak alaprajzai (ezeknek a terveknek az eltemetője a Társadalombiztosító volt, de belesegített valamicskét a szegedi hatóság közönye ÍJ). De ebben a szekrényben húzódik meg az a papirgöngyöleg is, amely arról árulkodik, hogy milyen széppé, milyen nagyvárosivá és milyen hasznossá tehette volna a mindig mással törődő város a Tisza ujszegedi partját, ha oda felépiti a néhány esztendőid ezelőtt megtervezett modern városi strandfürdőt. Újszeged félszázados jubileuma csalogatja most «lő az álomtemető barna szekrény poros rekeszéből ezeket a szépen elgondolt rajzokat Annyit beszélnek, írnak mostanában Újszeged igényeiről, •fejlesztésének szükségességéről, módszereiről és lehetőségeiről, de ezekről a lassankint elrongyolódó tervekről mindenki megfeledkezett Pedig kétségtelen, hogy ezek a tervek, ezeknek a terveknek a megvalósítása vetné meg leginkább a sokat emlegetett Nagyszegedhez méltó Újszeged alapját Szegeden, különösen az ujszegedi partokon néhány ér alatt hihetetlen mértékben kifejlődött a strandélei. S& közúti hídtól — amelyet idegenforgalmi szempontból jogosan nevezhetné el a szegedi okos Tokaipatriotizmus (világhíres tervezőjének nevéről) Eiffel-hidjának — egészen a Bertalan-emlékig szorosan egymás mellett sorakoznak fel a legkülönbözőbb strandfürdők. Ez a fürdőrendszer szintén mutogatnivaló spedálitása Szegednek, hűségesen •visszatükrözi a város társadalmának éles és rideg széttagozottságát és a szegedi közélet antidemokratikus szellemét Másutt a közös fürdők feltétlen demokráciát jelentenek. A Lidón példáol együtt lubickol a tenger \i 'ében az aktiv főherceg az emigrált orosz urasági lakájjal és a vízbe senki sem viszi be rendjeleit rangját, társadalmi tekintélyét A Tisza azonban, legalább is a szegedi partok között, nem tűri el ezt a társadalmi keveredést, ezt a vizi egyenlőséget Itt minden kasztnak, minden osztálvnak külön partrészt hasított ki az előzékeny város, itt nem vegyülhetnek össze a különböző csoportokhez tartozó emberek, itt külön; Tiszájuk külön strandjuk van a bíráknak és a postásoknak, a vasutasoknak és a tiszti tselőknek, a szabóiparosoknak és a munkásoknak, a munkások gyermekeinek és a Stefánia-Szövetség által gondozott gyermekeknek. A strandokat valóságos drótsövény választja el egymástól és minden kategória féltékenyen vigyáz a maga saját külön határaira. Határsérlésről szó sem lehet sőt a strandkőzi forgalom is lehetetlen, mert nem vezették még be az utlevélrendszert és a vízumkényszert Azért mégis ki"ejlődött a strandélet Szegeden és a meleg nyári napok tízezrével csalják, kényszerűik a hűvösebb ujszegedi partokra a tikkadt városi népeket A hosszú partrész homokja alig látszik ki a színes fürdőtrikók és a barnára sült emberbőrök alól. Ez a szervezetlen, rendezetlen, túlságosan szabadjára engedett strandélet azonban csak helyi szempontból jelent valamit "ami — el kell ismerni — egymagában is örvendetes, mert hiszen egészséget felfrissülést, uj erőt jelent a nyári hónapokban a szabad levegő, a Tisza friss vize és selymes homokja, de annyi sokat hangoztatott idegenforgalom szempontjából nem jelent semmit a világon. Mert hát ez a primitív rendszer nem alkalmas arra, hogy bárkit is idecsalogasson a szegedi partokra, akármilyen szépen is süt itt a nap, akármilyen selymes is a Tisza homokja. Idegenforgalmi szempontból esak akkor lenne Jelentőségük ezeknek a partoknak, ha rajtuk olyan für3ő épülne, amely a nyers homokon, napfényen és vízen kivül európai kényelmet nyújt látogatóinak, amelyhez hasonlót kétszáz kilométeres körzetben nem lehet találni. Ez lenne a célja, a szerepe a városi strandfürdőnek és ez vethetné meg a modern Újszeged természeti kincsekkel bőven megáldott alapját A városi strandfürdő terve körülbelül négy év^ vei ezelőtt bukkant föl Szegeden. A polgármester nek igen megtetszett az ötlet és gyorsan kiküldte Badenba Fenyő Lajos műszaki tanácsost, aki az ott épitett aj és modern strandfürdőt tanulmányozta. (Ez volt ezekben az években a legindokoltabb kiküldetés és a legcéltudatosabb tanulmányut) Fenyő Lajos rengeteg impresszióval tért vissza és a polgártertől kapott megbízatás alapján Kövér Tibor főmérnökkel együtt azonnal megkezdte a szegedi modern strandfürdő tervezési munkálatait A tervezők elgondolása az volt, hogy ezt a hatalmas, modern Intézményt az ujszegedi parton, a Közúti hid és a Bertalan emlék között elterülő szakasznak körülbelül a közetpén épitik fel. Erre a célra ugyanis ez a partrész a legalkalmasabb. Ide készítették eJ a kétszáz méter hossza és körülbelül ezer fürdővendég befogadására alkalmas fürdőépület pompásan sikerült terveit. A tervek szerint a hatalmas épüle'ben, amelynek ugy a Tiszára, mint az ujszegedi ligetre néző frontja művészi kiképzést kapna, rengeteg egyes és családi kabin lenne, ezenkívül hatalmas helyiség vendéglő, cukrászda, büffé számára. Széles terraszok a napfürdők céljaira és a Tiszára néző front előtt, két száz méter hosszú és husz méter széles, vasbeton oszlopokon nyugvó plató, homokfürdő céljaira. Ezeknek a platóknak a nivója olyan magas lenne, hogy a Tisza legmagasabb vizállása esetén sem kerülhetnének viz alá. Széles lépcsők kötnék öszsze a terraszokat a parttal. Szóval a mérnöki hivatal lelkes tervezői nagy ambícióval és hozzáértésser néhányheti megfeszített munka után elkészítették a városi strandfürdő modern, nyugateurópai tervelt mindenféle nézetben és metszetben. Aztán elkészítették a hozzátartozó költségvetést is. A számitások szerint a tervek megvalósításához alig négymilliárd korona, mai értékben háromszázhúszezer pengő kellett volna és abban aj időben olyanok voltak a pénzügyi viszonyok, hogy a város számára egyáltalában nem jelentett volna nehézséget ennek a szükséges ősszeg előteremtése. Ebben az időben költöttek el súlyos és drága milliókat egészen inproduktiv célokra, kisvasaira, egyetemre, fogadalmi templomra A tervező mérnökök az ujszegedi partok forgalmi statisztikája alapján rentabilitási számításokat is végeztek. Megállapították, hogy a fürdő fenntartásának minden költségét bőségesen fedezné a beléje építendő vendéglő, cukrászda és büffé bérjövedelme. Az eladott fürdőjegyek ára igy tisztán megmaradna az építési költségeire fölveendő kölcsön törlesztésére és kamataira, sőt, ha jó a szezon, akkor még tekintélyes haszna is maradna ebből az üzemből a város pénztárának. Amikor azután elkészültek a tervek és a számítások és sor került volna a kivitelre is, megindult a harc a városi strandfürdők ellen. Először az ujszegedi parton levő kasztstrandok sorakoztak csatarendbe és tiltakoztak a terv ellen, mert annak megvalósítása esetén elvesztették volna maguk alól a — partot. A város ugyanis évről-évre ad számukra porthasználati engedélyt, de igy is csak azzal a kikötéssel, hogy szükség esetén minden kártérítési igény nélkül visszaveheti a lefoglalt partrészeket. De tiltakozott és hadakozott a szép terv ellen a — konkurrencia is. A sok harcnak, tiltakozásnak az lett az eredménye, hogy a nagy gonddal és lelkesedéssel elkészített terveket szinte észrevétlenül elsüllyesztették a mérnöki hivatal barna szekrényébe, pedig mlr közgyűlési határozat is volt a strand felépítéséről. Azóta ezután nem igen beszéltek a dologról. Nagynéha, kániku'ásabb nyári napok idején, néhányan vágyakozva emlékeztek az eltemetett tervekre, amelyeknek a toronyalatti világ szinte máról-holnapra kérlelhetetlen ellenségévé. lett. Pedig Szeged város hatósága és közönsége jöjj" № IHRE renüklvfll 01C$Ó -aa tavaszi jubileumi árusítása. Sefyem nadrág 1-70, 2'80 Selyem kombiné 2'32, 5-50, 7-50 Selyem harisnyakai 2-98 Selyemharisnya hibátlan 3*85 FáSyo! harisnya elsőrendű minőségű . 2"24 Erősszálu, l-a flórharisnya . . 2'75 Férfi sokni -"50, -'75, -"98,1"25,1"35 Fürdőtrikók és az összes fiirdőcikkek nagy választékban. 160