Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

12 DftLMAOV AftOnSZAG 1930 juníus 8. Kézikönyv díjtalan I 0> ll angol WELLINGTON $. C. P. ** gázfén»- ..«AW&® papír * minőség l/P változatlan u > a legjobb I IMS KsphnM: 54 iTif^'hmrmn Míazeréaainél UCIJII1UI1IJ Kelemen ucca fá'ehetetlen hibát követ el, ha nem igyekszik ilyen, vagy ehhez hasonló módon kiaknázni azo­kat a gazdag lehetőségeket, amelyeket a Tisza nyújt ennek a szegény, vagy mesterségesen el­szegányiett, e'árvult városnak. Más városok már régen felismerték a viz nagy, forgalmat jelen­tő fontosságát. Hódmezővásárhely a mult évben nyitotta meg pompás strandfürdőjét, pedig ott nem is volt viz, ugy kellett ártézi kutak fúrásá­val biztosítani a mesterséges strandhoz a vizet. Kincs vize annak a bécsmelletti osztrák város­nak sem, ahol Fenyő tanácsos tanulmányozta a fürdőépitkezést. Ez a mesterséges strandfürdő má­ról-holnapra olyan idegenforgalmat teremtett Ba­denben, amilyenre azelőtt gondolni sem mertek. CKak Szeged hatósága húzódozik érthetetlen és megmagyarázhatatlan okok miatt a meglévő le­hetőségek okos kihasználásától. A Délmagyarország munkatársa beszélgetett az eltemetett tervekről FenyA Lajos műszaki tanácsossal, aki elmondotta, hogy ma már, ha kivitelre ke­rülne a régi terv, azon bizonyos változtatásokat végezne, mert az eltelt idő megváltoztatta a vi­szonyokat. Az ezer fürdővendég befogadására ter­vezett strandfürdő a mai, megnövekedett forga­lom és érdeklődés mellett szűknek bizonyulna. Ma már lényegesen több kabinnal, vetkőző hely­lyel kellene felépíteni a városi strandfürdőt. Hang­súlyozottan jelentette ki ismét Fenyő tanácsos, hogy erős meggyőződése szerint a város számára nagyszerű üzlet lenne ez a modern fürdőtelep, amely néhány év alatt, megfelelő propaganda ese­tén hatalmas idegenforgalmat vonzana Szegedre. — Az az ember — mondotta Fenyő Lajos, — aki ki tudná verekedni valahogy a városi strand­fürdő felépítését, megérdemelné a szobrot, mert nagy és hasznos szolgálatot tenne ennek a vá­rosnak. Beszéltünk a polgármesterről is, aki nem sok érdeklődést árult el a kérdés iránt. — Én bizony nem helyeslem azt a gondolatot, hogy a város épitse fel a váró i strandfürdőt Az ujszegedi partok strandrendszerét az élet fejlesz­tette olyanná, amilyen ma és ez a leghelyesebb megoldás. Ha ott felépülne az a modern fürdő­telep, a part rögtőn elveszítené mai kedvességét.. Hiábavaló volt minden érvelés, minden adat, a polgármester megmaradt álláspontja mellett. Szerinte ugy a szép, ugy a jó, ahogyan most van, mert hát akinek melege van nyáron, az megfürdik a Tiszában modern fürdőtelep nél­kül is. — Újszeged elégedjék meg azzal — tette azután nozzá —, hogy most megkapja a versenyuszodát és kap még gazdasági iskolát is. Nem hiszek én abban, hogy Szegedből fürdővárost lehetne csi­nálni... Miután pedig a polgármester nem hisz benne és talán Klebelsberg Kunó kultuszminiszter sem vállalkozik ilyesféle hit felkeltésére — pedig ta­lán egyetlen halk hangon elmondott rövidke mon­datba összesűrített óhajtásába kerülne —, nagyon valószínű, hogy nem támadnak fel az eltemetett tervek, hogy az ujszegedi parlok továbbra is megmaradnak olyannak, amilyenek eddig voltak: csordajárásnak, tehénuszlatónak és primitiv, ké­nyelmetlen oszt ály-strandsorozatnak. Magyar László. Bécsi pillanatfelvételek A bécsi kereskedelmi és iparkamara iparfejlesztő ténykedése Ékszer, óra a legolcsóbb bérmaaáándék BMSMMlkMBM "ra,tk-zerllzletében. Nagy válasz KOSerí^ierSI lék. UcndklvOl olc«0 4rak. 218 Céltudatos iparfejlesztés csupán az iparosok szakszerű továbbképzése utján érhető el. Erre alapítja a bécsi kereskedelmi és iparkamara is ténykedését és igy munkálkodásának súlypontját az iparosok továbbképzése alkotja. A továbbkép­zést magát a kamarának iparfejlesztési osztálya két főcsoportra osztotta. Az első csoport, iparo­sok és kereskedők részére történő tanácsadás­ban merül ki. A második csoport tulajdonképen elméleti, illetve szakmabeli továbbképzés, amelyet az iparfejlesztési osztály az iparosoknak, keres­kedőknek nyújt. Az iparfejlesztőd osztály tanácsadási működé­sét az üzemgazdasági, alosztályban és a müipari tanácsadói szervben fejti ki. Az üzemgazdasági alosztály, mint neve is mutatja, mindazon kérdé­seket öleli fel, amelyek az iparral bárminő vonat­kozásban állanak, legyenek azok akár tec.hnik 1, akár kereskedői vagy szervezé i természetűek is. Működési köre mégis az anyagvizsgálatra, a fel­dolgozásra, illetve az értékesítésre, helyesebben ezek helyes módjainak kiválasztására irányul. Az anyag helyes vizsgálata, illetve a megfelelő anyag­nak kiválasztása különösen ott bir jelentőséggel, ahol az anyag felhasználása nagy, például festők­nél, mázolóknál, sütőknél stb. Ennek folytán az iparfejlesztési osztály 1928. év folyamán az anyag­vizsgálatot is tevékenykedési körébe vonta és cse­kély pár schilling ellenében, amelyek éppen csak az önköltséget fedezték, végezte az anyagvizsgá­latot Ez az anyagvizsgálat azután lehetővé tette, hogy az iparosok ipari munkálataiknál a megfelelő anyagot használják fel. Emellett az iparfejlesztési osztály azt is lehetővé tette, hogy egyszerű eljárás­sal és kis költséget igénylő berendezéssel maguk az iparosok is elvégezhessék a munkálataiknál szükséges anyag vizsgálatát. Az iparfejlesztési osztályt leginkább a helyes feldolgozási módok ki választásinál veszik igény­be. Nagyfontossággal bir ugyanis az, hogy a fel­dolgozás minő módon, minő gépek igénybevételé­vel történjék. Az adott munka elvégzésénél igen fontossággal bir annak megállapítása, hogy milyen gép, milyen lóerő vétessék igénybe, hogy vájjon egy gépnek beszerzése egyáltalán szükségesnek, cél­szerűnek mutatkozik-e. Alapvető fontossága van annak, hogy a műhe­lyek berendezése észszerű legyen. Az iparfejlesztési osztály e ténykedését kiterjeszti a kereskedésekre is. A műhelyek és üzletek berendezésénél nagy szerepet játszik az. hogy vájjon minden tér, he­lyiség gazdaságosan van-e kihasználva és hogy vájjon a műhely és üzletek világítása megfelelő-e. Hogy mily nagy fontossága van az üzletek és műhelyek megvilágításának, mi sem bizonyítja job-, ban, minthogy tanfolyamok egész sorozata szol­gál felvilágo-itásul a helyes világítás alkalmazásba vétele céljából. Ezt a célt szolgálja sok rajz és felvilágosító füzet is, amelyek mindannyia e kér­dés fontosságát igatolja. Az üzletnek helyes elren­dezését, mindenekfölött az áru könnyebb hozzá­férhetőségét és a megfelelő vilá iíást követő ered­ményt az iparfejlesztési osztály figyelvén, arra a megállapításra jutott hogy a szóbanlévő üz­let forgalma 20 százalékkal gyarapodott Hogy ez a forgalom mikorra esett, esetleg az üzlet sze­zonjára-e: erre vonatkozóan értesülésem nincsen. Az üzemgazdasági osztály igen fontos működési köre az u. n. kutatási munkálatokra ?sik. Ennek a munkálatnak feladata az uj megmunkálási eljá­rások nyilvántartása, uj műhely-eszközök, szer­számok és gépek alkalmazásba vétele. E kutatáso­kat az intézet állandóan nyilvántartja, hogy ez­által felesleges ujabbi megállapításoktól, kutatá­soktól a hozzája forduló érdekeltséget megóvja. Az iparfejlesztési osztálynak a helyes értékesí­tés érdekében való munkálkodását az a meg­állapítás irányjtja, hogy egy jó iparosnak nem­csak szakképzett iparosnak, hanem jó kereskedő­nek is kell lennie. Éppen ezért az iparfejlesztési osztály az értékesítés terén is hasznos útbaigazí­tással szolgál a hozzája forduló iparosságnak. Az iparfejlesztési osztály minden ere jé/el azon mun kálkodik, hogy az iparosokat észszerű kereskedői üzemvezetésre bírja rá. Ezen a téren — maga is állítja — igen nagy segítségére volt a német ipar­fejlesztő intézettől rendelkezésre bocsájtott 'egy­szerű könyvvezetés«, mely külön-külön tartalmaz útbaigazítást az egyes ipari szakmák részére. Az iparfejlesztési osztály azonban nem elégedett meg azzal, hogy a kereskedői üzletvezetés gondolatát az iparosság lelkébe beleoltsa, hanem számtalan tanfolyamon foglalkozott az iparosok helyes kal­kulációival, könyvvezetéseivel. Ugyanezt a tény­kedését az iparfejlesztő osztály kiterjesztette a kereskedőkre is, me(rt ő maga is látta és látja, hogy bizony sok esetben a kereskedő is reá van szorulva a helyes kereskedői üzletvezetés ismér­veinek elsajátítására. A kereskedők e felvilágosí­tását szolgálta az üzletnek helyes organizálisa, a bevásárlásnak és eladásnak céltudatos alapo­kon történő megszervezése, valamint a reklám­nak célszerű alkalmazása is. Az osztrák ipar részéről nemrégen az a kíván­ság merült fel, hogy az iparfejlesztési Intézet vonja körébe a műipar dolgait js, mivel Bécs iparosai ugy látták, hogy e téren még számta­lan tennivaló van. Ez óhajoknak tett eleget az iparfejlesztési jntézet, amikor működési körébe vonta a különböző müiparok részére szolgáló ta­nácsadást is. Érdekes annak a folyamatnak meg­figyelése, amellyel az iparfejlesztési intézet a hoz­zája forduló müiparos céljait elősegíti. Ez a folyamat nagyjában a következő: A mfl­iparos közli a tanácsadói szervvel az ő egyéni szükségletét, tervekre és modellekre vonatkozóan. Erre a müipari tanácsadó szerv, a ténykörülmé­nyek ismerete után művészi szakértőkből alakult bizottság meghallgatásával egy művészt hoz ja­vaslatba. Erre kerül legelőször összeköttetésbe a müiparos a művésszel. A műipar; tanácsadó szerv nemcsak arra ügyel, hogy az iparos rendelkezésére bocsátott terv minden te­kintetben megfelelő legyen, hanem arra Is ügyel, hogy a javaslatba hozott művész ta­nácsaival is állandóan segítségére legyen a mű­iparosnak. A szakértőkből alakult bizottság ma­ga ismeretlen marad és csupán a tanácsadói szerr és a művész lépnek a müiparossal összeköttetés­be. Különősképen méltányos esetekben a kamara kölcsönt is bocsájt a müiparos rendelkezésére, hogy számára lehetővé tétessék a tervezési költ­ségek megfizetése. Ily esetben azonban feltétle­nül szükséges, hogy maga a müiparos is hozzá­járuljon saját tőkéjével a költségekhez. A müipa­ri tanácsadói szerv és a szakértőkből álló bizott­ság a művésszel, annak tiszteletdija tekintetében megállapodást létesítenek és gondoskodnak arról, hogy ez az összeg túlságosan magas ne legyen és a müiparos számításaival arányban álljon. Az ily módon előállított terv és modell, vala­mint a kivitelezésre került tárgyról fénykép ké­szül, amely az iparfejlesztési osztály gyűjtemé­nyében helyeztetik el, hogy esetleg a jövőben má­sok részére helyes útbaigazításul szolgáljon. E gyűjteményt kiegészíti különböző más helyekről beszerzett terveknek és modelleknek állandó ki­állítása, amelyekben a legkiválóbb mesterek éa iparosok munkálatai foglalnak helyet. Dr. Lanrtesberg Jenő. , Feketehegyfürdö Vondrlsel megnyílott. Elő-. u ói<l»nyh<»n szobaárakból 50o/o kedvezmény. Demjén Jenő tolt IglófOredi ven dég ős személyes vezetése alatt. Prospektust küld a FürdőgondnoksAg vagy Budapesten a Sopronyl Bank VII. kerület, Baross tér 19. szám B 6 Legalkalmasabb bérmaaióndék « ékszer! "* Pénzt takarít meg. ha első kézből veszi, menjen tehát a készítőhöz: f< Mfl|nár B£|áné Arany, ezüst galvenlzAlö műhely. Drágakövek elhelyezne m-gvárhati! A Nagy ma, -vasárnap 254 MEGNYÍLIK. Motorközlekedés egyenlőre a felső­kereskedelmi iskola előtt Lejárat a Stefánia sétányból. Tekintse meg az ünnepek alatt kivilágított kirakatomat FREIMANN 232 műfóereslfeúű éshépfteretező Takaréktár ucca 8. szárny

Next

/
Oldalképek
Tartalom