Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-08 / 128. szám

ÍO DÉLMAGYAHOFSZ Afí 1330 funlns 8. Fotoriport a jubiláló Újszegedről Irta: Ton elli Sándor. A múltkoriban a vonaton egy újság került a kezembe, amelyből arról értesültem, hogy a ma­gyar arisztokráciának egy tudományok iránt érdeklődő és tudományokkal foglalkozó fiatal tagja szép sikereket ért el az asztrologia terén. Ha jól emlékszem, a cikk némi rokonszenves megjegyzések kíséretében felsorolta még azo­kat a közéleti nagyságokat is, akiknek herosz­kopját tudományos életünknek ez a legújabb képviselője felállította. Minthogy én nyugodtan le szoktam ülni a vacsorázó asztalhoz akkor is, ha tizenhármán vannak együtt és a clgányasszoryok kártya­vetése iránt viseltetem semmi respektus­sal, ez a hiradás se nagyon izgatott. Ha szabad ugy kifejeznem magamat, a közleményt agyam­nak egyik állandóan nyitott fiókjában helyez­tem el. Meggyőződésem szerint ugyanis az emberi agynak vannak zárt fiókjai, ahol az ember azt raktározza el, amit meg akar őriz­ni és amire később szüksége lehet. Vannak időlegesen nyitott és állandóan nyitott fiókok, melyeknek tartalma viszont hosszabb-rövidebb idő múlva elpárolgásra van Ítélve. Az asztroló­gus mágnásról szóló hírt én egy ilyen nyitott fiókba helyezhettem, mert két hét alatt az illető urnák a nevét is tökéletesen elfelejtettem. Azóta azonban véletlenül két könyv is ke­rült a kezembe, amely az asztrológiával foglal­kozik és a véletleneknek ez a sorozata szinte provokál, hogy némi megjegyzéseket fűzzek az áltudományosságnak ehhez a máig is élő babonájához. Az asztrologia magyarul csillagjóslás. Aszt­rológusok azok, akik azt állítják, hogy az égi­testeknek befolyásuk van a halandó emberek sorsára és a horoszkop alapján, ami a csilla­goknak a születés időpontjában való állását jelenti, ki tudják számítani az ember sorsát és jövendőjét. Ez olyanformán történik, hogy aki a sorsát meg akarja tudni, vagy az, aki másnak a sorsát akarja megismerni, ponto­san bediktálja a csillagjósnak az érdekelt szü­letési dátumát. Az esemény időpontjának meg­határozásánál lehetőleg ötpercnyi pontosság kí­vántatik. Ezen az alapon az asztrológus, aki­nek csillagászati képzettséggel kell birni, meg­állnpitja az ég^ egyenlítő magasságát, a nap, hold, bolygók ás az állatövi kör egyes képei­nek állását a születés időpontjában. Ami eddig történik, az komoly csillagászati matematika és trigonometria. Ezután következik azonban a veszedelem, vagy ha ugy tetszik, csillagá­szati romantika. Az asztrológusok az egész égboltot a föld körül tizenkét párhuzamos gömbhasábra oszt­ják be. Ezeket a hasábokat házaknak nevezik. A házaknak jó és rossz, kedvező és kedve­zőtlen hatást tulajdonítanak az ember életére. Hasonlóan hatást tulajdonítanak az egyes csil­lagoknak és a csillagok konstellációjának is. A Saturnus, Mars és Uranus ellenséges indu­latnak, Neptunus semleges, a Vénus szerel­met, a hold házasságot jelent és igy tovább. A konstellációból lehet következtetni a háború­ra, betegségre, házasságra, halálra és az élet egyéb fontos eseményeire. Azt mondják az asztrológus urak, hogy amit ők csinálnak, az tudomány, mert matematikai­lag számítják ki az egyes égitestek állását, azoknak egymáshoz, az állatövi körhöz és a házakhoz való viszonyát. Bizonyjfják az iga­zukat azzal is, hogy a legrégibb kulturnépek, az egyiptomiak és babiloniak is foglalkoztak csil­lagjóslással. Mindez igaz, de abban maradnak adósak a felelettel, hogy miért szerencsés az egyik ház és miért szerencsétlen a másik, miért jelent háborút a Mars, szerelmet a Vénus és házasságot a hold. Ezek éppen olyan önké­nyes megállapítások, mintha én kártyát vetnék valamelyik csillagjósnak és a vörös királyból háborúra, a tök felsőből pedig az ő magas­foku intelligenciájára következtetnék. A Végiek foglalkoztak ugyan csillagjóslással, de jósol­tak a madarak röptéből, az állatok beleiből, a füst irányából és más hasonló pozitív dol­gokból is, anélkül, hogy ma valakinek eszé­be jutna ilyen alapon következtetni a saját, vagy mások jövőjére. Amellett a rómaiak ide­jéből megmaradt a mondás, hogy a tömeg távozása után az augurok egymásra nevetnek. Alkalmasint nem túlságosan hittek a saját tu­dományukban. Ha a tudományos hókusz-pó­kuszt lefejtjük róla, a csillagjóslás nem ko­molyabb, mint a kártyavetés, vagy a Szilvesz­ter-esti ólomöntés. Hogy egészen pontos legyek, igenis lehet az égitesteknek valamelyes befolyásuk az em­ber életére, de nem a jövendő kiókumlálásá­nak naiv formájában. Egy francia orvosnak, aki véletlenül csillagászattal is foglalkozott, feltűnt, hogy olyan időpontokban, mikor a nap­foltok erősebben jelentkeznek, a klinikáján nö­vekszik a halálozások arányszáma. Más Mini« kákon is ellenőrizték ezt a megfigyelést és meg­állapították, hogy a francia orvosnak igaza van. Teljesen hiteles magyarázatát ennek d jelenségnek nem tudjuk, de feltehető, hogy ea a napkitörések által okozott elektromos zava­rokkal van összefüggésben, melyek káros ha­tással vannak a nagybeteg szervezetekre. Ezt meg lehet érteni, de józanul nem lehet elkép­zelni, hogy egy ma született fiúgyermeknek! miért kell harminckét év múlva egy közép­magas, hibás fogsoru szőke leányt elvenni, ha véletlenül születésének időpontjában a hold a harmadik ház peremét súrolta. De hogy az ilyen babonák mennyire meg tudják ülni még az úgynevezett felvilágoso­dott emberek agyát is, arra érdekes példát szolgáltat egy Max Kemmerich nevü német írónak az esete. Ennek az Írónak egész sor könyve jelent meg, amelyek mind a babona kiirtását szolgálják. Elárulja ezt már a címük is: »Kultur-kuriozumok«, »Kisértetek és láto­mások«, »Dolgok, amelyekről nem szoktak be­szélni*, > Az emberi ostobaság történetéből*. Esi ez az iró, aki irtóháborút hirdet a vallásos és társadalmi előítéletek, a szentek ereklyéi, az arisztokratikus princípium, a bizantizmus, a megkövesedett tekintélyeknek a tudománnyal való szembehelyezkedése és minden egyéb el­len ami meggyőződése szerint nem egyeztet­hető össze a huszadik század tudományos meg­győződésével, meglepő módon azért támadja az egyetemeket, mert nem hajlandók katedrát biztosítani az asztrológia tudományának. Tulajdonképpen Kemmerich könyvének az ol­vasása késztetett arra, hogy ezeket a sorokat megírjam Mert ha ez vele megtörténhetik, aki a felvilágosodás nevében visel háborút a ba­bona ellen, akkor nem lehet szó nélkül el­menni a csillagjós mágnások mellett Akkor csak egy lépés kell hozzá, hogy rehabilitáljuk Madame Thébest, az óbudai javasasszonyt, a kártyavető cigányleányt és a vásári plánétás papagályt IU UM siezon noMdM az PHILIPS-RÁDlÓK OPEL ts WONDER ^^ 35 SPORTKOCSIK csodakerékpárok. - Ballon-gummi. ®l|ÍÉf ^^Y^TÍl^^^ Motorütéssel, 2V2 mm.-es küllőkkel. ^ffiP^ ^PW O L r HÍD UCCA I. Angol ruhabérleti osztály! Schatz M. és Fiai JSSSütA Legfinomabb angol es skOt szövetek es beiesáruk dus raktára. 2i2

Next

/
Oldalképek
Tartalom