Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-06 / 126. szám

ran junrus fi. DftLM A GT ÁTTOLSZ JtG 3 Sszegedi&n ís klsérleíesíek a Calme//e-íéle „3. C. G."-vel Kováts Ferenc professzor részletes nyilatkozata szegedi kísérleteiről (A Délmagyarország munkatársától) Ax ismeretes Calmeíte-féle B. C. G. tuberkulózist megelőző oltások ügye egyre nagyobb érdeklő­dést kelt. Mint ismeretes, a párisi professzor mód­szerét alkalmazták Lübeckben is, ahol eddig még meg nem állapított körülmények kőzött sok gyer­mek meghalt. Az újpesti kórházban is kísérletez­tek az oltással, itt hat csecsemő halt meg. Ool­mette professzor, amikor ezekről az eredmények­ről értesitették, azt válaszolta: — A módszerem jó, ha Lübeckben és Újpesten halált okozott a szérum, annak az oka csak az lehe'ett) hogy romlott anyagot használtak. A professzor most Magyarországra vonatkozóan elmondotta, hogy mindössze három B. C. G.-te. nyésztést küldött Magyarországra: kettőt az ál­latorvosi főiskolára, egyet dr. •-'-«41« Ferenc egye­temi magántanúrnuk Szegedre. Felkerestük dr. Ková s Ferencet, aki az ügyről a kővetkezőket mondotta: — Amikor 1924-ben kint jártam Párisban Cal­mette professzor laboratóriumában, akkor a tu­berkulózis elleni védőoltás kidolgozása már a be­fejezéshez közeledett, állatokon már kipróbálták, bevált és ártalmatlannak bizonyult, megtörténtek már az első oltások csecsemőknél is, de még vártak az eredményekre. — A lényege ennek tudvalevőleg az, hogy teljesen ártalmatlan, nem fertőző állati tuberkulózis bacilUist adnak be a cse­csemőnek egy kis tejbm • ha az oltás közvetlenül a születés ntán törté­nik s még egy ideig távol lehet tartani a fertőző környezettől, az olyan ellenállásra képesiti a szer­vezetet, hogy megbirkózik a különben feltótlenül halálos fertőzéssel... — Nagyon érdekelt az eljárás, hiszen külö­nösen Szegeden Igen nagy Jelentősege lett volna. A beteg családfőt, vagy anyát a kórházban ngy sem lehetett elhelyezni, mert hely nem volt és így legalább a fertőzött környezetben felnövő ge­nerációt lehetett volna megmenteni. Ki kellett azonban várnom, amíg használatra megérett és amikor három éve ismét kint voltam, végigtanul­mányoztam Calmette laboratóriumában az oltó­anyagkészitést és Weil-Hallé-nál a csecsemők ol­tását. — Élő baciHusokat a szervezetbe juttatni na­gyon nagy felelősséggel jár, annak a bacillusnak feltétlenül ártalmatlannak kell lennie és minden óvintézkedést be kell tartani, hogy az elkészítés közben se fertőződhessen. A Pasteur-intézetben mindent ideálisan oldottak meg: külön laborató­riumban foglalkoznak az oltóanyag előállításával, semminemű más munkát ott végezni nem sza­bad, a törzseket (bacillus tenyészeteket) csak a főnöknek szabad kezelni, azok el vannak zárva, kulcsa csak neki van és állatkísérletekkel ellen­őrzik állandóan, hogy idegen csínokkal nem fer­tőződőtt-e és csak azután adják tovább. — Már akkor kértem egy törzset Calmettetől, de nem adták ki, meri csak az illető állam hivatalos kérésére szokták kiadni s igy Iluiyra professzor­hoz fordultam, akilől meg is kaptam, avval a kikötéssel, hogy csak tudományos kísértetekre használhatom, védőoltásra nem, mert neki sincs meg a felha­talmazása ilyen célra kiadni. Ezt a feltételt ter­mészetesen be is tartottam, azonban, hogy célo­mat elérhessem, igyekeztem egy eredeti törzshöz is hozzájutni s Calmette professzor két munka­társának, Boqnet és Négre közbenjárása révén meg is kaptam. — Az volt a terv, hogy a gyermekklinika labo­ratóriumában fogom előállítani az oltóanyagot, azonban, sajnos, a régi gyermekklinika laborató­riuma olyan kezdetleges volt, hogy ilyen nagyon kényes munkát ott nem lehetett végezni <'s hogy a törzsemet megmentsem, kénytelen voltam a kór­bonctani Intézeiben átoltani. A bacillusok tudni­illik a mesterséges táptalajon egy idő múlva el­vesztik életföltételüket s minden hónapban friss táptalajra kell ültetni. — A kórbonctani intézetben előbb egy nagyobb sorozat tengeri malacot ol­tottunk be Kup tanársegéddel, betegséget a malacoknál nem észleltünk, de, sajnos, a tulajdonképeni célomat mégsem érhettem el, mert ugyanott a laborató­riumban fertőző tuberkulózis törzsek is voltak s mivel nem volt meg a kellő garanciám arra, hogy nem cserélődnek véletlenül fel a törzsek, vagy a BCG törzs nem fertőződik-« veszedelmes bacillussal, a csecsemőt védőoltását Ilyen körülmé­nyek között nem vállaltam és törzset sem adtam tovább. — Hogy mennyire igazam volt, azt a lübecki eset bizonyítja legjobban, ahol egy ilyen végze­tes laboratóriumi csere következtében annvi ár­tatlan csecsemő pusztult ell Mert aki ismeri Cal­mettet és munkatársait, annak egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az ollóanyaga ártalmatlan és veszélytelen. Olyan lelkiismeretes munka folyik ott, annyian ellenőrzik és oly nagy arányban történik a vac­cinatio, hogy a lehető legnagyobb emberileg el­érhető biztonság meg van a szer ártalmatlanságát illetőleg. S hogy milyen hatékony, azt bizonyít­ják a pontosan vezetett statisztikák. — Éppen ezért meglepetve olvastam a Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok sze­gedi nagygyűlésének programján a kővetkező elő­adást: Gárdl Jenő, Gergely Jenő és Smránvi La­jos: Calmette védőollott csecsemők tuberkulózisa. (Bemu'atásokkal.) Érdeklődésemre azt a választ nyertem, hogy a lübecki esetekhez hasonlóan ha­lálozásokat észleltek az oltás után Újpesten is. — Mivel lehetetlennek tartottam, hogy a BCG­nek ilyen következményei lehetnének, bizonyos fontos körülményekre vonatkozólag i Ma | úéimt fél 12 órakor Hangos fllmszinházaYató saifobemyfatA a Belvárosi Moziban Bérletjegyen nem érvényesek a hangos film előadásokhoz. *Af felvflágosttásért Cahnette-éfchez fordultam, amire a választ tőle már meg ls kaptam. A dol­goknak azonban elébevágni nem lehet, a szegedi nagygyűlésen az előadás részleges vlia tárgyát fogja képezni, akkor pontosan kiderül minden mellék­Körfltmény Is. Legbensőbb meggyőződésem, hogy a Cahnctle-szer semmiféle báníatmat nem oldoz­hatott. A Jobboldaliak megakarták akadályozni, hogy a szegedi közgyűlésen a szocialisíák is tiltakozzanak Trianon ellen Három szónoka lesz a szombati rendkívüli közgyűlésnek: Tonelli Sándor, Delire János és Láfer Dezső (A D'élmagyarország munkatársától.) Becker | Károly volt porosz kultuszminiszter szegedi ' látogatása miatt a csütörtökön délre össze­hívott kísgyülést délután négy órára halasz­tották, A kisgyűlés napirendjén egyetlen pont szerepelt, a szombatra összehívott rendkívüli trianoni közgyűlés napirendjének előkészítése. A kísgyülést, amelyen a tagok közül igen so­kan nem jelentek meg, negyedöt órakor nyi­totta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter. Elmondotta, hogy nyolcvanöt törvényható­sági bizottsági tag aláírásával beadvány ér­kezett a főispánhoz, akit ar-r. kértek, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának tizedik év­fordulója alkalmából hivjon össze rendkívüli közgyűlést. Bejelentette a polgármester, hogy Herezeg Ferenc, a közgyűlés örökös tagja vál­lalkozott a revíziós beszéd elmondására, ké­sőbb azonban lemondott és táviratot intézett a polgármesterhez, akinek bejelentette, hogy nemrégen műtéten esett keresztül, ezért nem jöhet Szegedre. A kisgyűlés egyik' tagja megkérdezte a pol­gármestertől, hogy Herezeg Ferenc mikor adta föl ezt a táviratot. A polgármester meg­állapította, hogy a távirat negyedikén kelt, mire a felszólaló városatya bemutatta az egyik budapesti lap illusztrált tudósítását, amely szerint Herezeg Ferenc ugyanazon a napon beszédet tartott Budapesten. A polgármester elmondotta ezután, hogy Herezeg lemondása következtében dr. Meny­hárt Gáspárt kérte fel a beszéd elmondására, Menyhárt azonban nem vállalta a megbízatást, mivel az egyetemen folyó szigorlatok egész napját lefoglalják. A polgármester most a kisgyülésre bízta a szónok kijelölését A megjelent kisgyülési tagok közül keltőt is kombinációba veitek, azonban mindkettő el­hárította magától a tisztséget másirányu el­foglaltságára való hivatkozással. Dr. Tóth Béla főjegyző ekkor telefonén felhívta dr. Tonelli Sándort, akit megkért, hogy vállalja a beszédet. Tonelli tőütkúr eleset tett a ké­résnek, ő lesz a rendkívüli közgyűlés hivatalos szónoka. A főjegyző ezután felolvasta azf a határozati javaslatot, amelyet a polgármester a rendkívüli közgyű­lésen terjeszt elő. A javaslat, amelyhez a kis­gyűlés egyhangúlag hozzájárult, a következő: — Amidőn a magyar nemzeti társadalomnak a csonkaország határain kivül élő szervezetei ez-, alkalomból a magyar igazság érdekében megmoz­dulnak, szükségét érezzük annak, hogy a revízió kérdésében az ország határain belül élő magyarok is szolidaritást vállaljanak a magyar nemzet egye­temét érdeklő, a magyarság jövőjét bizto'itö nem­zeti törekvésekkel. Éppen ezért a törvényhatóság kisgvü'ése azt javasolja a közgyűlésnek, misjerint a gyászos emlékű trianoni szerződés igazságtalan­ságai ellen való tiltakozás kifejezéseként mondja ki, hogy a tarthatatlan békeszerződés revízióját nemcsak Magyarország, hanem egész "Európa fejlő­désénél^ kulturális haladásának és gazdasági meg­erősödésének szempontjából is feltétlenül "szfiksé­gesneK és sürgősnek tartja és a békerevizió mellett való állásfoglalásának hangos kifejezéseként a kö­vetkező felirati kérelmet intézi a kormányhoz: — A szövetséges és társult hatalmak a világhábo­rúnak részükről történt győzelmes befejezése ntán Trianonban megtartott béketárgyalások eredmé­nyeképen Magyarországot kifejezetten azért dara­bolták fel öt részre, hogy Magyarország ezer­éves határain belül élő nemzeteket a magyar állam leigázó nyomása alól felszabadítván, ezek a kisebb­ségi nemzetek megszerezhessék a közszabadság minden kellékét, lehetővé tegyék számukra a vallás szabad gyakorlatát, kulturájuk fejlesztését, gaz­dasági jólétük előmozdítását és biztosítsák részükre a politikai és nemzeti élet zavartalan folyamatát — Ennek a célnak megvalósítása érdekében a népeknek eddig folyton hangoztatott önrendelke­zési jogát egyszerűen mellőzve, közel 3,500.00(1 magyart választottak el Magyarországtól anélkül, hogy alkalmat adtak volna arra, hogy kinyilvánít-/ sák véleményüket — A békekötés óta lefolyt tíz év tapasztalatai és eredményei nyilvánvalóvá teszik egyrészt azt, hogy az egyezményokirat alapjául szolgáló ada­tok és megállapítások tévesek voltak, másrészt azt is, hogy nemcsak az úgynevezett felszabadított uemzelek; a tótok, horvá ok.ruthénck iutottak eddi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom