Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)
1930-06-06 / 126. szám
« DÉLM— i AKOíiSZAG 1930 június 6. Ma pénteken és nem szombaton tartjuk a HANGOS FIL fél 6 és fél 9 órai kezdettel a ZAVATÖNKAT MOZIBAN. Műsorunk : 100 százalékos beszélő, éneklő és zenélő nagy kiállítású revü. Ezt megelőzi: GIOVANNI MART8NELLI a newyorki Meiropolitán Opera tagja AIDA SZERELMES MADARAK a legpazarabb variette-számok. románc. irURlctilmelc. NóláS mókák HANGOS SIC Mókás nóták. Előadások pénteken fél 6 és fél 9, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap és hétfőn 3, 5, 7 és 9 órakor. ginéi kedvezőtlenebb helyzetbe, hanem az utódállamok uralma alá kerülő magyarok és németek az elnyomatás legválságosabb napjait é'lk. — Az utódállamok uralma alá bocsátott közel negyedfélmilliónyi magyar nép köztudomás szerint sem vagyoni, sem személyi biztonságot nem élvez, vallási és kulturális életének szabadságában, ősei nyelvének használatában korlátozva van, politikai és gazdasági életében üldözésnek és elnyomásnak van kitéve. — Minthogy ezek szerint a békeszerződés a megcsonkított magyarságra nézve ugy államéleti, mint gazdasági és kulturális szempontból elviselhetetlen és tarthatatlan állapotokat teremtett, minthogy továbbá a békeszerződésnek fennállása óta megnyilvánult hatása ellentétben van a vallás, az emver>s é é a európai ci i i ádó követelményeivel és immár nyilvánvalóvá vált, hogy a trianoni szerződés sohasem lehet szilárd alapja a rendnek, békének, kulturális munkának és haladásnak, sőt az utódállamok túlfűtött nacionalizmusokkal az ott élő kisebbségi nemzetek teljes megsemmisítésére törekszenek; megállapítható, hogy az előadottak a békeszerződés 19. cikkének előfeltételeit teljesen kimerítik, miért is Szeged város törvényhatósági bizottságának a mai napon tartott rendkívüli közgyűlése azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordul a Miniszterelnök úrhoz, hogy a Irianoi i békeszerződés rtvizióját az európai béke tartós biztosítása érdekéből is a világ Ítélőszéke előtt: a Népszövetség Tanácsa előtt szorgalmazni méltóztasson. A határozati javaslat elfogadása után bejelentette a polgármester, hogy a rendkívüli közgyűlésnek a hivatalos szónokon kivül még kél szónoka lesz. Dr. Dettre János nyugalmazott főispán Aigner főispánnak jelentette be, hogy fel kíván szólalni, a szociáldemokrata párt nevében pedig Lájer Dezső párttitkár mond beszédet. Petrik ingatlanügynők a bejelentésre hevesen tiltakozott az ellen, hogy a trianoni közgyűlésen a munkásság nevében is felszólaljon valaki. — Ezt a felszólalást — mondotta — meg kellene akadályozni, mert biztos értesülésem van arról, hogy a jobboldal nem fogja szóhoz engedni a szocialisták szónokát. Nem s/.bad megengedni — mondotta Petrik — ezt a felszólalást, vagy jobb lenne, ha a szocialisták el se jönnének a közgyűlésre! — Csak az? a] lehet gaxanLáln. s rendkj vüli közgyűlés rendjét — mondta egy jobbszélső városatya—,ha az elnök az ügyrend értelmében semmi másról nem engedi beszélni a szocialisták szónokát, mint a revízióról. Dr. Szivessy Lehel: Nekik is ugyanannyi joguk van a felszólalásra, mint másnak! Egy jobbszélső: Nekem nincs is kifogásom az ellen, ha felszólalnak, de csak a revízióról beszéljenek. Wimmer Fülöp: Azt fogják mondani, hogy a revízió előfeltétele a demokrácia. A polgármester: A szocialisták a trianoni béke ellen kívánnak felszólalni. Nemzetközi gyűléseiken is felszólaltak már ellene. Wimmer: A magyar kormány Londonba tőrtént meghívása azt jelenli, hogy bizonyosan közeledés történt a kormány és a szociáldemokrata párt közölt, inert hiszen azt mindenki tudja, hogy Angliának jelenleg munkáskormánya van. A jobbszélső: Kérje meg a kisgyűlés a közgyűlésen elnöklő polgármestert,- hogy beszéljen a munkások szónokával és kérje meg, hogy csak a revízióval foglalkozzék beszédében. A polgármester: Én már beszéltem is vele. Részletesen elmondotta közgyűlési felszólalásának tartalmát és abból megállapítottam, hogy a felszólalás kilencvenkilenc százalékig hazafias lesz és erélyes állásfoglalás Trianon ellen. A szociáldemokrata párt szónoka rágalmazásnak minősiti azt az állítást, hogy a magyar szociáldemokrata párt hazafiatlan. Ezt a rágalmazás szót találtam erősnek, de kívánságomra a szónok »alaptalan gyanúsítást« mond majd helyette. Attól viszont joggal lehet tartani, hogy a beszéd a másik szélsőségnek még sem fog tetszeni, mert a két szélsőség gyűlöli egymást. A jobbszélső: Én csak egy szélsőséget ismerek, tessék megmondani, melyik a másik. A polgármester: A jobboldali szélsőség. Bevallom, hogy én is a jobboldali szélsőséghez tartozom, mert erősen konzervatív vagyok1 Ezután ismét Petrik tiltakozott a szociáldemokraták felszólalása ellen. Kijelentette, hogy az szerinte ünneprontás lesz. A polgármester: Én olvastam a képviselőházban elhangzott szocialista beszédet és kijelentem. hogy az teljes mértékben hazafias volt. Nincs tehát semmi okunk sem félni attól, hogy a szegedi szociáldemokraták felszólalásában más szellem nyilatkozna meg, — Nemzeti érdek kívánja — mondotta végül dr. Szivessy Lehel —, hogy ezen a közgyűlésen a szociáldemokraták is felszólaljanak, mert kifelé igen fontos, hogy a munkások is tiltakozzanak a kényszerbéke ellen. Ezzel az épületes vita véget ért Kétévi fegyház három sertés miatt (A Délmaggarország munkatársától.) Budai István és Budai Istvánná vásárhelyi lakosok a mult év őszén három sertést vásároltak Orbán Sándor gazdálkodótól 75 pengő értékben. A gazdálkodó azonban a pénzét nem kapta meg, mire följelentette Budaíékat csalás miatt Orbán Sándor a rendőrségen előadta, hogy Budaival az volt a megállapodás, hogy mihelyt átadja a sertéseket azonnal kifizetik a vételárat Budai kérte őt, hogy csak hajtsa be az udvarára az állatokat, a vételárat azonnal kifizeti. Ezt ő meg is tette, de pénzt nem kapott Később megtudta, hogy Budainak nem is volt pénze, igy ki sem tudta volna fizetni a vételárat. Budaiék a három sertést pár nap múlva 55 pengőért továbbadták, de neki azután sem fizettek. Az ügyészség csalás miatt adott ki vádiratot a házaspár ellen .A törvényszéki főtárgyaláson Budai beismerte, hogy a sertéseket megvette és hogy az ért', járó pénzt nem fizette ki Orbánnak. Tagadta azonban, hogy azonnali fizetést igért A sertéseket hitelbe vette és egy percig sem álltatta Orbánt azzal, hogy rögtön fizetni fog. A vétel szerinte egyszerű hitelezési ügylet volt, amilyen ezerszámra akad manapság. Egyszerűen: vásárolt hitelbe és nem fizetett A törvényszék nem fogadta el Budai István védeKezSsét és 8 havi börtönbüntetést szabott ki. Budainét ellenben, mint akinek semmiéfle köze nem volt a dologhoz, felmentették. Budai István az ftéletet megfelebbezte a táblához. Csütörtökön foglalkozott a tábla Skultél'ftanácsa a bűnüggyel. A bíróság hosszas tanácskozás ulán ugyancsak megállapította Budai István bűnösségét de több súlyosbító körülmény figyelembevételével a 8 havj börtönbüntetést 2 esztendei fegyházra emelte fel. A védő semmiségi panaszt jelentett be az ítélet ellen.