Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-22 / 138. szám

1930 június 22. DÉmAfJTAKORSZAn 7 Összeállították a kisgyUlés és a szombati közgyűlés napirendjét (A Délmaggarország munkatársátólA városi ügyosztályok vezetői szombaton délelőtt ültek össze a városháza tanácstermében, hogy a keddre össze_ hívott kisgyűlés, illetve a szombatra összehívott közgyűlés tárgyalási anyagát összeállítsák. Az ülésen dr. Pátfg József polgármesterhelyettes elnökölt Az ülés eredményeként a főjegyzői hivatalban már össze is állították a kisgyűlés és a közgyűlés napirendtervezetét A kisgyűlés napirendjén ¿tek szerint 23 pont szerepel, 19 polgármesteri előterjesztés és négy indítvány. A polgármester előterjesztést tesz többek között a fübérdijak leszállítására, a vitézi földek haszonbérének revíziójára, a vizmütelep elektrifikálásához szükséges dinamógép és kapcsolótábla beszerzésére, városi gyümölcsösök létesítésére, a fogadalmi templom orgonájának pincehangokkal való kiegészítéséhez szükséges huszonötezer pengő megszavazására. K<*povits Mihály a Vaspálya-ucca rendezését Kertész József a Tisza Lajos-körut és a Feketesasucca aszfaltburkolatának rendbehozását dr. Korniss Béla Újszeged rendszeresebb locsoltatását és több bizottsági tag az iskolaszék elnöki tisztelet' dijának megszűntetését kéri indítványában, A szombati közgyűlés napirendjét végérvényesen a keddi kisgyűlés állítja össze. A szombati referáló ülésen csak tervezetet készítettek. A tervezet szerint a közgyűlés napirendjén 19 pont szerepel, a polgármester jelentése, Győr körirata az állatorvosok magasabb fizetési osztályba leendő sorozása érdekében, tízen három kisgyülési előterjesztés, egy interpelláció és három indítvány. Érdekesebb kisgyülési előterjesztések: a megüresedett állatorvosi állás választás utján való betöltése, a női kereskedelmi iskola igazgató-tanácsának megválasztása, önálló tanoncoktatói állások szervezése. Az indítványozók, dr. Lévag Ferenc, aki erkölcsi szabályrendelet alkotását sürgeti, Moldván Lajos fürdőbizottság alakítására tesz javaslatot és Petrik Antal, aki a téglagyárak terjeszkedése ellen tesz indítványt AMMMMAMMMIMMnWMMÍMMWMIW A szegedi szociáldemokrata párt ma, vasárnap délelőtt 10 órakor nagy nyilvános népgyűlést tart a Korzó Mozi nyári helyiségében. Előadók: dr. Györki Imre és Kélly Anna országgyűlési képviselők. MMÍWMMMMM^^ Idegen nyelvű kultúrpolitika Irta: Tonelli Sándo. OPTIKA — FOTO f^'LIEBMANN 3 Kelemen ucca HA-HA mellett. Ami az alábbi sorokban meg van írva, se nem dicsérete, se nem lebecsülése K'ebelsberg Kunó gróf kultúrpolitikájának, hanem egyszerű megvilágítása bizonyos jelenségeknek, ugy amint azok elébem' ötlöttek. Ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban néhány szót szeretnék elmondani a külföldi Collegium Hungaricumokról, amelyekről nem egy szó esett a kultusztárca költségvetési vitájában. Megmondom azt is, hogy mi adta meg a külső okot ennek a cikknek a megirására. A napokban meglátogatott egy fiatal kereskedelmi iskolai tanár, aki néhány év előtt, még egyetemi hallgató korában az egyik fiamnak volt az instruktora. Mestersége szerint matematika-fizika szakos volna és én megdöbbenéssel értesültem tőle, hogy saját tárgyain kivül németet is tanit az iskolában. Nem fojthattam vissza a csodálkozásomat: Maga németet tanit?... Hiszen maga nem tud németül. — El kellett vállalnom, mert nincsen szaktanár. Ha német órám van, előző este kipreparálom a leckét, betanulom a szavakat, átveszem a nyelvtani részt és készülök az órámra. Eddig még nem vették észre, hogy nem tudok németül. »Eddig még nem vették észre, hogy nem tudok németül.« Azt a tanárt, aki a szaktárgya mellett a kenyérért erre is vállalkozott, nem hibáztatom. De méltóztatnak-e észrevenni, hogy az oktatás rendjének micsoda irtózatos gúnyja van a tanárnak abban a kijelentésében, hogy még nem kapták rajtaj hogy nem tudja azt, amit tanit Ez adta >meg a gondolkodásbeli lökést ahhoz, hogy töprengeni kezdjek rajta, "hogy ír állunk tulajdonképpen mi az idegen nyelvekkel? Kis nép vagyunk, a magunk nyelvével, bármekkorák lehetnek is a szépségei és kifejező erői, jóformán szakaszjegy-távolságra sem tudónk eljutni. Kétségtelen az is, hogy az ország megcsonkítása óta az idegen nyelvek tanulárának és tudásának szükségessége fokozottan megnövekedett. Ma az idegen nyelvekre nemcsak azért van szükségünk, hogy egyéni üzleteket tudjunk lebonyolítani, hogy egyéni szórakozásainkat tudjuk kielégíteni a külföldön, hanem a nemzeti propaganda szempontjából is, amelynek nélkülözhetetlenségét éppen nekünk volt alkalmunk a legerősebben tapasztalni. A valóságban ellenben a lehető legrosszabbul állunk. Az idegen nyelveket tudó intelligens emberek száma nemhogy megnövekedett volna, hanem ellenkezőleg megcsappant Azelőtt intelligenciánk tekintélyes része legalább németül tudott Még abban a generációban, amely engemet megelőzött, sőt részben nekem a kortársam, sokan voltak az abszolutizmus idején idekerült és elmagyarosodott beamter-familiák gyermekei között, akik tökéletesen tudtak németül. A német nemzetiségi vidékek is bőségesen szolgáltattak németül tudó ügyvédeket, orvosokat és köztisztviselőket A zsidó családok nagy részében is otthonos volt a német nyelv. Ma ezek a források elapadtak és már az ujabb zsidó generáció is hamisítatlanul szegedi és kecskeméti dialektusban töri a német nyelvet. A többi idegen nyelvek, ezek között az angol és francia tökéletes tudása még a németnél szűkebb rétegekre szorítkozik. Az, hogy sokan vannak, akik német, angol és francia könyveket olvasnak és ezeken a nyelveken beszélnek, ne tévesszen meg senkit. Ez még nem az illető nyelvnek a tudása. A Fráulein-németség és portás-franciaság, amely főleg a főúri családok körében otthonos, rendszerint nem terjed ki az ortografiáig és nagyon kevéssé alkalmas arra, hogy valamely nemzetközi kongresszus vitájának hasznavehető instrumentuma legyen. Ezért van az, — amit nem egyszer szégyenkezve tapasztaltam, — hogy nemzetközi összejöveteleken a mi embereink, akik pedig szakszerűség szempontjából nagyszerűen fel vannak készülve, csak szánalmas makogást produkálnak és alul maradnak a többi tárgyaló felekkel szemben. Régi igazság ugyanis, hogy ilyen alkalmakkor mindennél többet ér a tárgyalási nyelv tökéletes tudása és egy jól elhelyezett bon mot-val többet lehet elérni, mint kötetekre terjedő, de senki által el nem olvasott nyomtatásban lefektetett fejtegetésekkel. De tudni kell az idegen nyelvet annak a tanárnak is, aki tanítani akar. Azzal már tisztában vagyunk, hory egy nyelvet csak az tudhat tökéletesen, az élheti bele magát a nyelv finomságaiba, aki nemcsak grammatikából, hanem az élő, eleven beszédből is tanult. Középosztályunk túlnyomó része nincs azonban abban a helyzetben, hc~- fedezni tudná fiainak egy évi külföldi iskoláztatási költségeit Nos, ez az, amiért én a Gollegium Hungaricumok intézményét hallatlanul fontosnak tartom. Belülről én egy Oollegium Hungaricumot sem láttam, nem tudom, hogy mi igaz a pompázó berendezésről szóló mesékből, igy erről nem beszélhetek. Maga a gondolat azonban, hogy néhány esztendő alatt nevelődjék egy olyan generáció fiatal magyar emberekből, akik valamely nagy kulturnemzetnek «1 nyelvét tökéletesen elsajátítják, sőt megtanulnak az illető nép külön szellemi tájszólásán gondolkodni is, oly termékeny és mai helyzetünkben oly nélkülözhetetlenül fontos, hogy magát az elvet csak a legbornírtabb rosszakarat teheti kritika tárgyává. Eszembe jut hogy még az én diákkoromban hozzám hasonló helyzetben levő fiuk, akikben volt bizonyos akarás, de nem volt meg hozzá az anyagi lehetőségük, milyen keserves kínlódással sajátították el az idegen nyelveket. A franciát heti két rendkívüli órán tanították a gimnáziumban, de a tanár ur, aki maga is ezen a módon tanult meg franciául, nem volt egészen biztos a kiejtés szabályaiban. Mégis örökre hálás vagyok neki, hogy belevezetett a francia nyelv elemeibe. Az önkéntesi évünket szolgálni elmentünk a császárvadászokhoz, hogy alkalmunk legyen németül és olaszul taüzletemnek Mikszáth Kálmán ucca 1. sz. alá történő áthelyezése folytán a még raktáron lévő áruimat árleszállitá$$al (soh mii egy hónapig készpénzfizetés melleit árusítom. 102 Fein Lajos Klauzál tér 3. Nagy maratlékvásár!