Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-22 / 138. szám

D£LMAUYAKOKSZAG 1930 június 22. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL nulnl. Az angolt ugy kezdtem tanulni, hogy egyetemi hallgató koromban, amit Írással ke­restem, egész összegében átadtam az angol nyelvmesternek, aki három hónapon keresz­tül minden este kilenc órától éjfélig, mikor más tanítványa nem volt, dolgozott velem. Mek­kora ambícióval dolgoztunk volna annak ide­jén, hogy be tudjunk jutni valamelyik külföldi Collegium Hungaricumba, ha akkor ilyesmi egy­általán lett volna. Tessék körülnézni nálunk az Alföldön. Van­nak városok, ahol a torony alatt nincs egyet­len ember, aki tizenöt idegen szót érthetően el tudna mondani. Vannak városi tanácsosok, akik arra a kérdésre, hogy beszélnek-e néme­tül, azt felelik, hogy *keines«. Emiitettem a a mult hetek valamelyikén, hogy a Rortary Clu­boknak milyen óriási fontosságuk van a ve­lünk rokonszenvező angolszász közvélemény tá­jékoztatása tekintetében. Vannak nagy alföldi városok, ahol a Rotary Club megalakítása ne­hézségekbe ütkCzik, mert az egész városban nincs egy ember, aki el tudná vállalni az eset­leges angolnyelvü levelezést Ezért kellenek a Collegium Hungaricumok, ezért fontos, hogy az egyetemekről kikerülő fiatalságnak minél nagyobb százaléka legalább egy idegen nyel­vet tökéletesen el tudjon sajátítani. Ez nem luxus, ez olyan szükséges, akár a falat kenyér. (Vizpazarlók) Minthogy kezdenek megint divatba jönni és mű­ködni a csodapókok, nem tűrhetem a konkurren­ciát s megjósolom az elkövetkezendő alábbi je­leneteket. > I. Jelenet a kihágást bíróságon. Kihágást bíró: Maga vízpazarlással van vádolva, mit hozhat föl a védelmére? Snapsz ÁmoS: Könyörgöm, biró ur, legyen ir­galommal. Ha engem nem is tekint, tekintse hát­rahagyandó öt árvámat és másfél özvegyemet. — Nem oda Budai Itt van a tényálladék, csu­pa súlyos beszámítás alá eső cselekedet. Maga ma reggel már megint mosakodott. Hogy merte ezt elkövetni, kis piszkos? — Könyörgöm, évfordulóm van. — Érforduló? Hát azt hiszi, hogy alkalmaz­kodni foguhk a maga kegyeleti ostobaságaihoz? Még csak ez kellene! — Könyörgöm... — Siessünk, siessünk, még hatezerötszázan vá­rakoznak a folyosón. Itt a második vádpont: ma­ga reggel két pohár vizet hajtott fel. — Szegény ember vízzel él. •. — Azzal ám, majd mit monuok. Gróf maga, vagy mediatizált herceg, hogy ilyen uri pasz­sziókra vetemedik? Én félpohárral is megelég­szem. — Mit igyak, ha szomjas vagyok? — Tőlem akár benediktínert, vagy francia pezs­gőt, (te a vízhez ne nyúljon, mert az ritka por­téka. Minthogy azonban először van itt, csekély husz pengőre büntetem. Most elmehet (Csenget A belépő szolgához:) Ki van soronf — Korogi Bendő. — Mit csinált? — Vízzel keverve itta a bort. (A vádlottat beve­zetik, távoztabor ő is könnyebb husz Deneővel. A következő vádlott? — Ágnes asszony. — Mivel vádolják? - - -— — Jelentem alásan, Arany János ur, lakik Mar­gitszigeten a tölgyek alatt, rajtakapta, mikor fe­hér lepedőjét mosta és ezzel vízpazarlást köve­tett cL — Szamár vagy. bocsásd szabadon. A tilalom csak a vízvezetékre vonatkozik. II Jelenet a gyermekszobában. Misiké lefekvés előtt térdel az ágy'ábatí. — Én édes jó "istenkém, hozzád fohászkodom, oltalmazd meg anyácskát és apácskát minden baj­tól, veszedelemtől és adj hosszú életet a városi bácsiknak, amiért gondoskodtak a szegény gyere­kekről és nem engedik pazarolni a vizet. 'Mert, édes Jézuskám, ha ez nem történnék igy, nekem minden reggel meg kellene mosakodnom, amitől védj meg engem és testvérkéimet most és mind­örökkön örökké amen. (öt perc múlva már bol­dog mosollyal alszik s azt álmodja, hogy kémény­seprőinas lett.) III. Jelenet, a kávéházban. Vendég: Fizetek! Főpincér: Igenis krem ássn. — Volt egy kis szelet fagylaltom. — Kilencven... — A feleségemnek egy nagy... — Kettöhusz. — Hat ostya... — Kettőnyolcvan. Más semmi? — Három pohár viz. — Az összesen négyhusz. — Mi az a drága? ­— Kérem, a viz. A múltkor a tflzlegény Iábvizet vett, ezért a rendőrbiróság ötven pengőre bün­tette. Tessék elhinni, magunknak is többe kerül. (Biztosítás halál és betegség ellen) Egy barátom mesélte azzal, hogy tegyem köz­hírré, hátha másokon is segit vele ugy, mint magán — Megvan a rendes életbiztosításom, többet már képtelen vagyok elviselni, a derék üzletkötő mégse ment le a nyakamról. — Uri becsületszavamra esküszöm, hogy ilyen előnyös biztosítást csakis a mi társulatunkkal köt­hetsz. Ezek az ügynökök addig beszélnek, >az iv alá­írása után akár nyomban felfordulhatsz*, hogy végül is megtörik az ellentllló erőd, ellágyul a szived, eszedbe jut nyomorult családod jövője s a tollhoz nyúlsz. Én azonban csökönyös ember va­gyok, rajtam nem fognak ki olyan könnyen. Igenis, én ilyen vagyok. Jött a barátom, hogy vegyek könyvet Valami rozalos dolgot kívánt, nem tudom biztosan, hogyi a Hősök ősei, vagy Az ősök hősei volt-e a címe, — Köszönöm, a meglevőket se tudom elolvasni^ nem érek rá. Egy szép napon meghalok, aztán itt marad a szekrényre való holmi olvasatlanul, — Látod, ez ötlet 1 Már mint hogy meghalsz,! Akkor biztosíttasd magad. — Nincs rávaló pénzem. — Szamár, ha meghalsz, egész jól jársz. Aztárf semmi kötelezettséged 1 Másnap kezdte előlrül, harmadnap folytatta * annyira belém verte a halál gpndolatát hogy ve« rejtékeztem. . — A legjobb barátodtól sajnálod ezt a kis juta­lékot? * — Isten neki. ,, Aláirtam az ajánlási ivet, vagy minek hivják, de korántsem abban a hiszemben, hogy ezzel az ügy el van intézve. Kajtam akarsz kifognit Engem gyilkolsz azzal, hogy neked tegyek baráti szívességet? Na várj! Egy szép napon jelentkezik a biztosító orvosa* hogy megvizsgáljon. — Volt-e nagyságodnak vatami betegsége? — őszintének kell lennem? — Föltétlenül. — Hát magam se vagyok egészen tisztában. Rengeteget köhögök s néha kimarad a levegőm, hogy majd megfulladok. így tart ez az utolsó tífu­szom óta. Mert összesen három volt — A melle nem nehéz? — Ojjé, mintha egy egész nőegylet ülne rajta. Erre egy kis hátkopogtatás, mellballuatózás kő«, vetkezett, majd ujabb kérdések. — Tisztelt szülei miben haltak el? — Honnan tudja, hogy nem élnekt — Csak következtetem. — Nagyon helyesen. Az anyám vesebajos volt az apám Lindewiesében töltötte élete nagyrészét — Ugy? (Gyanús tekintet.) — Emlékszem, mennyit vicoelt az ottani kúrá­ról. Hogy aszongya, zsákba várták, kitették a napra s csak vörös bort kapott, meg száraz zsem­lyét — Ugy? Különös. Mi annyiszor hallottuk, hogy már megszoktuk — Hány testvére van? — Kilencen voltunk, én maradiam meg egyedül, — Ugy? Milyen korban haltak meg? — Kettő, mint apró gyerek, a többi tizenhat és husz év közt — Ugy? Köszönöm, majd meg tetszik kapni az értesítést Ekkor azonban nekem támadtak kérdéseim. , Az ívből kihúzom azt a pontot, amely nem enged! meg, hogy Dél-Amerikába mehessek. Ez az ut a legszebb álmom. — Méltóztassék, mondta kedvtelenül az orvos. — Aztán ragaszkodom hozzá, hogy akár egy hónap múlva főbe lőhessem magam, ha ahhoz van kedvem. — Oh, parancsoljon, ,, Két hét múlva találkozom a biztosító baráton* mai, a Nagy Rábeszélővel. Az elegáns világfi igen — Szervusz, mi bajod? — Szervusz ,mi bajod? Annak csak ez kellett — — Még te kérded? Hallod-e, ha meg akarsz halni s féllábbal már a sirban állasz, lépj be egészen, de ne akard becsapni a biztosítótársa­ságokat Mondhatom, szép orrot kaptam miattad az igazgatóságomtól. — Tán nem fogadtak el? _ . , Barátom megvetően nézett rám, csak később mondott ennyit: — Téged és elfogadni? Nevetséges! Aki ilyen hires famíliából származik! Annyit azonban ajánl­hatok, hogy siess hamar Gleichenbergbe, ott talán még segítenek rajtad. Bob, Gyermelenyaralás Sí. Radegundban. 750 m. magas. Prospektus. 394 NEMES gyermeKoitfion Budapesten, VIL kerület, Jávor ucca 5/b. Szegeden felvilágosíts nyerhető: 21—62. telefonon. fEJ KtRA. Híxásfioz ÍO liter gyógylefre 8 napig elö/egyxést vesz ele. 371 Gedói Tejgazdaság leieion n-u. Angol RAKETT és hur STEINER hangszerésznél KELEMEN UCCA T. 410 GÜ3 SISTERS GYAPJÚ FÜRDŰTRIKÚK amerikai formákban, napon és vizben sziníaríóak. 70 Gyári lerakat: Pollák Testvéreknél Csekonlcs ucca és Széchenyi tér. Nagy választék fürdő­cipők, sapkák,övek és napernyőkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom