Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-19 / 136. szám

\ 1930. jnnius 19. Gyrtegafás mzll sfatárláüs bíróság elé keriil egy fiatal legény Gazdájának két kazlát gyújtotta tel bosszul! (A Délmagyarország munkatársától.) A vásár­helyi rendőrség szerdán beszállított a szegedi ügyészség fogházába egy Csomorkány-mítyás­halmi fiatal béreslegényt, aki ellen az a vád, hogy bosszúból felgyújtotta gazdájának két szalma­kazlát. Junius 5-én, este nyolc óra tájban Mihály Sán­dor gazdálkodó tanyáján kigyulladt az egyik szal­makazal. A tűz peroek alatt elhamvasztotta a kaz­lat és tartani lehetett, hogy tovább terjedve, bele­kap a szomszédos lakóházakba is. A tüz tovább­terjedését csak ugy lehetett megakadályozni, hogy az egész környék lakossága kivonulj a tüz lokalU hálására. A csendőrség másnap megkezdte a nyomozást, mivel az első pillanatban az volt a feltevés, hogy gyújtogatás történt. Junius 12-én éjjel újra lángok csaptak fel Mihály Sándor tanyájának udvarában. Most is egy szalmakazal gyulladt ki A kazlat nem sikerült megmenteni, de a kivonult tűzoltóság most is megakadályozta a tüz továbbterjedését A csendőrség a nyomozást kiterjesztette a ház* beliekre is. Nemsokára gganuba keveredett a gazda egyik fiatalkorú béreslegénye, akinek oka volt a bosszúra. A tüzesetet megelőző időben ugyanis a béres apja látogatóban volt fiánál. Amig az apja Mihály Sándor tanyáján tartózkodott, több értékes holmi tűnt el a házból. Mihály Sándor a lopások elkövetésével a béres apját gyanúsította meg és feljelentést is tett ellene a csendőrségen. Emiatt a feljelentés miatt határozta volna el ma­gát a béresgyerek a bosszúra. A csendőrök a bérest kihallgatták és őrizetbe vették. A fiu tagadta, hogy tudott volna valamit is a gyujtogatásról. A gyújtogatás bűntettére a szegedi törvényszék elnöke által kihirdetett statárium ma is érvény­ben van. Az, aki gyujtogatást követ el, rögtönitélő bíróság elé kerül. A fiatalkorú béreslegény ügyében is rövidesen összeül a rögtönitélő bíróság. BELVÁROSI MOZI Jnnlns 19., 20., 21. és 22-én, csütörtöktől vasárnapig Lukács Amerikában készült magy ar fjangos filmte te a Táncos diákok Vidám diáktörténet 7 víg éneklő és zenéli {elvonásban. Főszereplő: LOUIS MORAN. Azonkivül: A hangos kísérő mUsor. Előadások kozdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Korxó Mösl Jnnins 19-én, csütörtökön SENKI FIA SS Főszereplő: Frank Alberfson. Azonkivül: Burleszkek és természeti (elvételek. I Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 6, 7, 9 órakor I Korzó Mozi Junius 2a, 21, 22-én, péntektől vasárnapig CSOKVITÉZEK ! vidám amerikai katonai vígjáték 10 felvonásban. Főszereplő : LILI DAMITA. — Azonkivül: BURLESZKEK Előadások kezdete 5, 7. 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor CÍMFESTŐ Török ucca, Rákóczi tér. lékon^i írógépen Keller írógép szaküzlet. leírásokat, móso éso­Vat soronkivO1 Is rend­kívül olcsón vállal 101a Dr. NAINAI INTEZET Alapíttatott 1895. Budapest, VI., Bafza ucca 2.O. ^ Telefon: Aut. 175-51. Elemi fiu és leányiskola. Leánylyceum, mely főiskolai tanulmányokra képesit. Internátus bontlakó és íétbentlakó nö­vendékek számára. A beiratások meg­kezdődtük. Felvilágosítással és pros­pektussal szolgál az igazgatóság. H.4 Uditő illata van a ragyogó nyári napon, gyepen fehérí­tett fehérneműnek. Ilyen lesz ruhája a Radion-mosástól, amely oly egyszerüjnert egymaga mos! pengővel csöURentiR a város Riatíúsait a fövő évi Költségvetésben Julius végéig elkészül a számvevőség az uj költségvetés összeállításával (A Délmagyarország munkatársától.) Scúl­téty Sándor főszámvevő néhány nappal ezelőtt megkezdte a város jövő évi költségvetésének összeállítását A polgármester utasítására az egyes hivatalok és intézmények előzőleg már beterjesztették saját költségvetési tervezetüket, amelynek alapján a számvevőség megálla­pítja a tényleges szükségletet és beilleszti a városháztartás egyetemes költségvetésébe a ki­adási és bevételi tételeket. Talán soha még olyan nagy gondot nem okozott és olyan óva­tosságot nem kívánt a költségvetés összeállí­tása, mint most. A város terhei a jövő évben előreláthatlóag növekedni fognak, bevételei vi­szont a forgalom visszaesése, az általános gazdasági pangás és az adózók fizetőképessé­gének csökkenése miatt jelentékeny mérték­ben összezsugorodnak. Az eddigi pénzügyi vo­natkozású tárgyalások során már kialakult az a vélemény, hogy a város háztartásának egyensúlyát csakis a legszigorúbb takarékos­ság alkalmazásával és keresztülvitelével lehet biztosítani. Ennek az elvnek a végrehajtása neheziti meg az uj költségvetés összeállítását — Ebben az évben kiadásokra több, mint tízmillió pengőt irányoztunk elő a költségve­tésben — mondotta érdeklődésünkre Scultéty főszámvevő. A jelek szerint a város bevételei a következő esztendőben mintegy tiz százalék­kal, tehát egymillió pengővel esnek vissza, ha tehát azt akarjuk, hogy a reálisan kal­kulált bevételek fedezzék a költségvetésben előirányzott kiadásokat, ezen a vonalon is ke­resztül kell vinnünk a tiz százalékos reduk­ciót, vagyis az idei költségvetésbe beállított ki­adásokból körülbelül egymillió pengőt meg kell takarítanunk. Különben felbillen a költ­ségvetés egyensúlya és a város nem fedezheti a bevételi deficitet az ötvenszázalékos városi pótadóból. Ezért a legnagyobb gonddal vizs­gáljuk végig a készülő költségvetés minden tételét, csak olyan kiadásokat veszünk föl, amelyekre nélkülözhetetlenül szükség van, minden felesleges kiadást mellőzünk, törlünk, a szükségeseket is redukáljuk a lehetőségek legszélső határáig. Elmondotta még a főszámvevő, hogy a költ­ségvetés összeállítása eltart julius végéig, augusztus elején kerül a pénzügyi bizottság, majd a közgyűlés elé, hogy szabályszerű idő-, ben felterjeszthessék a belügyminiszterhez. ± Indítványt terjesztenek a legközelebbi közgyűlés elé a kultúrpalota kibővítésére Ideiglenesen a Stefániái várrom helyiségeiben akarják elhelyezni a múzeum kiállításra váró kincseit (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi közönségnek az a része, amely a városi muzeumot és a Somogyi-könyvtárat látogatni szokta, már régóta tudomással bir róla, hogy a kultúrpalotában a helyszűke folytán teljes tarthatatlan állapotok uralkodnak. A képtár­ban már egyetlen képet sem lehet elhelyezni és ennek következtében azt a 220 képből álló letétet, melyet a Szépművészeti Muzeum állí­tott össze a szegedi muzeum számára, nem lehet Szegeden elhelyezni, sőt a muzeum saját tulajdonát képező képek is nagyrészben már városi hivatalokban vannak elhelyezve. Az utolsó évek folyamán Szeged környékén foly­tatott ásatások anyaga, melyek iránt az egész tudományos világ a legnagyobb érdeklődés­sel viseltetik, nagyrészt teljesen rendezetle­nül, ládákban vannak elhelyezve és a könyv­tárban is, amely annak idején 40.000 kötet­tel indult el, de az évek folyamán 150.000 kötetre szaporodott fel, már az a helyzet, hogy 1—2 év múlva az uj könyvek elhelyezése szá­mára hely egyáltalán nem fog rendelkezésre állani , , Ezek a körülmények" a törvényhatósági bi-* zottság több tagját arra indították, hogy fog* lalkozzanak a muzeum kibővítésének kérdésé^ vei. Annál is inkább felmerült ennek a szűk« ségessége, mert az uj muzeumi törvény ér­telmében olyan muzeális tárgyakra, amelyek nek megfelelő elhelyezése és konzerválása tel­jesen biztosítva nincs, a gyüjtemény-egyelert ráteheti a kezét. A kérdéssel foglalkozó tör* vény hatósági bizottsági tagok tisztában vol­tak azzal, hogy a jelenlegi pénzügyi viszonyoí mellett a város nincs abban a helyzetben, Ír akár a képtár számára uj épületet emeljen akár pedig a jelenlegi muzeumi épületet k* bővítse. Ezért a kezdeményező törvényható sági bizottsági tagok, Back Bernát dr. Sza lay József, dr. Menyhárt Gáspár, dr. Tonell Sándor, Pick Jenő, Czigler Arnold, Körmendi Mátyás, Wimmer Fülöp olyan értelmű indít ványt nyújtottak be a legközelebbi közgyülól elé, hogy a közgyűlés elvileg mondja ki, hogj a kultúrpalota kibővítését szükségesnek láljt

Next

/
Oldalképek
Tartalom