Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-19 / 136. szám

4 Dto,*nGVARORSZAG 1930 junhis 19. Riport a Tisza fi^e^edi partjáról A Szegedi Regatta Egylet klubháza. A SzUE háza. Az SzTE tiszai háza. fl LévaySzécsénvi-pör után— egy hónapra ítélték az újságírót Mi történt a táblai tárgyaláson ? (A Dilm<ig;;arország munkatársától.) Érdekes sajtópőrt tárgyalt szerdán a szegedi törvényszék VíVd-tanácsa. Az ügy vádlottja Klamár Gyula hírlapíró volt, akit dr. Szécsényi István jelentett fel sajtórágalmazás miatt. A sajtópör az ismeretes Lévay—Szécsinyi-f éle pörökböl keletkezett. Dr. Lévay Ferenc ügyvédnek a csongrádi választások alatt differenciái támadtak Szécsényivel, akit az egyik csongrádi lapban megtámadott A cikkben foglaltak miatt Szécsényi sajtópőrt indított Lévay ellen. Az ügyet a szegcdi törvényszék ViM-tanácsa tárgyalta és' olik'lle Lévayt. A felebbvitelí főtárgyaláson, a szescdi ítélőtábla Skultéty-tanácsa előtt l évay blróküldési kérelmet terjesztett elő. Erről a tárgyalásról Irt február 18-áu tudósítást a Délmagyarországban Klamár Gyula. A cikknek az a része, amelyet Szécsényi inkriminált, a következőképen bangzr.'.t: »I-évay d!<l>é'.>en mejita, hogy a bombapör felmentett vádlottjaiból alakult pártelnökség nem alkalmas arr<i, hogy Szicsínglt képviselővé tegge. Szécsényi közéleti szereplésével foglalkozva megírta, hogy a »c/i«-t jogtalanul használja nevében. A korteskőrutakon ugyan elhagyta neve mellől a grófi cimet, de megválasztása esetére beígérte, hogy ő, mint kései unoka, a környékbeli ősi birtokokat kiosztja a nincstelenek között Szécsényi, hogy a grófi ch-t használhassa, keresztlevelét is meghamisította. Mindezeket azért tette, hogy a közéletben érvényesülni tudjon. Szécsényi egyébként Zentán, a szerb megszálló csapatok bejövetele után, önként sietett a hűségesküt letenni. Cikkében ezután idézett Rassay Károlynak az »összes /irf(fs«-ban megjelent cikkéből, amelyben Rassay azt irta Szécsényiről, hogy ifjú korában büntet, lenül megpofozták. Megírta Lévay, hogy Szécsényi a háború alatt felmentés érdekében futkosott, családja mindent elkövetett felmentése érdekében. Először mint vöröskeresztes titkárt próbálták felmenteni. később mint tüzoltófőparancsnokot. Végül is mint hírlapírót mentették fel, de csak azért, mert nagyon szép lampiónos felvonulásokat tudott rendezni. Szécsényi volt az, aki a megszálló szerb csapatoknak hust szállított, szerb tisztekkel l>ezsgőzőtt, majd amikor Szegedre költözött, akkor itt a menekültek pénzévet kufárkodott, laprészvé. nyeltet vásárolt, csakhogy a lap segítségével — főispán lehessen.« Szécsényi feljelentésében előadta, hogy azon • a tárgyaláson, melyen Lévay a biróküldési kérelmét előterjesztette és amelyről Klamár Gyula tudósítást közölt, — a pör anyagát nem ismertették, ezért a cikk nem felel meg a hiv közlés követelményeinek. De a cikkben azokon kívül, amiket Lévay róla irt, mások is vannak, amik nem hangzottak el egy tárgyaláson sem. Klamár Gyula a szerdai tárgyaláson azzal védekezett, hogy a cikket közérdekből Irta meg és azok a kifejezések, amelyek a cikkében bennfoglaltatnak, szerepeltek a Lévay—Szécsényi-pörők folyamán. Kötelességének tartotta, hogy a tárgyalásról irt tudósításában felevenitse a pör anyagál De ezek a kifejezések a tárgyaláson is elhangzottak, amennyiben azokra Lévay Ferenc, kérelmének előterjesztése közben rátért . Dr. Balassa Jenő védő a bizonyítás elrendelését kérte. Kérte beszerezni « Lévay—Szécsényi-pör iratait és megidézni Lévay Ferencet, aki igazolni fogja, bogy a vád tárgyává tett kifejezéseket a tárgyaláson elmondotta. A bíróság a bizonyítási kérelmet elutasította, mert ugy találta, hogy az ügy Jelen állapotában is elbírálható. A tőrvényszék ezután ítéletet hozott, amelyben Klamár Gyulát egyhavi fogházra ítélte. Dr. Balassa Jenő az ítélet ellen felebbezést jelentett be. II törvényszék a járásbírósághoz tette át a Fischer Madár-Kármán Vilmos hitelrontási pör iratait I felek részletes előterjesztéseket tettek a szerdai tárgyalásra (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék ViM-tanácsa szerdán tárgyalta azt a hitelrontási ügyet, amelyet Fischer Aladár, az Angol-Magyar Jutaipar rt. igazgatója indított Kármán Vilmos, a Hazai Textilipari rt. volt vezérigazgatója ellen. Ebben az ügyben a törvényszék már egy ízben tar-' tott főtárgyalást. A pör abból indult ki, hogy Kármán Vilmos bizonyos részben Fischer Aladárt okolta a Hazai Textilipari rt. tőnkrejutásáért és ily értelmű levelet irt a részvénytársaság egyik legnagyobb hitelezőjének, a Moore ác Weinbcrg dundeei cég egyik tagjának feleségéhez, Weinberg Paulához. Fischer Aladár, aki a skóciai cég megbízottjaként működött a Hazai Textilipari rt.-nál, hitelrontás és rágalmazás vétségét látta fenforogni a levélben és ezért feljelentést tett Kármán Vilmos ellen. Az ügyészség hitelrontásért emelt vádat és a vádtanács is ennek alapján helyezte vád alá Kármánt. A május 14-iki főtárgyaláson Kármán vállalkozott annak bizonyítására, hogy a levélben foglaltak megfelelnek a valóságnak, viszont Fischer Aladár azok valótlanságát kívánta igazolni. A törvényszék akkor a főtárgyalást elnapolta, mert a vádtanács az ügyészi vádirat egyrészére nézve nem határozott és visszaküldte az iratokat a vádtanácshoz, amely azután a vádhatározatot kiegészítette. A mai főtárgyaláson a vádat dr. Balázs Sándor ügyész képviselte, Kármán Vilmosnak védelmét dr. Bokor Frigyes budapesti ügyvéd látta el. Kármán Vilmos igen sok törvényszéki cégirat és jegyzőkönyvmásolat becsatolásával kívánta igazolni, hogy azok a vállalatok, amelyeknél Fischer Aladár működött, tőnkre jutottak, okiratokkal kivánta bizonyitani, hogy a Fischer és Társa-cég, amely 1905-ben alakult és amelynek tulajdonosa Fischer Aladár volt, 1910-ben megszűnt A cég ellen 30 kielégítési végrehajtás és árverés volt fennállása alatt. Fischer 1911-ben megalapította az Agrária Paprika- és Terménykereskedelmi rt-t, amely még 1911-ben megszűnt. Ugyancsak saját alapítása volt az Altalános Bank, mint Szövetkezet is, amelynek ügyvezető-igazgatója volt Fischer. A bank 1914-től 1918-ig működött azután megszűnt. Kármán becsatolta Flaschner József betétkönyvét aki még ma sem kapta meg a bankban elhelyezett betétjét. Ez az üzlet 5800 korona veszteséggel zárult A Szegedi Termény- és Áruforgalmi rt-nek is igazgatója volt. A részvénytársaság a franciaországi burgonyaszállitások miatt azonnali hatállyal felmondott Fischernek, aki 2500 korona végkielégítést kapott. A Czinnerszalámigyárban ugyancsak igazgató volt A gyár 1927-ben megszűnt az épületeket százhatvanezer koronáért a Pick-gyárnak adták el. Ebből az üzletből kifolyólag Fischernek pöre is volt a gyár egykori tulajdonosának fiaival, Csányi Pállal és Csányi Károllyal. Csányi Károly egy levélben olyannak állította, aki hazug kibúvókat keres. A szegedi tábla a vádlott Csányi Károlyt felmentette a vád alól. Résztvett a sértett a Szegedi Kereskedők Kenyérgyárában is, mint igazgatósági tag. Ez a i gyár is felszámolt. A Hus- és Vásárpénztár,. amelynek Fischer 1927-ben igazgatója volt a*' 1927-es üzleti évet 43 ezer pengő veszteséggel zárta. Kármán bizonyitani kívánta azt hogy a Hazai Textilipari rt-nál Fischer Aladár bi-j zalmi minőségében olyan indiszkréciókat kő-' vetett el, amellyel a vállalatot megkárosította. Ezzel szemben Fischer Aladár részben okiratokkal igazolta, hogy a debreceni kefegyárnál, amely még ma is fennáll, a gyár vezetőségének teljes megelégedésére működött, hogy a Czinner-gyár a szalámigyártás általános gazdasági Viszonyai folytán, melyek a vidéki szalámigyárak fennállását és üzeméi lehetetlenné tették és melyek folytán éppen Szegeden is őt szalámigyár szüntette be üze* mét volt kénytelen a szegedi gyárat beszüntetni, ami a Magyar Szalámigyár rt.-nak ak ciója volt és amelyből folyólag Fischer Aladár ellen semmiféle kifogás fel nem merült, sőt teljes felmondással és végkielégítéssel tá-i vozott. A Hus- és Vásárpénztárra nézve pedig előadta és igazolta, hogy azt az előzőr években Vass Jenő igazgatása alatt érték su«t lyos veszteségek, mig azon egyévi idő alatt,; míg Fischer Aladár a Hus- és Vásárpénztár« ral szerződéses viszonyban állott, 12.000 pengőt meghaladó nyereség mutatkozott. Ugy a védő, mint az ügyész is a valódiság1 és illetve a valótlanság bizonyítására számon tanura hivatkoztak és kérték azok kihallgat tásának elrendelését. A tőrvényszék hosszai tanácskozás után végzést hirdetett ki, amelyi szerint az iratokat a fenforogni látszó rágalmazás, vagy becsületsértés vétségeinek elbí->| rálása végett a járásbírósághoz áttétetni ren* delte, mert a tőrvényszék jogi álláspontja sze-j rint azok a kijelentések és állitások, amelyeié az inkriminált levélben foglaltatnak, r.snS Fischer Aladár hitelére vonatkoznak, ha nemi egyéniségérc vonatkozó tényállítások, amel: etí tehát a hitelrontás vétségének kritérium íit nem foglalják magukban, hanem csak rágalmazás, vagy becsületsértés téwjálladikánaii megállapítására lehetnek alkalmasak. A végzés ellen az ügyész felfolyamodást jelentett be^