Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-12 / 130. szám

1930 június 12. DÉLftfAGYARORSZAG I BELLAMY PER Izgalmas bűnügyi dráma Leaírice Jóy főszereplésével péntektől a Korzft Moziban | Maniu nem vállalta a kormányalakítást és megbízatását visszaadta Károlynak JHelyre akarom állítani a fóviszonyt mondotta Károly a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A román válság szerdán este megoldást nyert Károly király Mariiut bizta meg a kormány megalakításával, aki a megbizatást vállalta és közölte, hogy tisztára fiemzeti parasztpárti kormányt alakit. Károly szerdán este félnyolckor a Calea Viktorián levő palotájában fogadta a Bukarestben tartózkodó külföldi újságírókat, akiket rendkívül barátságosan és szívélyesen üdvözölt és hosszasan elbeszélgetett velük. Károly először francianyelvü beszédet mondott és annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben állandósulni fog az összeköttetés a román kormány és a külföldi sajtó között. Arra kérte az ujságirőkat hogy tartsák fenn az összeköttetést a román néppel is. A király az újságírók által előzőleg benyújtott kérdésekre válaszolva, az egyik kérdésre adott válasza szerint meggyőződése, hogy az ország uralkodójának mindenkor szigorúan ragaszkodni kell az alkotmányhoz és az alkotmányvonta határokat sohasem szabad túllépnie. Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nagyon safnálfa, hogy van Romániában antiszemita kérdés. Visszatéréséről azt mondotta, hogy azt elsősorban önmagának köszönheti. — Ugy határoztam — mondotta a király —, hogy visszatérek és vissza is tértem. Köszönettel tartozom Miklós öcsémnek, aki kezdettől fogva segített nekem. Az egyik magyar ujságirónak a magyar-román viszonyra vonatkozó kérdésére a következő választ adta: — Erre a kissé kényes kérdésre már trónbeszédemben válaszoltam. Most újból megismétlem. Helyre akarom állítani a baráti jóviszonyt Románia és szomszédai között. Ezt az elvet Magyarországgal szemben is követni fogom. Arra kérem a magyar újságíró urakat közöljék a magyar közvéleménnyel, hogy imn egy pont, amely igen alkalmas arra, hogy a két nemzet ezen az alapon kezet nyújtson egymásnak. Ez a pont a mezőgazdasági termelés. Mindkét állam par excellenze agrárállam és ezért együtt kell harcolnunk termésünk értékesítéséért a külföldi piacon. A román-magyar viszony egyébként szoros viszonyban áll a nemzeti kisebbségek problémájával. — Büszke vagyok arra, hogy a Romániában 'tlö nemzeti kisebbségek szimpatizálnak velem. A magam részéről szintén szimpatizálok a nemzeti kisebbségekkel, amelyek számithatnak arra, hogy a legjobb bánásmódban lesz részük, ők is lojális román alattvalók és integráns részei az országnak. Végül a király köszönetet mondott az újságíróknak megjelenésükért Éjfélután 1 órakor jelenti budapesti tudósítónk: A kormányalakítás nem sikerült és Maniu a késő éffel visszaadta megbízatását a királynak. A nemzeti parasztpárt végrehajtó bizottsága Románia és Magyarország között", — külföldi ufságiröknak majdnem háromórás vita után határozott ugy, hogy Maniu nem vállalhatja a kormányalakítási, állítólag azért, mert Károly királynak legbizalmasabb emberét Manoilescu volt államtitkárt kívánta a pénzügyi kormányzat élére állítani. Ehez a párt nem járult hozzá. Maniu koncentrációs kabinet alakítását tanácsolta a királynak. Mária királyné szombaton reggel érkezik Bukarestbe. Érkezésekor az állomáson az egész királyi család — élén a királlyal — várni fogja, Pdl/y intendáns elöterfessziése a A Király Sxin&áz pozitív afánlatot tesz a szin&áz átvételére — KUrtfyy György még senkit sem szerződtetett le a szegedi szinészek közül Dr. Pálli Józs» l«0|at>l> Klnwvtl 6rA»cege | BRAIISWETTEB JANOS S •nM AppoByl^ *JI»Mit 0«WJ|) «IMI« ».~V «»ftm. I (A Délmagyarorsz'ág munkatársától.') Jelentette a Délmagyarország, hogy dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, a színház intendánsa előterjesztést tesz a polgármesterhez és azt javasolja, hogy a város az uj szezontól kezdve szüntesse meg a színház házikezeléses rendszerét, a sJnházat adja vállalkozóigazgatónak bérbe. Pálfy József részletesen kidolgozott javaslatát szerdán délelőtt átadta a polgármesternek. Az előterjesztés, amely igen érdekes adatokat tartalmaz a színház pénzügyi helyzetéről és kilátásairól, a következő: Méltóságos Polgármester nrl A törvényhatósági bizottság ugy határozott, hogy a városi színházat f. évi szeptember 1-től kezdődő további egy évre házikezelésben tartja. Kürthy György művészeti igazgató megválasztásával olyan jogi helyzet keleti kezett, melynek következtében a házikezeléses rendszer a jelen szezon lejártától számított ujabb egy éven belül a város részéről — a szerződésben felsorolt okok fennforgásának kivételével — egyoldalulag meg nem szüntethető. Minthogy azonban Kürthy György hozzám intézett levelében, valamint f. hó 5-én a szinügyi bizottság előtt olyan nyilatkozatot tett, mely szerint f. évi szeptember 1-től kezdődőleg hajlandó a szinházat magánvállalatba venni és ezen ajánlatával megadta a lehetőséget arra, hogy a város a házikezelés, a magánvállalatba adás közt választhat minthogy a házikezelés továbbvitelét anyagi szempontokból a legnagyobb mértékben aggályosnak látom és a házikezelés fenntartása esetén a színház deficitjének emelkedésétől lehet tartani, anélkül, hogy annak elhárítása felelősség mellett bármely hatósági közeg vállalkozhatnék, tisztelettel javaslom, a szinügyi bizottság véleményének meghallgatása után méltóztassék Kürthy György ajánlatának elfogadásával sürgős előterjesztést tenni a házikezelés megszüntetésére és f. évi szeptember 1-től kezdve a városi színháznak magánvállalatba adására. Ezúttal is hangsúlyozom, hogy elméletileg a legideálisabb megoldás a magasabb kulturhivatásu színházak házikezelésben tartása. Sajnos, azonban a rendszer életbeléptetése óta szerzett — és előre nem láthatott — gyakorlati tapasztalatok merő ellentétben vannak az elmélettel és az eredmények sok tekintetben nem váltották be, főként anyagi szempontokból a hozzá fűzött várakozásokat. Ennek főbb okai a következők: 1. A házikezelés megkezdése óta a gazdasági helyzet lényeges rosszabbodása; 2. a müvészszemélyzet és a közönség egyaránt fokozottabb igénye a házikezeléssel (várossal) szemben; 3. az ujabb színpadi termékek silánysága, mely az egész világon színházi krízist idézett elő; 4. az igazgató közvetlen anyag! érdekének k kapcsolódása; 5. a mozi és főként a rádió konkurrenciája; 6. a színházi ügynökségek kapzsisága; 7. az arrivált színházi szerzőknek és fővárosi színházaknak a vidc'ki színházaktól való elzárkózottsága; 8. a darabok kiállításának költségessége; 9. a színházi közterhek emelkedése; 10. a sztárrendszer leküzdhetetlen uralma; 11. értékes és erőteljes művész succresceneia hiánya, helyesebben hiányossága; 12. a pénztelen, gondterhes közönség mulatási, szórakozási vágyának hiánya, kedvetlensége stb. i 1 Ezen okok nagyrésze olyan, mely ugy a házikezelés, mint a magánvállalkozás rendszerénél egyaránt fennáll és a leglelkiismeretesebb, a leghozzáértőbb szinházvezetéssel sem szüntethető meg, legfeljebb magánvállalkozó által kihatásában némileg enyhíthető. Ezért általános a színházi dekonjunktúra és ezért nem lehet felelőssé tenni a színház kedvezőtlen helyzetének bekövetkeztéért a házi kezelést De viszont a normális viszonyokra szabott rendszerhez való merev ragaszkodás a változott helyzet felismerése után nem indokolt és ~ minden alkalmat meg kell ragadni a városnak, hogy a színház anyagiakban teljesen kiszámíthatatlan tehertételétől ^sza. baduljon. Ennek egyetlen módja a magánvállalatba adás és kínálkozó alkalom Kürthy György és mások ajánlata. Kürthy György ajánlatát azért említem első helyen, mert művészeti igazgatóvá történt megválasztása folytán vele a város jogviszonyba lépett és azonnal tisztázott helyzet csak Kürthy ajánlatának elfogadásával keletkezhet. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Kürthyvel való megegyezés feltételezésével a város más, teljes anyagi és művészi garanciát nyújtó ajánlattevőkkel is felvegye a tárgyalásokat. Bárki lesz a színház vállalkozója, aligha fogja a szinházat olyan altruista alapon és azon a nívón vezetni, mint ahogy azt a város vezette. De a magánvállalkozás sok anyagi előnyének kihasználásával, hozzáértéssel és művészi ambícióval ez is lehetséges. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi célja van a színház magánvállalatba adásának, amikor a házikezelés előtt ez nem vált be? Erre a felelet az, hogy egyetlen cél a színházi segély fixirozása. Magánvállalkozás mellett a színházi segély, nek havonkint — és pedig a gyengébb színházi hónapokban magasabb> az erősebbekben kisebb arányban — vgló kiszolgáltatása mellett a város a meghatározott hitelkeretekben maradhat. A há'.ikezelés mellett azonban a helyzet belekényszeritheti a várost — ugy amint ez most is történt—a hiteltnllépésbe. Házikezelés mellett a hitelkeret pontos betartása nem garantálható már csak azért sem, mert a színház bevételi előirányzatait teljes realitással megállapitani nem lehet Ebben volt csalódásunk az első évek kedvező eredménye után a harmadik esztendőben. Meg kell még említenem, hogy a mult év november havában a sajtóban egész terjedelmében is közölt memorandumomban rámutattam a szinház anyagi helyzetére, áz év végére várható deficitet 150.000 pengőben jelöltem meg és felsoroltam azokat az akadályokat, melyekkel a házikezelésnek megküzdenie' kell. Ennek ellenére a közhangulat a házikezelés mellett nyilatkozott a kisgyűlés és közgyűlés továbbra is a házikezelés fenntartását határozta el és a kisgyűlés Kürthy György szemé-