Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-12 / 130. szám

* DÉLMAGYARORSZÁG 1930 junfns № 38 Szobafestést, mázolást homlokzatfestést meglepő olcsó áron késri Szilágyi és Szabó Ivln lér 2 (Rcl.-pnloln). Tel. »-88. lyében igazgatót választott. Le kell szögeznem ezt a tényt azért, nehogy feledésbe menjen és később a hatóság és intendáns azon szemrehányással legyen illethető, hogy a közgyűlést a döntés előtt nem tájékoztatta a színház anyagi helyzetéről. Ezek előadása után tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy méltóztassék javaslatomat megfontolás tárgyává tenni, arra a szinügyi bizottság véleményét a legsürgősebben kikérni és ahoz képest további előterjesztéseit megtenni. Végül tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy abban az esetben, ha javaslatom el nem fogadtatnék, engem az tntendánsi tisztségtől ugyanazon fenthivatkozott memorandumomban már részletesen kifejtett indokokból és azért, mert a szervezkedés nem az én intencióimnak megfelelő módon történik, felmenteni méltóztassék. A Délmagyarország munkatársa Pálfy József beadványával kapcsolatban megkérdezte a polgármestertől, hogy milyen álláspontra helyezkedik Pálfy bejelentésével szemben. A polgármester igen kedvetlenül válaszolt — Nem tudok egyelőre még semmit, az előterjesztést még nem olvastam el. Nem tudom mi lesz, nem tudom megszüntethetjük-e a házikezelést. Csak annyit tudok, hogy mindaddig nem tehetünk semmit, amig Kürthy György ügyét el nem intézzük. Kürthy jelenleg a házikezeléses színház megválasztott és szerződéses igazgatója, neki tehát jogai vannak, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Előbb ezt a kérdést kell tisztáznunk. — Tudomásul veszi-e polgármester ur Pálfy Józsefnek az intendánsi megbízatásról való lemondását? — kérdeztük. — Nem tadom — felelte a polgármester—, az Intendánsi megbízatás nem miniszteri tárca, amiről csak ugy le lehet mondani. Hiába kérdezősködtünk tovább, a polgármestertől ennél több választ nem kaptunk. Itt emiitjük meg, hogy dr. Pálfy József Dolgármcsterhelyettes szerdán táviratot kapott Lázár Odőnlől, a Király Színház igazgatójától, akivel már régebben tárgyal a szinház átvételéről és aki végleges elhatározásának közlését szerdára jelezte. Lázár táviratában arról értesítette Pálfyt, hogy a döntés megtörténik, de még előbb tárgyalnia kell érdekeltségével. Este Pálfy József megkapta Lázár Ödön üzenetét, amely szerint még egy-két napi türelmet kér, de már most bejelenti, hogy a dolog érdekli és pozitív ajánlatát egy-két napon belül benyújtja a városhoz. Szerdán délután egyébként Szegedre érkezett Kürthy György, akivel a Délmagyarország munkatársának a Kass terraszán sikerült beszélnie. Elsősorban azt kérdeztük meg, hogy fentartja-e azt a nyilatkozatát, amelyre a polgármesterhez intézett előterjesztésében Pálfy József is hivatkozott és amelyben hajlandóságot jelent be a szinház magánkezelésbe való átvételére. — Fent ártom — válaszolta Kürthy —, de csak abban az esetben, ha a jelenlegi fellételeket biztosítják számomra. — Mik ezek a feltételek? — A legfontosabb feltételem az, hogy magánkezelés esetén is megkapjam a teljes százhuszonnégyezer pengőt, még pedig nemcsak december harmincegyedikéig, hanem a szezon kezdetétől, tehát szeptembertől, a szezon végéig, szeptemberig. Ha ezt megkapom, szikesen átveszem magánkezelésbe a színházat. Megkérdeztük ezután Kürthyt, hogy milyen nekszusban van Lázár Ödönnel, a Király Szinház igazgatójával? Kürthy kijelentette, hogy megállapodás nincs közöttük. — Különben ma még nem nyilatkozhatom semmiről sem, mert előbb a polgármesterrel kell beszélnem. Pálfy József beadványáról a lapokból értesültem és ha jól fogom fel a helyzetet, akkor Pálfy tulajdonképen már nem tt intendánsa a színháznak, mert abban az esetben, ha a polgármester, vagy a közgyűlés nem fogadja el javaslatát, lemond megbízatásáról, ha pedig elfogadja és igy megszűnik a házikezelés, azzal együtt automatikusan megszűnik az intendánsi tisztség is. Érdeklődtünk a szervezkedés Iránt Is. Kürthy kijelentelte, hogy semmi ujabbat nem mondhat. A szegedi társulat jelenlegi tagjai közül — ezt hangsúlyozottan monodtta Kürthy — eddig még egyetlen egyet sem szerződtetett le. Elmondotta még Kürthy, hogy az operatársulat megszervezése szintén hátra van. Tizenhatodikán mutatkoznak be azok az énekesek, akiket kombinációba vettek. A vendégjáték után állítják össze az operaegyüttes névsorát. Ezután a névtelen levelekről beszéltűní. — Súlyos taktikai hiba volt — mondottuk—^ hogy az ügy kezdeti stádiumában nem fé* lölte meg igazgató ur határozottan azt az író* gépet, amelyen nevével aláirt leveleit irta 4 szegedi társulat tagjaihoz és amelyen azokat 0 bizonyos névtelen leveleket is írták. I A — Ezt nem kérdezte senki sem lőlent —« válaszolta Kürthy —•, én pedig nem éreztem bűnösnek magamat, tehát feleslegesnek tartottam a védekezést is. •yfl mfasrh 9(%áb I Minden megvár diák legszebb vlxsga-a/ánűélca apanl eay magyar .Csepel* kerékpár, amelyet első kézből, msgálói n gyarlói vásárolhat legolcsóbban a Weiss Manfréd Rt. főlerakatábaa Tisza Lajos körül 42/a. (U) Slnger - palola. ÍOO és ÍOO női, férfi és ver- .... .. , . ... . , . senygép köxui vúiasxt&at. i Könnyített rej zletf izetej! Megrágalmazta a szegedi ügyvédi kamarái: egyhónapi fogházra Ítélte a törvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes rágalmazási pört tárgyalt szerdán a szegedi törvényszék. A vádlott egy szentesi szabómester, a sértett a szegedi ügyvédi kamara volt, amelyről a vádlott súlyos rágalmakat terjesztett. Papp István szabómesternek egy polgári pörből kifolyólag nézeteltérése támadt ügyvédjével, dr. Zukkermann Andorral. A dolog vége az lett, hogy feljelentést tett az ügyvéd ellen a szegedi kamaránál. Feljelentésében az ügyvédet szabálytalansággal és a büntetőtörvénykönyvbe ütköző bűncselekményekkel vádolta meg. Az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsa foglalkozott is a feljelentéssel, de sem miféle fegyelmi vétséget nem talált. Az iratokat azután áttették a szegedi ügyészségre azzal a megjegyzéssel, hogy kérik az ügyvéd ellen a bűnvádi eljárás megszüntetését. Az ügyészség dr. Zukkermann Andor ellen el is ejtette a vádat és felszólította Papp Istvánt, hogy ha tovább akarja folytatni az ügyet, ugy nyújtson be vádinditványt. Erre a felszólításra azonban a szabómester nem reagált, igy minden további eljárás megszűnt. Néhány hónap elteltével uj beadvány érkezett a szegedi kamarához Papp Istvántól. Ebben Papp felháborodott hangon bírálta a kamara eljárását. — Az ügyvédi kamara elejti a büntetendő cselekményeket, mert ügyvédről van szó... A szegedi ügyvédi kamara oly sötét, hogy nem látják meg az előirt btk. pontjaival megjelölt és elkövetett cselekmények bűntetteit... A bizalom megszűnt a szegedi kamara irányában ... A levél miatt a kamara rágalmazás miatt feljelentette Papp Istvánt. A szerdai tárgyaláson Papp elismerte, hogy a beadványt 5 irta és kérte a törvényszéket, hogy engedje meg a bizonyítást, mert ő vádpontjait mind bizonyítani tudja. A törvényszék Papp kérelmét elutasította. A bíróság ezután Ítéletet hozott, amelyben Papp Istvánt felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt egyhavi fogházra ítélte. Papp István az Ítéletet megfelebbezte az ítélőtáblához. '" * ' " Kéthónapi fogházra Ítéltek egy motorost, aki készakarva megvadifotta a lovakat (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Skultéty-tanácsa előtt szerdán egy szen. lesi amatőrmotoros állott gondatlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádolva. A vádlott, Régner Károly magántisztviselő olyan körülmények között idézett elő motorkerékpárjával balesetet, amely egvedüláll a motorbalcsetek között. 1928 novemberében Régner motorkerékpárján a szentesi Kossuth Ferenc-uccában haladt. Előtte egy parasztkocsit hajtott Kiss György gazdálkodó. Régner annak a jeléül, hogy előzni akar, rátülkölt Kissre, aki erre letért ijedős lovaival a köves útról. Régner azonban nem előzte meg a kocsit, hanem mellé hajtott és mellette haladt tovább. Mintegy 150—200 méternyi távolságon keresztül haladt párhuzamosan Kiss kocsijával, ez idő alatt állandóan tülkölt és berregtette a motort. Kiss nagy erőfeszítéssel igyekezett lovait megfékezni, ez azonban nem sikerült, mert a lovak megvadultak és elragadták a kocsit. A rohanó lovak neki szaladtak egy lámpaoszlopnak, amelyen a kocsi összezuzódotl. Kiss széles ívben zuhant ki a kocsiból és eszméletlenül terült el a földön. Kiss oly szerencsétlenül esett, hogy súlyos agyrázkódást szenvedett, azonkívül jobbkarja el is törött. Karját később vállból amputálni kellett. Az összeütközés következtében az egyik ló lába is eltörött. Régner ügyét a szegedi törvényszék Vild-tanácsa tárgyalta. A motoros azzal védekezett, hogy Kiss volt az, aki őt nem akarta előre engedni Bárhogy is tülkölt, Kiss mindig cikk-cakkba hajtotta a kocsit. A kihallgatott szemtanuk azonban igazolták, hogy Régner meg akarta vadítani a lovakat. A motoros védője tanukat jelentett be annak az igazolására, hogy Kiss ittas volt a szerencsétlenségkor. A törvényszék ezt a kérelmet elutasította és Régnert 21 napi fogházra ítélte. Kötelezte ezenkívül az összes költségek megfizetésére. Régner Károly az Ítéletet megfelebbezte. Az ítélőtábla az első tárgyaláson elrendelte a bizonyítást abban az irányban, hogy Kiss részeg volt-e. A szerdai tárgyaláson az iratok ismertetése után a biróság Régner Károly büntetését 2 havi fogházra emelte fel. A biróság Régner cselekedetében nagyfoka gondatlanságot és rosszindulatot látott. At iratok a Kúria elé kerülnek. Befejezték a vizsgálatot Yay Kázmér miniszteri tanácsos fegyelmi ügyében (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az állami, főleg pedig a csendőrlaktanya építkezéseknél felfedezett visszaélések ügyében megindított bűnvádi eljárással párhuzamosan, a belügyminiszter a fegyelmit megelőző vizsgálatot rendelte el Vay Kázmér miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium rendőri főosztályának vezetője ellen. A vizsgálatot most Tomcsányi miniszteri tanácsos befejezte é$ csütörtökön, az írásbeli jelentés beterjesztése után fog a belügyminiszter a kérdésben dönteni.