Délmagyarország, 1930. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1930-06-12 / 130. szám

•Jt DELMAtiYAROHSZAG 1930 funíus 12. ITonyady Ferenc gróf: Reméli, hogy a pénzügy­miniszter megszívleli azt a fekete képet, amelyet Fábián Béla festett. Tagadhatatlan, hogy bizo­nyos mértékben 6 maga is osztozik Fábián pesz­szimizmusában. Ami az előtte elhangzott másik felszólalást illeti, nagyon örül, hogy Wolff Ká­roly hangot adott azoknak az aggályoknak, ame­lyek az ő lelke mélyén is szunnyadnak. Nem veszi észre senki ebben az országban, hogy reng a föld alattunk. Csak egy dologra akar utalni. Fejérmegyében, ebben a régi konzervatív vár­megyében egy örökös tőrvényhatósági bizottsági tag, egy tekintélyes gazda, Bodajkon tartott beszéde után azt mondotta neki: > Dolgozzék csak gróf ur ebben az irányban, mert különben ml gazdák felmegyünk Pestre és parasztforradalmat csiná­lunk.« Azt látom, hogy a kormány nem lép fel kellő eréllyel. Nem a csendőri és rendőri hata­lomban megnyilvánuló erély hiányát látom, ha­nem • tüneti kezelésnek a hiányát. Ezután a kultuszminiszternek válaszol. Megálla­pította, hogy a kultuszminiszter a gazdasági vál­ság ellenére évről-évre mindig többet és többet kap. A magyar közvélemény nem azért emelt kifogást a kultuszminiszter muzeális vásárlással ellen, mintha azoknak nem volna meg a kellő értékük, hanem azért, mert a ma időkben egy­általában nem vásáról a kultuszminiszter. Klebelsberg gróf miniszter: Nem most vettük azokat a képeket, hanem évekkel ezelőtt vásá­rolták. Ilunyady Ferenc gróf: Nagyon jól tudja, hogy Külföldön vannak bábjátékok, amelyek nagy ide­genforgalmat idéznek elő, a szegedi bábjáték lerve azonban egyáltalában nem Ilyen. Bábjátékkal, ha­rangjátékkal nem lehet Szegeden idegenforgalmat eslná'nl, ez naiv dolog. Esztendők óta megnyil­vánul a közvélemény ítélete a kultuszkormány ellen. Ezután statisztikai adatokat sorol fel, majd a szegedi miseruha kérdéséről beszél, amelyre vonatkozólag a miniszter nem adott neki választ. A katholikus egyház megtanít szegénynek lenni. Igazán nincs szükség 60 000 pengős msie­ruhákra. Ezzel az összeggel egyéb bajokon (ehet segíteni. A közvéleményben olyan hirek vannak, hogy a kultuszkormány rendkívül el van adósodva, mint egy békebeli huszártiszt. Tudják azt is, hogy Sze­geden iparosok még húsvétkor sem kapták meg az egyetemen végzett munkájukért fizetésüket és húsvétkor is csak a vános közbejöttével fizették ki igen kis tőredék összegeket az iparosok Számláira. Szeretné azt is tudni, hogy hol történnek el­számolások a kultuszminiszter urnák *« munka­társainak utazási költségeiről, hogy csak a leg­utóbbi északsarki Csillag túráról emlékezzék meg. (Derültség.) A klinikai panamákra vonatkozóan a kultusz­miniszter egy közbeszólásban azt mondotta, hogy ez nem tartozik rá. Nem érti ezt a kijelentést, mert hiszen a kultuszminiszter kisürgethetné kol­légája, az igazságügyminiszter utján, hogy ez az ügy soronkivül letárgyaltassék. Hunyady Ferenc gróf: Nagyon sok megtakarí­tást más közintézményre hárított át a miniszter. Ezután a külföldi ösztöndíjakról beszél és meg­állapítja, hogy a külföldi ösztöndíjak és a kollé­giumok az éretlen nemzeti kultúrfölény érdekében készültek. Klebelsberg miniszter, aki eddig mosolyogva hallgatta Hunyady Ferenc szavait, most feltűnést keltő türelmetlenséggel kiáltja: Csak minden ilyen olcsó lett volna, mint a külföldi kollégiumok, hogy mondhat ilyet 1 Hunyady Ferenc gróf: Félek, hogy ennek még súlyos következményei lesznek. Nagy szociális elé­gedetlenséget keltenek a külföldön a kollégiumok és az ösztöndíjak. Megrendítik a hitelt az egész állami gazdaság okszerűségében. Kifogásolja ez­után azt, hogy a tanterv állandóan változik. A miniszter ur fölösleges költekezéseinek minden bi­zonyítékát félsoroltam. Utána Klebelsberg Kunő gróf miniszter áll fel szólásra. A külföldi utazások költségeire vonat­kozóan csak annyit mondhatok, hpgy vannak ide­vágó szabályok és ezeket mi mindig be is tartjuk. Kicsinyes dolognak tartom ezekkel foglalkozni. Kuna P. András: Irigy ember a gróf url (Vi­haron derültség.') Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: A deb­receni egyetemi építkezésekről is beszélt a képvi­selő ur. A költségvetésen kívül a beruházási ösz­szegből történtek építkezések. Ha valaki csak a költségvetést kalkulálja, akkor természetesen arány­talanságokat talál és azt látja, hogy a debreceni egyetem többet kapott, mint a szegedi. Nem lehet azonban figye men kivül hagyni azt, hogy a költség­vetésen kívül is történtek építkezések. Szeged való. ban későn fizette vissza a kölcsönt, de szó sem lehet arról, mintha a városnak ez az eljárása a kultuszminisztérium reputációját sértette volna. — Az ország kétharmadrésze elveszett, az óvó­nők, a tanítók, a tanárok, főiskolai tanárok ide özönlöttek. Annak idején, mikor ezek a most el­szakított területre mentek, azt mondottuk róluk, hogy missziót teljesítenek a nemzetiségek között. Most, hogy kénytelenek voltak onnan eltávozni, nem lehet őket tönkretenni csak azért, mert azo­kat az országrészeket véletlenül elveszítettük. Eze­ket beosztottuk magyar iskolákhoz. — Állítom, hogy nincs ezeknek az intézkedések­nek következtében szociális elégedetlenség az or­szágban. Ellenben, ha ezeknek a tanerőknek ezreit hagytuk volna minden segítség nélkül és nem karoltuk volna fel őket, aUkír foggal volna for­radalmi hangulat az országban. Ezért nagyobb a kultusztárca büdzséje, mint a többieké, mert ezeket az embereket nem lehet megölni. Ugy látszik a képviselő ur rám specializálta magát, nem tudom, mivel szolgáltam rá erre a szimpátiára. (Viharos derültség a Ház minden oldalán.) Hunyady Ferenc gróf: Nem akarok személyes­kedni, ezért nem mondom meg az okát. Klebelsberg miniszter: Átengedem a dicsőséget, hogy kifogásolja külföldi intézeteinket, amelyeket igenis olcsón és azt hiszem, hogy az ország érde­kében vásároltam meg. Schandl Károly szólált fel ezután. Az elmúlt napokban Romániában nagy változás történt. Egy kijelentés hangzott el az uj uralkodó részéről, hogy a szomszéd országokkal jó viszonyban akar lenni. A magyar nemzet felejteni is tud, de ennek egy feltétele van: minden jó viszony alapja az, hogy az igazságkeresésben támogassanak bennünket Ha a jó viszony keresése ebben az irányban fog történni, akkor sok sebet el fogunk felejteni. Az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után Hegymegi-Kiss Pál általános titkos választójogot követel. Két nagy probléma vár megoldásra, az egyik a revízió, a másik a királykérdés. A ki­rálykérdést nem politikai pártnak és nem puccs utján, hanem egyetemesen kell megoldani akkor amikor az ideje eljön. Minthogy ez a kérdés még nyitva áll, kéri a kormányt, adja meg • nemzetnek az általános titkos választójogot. Krfsilián Imre beszéde után az elnök megsza­kította a vitát és áttértek az interpellációkra, Hegymegi-Kiss Pál felvilágosítást kért a föld­mi velésügyi minisztertől, miért akadt meg az Al­föld fásítása. Mayer földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy az Alföld fásítása nem akadt meg, hanem a pénz­ügyi viszonyok miatt kisebb összegeket becsá­tottak rendelkezésére. Reméli, hogy a gazdasági viszonyok kedvezőbbre fordultával a munkálatok gyorsabb ütemben haladhatnak. Az ülés háromnegyed 7 órakor ért véget. Két óceánjáró borzalmas katasztrófája a tengeren (Budapesti ludósi'ónk telefonjelentése Newyorkból jelentik: A massachussetsi part­vidéken szerdán hajnalban a Fairfaks sze­mélyszállító gőzös összeütközött a Grecián olajszállító hajóval. Az összeütközés következ­tében a Greciánon tüz ütött ki, a hajó rövi­desen elsülyedt, negyven mairóza a tengerbe veszett. Az elsülyedés után az égő olaj szétfolyt a tengeren és a Fairfaks hajó is tüzet fogott. Négy utas és tizenegy matróz súlyos égési se­beket szenvedett. A Fairfaks utasait mentő­csónakokon szállították partra. Több utás a tűztől való félelmében a tengerbe ugrott és odaveszett. Pusztító „imiszkamoly" lepte el az alsótanyai vitézi telkek paprika és kukoricaültetvényeit (A Délmagyarország munkatársától.) A sáskajá­rás veszedelme — a jelek szerint — elkerülte Szeged környékét, mert az a sáskafaj, amely né­hány héttel ezelőtt a szegedi földeken jelentkezett, nem tartozott fajtájának veszedelmes csoportjá­hoz, nem marokkói sáska volt. A sáskaveszedelem helyett azonban uj és nem kevérbé komoly ve­szedelem jelentkezett Alsótanyán, egyelőre még csak az ottani vitézi földek paprika- és kukorica­ültetvényein: az úgynevezett muszkamoly. A város mezőgazdasági felügyelői, akik állandóan járják a tanyákat, szerdán délelőtt bejöttek a vá­rosba és jelentést tettek az uj veszedelemről a polgármesternek. Bemutatták a magukkal hozott üvegfiolába zárt mintákat. Elmondották, hogy ez a molykukac szinte máról-holnapra lepte el az ül­tetvényeket és azokban hihetetlenül gyors és nagy­arányú pusztítást végez. A molykukacok, amelyek félcenlimétertől három centiméteres nagyságot is elérnek, az ültetvények leveleit támadják meg, valósággal szitává rágnak mindent. Könnyen fel­ismerhetők jellegzetes zöld színükről, amelyet hosszirányban sötétzöld sávok tarkítanak. A kuka­cok hasa világoszöld szinü. Felismerhetők fürge­ségükről is, valamint arról, hogy amint valami idegen test ér hozzájuk, összekunkorodnak és vé­kony pókhálószerü szálat bocsájtanak ki magukból, amelyen függve maradnak. A gazdasági szakértők a veszedelmet azzal ma­gyarázzák, hogy az idén igen nagy volt a molyfélék peterakása és a peték most egyszerre keltek ki. Igen fontos gazdasági érdek követeli a moly­kukacok gyors és alapos irtását Irtásukhoz a legeredményesebb módszer az uránia-zöld oldat­tal való permetezés. Az oldat kétezrelékes arány­ban készítendő, vagyis száz liter vizhez husz deka uránia-zöld szükséges. Az irtás sürgős elrendelése és keresztülvitele azért kívánatos, mert a moly­kukacok gyorsan begubóznak és pilléjük a tavaszi peterakás idején megfertőzheti az egész Alföldet, Nincs munka — két öngyilkosság (A Délmagyarország munkatársától.) A munkanélküliség réme elől egyre többen me­nekülnek a halálba. A tegnapi napon két mun­kás dobta el magától az életet. Kari ödön 37 éves Somogyi-telepi fuvaros az egyik öngyilkos, aki a XXIV. ucca 9. számú ház istállójában szerdára virradóra egy ist­ránggal felakasztotta magát. Az öngyilkosságot Kari felesége vetle észre, akinek feltűnt, hogy férje több órája eltűnt a lakásból. Keresésére indult, de már csak kihűlt holttestét találta meg az istállóban. Rendőri bizottság szállt ki a helyszínre, amely előtt az asszony el­panaszolta, hogy már hosszú idő óla nem volt keresetük, az ura emiatt nagyon el volt keseredve és ezért követte el az öngyilkossá­got. A másik öngyilkosság Újszegeden történt. Szerdán reggel, a kora hajnali órákban az őrszemes rendőr a vakok intézetével szem­ben egy ismeretlen férfi holttestére bukkant, A rongyos ruháju öngyilkos teste egy szomoro­füzön lógott. A rendőr jelentette az öngyilkos­ságot a központi ügyeletre, a helyszínre ki­szállt bizottság nem tudta megállapítani az öngyilkos személyazonosságát Egyetlen sor irás sem volt a zsebében, egyetlen fillér sem, A bizottság intézkedésére a holttestet be­szállították az orvostani intézetbe, a rendőr­ség pedig megindította a nyomozást az ön­gyilkos személyazonosságának megállapításá­ra. A rendőrség az eltűnési bejelentések listá­jából megállapította, hogy egy Horváth Ká­roly nevű 54 éves szegedi kályhássegéd eltű­nését még kedden jelentették a kapitányságon* Értesítették Horváth hozzátartozóit, akik az orvostani intézetben agnoszkálták a kályhás­segédet A hozzátartozók vallomásából kide­rült ^gy Horválhnak nem volt munkája, már. réaófa nem keresett. Ezért lett öngyilkos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom