Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-27 / 118. szám

BBBHBBHHMHHB SZEGED. Szerke»ztO(ég: Somogyi ucca 22. L emu Teleion: 13—33. -Klndóhlvntal, killcíllnliiínyviAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Teleion: 306. — Nyomda • Löw LIpAI ucca 19. Teleion : 16-34. Távirati £*lev£lclm: Délmagyarország Szeged. Kedd, 1930 május 27 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 11S. sz:«%m ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2$ vidéken «> Budapesten 3-60, KUltSldOn ®-40 pengd. - Egyes tzAm Ara hétklfc« nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 HU. Hirdetések felvétele tarlla scerlnL Megle« lenlk hétlö kivételével naponta reggel Rádió Szeged . Fenn Oszlóban és lenn Athénben, Hamburgban, a kulturnyugaton és keleten a rádióműsorok a közeljövőben uj helységnevekkel bővülnek. Budapest mellett más magyar városnevek is átmennek a világ köztudatába, rádiószempontból egyelőre olyan jelentőséggel, mint amilyen a wieni műsort közvetítő Grácnak vagy Innsbrucknak van. Szegeden kulturproblémák nem okoznak gondot Az a hatósági balhit vert itt gyökeret, hogy csak a színház a kultura és hogy ennek következtében a kulturával szemben fennálló kötelezettségeinek eleget tesz a város, ha minden évben legalább 200 ezer pengőt ráfizet a színházra. Arról egy szót se hallani a városházán, hogy a kultura az analfabetizmus csökkentése is, hogy kultura az egészséges lakás, a jó ivóvíz, a részint kövezett, részint aszfaltozott ucca, hogy kultúra a vásárcsarnok, a portalanítás, a kórház és hogy kultura a népjólét. Kulturgondolatok és kulturtervek itt nem születnek. Ezeket Pestről importálják a kultuszminisztériumból és Isten mentse azt a városi tisztviselőt vagy azt a még elvetemedettebb városatyát, aki a maga szerény, de jó ötleteivel merne előállni. Itt nem lesz kívülről kormányozva, pénz pedig csak akkor lesz megszavazva, ha a kulturtervnek már a csomagolása is mutatja, hogy magas helyről indították útnak. Csoda-e, ha ilyen szellem mellett lassankint elveszítették az érzéket a meglátás eredetiségéhez és a koncepció önállóságához? Csoda-e, ha a városháza nem változott át nyüzsgő méhrajjá, amikor bejutott oda annak a hire, hogy relaisleadókat létesítenek az országban, de Szeged nincs azok között a városok között, amelyek mellett a kereskedelmi miniszter dönteni akar? Csoda-e, ha csak a Bádió Klub mozdult meg és csoda-e, ha nem látják át a városházán, hogy annak is nagy hatása lesz a város jövőjére, ha itt létesitik az egyik relaisleadót és annak is, ha elkerülik Szegedet? ~ A polgári zenekartól messzebb állunk, mint valaha. Ha lesz Szegednek radióleadója, mégis meg lehet majd csinálni. Ezzel megoldódik a kizárólag zenei hivatásának élő filharmónikus és színházi zenekar kérdése. A kétéves szinházi válságon az opera leépítésével akartak segíteni. Az opera megmenekült, de a fejlesztés eszközei hiján kilátástalan jövő előtt áll. Ha Szegeden épitik az egyik rádióleadót, a rádió és a szinház együttműködése folytán teljes operatársulathoz jutunk, amelynek most már egyéb föltételei is meglesznek ahoz, hogy tudjon élvezetes előadásokat nyújtani és fejlődni. A rádió bekapcsolódása folytán nagyobb, teljesebb és kiemelkedőbb lehet a szegedi hangversenyszezon. Viszont már a mai Szeged is az érdekes és értékes számok egész sorát tudná szállítani a rádiónak. Kiváló irók, képzett tudósok, kitűnő zenészek és buzgó színészek egész sora él ebben a városban, akik mind-mind legalább ugyananynyi joggal állhatnak oda a leadóhoz, mint a pesti vagy bármelyik nagy külföldi leadó legtöbb szereplője. A fogadalmi templom orgonajátéka egész Európa érdeklődésével találkoznék. Azután itt lesz a harangjáték, minden évben le lehet majd adni egy-két futballmecscset, nem vallunk szégyent operaelőadásainkkal és országos érdeklődésre tarthatnának B3HEI számot az olyan eredeti bemutatók, mint amilyen Kacsóh Pongrácz daljátéka volt. Végre erélyesen kellene sürgetni a programszerüséget és a nagyvonalúságot a városfejlesztésben. Helyes, ha a kormány törődik valamennyi város fejlődésével és intézményeiből valamennyinek juttat. De tartósan eszméljenek most már arra, hogy ebben a nyolcmillió lakosú országban sem maradhat Budapest az egyetlen nagyváros és hogy nemzeti érdekből is szükségünk van legalább még egy olyan városra, amely számításba jön a szó nyugateurópai értelme, igényei és föltételei szerint is. Erre a szerepre Szeged van predesztinálva. Ila másért nem, nemzeti jelentősége miatt. Ebben a városban a magyarság legerősebb várát erősitik, segítenek kiépíteni és európai jelentőségére emelni. A háború előtt megengedhette magának a kormány azt a fényűzést, hogy két uj egyetem közül az egyiket Debrecennek, a másikat Pozsonynak Ítélje oda. De ma nem lehet a két rádió közül az egyiket Debrecenben, a másikat Pécsett építeni. Az sem lehet, hogy mind a kettőt Északmatyarországon építsék. Az Alföld magyarságát kell erősiteni. Vigye innen a rádió szerte a világba az Alföld szabad levegőjű, gazdag kulturáját, tanulságos múltját és forró imádatál. Kint az áldott földeken már hajladozik a karcsú buza. Aratásra érik. Mindent: okosság, belátás, tervszerűség, kulturális és gazdasági lendület érleljen itt meg a nép számára. Szegedet többé ne lehessen elkerülni, ha uj intézményeket létesít a kormány. Meg kell teremteni éhez a kőzszéllemet. 24 óra alatt fogjon munkába a hatóság. Minden kapavágással, amely Szegedet fejleszti, nemzeti hivatást teljesít. Véres uccai harc Rangoonban hinduk és mohamedánok között U] támadások a sörakiárak ellen CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: Bangoonban hétfőn délelőtt véres harc volt a mohamedánok és a hinduk között. A harc ugy kezdődött, hogy a sztrájkoló kikötőmunkásság megtámadta azokat a birmai munkásokat, akik sztrájktörők voltak. Később az egész bennszülött lakosság beleavatkozott a harcba. A rendőrség tehetetlenül állt a túlerővel szemben. Míro a harc véget éít, 16 holttest hevert az uccifkon, ahol a mob lett az ur. Este már az üzletek kirakatait fosztogatták. A forradalom egyre terjed. Hiába tartóztatják le százával Gandhi önkénteseit, mindig ujabb ezrek nőnek és minden órában uj támadásra indulnak a sóraktárak ellen. Hajmeresztő kegyellenségekről beszéllek az angol alsóházban London, május 26. Az alsóházban Brockway képviselő, a független munkáspárt egyik vezére, szenvedélyes hangú bestédben ostorozta a kormány indiai politikáját és felolvasta a peshavari zavargások indiai leirását. Eszerint az indusok vértaniu türelemmel viselték az angol csapatok hajmeresztő kegyetlenségeit ?s egyesek maguk kérték a katonákat, hogy lőjjék őket is aqyon, amit a katonák habozás nélkül teljesítettek. A vérengzés reggel 11-től délután 5-ig tartott és a hullaszállító kocsik nem győzték elvinni a holttesteket A király kérdés, Albrecht hűségnyilatkozata* az olasz és az angol barátság a képviselőház külügyi vitájában Budapesf, május 26. A parlament hétfői ülésén a külügyi tárca tárgyalását kezdték meg. Beck Lajos Briand páneurópai jegyzékével foglalkozott Az európai agrárválság megoldása után az első feladat a fogyasztási pjacsok megszerzése. Briand terve az emberiséget szerető ember nagyszerű gondolata, aki lelke mélyén az emberi igazságtalanságok kiegyenlitésére vágyik és végső céljául — be nem vallottan — a békék revíziójára is. Wolíf Károly azt kifogásolta, hogy külpoliíikánkban hilsok a titokban kezelt ügy. Mindent titkosan kezelnek, amit a külföldi lapokban már reg olvastunk. Jogászi szempontból nézve, megszűnt a nemzetközi jog és helyébe az ántánt jogai léptek. A kisebbségi kérdésben nem tudjuk érvényesíteni jogainkat. Peyer Károly: «mióta az olasz barátsági szerződést megkötöttük, az olasz bevitel Magyarországra lenyegesen emelkedett, de gabonakivitelünk Olaszországba lényegesen csökken'. A párisi tárgyaláson is láthattuk, hogy az olasz barátság egyenlő volt a semmivel. Annál többet ért az angol barátság, amely azonban csak azóta áll fenn. amióta mnnkáskormánv van u.viUixm. mcrL aexn állott fenn a konzervatív kormány idején, amikor a szimpátia Bománia felé orientálódott Kénytelen hitelt adni a külföldi lapok híreszteléseinek — mondotta ezután Peyer —, amelyek azt állítják, hogy a miniszterelnök római utazása a magyar királykérdéssel vo'.t kapcsolatban. Beszélnek arról is, hogy ami tor a Habsburg-ház mostani feje novemberben nagykorú lesz, a képviselőház és a felsőház elnöke nyilatkozatot fognak lenni, hogy a magyar nemzet nem tekinti magára nézve kötelezőnek a detronizációs törvényt Almásy László: Én kijelentem, hogy a magam részéről semmiféle nyilatkozatot nem kívánok tenni. Peyer Károly: A külföldi lapokban azt olvasom, hogy a király kérdés napirendre kerül. Nem tarlom valószínűnek, hogyha valaki Magyarországon 14 millió pengp kö tött az agitációra, akkor most egyszerűen lemondjon a trónról és hűségnyilatko/atot legyen. Mcskó Zoltán: Privát ügy az egész hűségnyilatkozat. Nem érdekel bennünket. Peyer Károly: Ezek a híresztelések a külföldön el vannak terjedve. Ha a külföldi közvélemény