Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-27 / 118. szám

2 Г) FXMAGYAH ORSZÁG 1930 május 27. foglalkozik ezzel az üggyel, mi nem dughatjuk a fejünket a homokba, mert ez elsősorban Magyar­országot érinti. Nem lehet mindegy, hogy ez mi­képen intéződik el. Gazdasági szempontból is fon­tos, hogy a külföldön elterjedt hírek a külföldi hitelezőket ne tartsák távol Magyarországtól. A költségvetést nem fogadja el. Lázár Miklós a párisi egyezmény legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy tul vagyunk a reparációs problémán és ez a lidércnyomás el­múlt a külpolitikáról. Amig mi a reparációval és az optánsüggyel foglalkoztunk, egész uj európai helyzet alakult ki körülőttünk. A magyar külpo­litikának az eddiginél fokozottabb mértékben kell kiszimatolnia Európa jövő kiigazodását és ehez kell alkalmazkodnia. A magyar politikának nem lehet más feladata, mint a most kialakuló Euró­páért dolgozni s készen lenni, hogy a kellő pilla­natban megfelelően elhelyezkedjék Magyarország­nak azokkal a gondolatokkal kell kiállani az euró­pai porondra, amelyek úrrá lettek az európai közvéleményen. Jó külpolitikát csak Jó belpoliü­Kával leheí produkálni. Ez az, amit magyarul nyugati demokráciának hivnak. A költségvetést nem fogadja el. Bogya János, Bárdos Ferenc és Jáoossy Gábor után Walko Lajos külügyminiszter válaszolt a fel­szólalásokra. — A párisi vita — mondta — külpolitikai téren egy nagy momentumot vetett fel: Briand francia külügyminiszter kooperáló tervét. A kérdésnek el­sősorban politikai jelentősége van és a kormány­nak is az a szándéka, hogy minél nagyobb nyil­vánosság előtt foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mielőtt végleges állásfoglalás kialakulna. A kül­ügyi bizottság legközelebb már foglalkozni fog a kérdéssel. Az állampolgársági kérdésben a hágai és párisi tárgyalások folyamán n«n tudtunk meg­egyezésre jutni és a szándékunk, hogy a kis­ántánttal ebben a kérdésben a tárgyalásokat újra felvegyük. A Ház ezután elfogadta a külügyi tárca költség­vetését a Hösök emlékünnepén 'A Délmagyarország munkatársától.) A ke­gyelet minden évben május végefelé egy na­pot szentel a Hősök ünnepének. Ezt az ün­nepet ölte meg vasárnap az egész város. A világháború hősi halottai iránti emlékezés impozáns megmozdulásban nyilatkozott meg. A város minden részén gyüjtősátrak állot­tak és lelkes hölgyek, gyűjtőpersellyel a ke­zükben figyelmeztették a közönséget a ha­lott hősök emlékére. Vasárnap reggel Sze­ged valamennyi templomában ünnepi isten­vei fejeződött be, utána a közönség a régi zsidó templom falába illesztett emléktábla elé vonult. Itt a gyermekkórus énekelt Fürst Jenő karnagy vezetése mellett. A Hiszekegy elének­lése fejezte be az ünnepséget, amelyen meg­jelentek a város, az egyetem és a katonaság képviselői. A zsidó temetőben folytatódott az ünnepség. A gyermekkar és Lamberg Mór főkántor éneke után dr. Lőw Immánuel fő­rabbi mondott imát, majd a tiszti küldött­ség vezetője rövid beszéd kiséretében megko­A hősök temetője. Májusi 45 °/o zsírtartalma HORTOBÁGYI iuhturó viszonteladói ára M.48 20%-kal olcsóbbodott Te)szövetkezeti Központ, Budapest 4. postafiók 20. tisztelet volt, amelyen nagyszámú közönség vett részt. A fogadalmi templomban dr. Ba­logh István lelkész mondott ünnepi szentmi­sét, amelyen résztvett: a város képviseleté­ben dr. Pálfy József helyettes polgármester és vitéz Szabó Géza tanácsnok, a szegedi helyőrség tisztikara dr. Shvoy Kálmán ve­gyesdandárparancsnok vezetése alatt, az egye­tem tanárainak nagyrésze és sokan mások. Az ünnepi szentmisét a Himnusz eléneklése fe­jezte be. Istentiszteletet tartott a református egyház is a Kálvin-téri templomban, ahol Bakó László magasszárnyalásu, kegyeletes beszédben em­lékezett meg a hősökről. A nagyszámban meg­jelent hivek között a katonaságot vitéz Nagy Béla tábornok, az egyetemet dr. Győrffy Ist­ván rektor, a várast Kaszó Elek főpénztárnok képviselte. Délelőtt 9 órakor kezdődött az ünnepi isten­tisztelet a zsidó templomban. Lamberg Mór főkántor éneke után dr. Frankéi Jenő rabbi mondott nagyhatású beszédet, amelyben mél­tatta a Hősök ünnepének jelentőségét. A be­széd után az énekkar gyászdalokat énekelt. A templomi ünnepség a Himnusz eléneklésé­szoruzta a hősök' emlékét. Szeged város ne­vében Fenyő Lajos műszaki tanácsos mon­dott beszédet, majd koszorút helyezett el. A belvárosi temetőben délután félnégy órakor kezdődött az ünnep­ség. Hatalmas tömegek zarándokoltak már a kora délutáni órákban a temető felé. Három órára zsúfolásig megtelt az emlékmű körüli térség. A Tóth Ferencné áldozatkészségéből felállított művészi kivitelű emlékmű körül díszszázad állott őrt. Félnégy órakor még min­dig tartott a közönség özönlése. Egyesületek vonultak zászlók alatt, ujabb és ujabb cso­portok jöttek. Félnégy órakor érkezett meg vitéz dr. Shvoy Kálmán vegyesdandárparancs­nok kíséretével. Az ünnepség a honvédzene­kar által előadott Hiszekeggyel kezdődött, 1 ezután Folba Jenő tábori főesperes lépett az emlékmű talapzatára és nagyhatású beszéd­ben méltatta a nap jelentőségét Arról be­szélt, hogy a hősök mindannyian a hazáért hullatták vérüket és a megmaradt magyar­ságnak velük szemben az a kötelessége, hogy minden évben egyszer lerójja a kegyelet adó­iát. A főesperes beszéde után dr. Shvou Kál­mán vegyesdandárparancsnoK mondott be­szédet: — A kegyeletet," a hálát hoztuk el a mai napon azoknak, akik itt porladoznak a sírok ölében, de akiknek lelkük mindenkor élni fog, mert őrök életet gyújtott nekik a ke­gyelet, a hála — mondotta. Ezeknek a hősi halottaknak mi vagyunk bajtársak a legkö­zelebbi hozzátartozók és épp ezért veszem; magamnak a bátorságot, hogy ezeknek a hősi halottaknak nevében mondjak köszönetet Tóth Ferencnének, ez impozáns emlékmű adomá­nyozójának. A beszéd végén a tábornok koszorút he­lyezett el az emlékműre. Ezután a koszorúk elhelyezése következett. Csongrádmegye Vitézi Székének koszorúját dr. Gárgyán Imre, a frontharcosokét Veress Gábor, az egyetemét dr. Győrffy István rektor helyezte el. Sorba jöttek ezután a többi egyesületek,ugy, hogy rö­videsen virágerdő borította az emlékmüvet.Vé­gül a honvédzenekar Fichtner Sándor ve­zénylete alatt a Himnuszt játszotta el. Bensőséges ünnepség volt a protestáns te­metőben is, ahol Asbóth Gyula tábori lelkész mondott emlékbeszédet. A melyhatásu beszéd után Hoffmann Béla ny. ezredes, rövid be­széd kiséretében elhelyezte a helyőrség ko­szorúját. Szép ünnepség zajlott le a görög­keleti temetőben. Itt Juhász Antal alezredes az állomásparancsnok képviseletében mondott emlékbeszédet és helyezeti el koszorút a hely­őrség nevében. Szeged város nevében dr. Lehel Pál ügyvéd koszorúzta meg a hősök emlékét A hősök temetőjében leleplezett »Hősi Em­lékműt költségeit, amint már megírta a Dél­magyarország, özvegy Tóth Ferencné, Deák Julianna vállalta. Az emlékmüvet Sebestyén Ede műépítész tervezte, Taisser János szob­rászművész mintázta. Az ünnepéllyel kapcsolatba Csongrádmegye alispáni kirendeltsége a következő köszönet­nyilvánítást intézi az illetékesekhez: »Csong­rádmegye alispáni kirendeltsége mindazok­nak az egyesületeknek, iskoláknak, hivatalok­nak és magánszemélyeknek, akik a Hősök emlékünnepélyén virággal és pénzadomány­nyal az ünnep emeléséhez hozzájárultak, ez­úton mond hálás köszönetet.c Diákok repülőversenye Budapest, május 26. Vasárnap délelőtt at Aeró Szövetség országos repűlőgépmodel-ver­senyt rendezett a Vérmezőn. A versenyen mintegy 100 apró modellel vettek részt a sze­gedi, budapesti, jászberényi, gyöngyösi, kő­szegi, debreceni diákok. A verseny győztese Mizsey Zoltán lett, a csapatversenyt a jászbe­rényi reálgimnázium nyerte. A szegedi diákok közül Mező Károly szerepelt szép sikerrel, aki a legjobb szerkezetű gépet készitette. Orák, ékszerek 6 havi részletre JA 371 Alpakka evőszerek 1 с „ „ V JLAU rtrtUnAl, Kölcsey ООО» Т. lnatAmfthely! Tűrt I Pl»l army. ezüst, régi pénz beráJM.«. A.B.O. twgzereé«. MIelöll a tUrdöszeron beai№o ondoláltassa a haját géppel Dudás fodrásznál, Kár 30 napig mérsékelt Arak I 888

Next

/
Oldalképek
Tartalom