Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-04 / 99. szám

SZEGED. SzcrUrtztoséq: Somogyi ucea 12. I. em. Telelőn 13—33. - Kladñhlvnlel, kölc»ílnkilnyv/6r é* legylroda Aradi ucea 8. Telelőn- 30Ô. - Nyomda l »w LIpAI ueca 19. Telefon • 16-34. TAvIrall ÍS levélcím : DélmaflyarortzAq * leqed. Vasárnap, 1930 május 4 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 99. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2© vidéken és Budapesten 3-60. KUlfaidOo 6-40 pengd. - Eayet szám Ara hétkor nan 16, vmftr- és Ünnepnap <111. Hlr­delések felvétele tarifa szerint. Meq|e­lenlk *-^tfí> (elvételével naponta reggé 4 közömbösség országa Az ország népe szavakba nem foglalható d zen védés s legalább is a kivételes állapotok megszűnéséig szavakba nem foglalható ta­pasztalatok nyomán elszokott attól, hogy a törvényhozás eseményeire különösebb érzések­kel rezonáljon. A közmeggyőződésben meg­lehetősen sematizálódik az állami ágaiatok működésének felosztásáról alkotott nézel. A törvényhozás megalkotja a törvényeket s a polgárság fizeti az adót. Hogy milyen célra fizeti, az már úgyis kezd egészen mellékessé válni. Hogy kereseti adót fizet-e, vagy jö­vedelmi adót, forgalmi adót, vagy fogyasztási adót, — ez a kérdés lassankint teljesen el­veszíti jelentőségét. Valamikor gyűléseket be­széltek végig és köteteket irtak keresztül vi­tatkozva azon, hogy melyik adó igazságosabb, melyik adó kíméli jobban a termelést s me­lyik adónemet lehet többé, vagy kevésbé át­hárítani. Kit érdekelnek ma még a pénzügy­tan alapvető kérdései? Ma mindenki annyi adót fizet, amennyit el lehet tőle venni. Hogy azután állami végrehajtó veszi-e el, vagy vá­rosi végrehajtó tűzi ki az árverést, hogy jö­vedelmi adó, vagy városi pótadó miatt viszik el áruját, szerszámát, vagy bútorait, — ilyen matefizikai superintellektuális, ilyen abszolút gyakorlatiatlen kérdések ma már senkit sem izgatnak. Mégis hosszú ut, mély szakadék s nagy tá­volság van a tőrvényalkotás és az adófizetés kőzött. Mi lehet hát az oka annak, hogy ezt a nagy távolságot már se panasz, se kérés, se felirat, se gyűlés, se ankét nem teszi rövi­debbé? A törvényhozás feladatainak anyagá­val már csak s egyre gyérebben az érdekkép­viseletek foglalkoznak. A kereskedőknek van még olykor valami mondanivalójuk, ha vám­kérdések rendezése van napirenden, az ügy­védek még nagyritkán összejönnek tiltako­zásra, ha az ügyvédi szociális helyzetén javí­tást ígérő javaslat az ügyvédek kenyérkere­setét nehezíti meg, olykor egy-egy gazdagyü­lésen is megtörténik, hogy nemcsak a min­denkori főispánt választják meg disztagnak s a mindenkori földmivelésügyi minisztert disz­elnöknek, hanem kibuggyan a panasz is s felsivít a kétségbeesés, nagyban és egészében azonban süket közömbösség s letargikus bele­nyugvás veszi körül a törvényhozás munkáját. Mi ennek az oka? Az elégedettség lett-e úrrá, vagy az a meggyőződés, hogy hiába minden panasz? A Tiborcok megelégednek a »veréb­fiókák«-kal s szolgabírót éljenzők, minisztert ünneplők lettek a Bánkok? Amerre nézünk: üres boltok, üres műhelyek, üres földek, üres zsebek és üres remények ásítanak felénk. A tisztes polgári morál kényszeregvességben van. Csak a bankvezérek elégedettek, a végreha jlók s a magas állami tisztségek betöltői, akik közül sokan csak átmeneti állapotnak tekint­hetik közjogi méi lóságukat, átmeneti állapot­nak az igazgatósági szobák és vezérigazgatói asztalok felé. A törvényhozásban elhangzóit még egy-két beszéd, amit uníso/io-ként kisért az ország népének együttérzése. De alig múlott el három nap s a közömbösség áporodott vizeibe belefulladt minden érdeklődés, egy évre kész a költségvetés, egy évre mi is *> ké­szen« vagyunk. Ennek a jelenségnek okát nyomozva, talán arra is kell gondolni, hogy az ország népélől függetlenné vált a kormányzat és függetlenné vált a törvényhozás. Négyszáz évig harcolt ez a nemzet a függetlenségért s most olyan formá­ban érte el harcainak eredményét, hogy füg­getlenné vált a törvényhozás, függetlenné vált a kormányzat a nemzettől, melyet kormá­nyoznak s melynek számára törvényeket al­kotnak. A titkos választás hiányából született meg ez a nem kivánatos függetlenség. Európa a titkos választásban látja a parlamentáriz­mus fundamentumát, mi már lassankint nem is nyíltan szavazunk, hanem egyhangúan. Európában alkotmányos harc a választás, ná­lunk a népünnepélyek derűjében választjuk meg egyhangúlag a főszolgabíró urakat. Észrevették-e, hogy egész Európában, Euró­pa valamennyi állama közül nálunk mult el legcsendesebben május elseje? Kell-e még ezt a népet pacifikálni, fenn kell-e még tartani a kivételes állapotokat rendészetben, igazság. szolgáltatásban s a végrehajtó hatalom gya­korlásában? Indokolt-e még a kivételes tör­vényeknek, a háború esetére alkotott rendsza­bályoknak fentartása s nem a kivételes álla­potokkal, hanem a kivételes rendszabályokkal fentartolt kivételes közszellem érvényesülése az államigazgatás terein? Az ország népe most újra bebizonyította, hogy Európa minden né­pénél jobban ragaszkodik az életnek, mun­kának és kenyérnek békéjéhez. Nem érkezett-e el az idő ahoz, hogy ennek igazságát necsak a nemzet, de a nemzet politikai vezetői is belássák? Ezt a népet újra vissza kell vezetni ahoz a bátorsághoz, ahoz az önbizalomhoz, ahoz a nemes érdeklődéshez, mellyel törődni fog életével és sorsával. Kell, hogy egyszer véget érjen a politikai kiskorúság meghosz­szabbításának ideje is. h Anglia ratifikálja a hágai egyezményt miután rendezték a keleti jóvátétel kérdését _ _ jában a hágai egyezmények ratifikálásának. Anglia a legrövidebb időn belül törvény­erőre emeli a Young-egyezményt, az olass kormány azonban még nem döntött a ratifi­káció ügyében. A többi érdekelt hatalom emiatt lépéseket szándékozik tenni Rómában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Párisból jelentik: Az angol kormány az Agence Economie et Financière, tudósítása sze­rint közölte az érdekelt kormányokkal, hogy a keleti jóvátételi kérdések rendezése után Anglia részéről most már semmi sem áll ut' 90 M köszgyülés ne csorbítsa safái fogait biszonyos fogoK önkéntes feladásával" ElfooadióH az Uavrenáet — Héttőn folytaífálc a KözgyUlés tár­gyalásai! — Tiltakozás a kisgyűlés ináilvány-tárgyalásai ellen (A Délraagyarország munkatársától1) Félőt előtt néhány perccel nyitotta meg dr. Aígner Károly főispán szombaton délután a köz­gyűlést Póttárgyként bejelenti a később érkezett indítványokat, amelyekről a Dém^garország szombaton részletesen ismertetett Bejelenti, a pót­tárgvakat a kisgyűlés hétfőn délé öli tárgyalja le. Dr. Mes^ó Zoltán bejelenti, hogy indítványát a közgyűlés elé szánta és tiltakozik az ellen, hogy a~f a kisgyütéssel tárgyalássak le. — Tárgyánál fogva a kisgyűlés elé tartozik az indítvány, itt nem tárgyalhatjuk, — mondja a főispán. — Ezt én megfelebbezem! — jelenti ki Meskó. Ezután megkezdték a napirend tárgyalását. A kormányzó köszönő leiratát, amelvet a város üd­vözlésére küldött, tudomásul vette a közgyűlés. A polgármesteri jelentés sem provokált vitát Debrecen körirata alapján elha'á'ozta a közgyű­lés, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz és az országos szinházsegélyző alap javára a mozi és a rádió megadózta'ását kéri. Az állami hozzájárulással kicpHendő uíak építési programját ismertette ezután önJögh Lajos tb. tanácsnok és bejelentette, hogy a kormány utján a város erre a célra 458.00G pengő függőkölesönt vehet fel. Ebből 220.000 pengő esik a város ál'al építendő utakra, a többiből a bajai ut szegedi szakaszát épiti ki a kereskedelmi miniszter. Ezt az össze­gets valamint a 220.000 pengő egvhurmadr szel a kereskedelmi miniszter tériti meg, a többi a vá­rost terhelt A kölcsönt május 5-én folyósítják. A javaslatot egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A kisgyűlés Ogyrenifervezelél dr. Tóth Béla főjegyző ismertette. A2 első szakaszt, amciy a kö/gyulés elnöki tisztségéről intézkedik, vita nélkül elfogadták. A második szakasz a közgyűlés rendes ülései­nek számát állapítja meg, még pedig 5-beja, Vál­tozatlanul elfogadták. A harmadik szakasznál, amely a közgyűlés ősz­szehiivásának publikálásáról szól, Szalay József stiláris módosítást ajánl. Magyartalannak tartja a »be'ekintés« és a »kikézbesítése szavakat Ma­gyarosabb kifejezést ajánl. Javaslatát elfogadták A negyedik szakasznál, amely a napirendről szól, dr. Kelemen László annak a rendelkezésnek tőrlését kéri, amely szceint napirend előtti felszó­lalásnak helye nincs. Dr. Bodnár Géza azt indítványozza, hogy a közgyűlés adhasson engedélyt napirend előtti fel­szólalásra. Dr. Eisner Manó a napirend előtti felszólalás engedélyezésének jogát az elnökön kívül a köz­gyűlés számára is biztositani kívánja. Dr. Aigner Károly a kérdés megfontolása érde­kében öt percre felfüggeszti az ülést A közgyű­lés újból való megnyitása után dr. Kelemen László módosítja indítványát. Mondja ki a köz­gyűlés, hogy napirend előtti felszólalásnak álta­lában helye nincs, de kivéletes esetekben az el­nök, vagy a főispán adhat engedélyt felszólalásra, amely azonban 5 peronéi tovább nem tarthaí és háromnál több felszólalás nem engedélyezhető. A közgyűlés az igy módosítandó indítványt el­fogadta. Dr. Bodnár Géza ugyancsak a 4. szakaszhoz kért szót. Kívánatosnak tartja, hogy a polgár­mester jelentésében a gazdasági helyzetről és a költségvetés végrehajtásáról is számoljon be ej közgyűlésnek. (Helyeslés.) Az indítványt elfogadják. Dr. Tonelli Sándor megállapítja, hogy a ter­vezet hemzseg a magyartalan kifejezések tőt Sze­ged magyar város, indokolatlan, boey ilyen ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom