Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-04 / 99. szám

SZEGED. SzcrUrtztoséq: Somogyi ucea 12. I. em. Telelőn 13—33. - Kladñhlvnlel, kölc»ílnkilnyv/6r é* legylroda Aradi ucea 8. Telelőn- 30Ô. - Nyomda l »w LIpAI ueca 19. Telefon • 16-34. TAvIrall ÍS levélcím : DélmaflyarortzAq * leqed. Vasárnap, 1930 május 4 Ara 24 fillér VI. évfolyam, 99. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2© vidéken és Budapesten 3-60. KUlfaidOo 6-40 pengd. - Eayet szám Ara hétkor nan 16, vmftr- és Ünnepnap <111. Hlrdelések felvétele tarifa szerint. Meq|elenlk *-^tfí> (elvételével naponta reggé 4 közömbösség országa Az ország népe szavakba nem foglalható d zen védés s legalább is a kivételes állapotok megszűnéséig szavakba nem foglalható tapasztalatok nyomán elszokott attól, hogy a törvényhozás eseményeire különösebb érzésekkel rezonáljon. A közmeggyőződésben meglehetősen sematizálódik az állami ágaiatok működésének felosztásáról alkotott nézel. A törvényhozás megalkotja a törvényeket s a polgárság fizeti az adót. Hogy milyen célra fizeti, az már úgyis kezd egészen mellékessé válni. Hogy kereseti adót fizet-e, vagy jövedelmi adót, forgalmi adót, vagy fogyasztási adót, — ez a kérdés lassankint teljesen elveszíti jelentőségét. Valamikor gyűléseket beszéltek végig és köteteket irtak keresztül vitatkozva azon, hogy melyik adó igazságosabb, melyik adó kíméli jobban a termelést s melyik adónemet lehet többé, vagy kevésbé áthárítani. Kit érdekelnek ma még a pénzügytan alapvető kérdései? Ma mindenki annyi adót fizet, amennyit el lehet tőle venni. Hogy azután állami végrehajtó veszi-e el, vagy városi végrehajtó tűzi ki az árverést, hogy jövedelmi adó, vagy városi pótadó miatt viszik el áruját, szerszámát, vagy bútorait, — ilyen matefizikai superintellektuális, ilyen abszolút gyakorlatiatlen kérdések ma már senkit sem izgatnak. Mégis hosszú ut, mély szakadék s nagy távolság van a tőrvényalkotás és az adófizetés kőzött. Mi lehet hát az oka annak, hogy ezt a nagy távolságot már se panasz, se kérés, se felirat, se gyűlés, se ankét nem teszi rövidebbé? A törvényhozás feladatainak anyagával már csak s egyre gyérebben az érdekképviseletek foglalkoznak. A kereskedőknek van még olykor valami mondanivalójuk, ha vámkérdések rendezése van napirenden, az ügyvédek még nagyritkán összejönnek tiltakozásra, ha az ügyvédi szociális helyzetén javítást ígérő javaslat az ügyvédek kenyérkeresetét nehezíti meg, olykor egy-egy gazdagyülésen is megtörténik, hogy nemcsak a mindenkori főispánt választják meg disztagnak s a mindenkori földmivelésügyi minisztert diszelnöknek, hanem kibuggyan a panasz is s felsivít a kétségbeesés, nagyban és egészében azonban süket közömbösség s letargikus belenyugvás veszi körül a törvényhozás munkáját. Mi ennek az oka? Az elégedettség lett-e úrrá, vagy az a meggyőződés, hogy hiába minden panasz? A Tiborcok megelégednek a »verébfiókák«-kal s szolgabírót éljenzők, minisztert ünneplők lettek a Bánkok? Amerre nézünk: üres boltok, üres műhelyek, üres földek, üres zsebek és üres remények ásítanak felénk. A tisztes polgári morál kényszeregvességben van. Csak a bankvezérek elégedettek, a végreha jlók s a magas állami tisztségek betöltői, akik közül sokan csak átmeneti állapotnak tekinthetik közjogi méi lóságukat, átmeneti állapotnak az igazgatósági szobák és vezérigazgatói asztalok felé. A törvényhozásban elhangzóit még egy-két beszéd, amit uníso/io-ként kisért az ország népének együttérzése. De alig múlott el három nap s a közömbösség áporodott vizeibe belefulladt minden érdeklődés, egy évre kész a költségvetés, egy évre mi is *> készen« vagyunk. Ennek a jelenségnek okát nyomozva, talán arra is kell gondolni, hogy az ország népélől függetlenné vált a kormányzat és függetlenné vált a törvényhozás. Négyszáz évig harcolt ez a nemzet a függetlenségért s most olyan formában érte el harcainak eredményét, hogy függetlenné vált a törvényhozás, függetlenné vált a kormányzat a nemzettől, melyet kormányoznak s melynek számára törvényeket alkotnak. A titkos választás hiányából született meg ez a nem kivánatos függetlenség. Európa a titkos választásban látja a parlamentárizmus fundamentumát, mi már lassankint nem is nyíltan szavazunk, hanem egyhangúan. Európában alkotmányos harc a választás, nálunk a népünnepélyek derűjében választjuk meg egyhangúlag a főszolgabíró urakat. Észrevették-e, hogy egész Európában, Európa valamennyi állama közül nálunk mult el legcsendesebben május elseje? Kell-e még ezt a népet pacifikálni, fenn kell-e még tartani a kivételes állapotokat rendészetben, igazság. szolgáltatásban s a végrehajtó hatalom gyakorlásában? Indokolt-e még a kivételes törvényeknek, a háború esetére alkotott rendszabályoknak fentartása s nem a kivételes állapotokkal, hanem a kivételes rendszabályokkal fentartolt kivételes közszellem érvényesülése az államigazgatás terein? Az ország népe most újra bebizonyította, hogy Európa minden népénél jobban ragaszkodik az életnek, munkának és kenyérnek békéjéhez. Nem érkezett-e el az idő ahoz, hogy ennek igazságát necsak a nemzet, de a nemzet politikai vezetői is belássák? Ezt a népet újra vissza kell vezetni ahoz a bátorsághoz, ahoz az önbizalomhoz, ahoz a nemes érdeklődéshez, mellyel törődni fog életével és sorsával. Kell, hogy egyszer véget érjen a politikai kiskorúság meghoszszabbításának ideje is. h Anglia ratifikálja a hágai egyezményt miután rendezték a keleti jóvátétel kérdését _ _ jában a hágai egyezmények ratifikálásának. Anglia a legrövidebb időn belül törvényerőre emeli a Young-egyezményt, az olass kormány azonban még nem döntött a ratifikáció ügyében. A többi érdekelt hatalom emiatt lépéseket szándékozik tenni Rómában. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Párisból jelentik: Az angol kormány az Agence Economie et Financière, tudósítása szerint közölte az érdekelt kormányokkal, hogy a keleti jóvátételi kérdések rendezése után Anglia részéről most már semmi sem áll ut' 90 M köszgyülés ne csorbítsa safái fogait biszonyos fogoK önkéntes feladásával" ElfooadióH az Uavrenáet — Héttőn folytaífálc a KözgyUlés tárgyalásai! — Tiltakozás a kisgyűlés ináilvány-tárgyalásai ellen (A Délraagyarország munkatársától1) Félőt előtt néhány perccel nyitotta meg dr. Aígner Károly főispán szombaton délután a közgyűlést Póttárgyként bejelenti a később érkezett indítványokat, amelyekről a Dém^garország szombaton részletesen ismertetett Bejelenti, a póttárgvakat a kisgyűlés hétfőn délé öli tárgyalja le. Dr. Mes^ó Zoltán bejelenti, hogy indítványát a közgyűlés elé szánta és tiltakozik az ellen, hogy a~f a kisgyütéssel tárgyalássak le. — Tárgyánál fogva a kisgyűlés elé tartozik az indítvány, itt nem tárgyalhatjuk, — mondja a főispán. — Ezt én megfelebbezem! — jelenti ki Meskó. Ezután megkezdték a napirend tárgyalását. A kormányzó köszönő leiratát, amelvet a város üdvözlésére küldött, tudomásul vette a közgyűlés. A polgármesteri jelentés sem provokált vitát Debrecen körirata alapján elha'á'ozta a közgyűlés, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz és az országos szinházsegélyző alap javára a mozi és a rádió megadózta'ását kéri. Az állami hozzájárulással kicpHendő uíak építési programját ismertette ezután önJögh Lajos tb. tanácsnok és bejelentette, hogy a kormány utján a város erre a célra 458.00G pengő függőkölesönt vehet fel. Ebből 220.000 pengő esik a város ál'al építendő utakra, a többiből a bajai ut szegedi szakaszát épiti ki a kereskedelmi miniszter. Ezt az összegets valamint a 220.000 pengő egvhurmadr szel a kereskedelmi miniszter tériti meg, a többi a várost terhelt A kölcsönt május 5-én folyósítják. A javaslatot egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A kisgyűlés Ogyrenifervezelél dr. Tóth Béla főjegyző ismertette. A2 első szakaszt, amciy a kö/gyulés elnöki tisztségéről intézkedik, vita nélkül elfogadták. A második szakasz a közgyűlés rendes üléseinek számát állapítja meg, még pedig 5-beja, Változatlanul elfogadták. A harmadik szakasznál, amely a közgyűlés őszszehiivásának publikálásáról szól, Szalay József stiláris módosítást ajánl. Magyartalannak tartja a »be'ekintés« és a »kikézbesítése szavakat Magyarosabb kifejezést ajánl. Javaslatát elfogadták A negyedik szakasznál, amely a napirendről szól, dr. Kelemen László annak a rendelkezésnek tőrlését kéri, amely szceint napirend előtti felszólalásnak helye nincs. Dr. Bodnár Géza azt indítványozza, hogy a közgyűlés adhasson engedélyt napirend előtti felszólalásra. Dr. Eisner Manó a napirend előtti felszólalás engedélyezésének jogát az elnökön kívül a közgyűlés számára is biztositani kívánja. Dr. Aigner Károly a kérdés megfontolása érdekében öt percre felfüggeszti az ülést A közgyűlés újból való megnyitása után dr. Kelemen László módosítja indítványát. Mondja ki a közgyűlés, hogy napirend előtti felszólalásnak általában helye nincs, de kivéletes esetekben az elnök, vagy a főispán adhat engedélyt felszólalásra, amely azonban 5 peronéi tovább nem tarthaí és háromnál több felszólalás nem engedélyezhető. A közgyűlés az igy módosítandó indítványt elfogadta. Dr. Bodnár Géza ugyancsak a 4. szakaszhoz kért szót. Kívánatosnak tartja, hogy a polgármester jelentésében a gazdasági helyzetről és a költségvetés végrehajtásáról is számoljon be ej közgyűlésnek. (Helyeslés.) Az indítványt elfogadják. Dr. Tonelli Sándor megállapítja, hogy a tervezet hemzseg a magyartalan kifejezések tőt Szeged magyar város, indokolatlan, boey ilyen ma-