Délmagyarország, 1930. május (6. évfolyam, 97-121. szám)

1930-05-04 / 99. szám

OPTIKA-FOTO ÍZ5S2Z? L1EBMANN B Kelemen ucca HA-HA mellett. gytrUJanul stilizált szabályrendeletet átkössön a közgyűlés. Javasolja, hogy néhány magyarul tudó városatya javítsa ki a tervezetet Dr. Etsner Manó a bizottságot feleslegesnek tartja. A tárgyalás alkalmával korrigálhatják a hibákat í i Az ötödik szakasz az fctterpeíl ártókról szól. Vita nélkül elfogadják. ( K hatodik szakaszt^ amely az Indítványokról wH, szintén elfogadják. { » tanácskozás rendjét a 7. szakasz állapítja meg. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy ha az elnök a vitában résztvesz, a zárszó után 6 se «zólalh ásson fel többet — Mi elnökök védjük meg az elnököt, — szól Körmmdy Mátyás Wimmer felé nagy derültséget keltve. Dr. Elsner Manó csatlakozik Wimmer indítványához.. ; Dr. Török Béla szerint a vitát a zárszó után lehet csak berekeszteni, igy a törvény szerint az tinók felszólalhat még a zárszó után is. Pásztor József ezzel szemben hivatkozik a régi közgyűlés gyakorlatára. A zárszó jogán az indítványozók csak a vita berekesztése titán szólalhattak fel. Igy a zárszó után az elnök nem beszélhet többé. A közgyűlés ne csorbítsa saját togalt bizonyos jogok föladásával. A polgármester szerint dr. Török Béla tévesen értelmezi a törvényt. Pásztor értelmezése a helyes. Azért mégis kéri a szakasz változatlan elfogadását. , V ». Wimmer Fülöp szólal fel ismét indítványát tentartja. ' Dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész Wimmer indítványa ellen szólal főL Kijelenti, hogy az elnöknek a törvény biztosit jogokat és ezeket nem lehet elvenni. Az elnök jogköre más, mint a polgármester és az elnök jogköre. A többség az eredeti •zöveget fogadta el. . • A szakasz 9. bekezdése szerint személyes megtámad'atás cimen mindenki felszólalhat azonnal, de az elnök a felszólalást a napirend végére is halaszthatja. Dr. Pap Róbert helytelennek tartja ezt a megoldást, mert megtörténhetik igy, hogy valaki' akit megtámadtak, csak napok inalva védekezhet. Orák, ékszerek 6 havi részletre Rlpakka evőszerek 12 99 99 3T1 VJLI1, AríraU, Kftfcwey non» T. Ntgy JariMmUialy I T»rt Win arany, czünt, r*gl p6pz beváltja. A. B. 0. be»zer»é». A bekezdést változatlanul fogadta el a közgyűlés többsége. A kővetkező szakaszokat, amelyek • r*Iasz!ások módjai szabályozzák, kisebb stiláris módosításokkal fogadták el. A 19. szakasz a határozatképességről szól és kimondja, hogy hét nem tisztviselő tag jelenléte határozatképessé teszi a közgyűlést A szakasz ellen dr. Kelemen Lászlónak alkotmányjogi aggályai vannak. Indítványozza, hogy a határozatképességhez legalább 31 tag je enléiét tegye a közgyűlés szükségessé. Dr. Grüner István csatlakozik Kelemen felszólalásához azzal a módosítással, hogy 25 tag jelenléte legyén szükséges. I. A pólgárrnester *z egész szakaszt feleslegesnek tartja. Doránszfcy Károly a határozatképességet ahoz kötné, hogy legalább annyi nem tisztviselő tag legyen jelen, mint ahány tisztviselő tag van jelen. Dr. Tonellí Sándor azt javasolja, hogy a tagok számának egyötöde tegye határozatképessé a közgyűlést Dr. Dettre János is csatlakozik Tonelü és Kelemen indítványához, mért csak igy lehet védekezni puccsszerű határozatok ellen. A város költségvelését- nem állapithatja meg hét városatya. A költségvetés, a zárszámadás tárgyalásánál és szabályrendelet alkotásánál szükség van legalább 49 nem tisztviselő tag jelenlétére,, a többi ügyeknél legalább 20-ra. A közgyűlés a határozatképességet 2t nem tisztviselő tag jelenlétében állapította meg. A 24. szakasz a jegyzőkönyv hitelesítését szabályozza, DK kelemen László azt kívánja, hogy minden elfogadott.. vagy elvetett indítványt vétessen jegyzőkönyvbe a közgyűlés, mert ezt a jogbiztonság érdeke kívánja. A többség az eredeti szövegezést fogadta el. Dr. ToneiH Sándor fölöslegesnek tartja, hogy a közgvütési jegvzőkönyveket kézírással készítsék el. Petrik Antal szerint a gépírás könnyebben hamisítható, mint a kézírás. Tonelli: De a hamisítás könnyebben meg Is állapíthat^; Peirik: Huszonöt év múlva nem jut eszébe scukinek, hogy elvigye a jegyzőkönyvei FiSíhhofboz! (Derültség.)'--! A közgyűlés ezt a bekezdést is változatlanul fogadta el, miután a polgármester kijelentette, hogy a kézirás — szebb. A közgyűlés napirendjének tárgyalását negyednyolc órakor: fejezték be. A polgármester ekkor félbeszakította a közgyűlést és folytatását hétfő délután 4 órára tüzíe kJ. Bejelentette hogy a kisgyűlés hé fon délben 12 órakor ül össze. 1930 májas 4. Giza néni Irta: Móra Ferenc. Már csak ugy hívom, ahogy mindenki hívta Szegedtől Vásárhelyig. Az utóbbi esztendőkben már maga is ugy mutatkozott be, ha akadt még olyan idegen a városban, aki nem tudta róla, kicsoda: — Én vagyok a Giza néni, fiam. Mert ha nagyon szívesen adta a szót; — pedig mindig ugy adta — akkor »fiam« volt neki a polgármester ur is. Nem tisztelettudatlanság volt ez őnála, csak nyájasság. Hiszen amúgy megkéremszépenezte még az öreg Jánost is, a nyomdai kerékhajtót Sose felejtem el, hogy megtisztelte azt a madagaszkári kutyamosót, aki a francia megszállás alatt éppen olyankor ment át a Naplóház udvarán, mikor ott pincetisztitás volt és a házbeli gyerekek világháborút játszottak rothadt krumplival. Az egyik lucskos srapnell orron találta a szerecsent, dühösen elkáromkodta magát. Még pedig magyar idiomán. — Fene pofatok! A gyerekek szétrebbentek, mint a meghajitott verebek, Giza néni azonban odaperdült a kutyamosó elé, karján az elmaradhatatlan kulcsoskosárral. Mon generál, — veregette meg a vállát — ne tessék haragudni. Dehogy haragudott a kutyamosó. Fülig szaladt a szája a nevetéstől. Szemmel láthatóan jól esett neki a gyors előlépés, amire még nem volt példa a francia hadsereg történetében. Feje és keze rázásával mutatta, hogy nem haragszik, ö. Elővett a zsebéből egy piros bugyellárist s kikeresett belőle egy fotográfiát Agyas-fejes kis szerecsen gyerek vigyori képét. Megcsókolta háromszor és nagyot sóhajtott mellé. — Maga nagyon derék ember, mon generál, — hatódott meg Giza néni s letessékelle a malgasszt a lépcsőre. — Várjon, hozok magának valamit 1 Beszaladt a boltba és kihozott egy Szentcsalád-naptárl. Persze még a nyolcvanas évekből valót, de hát nem ért az azzal kevesebbet Olyan portéka a kalendárium, hogy ugy javul, ahogy avul. Aztán meg a szerecsennek szép volt az igy is. Áhítattal csókolta meg a füzet tábláján a sugaras szivét mutató Boldogságos Szüzet. — UgyT fiam, ugy, — bólogatott a Naplóház diktátora. — Haza is küldheti a családjának s megírhatja azt Is, kitől kapta, özvegy Ennngcl Lajosné, értit Mária Terézia nem viselhette büszkébben a koronáit, mint 6. ezt a cimet Soha az életben szegény Enget Lajos nem érezte magát olyan botosnak, mint amilyen hasonlíthatatlan tekíriiélylyé nőtt a halála után az özvegye szemében. Az uralom átvételét mindnyájunkat megrendítő katasztrófa előzte meg. Szegény gazdánkat vonaton érte a hirtelen halál, valahol Kőbánya körül. Akkor vette fel Giza néni a fekete fátyolt, amit le se tett többet Együtt jött a halottas vonattal, az állomáson vártuk őket mindnyájan a Szerkesztőség ' nesztorának vezelésévtl, aki maga is akkor lábadozott hosszú betegségből. Elvi megállapodás lévén kőztünk, hogy mindgvájunk özvegyét ő karoltatja a koporsónk után, most is ő lépett oda elsőnek az özvegyhez. Az pedig ezt felelte a vigasztalás igéire: — Byk, Byk, maga volt a beteg és mégis az én Lajosom hált meg: jaj, hogy lehet ezt túlélni! De hát mindent tul kell élni, már csak azért is, hogy legyen, aki teleültesse virággal annak a sírját, aki előre ment A szívós kicsi asszony hamar összeszedte magát és a sok gondu, baju nagy házon csak annyiban látszott meg az impériumváltozás, hogy mozgalmasabb lett és hangosabb. Giza néni mindenütt maga vezényelt olyan megkettőzött energiával, mintha a halott gazdáét is örökölte volna. Csak éppen annak a bohémsége nélkül. Engal Lajos, ha napi munkáját elvégezte. két végiről is éaette a gyertyát, az ózEHímerl márka a valódi B. 41 salgói hegyi málnaszörp „Salgó" Utcör• és rumgyár, Salgótar/ön. Szombati sport Nemzeti—Pécs-Baranya 4:0 (1.0% Végrtí győzött a Nemzeti a ligabajnoki mérkőzések során a visszaesett pécsiek ellen. Davis Cap: Japán—Magycrország 3.-0. A' japán tenniszezők szombaton is győztek a párosban. Harada, Abe—Kehrling, A$chner. 6:2, 6:2, 3 6, 6:1. A Davis Cup-ben igy Japán veretlenül jut tovább. Gyermekbarát-bál. Szombaton este rendezte meg a Munkások Gyermekbarát Egyesülete szokásos jótékony célú bálját, a »Pettyes-karton bálaU az ipartestület márványtermében. A bálon igen sokan jelentek meg, a nagyterem már tiz órára zsúfolásig megtelt. A tánc kezdése előtt a munkászenekar a *Ne csüggetzszen a but cimü munkásindulót játszotta el, azután kezdetét vette a tánc, amely a legjobb hangulatban a kora hajnali órákig tartott. A nagyszámú női és férfi rendezőgárda élén Dáni János' buzgólkodott a siker érdekében. 196 LICHTMAN CIPöK BALLY CIPöK Belvároii Cipőüzlet Szeged, Széchenyi téri I.VAro«i bérház Svéd golyó*-, görgős- és kúpgOrgös esap&gvak Speciaila automobil- é» moíorkcréKpéicsapágyak Ü14 NUCSES és MBGÜY Szeged. K9ICSST o. 1. vegv székre állva is eloltotta a felesleges villanyt, ahol lábujjhegyről el nem érte. Nem tudom, hogy Lajos, a testben, lélekben robusztus férő hogy bírta volna vinni a kormányt a mindent összeomlasztó nehéz esztendőkben, amik hamarosan ránkszakadtak. A kéneső természetű, gyikfürge kis aszszonyt a. legnagyobb viharok se sodorták d a helyéről. Ahol az energia szirtnek vitte volna, ott okos alkalmazkodással talált rést Sok-sok esztendő elfutása alatt ez a nagy energia volt az oka az egyetlen afférnak, amibe én keveredtem' vele, mint a lap főszerkesztője. A oaboru alatt egy szobába szorult össze az egész szerkesztőség. Giza néni is ott virrasztott "•elünk estéről-estére. Tiz óra tájt beadta a teát,1 aztán ott felejtkezett valamelvik sarokban De ha a telefon me;csen<iúit, miudig ő ugrott oda elsőnek : — Hailó, itt a Szegedi Naplói Jó volna, ha a kiad->k soha se tennének egyéb kísérletet a szerkesztőség ügyeibe való avatkozásra, de én még e/i is sokallottam. Kivettem a kezéből a kagylót és beleszóltam a telefonba: — Pardon, iév':dés volt. Csak most besziö a Szegedi Nap.ó. Az előbb özvegy Engel Lajosné urnő beszélt Attól fogva nekem soha nem kellett úgynevezett kiadói rohamot visszavernem, i-ígfőljebb szerény kéréseknek eleget tenni, ame'yek arra irányultakv hogy dicsérjük meg ezt, vagy azt a jótékony hölgyet — »mert drágám az valóságos angyali« — vagy indítsunk fi.vüj!ést valami elesett ember főlsegitésére, — »mégis muszáj valamit termi szegény ördögért, drágám, én majd fölmegyek a főispán úrhoz is, meg az Orkonyival is beszélek.« Sotu nem kísérek« meg, hogy valakiről rosszal írasson az újságba.; nemcsak azért mert nem mert volna ilyeu hiábavaló próbát tenni, hanem azért se mert e tekintetben egészen kivételes asszonyember vol-. Soha senkiről rosszat nem .mondott aiéfi .treossiés közben