Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

2 DftLMAfíTAIWm,-r<G Í^ÍT ffnrTTTS 3tr. leteli« s a jövő politikáját azok fogják csinálni, akik e szükséglelek kielégítésére a legtöbb sikert igérő módszereket meg fogják találni. Mindez azonban csak a távolabbi Jövő zenéje; a politikai élet csak akkor fog majd kezdődni, amikor a nép a maga helyzetét a mainál nehezebbnek és a mainál reménytelenebbnek fogja látni. De egy esztendőre a Bethlen-kormány helyretét egész bátran nagyon olc6Ó díjtétel mellett lehetne biztosítani. .. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar^Olasz Bank fuzionál (Budapesti tudósítónk telefonjelentést Nagyszombaton délután futótűzként terjedt el a budapesti pénzügyi körökben az a szenzációs, hlr, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar-Olasz Bank fuzionál. A tárgyalások ebben az irányban már régóta folynak, csütörtökön végre aláírták a megállapodást. A Pesti Magyar részéről Welis Fülöp, az. Olasz Bank részéről Éber Antal aláírása szerepel a szerződésen. Az elterjedt hirek szerint az Qlást Bank beleolvad a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankba, elnök. Weiss Fülöp lesz, alelnök Éber Antal, vezérigazgató Stein Emil, helyettes vezérigazgató Haltrii Miklós. A fúziót húsvét után fogják hivatalosan publikálni. ' • fSagypéníeki istentisztelet 150 ffivö íüxöalálával Borzalmas ttlxRaiasxtrófa egy romdn faluban — Mindenki bent égéit a templomban Örfönaö asszonyok az emberi máglya körűi (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Nagypéntek este szörnyű katasztrófa tőrtént Kowesti falucska templomában. A templom falain sok koszorú volt s egy gyerlt/a lángja meggyújtotta az egyik koszorút, a lángok átcsaptak a koszorúk fölött levő függönyökre és pillanatok alatt lángtenger volt a kis templom. Minden, ami a templomban volt gyúlékony volt és a fából épült templom hatalmas fáklyaként szinte percak alatt elhamvadt. A szörnyű pokolból senkisem menekült. A lángok felcsapódása nyomán oly erővel rontottak az ajtóhoz közelállók a kijárathoz, hogy a befelé nyiló ajtókat kinyitni lehetetlenné vált Szombat estig 108 halottat hoztak kf a romok alól. Még sok holttest hiányzik, a halottak számát 150—160-ra teszik. A halottak agnoszkálása rendkívül nehéz, mert csak üszkös, megszenesedett holttestek maradtak a jjolcoli tűz helyen. A legtöbb halolt férfi, körülbelül 100 aszszony lett Özvegy, akik elhatározták, hogy hasvét vasárnap kimennek a temetőbe, férjük sira mellé fekszenek, nem vesznek táplálékot magukhoz és ott várják be, ámig fii; is elpusztulnak. Több aszsaony megőrült; ' • . A helyszínen, tartózkodó ujs'ágirók ugy rekonstruálták! a borzalmas katasztrófát, hogy a tűz este lí órakor kezdődött. Amikor mflr fölcsaptak a lángök, az Imádkozó hivők menekülését egy asszony őrjöngése A többi destruktivok Irta: Mára Ferenc. Megírtam én art a jó múltkoriban, hogy a kiszombori vályogosban engem akart betemette t>nl a Zsiga cigány annak a sokbogláros hun hnszárnak a helyére, akit az embereimmel kiszedtem az agyagból. — Mit háborgassa az ur ezeket a seginy halottakat sent hitünk tanítása ellenéret — kérdezte Zsiga barátom vérben forgó szemmel — Ila én tenném a törvényt, én azs ilyen gonos emberre rásakajtatnám a földet, mikor benne bujkál. Nem szeretem a polémiát és tudom, hogy a világnézeti különbségeket nem lehet teoretikus vitákkal elintézni. Én destruktív ember vagyok, mert üvegszekrényekbe rakom az Ssók csontjait, Zsiga pedig konstruktív férfiú, ennélfogva belegyurja őket a vályogba és beletapasztja a falba," anélkül, hogy szent hite tanítása eszébe jutna, fleax gondolnám, hogy Kis-Zombor tapasztó-cigánya Shakespearet tartaná az éjjeli szekrényén, de a gyakorlati életben az ő utasításához tartja magát: »Fejedelmi Cézár, ha föld röge lett, lyukat töm, hogy kizárja a szelet«... Egy szóval, nem kezdtem tudományos dispntát a felháborodott Zsigával, hanem bedugtam a száját az utolsó szivarommal Mondhatom, a legjobb metódus v.lágnézeti különbségek kiegyenlítésére. Másnap már lapáttal kellett elfegyclmezni Zsigát a hunoktól, akiket tíz körmével akart előkaparni, hogy kedvemben járjon. A hunok ugyanolyan jó emberek, hogy ez ellen sem emelnek óvást, hanem a tetanus igen gonosz nyavalya s a jó Isten Zsigát mégse avégre teremtette, hogy tudományos szenvedélyének essen áldozatul Hanem hát nem a magam destrukciójával akarok én már megint kérkedni, mert az nem újság s vannak, akik számon tartják, még ha magam elfelejteném is. Azokat a destruktivokat akarom én itt most beárulni, akikről senki se beszél, mert senki se tud róluk s akik olyan megátalkodott destruktivok, hogy még nekeu is boszuságot okoznak. Mindig megelőznek az istenverték a csontok csűrj ében s hol az ősök közt ütnek szét; hol engem tesznek bolonddá. Természetes, hogy szaktársaim, — ilyen aknamunkára csak kollégák képesek. És milyen szívósak és milyen könyörtelenek és milyen kegyetlenek! Aki olyan közelről látja a tevékenységüket, mint én, bizonyisten háromszor is meggondolja, hogy érdemes-e halottnak lenni, ha igy bánnak az emberrel! '.''*" Mert ne tessék ám azt hinni, hogy halottnak lenni olyan könnyű, mint például muzeumlgazgatónak, vagy albán királynak. Nem csak annyiból áll az, hogy az ember befekszik a koporsóba, a fülire húzza a szemfődelet és végre kialussjs magát, de olyan szép csöndesén, hogy nem is horkant addig, rnig meg nem szólal a nagy trombitaszó. •'•-'. : Mondhatom és meg Is mutathatom akárkinek, hogy nincs nagyobb tévedés, mint mikor azt mondják az emberről, hogy elment az őrök nyugalomba Kívánságnak nagyon szép, de a tetthelyen csak annyira gílt, mint a Kellog-paktum, hogy egyebet ne mondjak. Arról nem beszélek, hogy mi lesz a halottból tlz esztendő, vagy száz esztendő múlva, mert ilyent még nem láttam. Az én hatáskörömbe csak az olyan halottak tartoznak, akik legalább ezer esztendősek. Azokról meg tudja mindenki, mi lett belőlük, - • • Hát először is nem lett belőlük por & hamu. Az örömeikből, a bánatukból, a haragjukból, áz álmaikból igen, bár abban se vagyok egész biztos. Mindig az az érzésem, hogy a tarlóvirágok a föld alá vitt álmokból lettek, a pici kék tikszemek kisgyerekek, a pipacsok szép asszonyok, a búzavirágok költők, a vadpénzecskék bankigazgatók, a szamárkórók metafizikusok és a nyulárnyékok osztrák generálisok álmaiból. (A muzeumigazgatókból az ötödik fizetési osztályig papsait lesz.) A csontok azonban megmaradnak . J2-, (O. M. T. K.) M39 tffKpastőrözött tejsztlkségletél naponként pontosan házhoz szAllttl&k, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. akadályozta meg. A kapu elé lépett és őrjöngve kezdett kiáltozni, hogy addig nem menekül ki senki, amig két nővérét nem mentik meg. Közben becsukta az ajtót, amit többé nem lehetett kinyitni. Az ajtó ugyanis befelé nyílt, a templomban lévők szinte emberbárikádot alkottak mögötte, mig a kint tartózkodók éppen a menekülni próbálók rettenetes tusája miatt kénytelenek voltak benyomni ax ajtót, Az. egész katasztrófa félóra alatt folyt le. Harminc perc alatt emberi máglyarakás maradt a templom helyén, öriási lelkierőről lelt tanúságot a templom lelkésze, aki helyén maradt és még akkor is, amikor a lángok belekaptak ruhájába, fen hangon olvasta az evangéliumot. Vele halt meg az óltárnál papnövendék fia is. Foíóamaí&röK! Sikerült megszerezni a létező legérzékenyebb angol lemezele és filmek egyeddrusitását. lemezekkel és filmekkel csalt egy kísérletet tegyen. Nem fog többé mdst használni. Sandberg Széchenyi-tér 17. * WMMMMMMMMMMMMUMMMMMMMMMHMMMyMIW^ csontoknak ötezer év múlva 1«, még ha olykn vékonyak is, mint a halszálka. Még az a tejfogacska is megmarad, amelyik még ki se hasadt az állcsontból. Ellenben nagyon sokszor nem ott találni a csontot, ahová az Isten rendelte s ahol az ¡08 viselte. Van ugy, hogy a térdkalácsot a koponya alul szedjük ki, vagy a fogakat a lábujjizek közül, vagy a kulcscsontot ugy találjuk, hogy hegygyei áll a halott öléből. Ki garázdálkodható« ittt A Totentanz nagyon szép kitalálás, de csak irótt és .festett halottak «zámára, a földbe temetettek nem hányják-vetik magukat.. Ami sirt halottrabIók verték föl, ai már az első ásónyom ntán kiabálja, hogy: »itt ember járt« Abban ugy össze van forgatva minden, hogy olyant oktalan állat nem csinál. Róka, menyétke, görény, vakondok és a mezei közélet más jelesei • nem fejtenek ki ilyen mélyreható tevékenységet s ugy látszik, él is kerülik a halottakat (Amiből világos, hogy embereknek nézik őket) Az az arcátlan féreg, amely keskeny csatornákat furkál a mély csontvázak alatt, specialistája a sirrablásnak. A napszámosaim ugy is hívják: sirrabló. A becsületes foglalkozását és hivatalos nevét nem értem rá kibogarászni. Valami rágcsáló állat lehetett, látom a kis koponyájáról, amit egérének nagyoltok, pocokénak csekélylek. Elég gyakran találom a halottak alatt, amelyekhez tán ezer éve lebujt. Hogy mit keresett náluk bicsérdista létére, azt csak ő tudná megmondani. Lehet hogy hombárnak használta az üres csontjaikat, némelyik koponyát egészen telehordta * valami apró sárga szemmel, amit vadrepcemagnak nézek. Ugy látszik aztán, közgazdasági tevékenysége közben néha elsportolgatott az apró csontocskákkal, újjporcokkal, fogakkal, mikkel A luxus Iránt ls lehetett valarűi érzéke, mert néha a gyűrűket is el hempergett® egész a lábfejekig. Elég gyakran megesett aztán vele, hogy beleszorult a saját vermébe és rászakadt a föld a legvirágzóbb konjunktura idején, amely üzemi baieset a jelenkorban sem tartozik a ritkaságok közé.