Délmagyarország, 1930. április (6. évfolyam, 73-96. szám)

1930-04-20 / 89. szám

1930 áorilis 20. DÉLM A CwT A HtORSZ AC, 3 Húsvéti beszélgetés Garami ErnéveS WA legnagyobb mértékben hfve vagyok annak, hogy a progresszív polgárság és a munkásság közös táborba tömörüljön és együtt vivja meg a harcot a demokráciáért" Budapest, április 19. (A Délmagyarország IdktldöU munkatársától.") A szerkesztőségben megmondják a telefonszámát Két kísérlet az automata czámain, aztán jelentkezik. — Garami Ernő beszél, — mondja Magyarország W3Ö kereskedelmi minisztere. — Beszélgetni szeretnék önnel S Délmagyar ország részére... Belemosolyog a telefonba — Eddig éppen "tizennégy húsvéti interjút adtam és vagy tiz cikket irtam! Képzelhető, egy kicsit unom már a húsvétot... — Nem lehet kelJfemes állapot, de Szeged egész progresszív nyilvánossága fokozott érdeklődéssel várja Garami Ernő szavait Kérem, tegyen kivételt Szegeddel... Garami vár egy percet, aztán ezvszerű. közvetlenséggel válaszol— Féltizenegyre odrom! * • .•« . -i _ A. A Svábhegyre néznek az ablaka! A Floridaházak épültek Jtt szemben a fogaskerekűvel és valami speciális Hüvősvölgy-féle illatban, eltávolódva a budai előkelőség nyugalmazott miniszteri tanácsosi levegőjétől. Friss, modern házak ezek, sok ablakkal, sok apró szobával és a Svábhegyről ideáramló tavaszi virágzással. Zgyszerü, fehér ajtó nyilik, nincs semmi kiirás, ami eligazítana Magyarország volt kereskedelmi »miniszteréhez. • — Garami Ernő Tárja önt, — válaszolják a kérdezősködésre. A szoba ajtaja kinyílt A szekrények tetején halomba hányt utibőrőodők, ex ideutazás jelel És a bőröndökön apró színes botelcédulák: »Hotel Kummer, Wien*. Ahol Garami Ernő a Florida-ház előtt lakott És bent az apró, melegizlésü interiearökben falba Spitett könyvespolcok. Rengeteg könyv egymás mellett, öreg magyar könyvek, német füzetek, sárga angol kiadások, Mintha az apró szobákban iró dolgoznék a rengeteg könyv és a rengeteg Íróasztal előtt Egy percet vára kell, amig Garami Ernő íróasztala előtt befejezi cikkének félbenmaradt moo datát Aztán leteszi keretes pápaszemét és szíves, mosolyos arcai ül le szembe velem. — Parancsoljon! Bár kissé már belefáradtam a húsvéti mondatokba... — Először talán néhány szubjektív mondatot. . — Ebben a pillanatban szerkesztőségi munkával vagyok elfoglalva, cikket írok. Délutánonként bent dolgozom a szerkesztőségben. Természetesen hazatérésem óta a szociáldemokrata párt keretein belül fejtek kí működést. Ez foglalja le minden időmet — Aktiv politika? — Az aktív politikai életbe nem kapcsolódom bele, hiszen nem lehetek képviselő. Törvény van erről... Ennyi az egész, amit magamról mondhatok. — Véleményét ^érem a politikai helyzetről. Garami Ernő néhány pillanatig maga elé elé néz, azután folyamatos egyszerűséggel és pontos gyorsasággal mondja a kővetkezőket: — Az általános politikai helyzetet éppen olyan rossznak és sivárnak tartom, mint a gazdasági helyzetet. Az első összefügg a másodikkal. Nálunk minden fordítva van, mint máshol, mert máshol a rossz gazdasági helyzet szokta rosszá tenni a politikai helyzetet, nálunk azonban a politikai helyzet rontja meg a gazdasági helyzetet is. Meggyőződesem, hogy addig, amig a mai antiiemokra/ikus politikai irányzat uralmon van, a sivár és reménytelen gazdasági helyzetünkön sem lehet segíteni. — A politikai és gazdasági helyzettel természetesen szoros összefüggésben van a munkanélküliség kérdése is. Természetes, hogy ez a rossz gazdasági helyzet a vidékre is kihat és azt is természetesnek tartom, hogy a vidéken is megindulnak a munkanélkül maradtak tüntetései. A munkanélküliség csak egyik megjelenő formája a sivár gazdasági helyzetűnknek. Általában természetes az, hogy ennek az állapotnak ez a legnyugtalanítóbb fromája, mert itt árról van szó, hogy embeCsigabigákkal is elég sűrűn ősszetaIálko7unk odalent, az árnyék birodalmában Már természetesen csak a házukkal. Persze ők nem a maguk jószántából kerültek le, hanem akkor fedették e! őket, mikor az ősökre ráhúzták a főidet Kit ezer, kit kétezer esztendeje. Egyebet nem tudok róluk mondani, minthogy a házépítő-művészetben azóta se haladt előbbre a nemzetségük. A csigahéjnak a gepidák idejében is éppen annyi csavarodása volt, mint most Mint kolléga — már nem háztulajdonos, hanem foidbuvári tekintetben — nem vethetek a szemükre semmit Legföljebb azt, hogy sokszor megkáromkodtatják a famulusomat — Vigyázzon, János! Ott valami ezűstkarikát reccsentett össze a kis spatni. — Dehogy — mondja János —, csak csiga, a nehézség cifrázná ki csőrgemetélővel a füle gombját a nevenapján. Azt hiszem, egy kicsit sokat kíván János a nehézségtől, amikor ennyi föltétellé! kedvélt "ti vs!e a csigát A cidndela-bogár fényes zöld szárnya is fölvillan néha a mélységekben s bronznak nézeti magát veIünk Ha aztán kiderül, hogy bolonddá tett a szemünk, János szánakozva tovább libben ti a kis khitinhártyát, amely Valaha Isten bogarának szolgált frakkul: ' * " — No, hát téged mtnek hívnak, szőgényke« — mondja neki azon a "hangon, amin kisgyerekkel, v<>gy madárfiókával szoktak beszélni. ' ín megmondhatnám neki, hogy a zöld bogarat ¿cingolány-nak hívják tudós-magyarul, de hát én bennnem van kegyelet még a bogár-halottak iránt is, meg minek dühösiteném a magam részéről is hü emberemet, akinek éppen elég a maga bajaKét fronton kell neki egyszerre harcolni. Földié a legyek ellen, lefelé a nádgyökerek eilen. Hogy hol veszi magát a légy itt, a mezők közepén, az egyik legkitanulhatatlanabb titka a dicső természetnek. A tanyák ezen a tájon nagyon szórványosak, légynevelő jószág errefelé nem jár 4s mégis ezrével csipkednek bennünket a zümmögő bestiák, akiket elfelejtett leszerelni a trianoni béke. Mondhatom, el vannak látva szuronynyal s azt a mi tiszteletűnkre mindennap újra ki köszörül tetik. — Hogy fúltatok volna a vízbe gazdástult — vág közéjük János mérgesen a söprüveL, amelyiknek az a rendeltetése, hogy az ősökről letisztogassa a morzsás földet — Melyik vízbe, János' — Hát a vizözönbe, a szél hordta volna el s baját annak a véu Noénak, aki jegyet adott neki!- a bárkába. , De ami iga:, ar igaz még a 'egyeket is inkább vállalnánk föntrő', mint a nádgyőkereket lentről. Az a mi legnagyobb hosszúságúnk 4és legkoiiokabb felforgató társunk, a nádgyőkér Ezen a helyen emberemlékezet óta nem láttak nádat Búzamezők vannak itt, meg cukkorrépatábl?k. tehát mincUjn romantika nélkül való vegetáció. S a föld ugy tele van cádjyőkérre! még két méter mélységben is, hogy minduntalan az ropog az á s*nk alatt Különösen ott, ahol halottaknak vetettek ágyat valaha. Annyit már tud a leg. egyűgyübb napszámosom Is, hogy ahol nagyon sok a nádgyőkér, ott sírt találnak A sir meg is vau, de nincs benne köszönet A nádgyőkér p-egkeresi a csontokat mindenütt azok hosszában halad a felporhanyitott földben s ugy szétturja őhet, hogy nem képzelheti, aki a maga szemével nem látja. Aztán meg a rostjaival átnyalábol kar sontot, kést függőt s csak törötten ereszti el. De még különbet is tud enné! Kilyukasztja főnt a combcsontot, végigfut benne velő helyett, aztán átmegy a lábszarcsontba s az ujjak közt bukkan elő újra. Eddig vagy husz lábszárcsontot találtak, amelyikkel a nádgyökér így megjátszotta magát Mintha csak emberkéz lyukasztotta volna őket furóval. Ha tudós volnék, azóta már könyvet v irtam volna róluk, megállapítván, hogy ezek a ¿rcpida király bukott miniszterei voltak, akikét ritus szerint végeztek ki. | Képfte katalágas r!ljtAl&D~| Világ Hírnevét az angol m* i sége ^ foto le mez és film minősége révén szerezte. Kaphat* IdtozeréunéJ, Kelemen iiccor i ff Eietomann rek, akik dolgozni akarnak, nem találnak munkát, emberek, akik enni és inni akarnak, nem találnak kenyeret A munkanélküliség nem kizárólagos magyar specialitás, szinle egész Európábaíi el van terjedve, azonban mindenütt azon vannak, hogy a munkanélküliek nagy tömegének kielégítő segélyt nyújtsanak. Ausztria, Németország, Anglia és más országok munkanélküli tömegei nem pusztulnak éhen. rriig a magyar munkanélküliek éhen vesznének, ha a szakszervezetek nem. sietnének segítségükre. Ez a segítség persze se nem" kielégítő, se nem szól elég hosszú időre és igy a magyar munkanélküli tömegek s szó szoros értelmében éheznek. Ezen a ponton azonban ismét bele kell kapcsolódni a politikába, mert mindaddig, amig más politikai irányzat nem jön, szó sem lehet a munka= nélküliek segélyezéséről. Garami Ernő most a polgárság és munkásság közös frontjáról beszélt — A legnagyobb mértékben füve vagyok annak, hogy a progresszív polgárság és a miznkássáj közős táborba tömörüljön és együtt vivja meg harcát a demokráciáért, amelg egyeu v dül mentheti meg Magyarországot. Sajnos, hogy az ellenforradalmi irányzat aovnyira szétzilálta a polgárságot hogy e közös front és közős harc létrehozása elé akadályok merülnek fel. Ezek a szempontok azonban nem a munkásság oldalán keresendők, sőt a munkásság többizben igyekezett ftiindent elkövetni, hogy ez a közös front létrejöjjön Erősen remélem, hogy most már megérett a helyzet és rövidesen sikerülni fog egy táborba tömöritenünk azokat, akik egy táborba valók. — Ez a szempont nemcsak az országos politikára vonatkozik, hanem az egyes városok községi politikájára is. Minden városban azonban más és más az aktuális község? politikai helyzetkép és innen azokat mind nem ismerhetem. Nem titkolom el azonban azt a meggyőződésemet, hogy azt szeretném, ha a vidéki városokban is mindenütt egységes fronton vennék fel a harcot az összes progresszív erők a községi politika demokratizálódásáért. Garami Ernő visszaült íróasztalához tovább. Gyflrgr. dolgozni. Altatáshoz Mosáshoz Henko Orák, ékszerek 6 havi részletre Alpakka evőszerek 12 „ „ m f ntin órásnál, Kölcsey arra. 7. Nairy javiMmtihely I Töri S Wlll arany, erüst, régi pénr bm »na A. ti. C. beezeriáe