Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-23 / 68. szám

I)E1Mm. lüóU 11, . cms Tó. Péris legújabb illatszenzációi: H5 „ETOILE NOIRE" és „IDYL" púder, krém, párfőm, kölnivíz. A Iegiökélelesebb kozmetikai készítmények. Tegyen még ma egy kísérletet: nagyon meg lesz velünk elégedve. CÜELialE FHfÈRIES PARIS, 6, Avenue de l'Opera hiszem igen szép előadást lehet belőle csinálni. Mária lelkesen készül rá. A Varsányi-szerepre Oláh Böske nagyságos asszonyt kérem, a többi szerep­oszlás a tietek. Tárav kitűnő lesz. És vígjátéknak kell játszani...« A premier előtt, április 6.-án. meglesz a hatal­mas NyugaLest, amit a Fészek Klub rendez. Erről így irl Móricz Zsigmond: »¿1 N')uqal-est igen szép lesz. Babítson, Koszto­lányin, Gellérten, Bibón, Nagy Endrén, Márián ás rajtam kivül Karinthy Frigyest is visszük, ami remélem. — jó. Mindnyájan nagy őrömmel me­nyünk hozzátok Szegedre. Szeretettel Móricz«... Harmincadikán megnyílik Cseléngi Walleshausen • Zsigmond tárlata, — a modern piktúra el látogat Szegedre... Berezeli Anzelm Károly, az »Isteni színjáték« fiatal költője, most jött haza Pestről és miközben darabja iránt figyelemmel érdeklődik az Uj Szín­ház, uj darabot irt, A fiatal költő így beszól az uj komédiáról: — Tcmája époly különös, mini az Isteni szin­játék«-é volt. Az első kép a nemlétezés irreális miliőjében játszódik, ahol a leendő émberek époly gigászi küzdelmet folytatnak a megszületésért, mint az emberek az életben érvényesülésekért. De a valóságos élet analógiájára itt is csak a közepes tehetségesek tudnak fölszinre vergődni, az abszolút érték évezredeken keresztül várja sorsának be­teljesülését: a születést. Végre egy áttöri a mű­vészek, császárok, hadvezérek, milliomosok (a kő­zépeszüek) lármás kordonát s átlendül az élet kapuján. Az igazi lángész, amilyen még nem volt, szegény famíliába születik bele, apja sikkasztó lesz, s mindenki, akik az élet előtt nagyhangon vetélkedtek vele, fölébe kerekednek. Péter, a láng­ész, másol, mert nem is tud teremteni. Annyira lát, annyira világos élőtte minden, hogy képtelen alkotni. »Nem a s'őiétség a halál, hanem a világos­idg* — mondja. De nem is mondhatja ki az igazságot, mert az élet nem akarja, hogy kitárják igazi értelmét. Meghal huszonötéves korában. A darab átfonva egy különös szerelemmel és ólozófikuS gondolatokkal, egészen újszerűnek ígér­kezik... Tegnapelőtt Szegeden járt egy pesti színházi ügynökség kiküldőttje és beható tárgyalásokat foly­tatott a szegedi színház egyik kiváló tagjával. Uj' pesti szerzBdés van a levegőben­Hatodikán sor kerül Szórád Ferenc operaházi vendégszereplésére. A fiatal tenorista a Hegyek alján Prdróját fogja énekelni... Anday Piroska Londonból levelet irt, Páris és Stockholm után — Szegeden lesz... A hélen összeállították Sziklai Pipi főrendező ur multhetí jubileumának mérleget. A töméntelen gra­tuláció között üdvözlő levelet küldött: Kővessv Vár, Horváth Árpád a Nemzeli színház rendezője, Ván­dor Andor a szegedi szinház tavalyi rendezője, Stella Gyula sirinészegvesületi elnök, Országos Szi­nészegyesület és Nyugdíjintézet, dr. Molnár Jenő a színpad! szerzők főtitkára. Tarján Vilmos (New­york.kávéház), Sugár Gyula volt szegedi bonvi­ván, Kertész K. Róbert kultuszminisztert állam­lítkár, dr. Somogyi Szilveszter. Táviratban gratu­lállak: Salamon Béla, Justh Gyula, Dayka Margit, Kovács Károly, Janovies Jenő, Miskolci Nemzeti Szinház, Neményl Lili, Fodor Oszkár, Solty-társu­lat, Apor.társulat, Budapesti Színészek Egyesülete. Hegedűs Gyula, Molnár Dezső, Sándor Zoltán, makói újságírók. Kardos Géza és a debreceni szin­ház, Sallay Géza szinészeti főfelügyelő. És még egy sürgöny, ami a jubileumra érke­zett: »Pipikém, itt a mcnyorszáyban nem te fo­god játszani a Cigányprímást, Ny árai Tóni«... És ba már a menyorszáf aranycsillagcs fel­hőin vagyunk, könnyes emlékezéssel búcsúzom e soroktól. Kedden volt Sándor napja. Négy év előtt még lelkes köszöntő Volt Szegeden ezen a napon. Most a rendőrtisztek könnyes emlékezésül koszorút küldlek Sándor-napi köszöntőre — Bottka Sándor sirjára.. Kosztüm-, köppeny- és 81 p. Reich Erzsi ruhamodelljeim megérkeztek Széchenyi tér 17. Trlefon : 17-18 Magánépitkezés, vagy milyen a városi és állami támogatás? A munkanélküliség enyhítése és az egészségtelen lakások kiküszöbölésére irányuló kérdéseket a leg­utóbbi közgyűlés egy bizottság elé utalta, azzal, hogy »sürgősen végezze cl munkáját és mielőbb legyen javaslatot a közgyűlésnek«. A szóban levő bizottság kijelölésének megtör­téntéről, vagy egyéb intézkedésről mindeddig nin­csen semmi liir. (Ép arról értesülünk, hogy a jövő hét végén végre tafan összeül. A szerk.) A napról-napra rosszabbodó hely­zet azonban azonnal) intézkedéseket kíván. Halo­gatást, huza-vonát nem tűr, bármennyire is ezt igy szokta meg a lomhán lépegető, nehézkes bü­rokratizmus. Az idő pillanatról-pillanalra előre ha­lad. Minden renyhén, tétlenül elaktázott nap njab­bi méregfogakat növeszt. A nincsetlenség sok ezer fejű monstruma, ha emberséges táplálékhoz jut, kezes báránnyá vedlik, de hangzatos, elkoptatott jelszavakkal nem éri be és talmi ígérgetések nyo­mán beláthatatlan puszlilást okozó szörnyeteggé torzul. A majdan összeülő bizottság munkáját kívá­nom könnyebbé tenni, midőn a kisgyűlés és köz­gyűlés során 8Z építkezési kérdés körül törlént szakszerű felszólalások kapcsán hiteles adatokat hozok a közönség tudomására. Czigler Arnold lörv. hat. biz. lag ur »a magán­gazdasággal óhajtana építtetni. Adjon a város né­hány millió pengő kölcsönt bankszerű biztosíté­kok mellett az épitent szándékozók rendelkezé­sére, ez sokat segítene a munkanélküliségen«. Habár minden kétségen felül áll, hogy a nagy­birtokos városra, mint erkölcsi testületre elsősor­ban és kiváltképen a mai nehéz időkben vár az építkezés feladata, feltétlenül üdvös volna, ha a magánossok is építkeznének. Ez nem 11} tétel. A békeévekben, lukrativ befektetésnek bizonyulván — minden külső nógatás nélkül hatalmasan len­dült fel a magánépitkezés. Ma azonban, m"g az anyagiakkal rendelkezőket sem csábítja. A lekö­töttség, a bizonytalanság, a lakásrendeletek töm­kelegében. a városi házak lakásainak ú redukált bérösszegével nem versenyképes pénzt c ik nagy kamalokra és egyéb szigorú feltételek mellett szer­ző adóalany — sehogy sem találja meg számí­tását. Ami pedig a Czigler Arnold ur által felvetett ama eszmét illeti, hogy. a város bocsásson pénzt az épileni szándékozók rendelkezésére bankszerű biztosítékok mellett, — szabadjon emlékeztetnem Szeged város törvényhat. bizottságának 1928. évi januári közgyűlésén 9. szám alatt hozott ama határozatra, mely utasította a város tanácsát, hogy »tudakozódjék a népjóléti, miniszter urnái aziránt, vájjon lehetséges volrta-e magánosoknak a város leíjes készfizetési garanciája melleit «le*» áilanil építési kölcsönt kapni s azt az épilielni szándé­kozó magánosoknak kiadni,. A veit utasítás alapján a város 1928 április 10-én 5273—028. szám alatt tényleg felterjesztést lett, mely egyebek között azt tartalmazza, hogy »mintegy tízezerre tehető az egészségtelen, ned ves és pincelakásokban élő szegénysorsu lakosok­száma, kiknek megfelelő elhelyezését a város sa­ját erejéből, belátható időn belül biztosítani nem képes. Ezen súlyos közegészségügyi helyzeten csakis a nagymélt. m. kir. népjóléti és munka­ügyi minisztérium részéről esetleg (?!) kilátásba helyezhető olcsó építkezési kölcsön ulján volna eredményesen segíthető«. • Ezen enyhe hangtl, meg a Kérés kiejtésééi is, szórdtnóval halkilott alázatos felterjesztésre a nni­niszteriuiVi gyorsan, — már 1928 május 5-én — megadta a választ. Felhivla a városi tanács figyel­mét »az állami építkezési kölcsön engedélyezé­se iránti, érvényben "lévő 138035-1923. Pénzügy­min. sz. illetve 100—1926. A. L. számú rendeletek­ben foglaltakra, melyek ugy a >közs7o'gáloti al­kalmazottakra, a nyugdíjasok állal megfolyamod­ható tisztviselői családi házak, ezenkívül csakis nem közalkalmaz« t k építkezéseire vonatkoznak, és az olcsó kölcsönökre irányuló részletes felté­teleket, utasításokat, a kérvénvezés módját stb. tartalmazzák. Még csak ezeket idézem mint kőz­érdeküeket a szóban levő, Daruvárv miniszteri ta­nácsos aláírásával ellátott rendelkezésre »Az ér­vényben álló kormányrendelet értelmében már • meglevő lakóházak kibővítésére, átalakilására és tatarozására, valamint építkezés céljára korábban felvett kölcsönök konvertálására állami építkezési kölcsön egvállalán nem engedélyezhető....« végül »....a rendelkezésre álló csekély fedezethez mér­ten a bejelentett igényeket a beérkezés sorrend­jében, lehetőleg a folyó, esetleg csak a jövő épít­kezési idényben lesz hiódomban kielégíteni«. Azóta ismét majdnem két év telt el. És a viszo­nyok azóta még rosszabbodtak! A város pedig a miniszteri leirattal »elintézett, nek« vette az egész ügyet és minden intézkedés nélkül az aktatemetőbe sülvesztette. Ugy hiszem, nem tévedek, midőn kijelentem, hogy a közszol­gálati alkalmazottak, nyugdijasok és nem köz.­alkalmazottak széles rétegei most értesülnek elő­ször minderről. Czigler Arnold törv. hat. biz. tag ur is. A dolgot senkinek, senki nem közölte s lgv egyetlen magános netn vehette igénybe a köl­csönt. Most, az általános nyomor és munkanélküliség közepette exhumálásra vár a városi és magán­lakásépítkezésnek a kisgyűlés által további elsü­lyesztésre javasolt ügy6. A közgyűlés hatái'ozaU> uizoctsag eté utalta a kérdést t Ne habozzanak sokáig az irietékesek. Fogja­nak végre hozzá a munkához és pedig erélyesen. A »kívülről kormányzás* amugv sem kedvelt té­tel a torony alatt. A halogatás és a mindent gyó­gyító Időben való bizodalom sem hozhatja meg a' helyzet javulását. Egészséges ötleteket, program­mot vár a gazdag város megnyomorított közön­sége a stallumot betöltő hatalmasságoktól, hogy ineHóan reprezentálhassanak. A ml pénzünkön épüli városi IukáMikbaa több­nyire az aliam alkalmazóval és az egyetemi épít­kézcsók miatt lerombolt lakásokból kikerült egyé­nek helyeződlek el. Illő volna végre mar, liogy t. degenorált, jft\ö generációt kitermelő egészségtelen laka-okban ten­gődök részére az állam Is építsen fel, megfizet­hető olcsó, egészséges hajlékokat. Tausslg Ármin. ¡Bach - fa, szén, koksz - vezet] ZscMra iwMs 2 pengö£rf Lánc, gytirüforrasztás arannyal 50 1. Brilliáns ék­szer alakítás és foglalás. Lelkiismeretes szakszeri! munka. Kisebb javítás megvárható r a ^ Mikszáth K. u. 12. Valéria té? sarokittöSPll

Next

/
Oldalképek
Tartalom