Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-21 / 66. szám

Df-.l.iVk.lti» •*•»« kn.^.Aü íyói) rnarcius 21. adók a íőpanaszkodók. — Mindenesetre a Társadalombiztosító any•iyira megduzzasztotta az adminisztrációját, hogy amig a sok ügyosztályon keresztül elintéznek egy aktát... — Meghal a beteg — kiáltja valaki közbe. (Derültség.) .. .addig hosszú idő telik el és a beteg munkás nem tud a maga segélyéhez kellő időben hozzá jutni. — A rengeteg luxuskiadásra, autókra, elnöki és egyéb fizetésekre vájjon miből kőll ékeztek, hátha még nem lett volna öregségi biztosítás, vájjon honnan vették a pénzt"? Az öregségi biztosításból befolyó járulékok harminc százalékát a tőrvény szerint építkezésekre kellene [ordítani. Szegeden nem építik n régen elhatározott uj székházat, sem a Taschler-tclekre beigért három munkásházat. Végül a szabad orvosválasztás szükségességét hangoztatta Lájer Dezső, aki a kővetkező határozati javaslatot terjesztette be: Szeged munkássága a legerőteljesebben tiltakozik a társadalombiztosítási járulék fölemelése és a betegség esetén járó segélyeknek bármily formában történő leszállítása ellen Tiltakozik az elten, hogy az öregség-, bányanyugbérbtztositás, stb., alapok a törvény viláJJOS rendelkezései ellenére deficitpótlásra használtattak föl, hogy ezen alapoknak építkezésekre fordítandó része az intézet szanálása céljából tervbevett 50 milliós kölcsön törlesztésére évtizedekre leköttessék. Megállapítja, hogy az intézetnél bekövetkezett Aljapotokért kizárólag a jelenlegi bürokratikus vezetés és a népjóléti miniszter felelős, aki a régi intézettől többmilliós fölösleget vett át és a bozzáncmérlő vezetés következtében nemcsak ez az összeg veszett el, hanem a nyilvánosságra jutott hírek szerint 16—18 millió pengős hiány van. A munkásérdekeltség a jelenlegi állapotokért tehát elhárít macáról minden felelősséget. Megállapítja, hogy az 1927. XXI. tc-ben az érdekeltségek önkormányzati joga nincsen bíztositva és a törvényben lefektetett rendelkezések ellentétben vannak a Nemzetközi Munkaügyi Konferencián elfogadott s a képviselőháztól ratifikált nemzetközi egvezménnvel. Követeli tehát RZ 1927. évi XXI. TC. novellárls módosítását, amely az érdekeltségeknek teljes önkormányzati jogot biztosit és megszünteti az 1928. évi öregségi törvény 50. szakaszában fölvett rendelkezést, miszennt az öregségi biztositásnál csak a lerótt járulékot veszik az igényjogosnltság megállapításánál figyelembe. Végül követeli az 1927. évi XXI. tc-ben megbatározott önkormányzati szervek sürgős megalakítását, bár tisztában van azzal, hogy a törvény korlátozó intézkedése és az eddigi helyleien vezetés súlyos helyzet elé állítja. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Budapest tiltakozása (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A nemzeti demokratapárt csütörtökön ülést tartott, amelyen a Társadalombiztosító tervbevett járulékemelésével foglalkozott. Bródy Ernő indítványára elhatározták, hogy a főváros törvényhalóságát rendkívüli közgyűlésre hívják Össze, amelyen tiltakoznak a járulékemelés ellen és hasonló állásfoglalásra kérik fel az ország többi törvényhatóságát. Derült, száraz idö várható A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: A nyugati hüvős légáramlat előrehaladása az időt rendkívül változékonnyá teszi. Rövid záporesők és gyors derük követik egymást. Prognózis: Egyelőre változékony, szeles, kissó hüvős idő, itt-ott még apróbb, záporszerü esőkkel, később csendesebb, derült, száraz idő várhaló. Rohamosan emelkedik a tengeri ára Romániában (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Bukarestből jelentik: A tengeri árának rohamos emelkedése tovább tart. Brailában egy vagon tengeri ára 30.000 lei. A tengeri Románia «¡exportcikke és áralakulása az állam pénzügyi helyzetére igen kedvező hatással lesz. A Bánomherlsor telektulajdonosainak pöre a város ellen Amikor a város elkésl a felebbezésl határidői — A törvényszék KJ tárgyalási fari a kisvasúti építkezés ügyében (A Délmagyarország munkatársától) Az Alsótanyai Gazdasági Vasút bánomkertsori átrakó állomásának kisajátítása miatt, mint ismeretes, szövevényes pör folyik a város és a birtokosok között. 1926-ban Szeged város megnyitotta az alsótanyai kis vasutat. Az átrakó állomás helyét a Bánomkertsor telkeire tervezték és meg is kezdték az épitkezést. A város az érdekellek beleegyezése nélkül folytatta az építkezést és csak azután kezdett tárgyalásokat az érdekeltekkel. Ezzel az érdekes üggyel előbb a közigazgatási bizottság, majd a szegedi törvényszék foglalkozo'.t. A tőrvényszék 1928 junius 5-én hozott Ítéletével arra kötelezte a várost, hogy a kisajátított telkekért négyszögölenként 18—20 pengő kártalanítási összeget (Jzess^n az érdekelteknek. A bíróság által megállapított összeget a város soknak, az érdekeltek viszont kevésnek találták, ezért mindkét fél felebbezést jelentett be a táblához. A város a felebbezést a kézbesítéstől számított 15 nap múlva adta be, ezért • lábta hivatalból visszautasította, mert fegtésőbb 8 nap atatl kelleti volna benyújtani. A birtokosok képviselője, dr. Mezev Pál, a felebbezés beadása után és a tábla elutasító határozata előtt figyelmeztette a város tanácsát a mulasztásra. A város akkor, mivel végrehajtás fenyegette, ld is fizette a törvényszék által megállapított kártalanítási összegeket, annál is inkább, mivel belátta, hogy dr. Thnr«5e«y Mihály főügyész tényleg megkésett a felebbezés beadásával. A birtokosok felebftezésüket a törvényes határidőn belül beadták és ezt a tábla elfogadta él érdemben el is bírálta. A tábla a tőrvényszélt ármegállapitó végzését feloldotta és az első bíróságot ti} eljárásra utasította azzal, hogy a birtokosokat a birtokbavétel ideje, tehát 1926 április szerint kell kártalanítani. A tábla kimondotta még, hogy a városnak vissza kell téríteni a Wr* tokosok aital befizetett adót. Ugyanis az a furcsa helyzet áll fenn, hogy » város által birtokba vett teftiek után még ma Is a birtokosok fizetik az adót A tábla a napokban hirdette ki ezt a határozatot. A törvényszék az uj tárgyalásra már ki is tűzte március 29-ét határnapul. A birtokosok egyébként nincsenek megelégedve a határozattal, mert egyik nagy sérelmük az, hogy az egyik telektulajdonosnak, aki peren kívül egyességre lépett a várossal, 23.20 pengőt fizetett a város négy•zögötenkent. Pénteken tárgyalfa a törvényszék (A Délmagyarország munkatársától.) A Délma ggarország a múlt év novemberében részletesen beszámolt arról a rejtélyes gyilkosságról, amely a dorozsmai tanyák között történt Egyik hajnalban az országúton átlőtt szívvel találták meg Süle László tanitó holttestét A gyilkosság az egész környék nyugalmát felkavarta. A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettes k'ézrekeritésére. A csendőrség nyomozását rendkívül megnehezítette az a sok rejtély, amely a halálesetet körülvette. Napokig tartott az eredménytelen nyomozás. A nyomozó hatóságok teljes sötétségben tapogatóztak, még csak a gyilkos fegyvert sem sikerüli megtalálniok. Rengeteg találgatás és besúgás irányította a csendőrség nyomozását. Gyanakodtak a leventékre is, mert az volt a vélemény, hogy a gyilkos golyó leventepuskából eredt. Egvideig az a feltevés is tartotta magát, hogy a tanitó öngyilkosságot követett el, de ez is megdőlt a boncolás során. Egyheti nyomozás után fordulatot veit az ügy. A csendőrség a gyilkosság tetteseként letartóztatta Lebajev Sándor dorozsmai kocsmárost és beszállította a szegedi ügyészség fogházába, ahol vizsgálati fogságba. helyezték. A nyomozás megállapítása szerint Süle László este Lebajev kocsmájában iddogált. Később valami képen dulakodás keletkezelt a kocsmáros és közötte. Sfile László a nála levő fegyverrel hadonászott, miközben a puska elsült és a golyó a szívébe hatolt. A megijedt kocsmáros ezután a halottat kivitte az országútra, a'fegyvert pedig elrejtette. A csendőrség feltevését megerősíti a i kocsmáros 13 esztendős fia, aki elmondotta, hogy hallotta a dulakodás zaját és a lövést is. A kocsmáros elfogatása után jelentkeztek a szomszédok, akik hallották, amint Lebajev a holttestet el- j cipelte. Lebajev Sándor a csendőrség és a vizs-i gálóbiró előtt is tagadta, hogy részes lenne Süle László halálában. Szerinte tőle 9 óra felé ment el a tanító és az éjjel már nem is látta többé. Az érdekes ügy főtárgyalását pénteken kezdi meg a szegedi törvényszék Vild-tanácsa. Megrágalmazta a menyasszonyt tizenötnapi fogházra Ítélték (A Déimagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró előtt csütörtökön érdekes rágalinazási pör Jplyt le. A feljelentést annakidején egy menyasszony tette E. András szegcdi fiatalember ellen, meri az róla vőlegényének és vőlegénye szüleinek súlyosan rágalmazó kifejezéseket mondott A vőlegény a mult esztendő elején jegyezte él a lányt, P. Esztit Az esküvőt már megakarták tartani, amikor megérkezett á Kúria jogerős döntése, amelynek alapján a vőlegénynek, K. Sándornak be kellett vonulnia a fogházba, kéthónapos büntetését letölteni Ezt az időt használta fel arra E. András, hogy a fiatalokat egym'ástól elidegenítse. Felkereste a vőlegény szüleit és előadta, "hogy amig a vőlegény a fogházban ül, addig a meny. asszony vigan éli a világát Levelekkel bizonyította állításainak valóságát. Amikor K. Sándor junius 29-én kiszabadult, E. András már várta a fogház kapujában és mindent elmondott neki menyasszonyáról. A megdöbbent vőlegénynek is megmutatta a leveleket K. Sándor azonnal a lányhoz rohant aki kijelentette, hogy egy szó sem igaz az egészből, amit E. András moní, az Rágalom, a levél pedig hamisítvány. A vőlegény köve. telesére a lány aztán feljelentette E. Andrást A csütörtöki tárgyaláson K. Sándort tanuként hallgatta ki a bíróság. A vőlegény eskü alatt vallotta, hogy E. András a rágalmazó kifejezéseket megtette. Ezzel szemben E. András kijelentette, hogy a kifejezéseket sohasem mondotta a menyasszonyra. Ennek ellenére azonban felajánlotta a bizonyítást arra vonatkozólag, hogy a terhére rótt rágalmazó kifejezések megfelelnek a valóságnak. Dr. Ráday László ezután megmagyarázta E. Andrásnak, hogy két esetben bizonyíthat: vagy azt, hogy nem mondotta a rágalmazó kifejezése, ket, vagy pedig, hogy azok megfelelnek a valóságnak. Az elsőt, mivel semleges dolog, nem tudja bizonyítani, a másik körülmény bizonyítását pedig a törvény, mivel a nói becsületről van szó, nem engedi meg'. E. Andrást a bíróság ezekután bűnösnek mondotta ki és 15 napi fogházzal sújtotta. Kossmeiifcai inlészeiem as egyént heselést biztosítja. Lslélyi kikészítés művésziesen és az egyéniségnek megfelelően. Ha/szál távolítás. FagyRezelés. Szemölcslrtás. Helyi fogyasztás. H. Lengyel Grete, Vár ucca 7.