Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

8KBOED. ssaTKMctAséq: Somogyi uccu 12. i. em. Tc'elon: 13-VS. , Klndohlvnlnl, kí1lc»OnKíJnyvíAr és legylroda Aradi ucca s. falelon: 306 — Nyomda ».öw Upól UC.O 1». Telelőn 16-34. TAvlrnd é( levélcím: DélmagyaronxAg •izeqed. Szavak és tettek Jál esik hallani azokat az indokolt, jogot % M tényeknek mindenben megfeleld megálla­pításokat, melyeket a tegnapi, őszinte és spon­tán nemzeti ünnep szónokai az utolsó tiz évre vonatkozóan a jogrend, a társadalmi stabili­záció, az erkölcsi konszolidáció s a gazdasági élet biztonsága terén észleltek. Az ünnepi szónokoknak igazuk van s csak a bűnös csö­könyösség vagy a tények elől elzárkózó vakság szállhat velük pörbe. Mi, a magyar liberáliz­mus szegedi őrhelyén a legkészségcscbben észleljük és magasztaljuk az ünneplő! kel ét őrvendezőkkel együtt azokat az eredményeket, melyeket az elmúlt tiz év nemzeti, társadalmi, politikai és kulturális téren felmutat s minden fentartás és utógondolat nélkül hálálkodunk érte azoknak, akiktől a történelem Ítélkezése sem fogja elvitatni az érdemet S bármennyire is lélekbezáródik a tegnapi ünnep őszintesége, közvetlensége és lelkes­sége, ünnep után — nem az ünnepelttel, egye­dül csak az ünnep szónokaival szemben mégis szabad felvetni a kérdést éppen a nemzeti, társadalmi, gazdasági és kulturális eredmé­nyekre gondolva, melyekkel e tiz év alatt gazdagodott az ország s melyekkel ezután is gazdagítani kívánjuk a magyarságot, hogy miért csak az ünnepi beszédek magasztalják azt a haladást, amin a nemzet a jogrend biz­tosítása, a politikai helyzet megnyugvása, a gazdasági morál konszolidálódása terén meg­tett s miért nem ismerik el ezt a haladást az intézkedések és rendelkezések isf Miért csak a szónokok és miért nem a törvény­javaslatok is? A képviselőház éppen ezekben a napokban olyan tőrvényjavaslatot tárgyal, melynek rendelkezései egy jogrendjében föl­dúlt, a forradalmak veszélyétől felzaklatott s a bolsevizmus rémétől joggal tartó ország­ban alkalmasak lennének a lelkek pacifikálá­sára. Miért a védekezés, ha nincs veszélyf Miért kell olyan intézkedéseket erőltetni a törvénybe, melyekről illetékes polgári véle­mény állapította meg, hogy éle a magyar polgárság jogegyenlőségét vérzi fel? Ha már nincs közöttünk eltérés annak az eredménynek elismerésében, amit az utolsó tiz év kormányzata elért a lelkek pacifiká­lása, a kedélyek megnyugtatása, a forradalmi törekvések kiirtása s az alkotó munkában való részvétel őszinteség és készsége terén, akkor minek ragaszkodnak még a — nyílt választási rendszerhezf Ha magasztalják s e tekintetben teljes joggal magasztalhatják a polgári rendnek teljessé tételét, minek nyúl­nak a polgári rend megőrzésére való hivat­kozással olyan eszköz után s miért használ­nak fel olyan eszközt, ami egész Európában Magyarországon kívül már csak Oroszország­ban uralmi eszköz és kormányzati raison? A polgári rend teljességével, az alkotmányos éti jogi bizíonság helyreállításával aligha le­het egy nevezőre hozni a választások uyillsá­gát s úgynevezett titkos kerületekben a tit­kosságnak korreklivumnit, melyek a szelvény és ajánlási rendszerben a nyilt szavazás vám­ját akarják elnyerni azt, amit a titkos vá­lasztás révén elveszítettek? A polgári rend teljessége, a polgári uralom kétségbevonhatnt­lansága, a társadalmi erőknek a tulajdonjog elismerésén nyugvó kiegyensúlyozottsága jog­gal maga ulán vonja a szabadságjogok kiter­jesztését, a sajtószabadság helyreállítását, a gyülekezési és egyesülési jog elismerését s a Vasárnap, 1930 március 2 Ara 2.4 fillér | VI. évfolyam, 50. szám kivételes jogálla;>ot likvidálását. Mi együtt ma­gasztaljuk a magasztalókkal az elmuit Idők tényeiben megmutatkozó eredményeket ám a legmélyebb tisztelettel azt kérdezzük: hogy a tények eredményeit miért nem követi a jogállapotnak, a tények fejlődésével párhu­zamosan kialakuló változása is? Nincs-e iga­zunk abban, kérdünk mindenkit, aki jóhisze­mű s elfogulatlan, hogy olyan országban, mint amilyen a mi országunk, amelyikben a pol­gári rend uralma teljessé vált. a polgári tár­sadalom vezető szerepe vitat hatatlanná erő­södött, a polgári gazdasági rend berendez­kedése tökéletesen kiépült, teljessé kell tenni a polgári szabadságjogokat is? A magasztaló szavakon s a tőmjénes be­Budapest, március 1. Horthy Miklós kor­mányzó országlásának 10 éves jubileumát ün­nepelte ma az egész ország. A fővárosban, a vidéki városokban, az ország minden nagyobb községében ünnepi istentiszteleteket, a tör­vényhatósági városokban a törvényhatósági bi. zottságok, a megyei városokban és nagyközsé­gekben a képviselő testületek díszközgyűlése­ket tartottak. Budapesten a koronázó templomban dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás mon­dott nagymisét, a protestáns egyházak részé­ről dr. Ravasz László református és Geduly Henrik evangélikus püspökök tartottak isten­tiszteleteket. A főváros díszközgyűlésén Ripka Ferenc főpolgármester és Sipőc Jenő pol­gármester méltatták a nap jelentőségét. A kormányzó délelőtt megkoszorúzta a hösflk emlékkövét. Dr. Vérlessy Sándor kabinetirodái főnők, vi­téz Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke és szárnysegédei kíséretében je. lent meg a hősök emlékkövénél, amelyre ko­szorút helyezeit el. A kormányzó délelőtt foga dia a főhercegeket, az országgyűlés mindkét há­zának elnökét, dr. Vass József helyettes mi­niszterelnök vezetésével a kormány tagjait, a honvédség küldöttségét, dr. Zawadowski Alfrédet, a számvevőség elnökét, Juhász An­dort, a Kúria elnökét, dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, továbbá Dókus Ernő felsőházi tagot is dr. Ravasz László püspö­köt, akik a református egyház, majd báró Radvánszky Albertet és Geduly Henrik püs­pököt, akik az evangélikus egyház, dr. Józan Miklós tábori vikáriust, aki az unitárius egy­ház, báró Kohner Adolfot, Stcrn Samu udvari tanácsost, valamint Franki Adolfot, akik az izraelita egyház tisztelgését hozták. Délben 12 ó/akor fogadle :-/. összes külföldi kftveíek és ügyvivők tisztelgését, amelyet C.esar- Orsenigo pápai nuncius lolmác oit elölte cs íz üdvözlésre vá­laszolva, a kormányzó többek között a követ­kezőket mondotta: ELÓFIZETtS: Havonta helyben 3-2© vidéken és Budapesten3-b<), KUltdldHn Ö-40 pengd. * egyes tzém Ara hétkHs­nop 16, vasár- és Ünnepnap ml. Hír­detések felvétele tarifa szerint. Megje­leni» léttrt {elvételével naponta reggel szédeken keresztül Is ugy érezzük, hogy • nemzet becsülete ellen vétene az, aki csak szavakkal tudja magasztalni a jogrend ural­mát, de olyan intézkedéseket sürget s olyan rendel kezéseket valósit meg, melyek forra­dalomtól lángoló s bolsevizmus üszkétől ve­szélyeztetett országban is alkalmasak lenné­nek a közrend helyreállítására. Minél nagyobb haladást tett az ország a polgári rend felé, annál nagyobb, annál kétségtelenebb jogcímet szerzett a polgári szabadsághoz is. S a teg­nap! ünnep szónokaihoz az a tiszteletteljes ké­résünk: vonják le következményeit a maguk helyes, bölcs és igaz szavainak s a maguk senki által kétséabe nem vonható megálla­pításainak. — Apostoli Nuncius Ur! Mélyen megitatott a diplomáciai kar gyöngéd figyelme, ame­lyet irántam tanúsítottak Magyarország kor­mányzójává tőrtént megválasztásom 10-ik év­fordulója alkalmából. Azok az értékes szavak, amelyeket Nagyméltóságod hozzám intézett, őszinte örömmel töltenek el, mert abban el­ismerését látom annak a békés munkának, amellyel a magyar nemzet mindent elkövet, hogy kiheverje azokal a bajokat, amelyeket az elmuit idők hárítottak rá. Ettől az érze­lemtől áthatva kérem önöket, fogadják és tu­dassák államuk fejeivel őszinte és hálás kö­szönetemet. Horthy kormányzó hadparancsot intézett a honvédséghez, amelyben a hon­védség kiváló teljesítményei előtt teljes elis­merését fejezi ki. A hadparancsban bejelenti a kormányzó, hogv elfogadja a szegedi Hu­nyadi János gyalogezred ezredtulajdonost mél­tóságát. A külföldi sajtó is megemlékezik a kor­mányzó jubileumáról és a lapok meleghangú cikkekben méltatják a kormányzó elismeré­seit. Budapest helyőrségének tábornoki és tisztikara a tiszti kaszinóban dél­ben ünnepi ebédéi, vett részt, amelyen Gömbös Gyula tábornok, honvédelmi miniszter is meg­jelent. Ebéd közben Gömbös rövid beszéd kí­séretében poharát a kormányzó egészségére ürítette, egyben bejelentette, hogy hodoló táv­iratot intézett a kormányzóhoz. Még az ebéd ideje alatt megérkezett a kormányzó válasz­távirata a tisztikarhoz. A szocialisták tflíaliozása az amneszliarendeSeí ellen A főváros mai díszközgyűlésén megjelentek aszociáldemokraíák is, akiknek nevében Pt yer Károly deklarációi olvasott fel és többek kö­zött ezeket mondotta: — Budapest tőrvényhatóságának szociálde= mokrata csoportja a mai ünnepi közgyűlésen eredeti állásfoglalásának megfelelően nem kí­vánt részt venni. Ennek az elhr tarozásnak meg­Az ©máp ünnepe a kormányzó tízéves Jubileumán Ünnepi istentiszteletek, diszQlések, fosadások, dísz­előadás az Operában

Next

/
Oldalképek
Tartalom