Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

9 mm laiiaw wi—ii—ii• in—ii ii—in r 1' változtatására két körülmény késztetett bennlnket. Elsősorban a Fővárosi Közlönyben megjelent sértő kitételek. A másik körülmény, ímely szükségessé teszi, hogy a közgyűlés nyilvánosságát a legelső alkalommal felhasználjuk, az, hogy meg voltunk győződve, hogy * kormányzó tízéves jubileuma alkalmából >lyan intézkedések fognak történni a kőzkejyelmezés terén, amelyek végre ezt a kérdést Ugugvópontra juttatják és kikapcsolják a poll'tkal légkörből. Ezen állásfoglalásunkban Igen nagy csalódás ért bennünket. Hangsúlyozom, liogy ezekért a ténykedésekért alkotmányunk ^erlnt egyedül a kormány viseli a felelősséget. — Az amnesztiarendelet keserű csalódást Idézett elő és mi, joggal állitom, hogy ezzel a miniszterelnöki kijelentéssel, a szakminiszterekkel és a miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után ebben a tekintetben becsapottaknak éreztük magunkat. Hangsúlyozom ezt és szükségesnek tartottam ezt az alkalmat fel. használni arra, hogy ismételten kifejezzük azt az akaratunkat és kívánságunkat, hogy tessék módot találni arra, hogy azok a férfiak, azok az emberek és mindazok, akik ma az ország területén bent, vagy azon kívül politikai ténykedésükért üldözve vannak, ezek a férfiak visszatérhessenek. Peyer Károly beszéde után a szociáldemokrata bizottsám' taeok klwnultak a teremből. Díszelőadás az Operában Budapest, március 1. A« Operaház este Jubileumi díszelőadást rendezett a kormányzó tiszteletére, amelyen a következők jelentek meg: Nagybányai vitéz Horthy Miklós és felesége, lfj. Horthy Miklós és feleségé, Izabella főhercegasszony, Albrecht főherceg, Gabriella főhercegnő, József főherceg, Auguszta főhercegasszony, Magdolna főhercegnő, gróf Bethlen Istvánná, a kormány tagjai feleségeikkel a képviselőház és a felsőház elnöksége, a Budapesten székelő követségek tagjai családjaikkal, Janky Kocsárd, a honvédség főparancsnoka, a felsőház és a képviselőház tagjai igen nagy számban, a minisztériumok, a főispánok, a felsőbíróságok vezető tagjai, a tábornoki kar s a budapesti ezredek parancsnokai, az egyetemek és a főiskolák vezetői, volt miniszterek, belső titkos tanácsosok, a művészeti ós társadalmi élet meghívott előkelőséget stb. Az estélyt a Himnusz vezette be. Márkás Fmilia, a Nemzeti Színház művésznője elszavalta Vojnovich Géza ezalkalomra irt prológA csókái csata Irta: Móra Ferenc. Se szere, se száma annak a sok szép könyvnek, amit a magyar szabadságharcról irtak. Hát még a megíratlan történet mennyi, amit csak egyes vidékek szájhagyománya őrzött meg! Erdő az, nem berek, tenger az, nem patak, vagy legalább az lehetett, még ujabb zord idők el nem temették a negyvennyolcat, meg a negyvenkilencet. Ezek közül a megíratlan hagyományok közül való a csóka! csata it. Akkor hallottam, mikor még kerek volt a magyar világ. Aid mesélte, Farkas Szilárd, az én regénybe is belementett csókái papom, már meghalt De Krsztpogocsin Vládó, srerb nemzetbeli célsrerü szegény ember, aki meghitelesltette a történetet, még él s tanú rá, hogy akármilyen hihetetlennek hangzik. Így volt, ahogy következik. A csóka! csata különben történetnek olyan kicsike, amilyen kicsike falunak Csóka. Odaát Torontálban, a Tisza mentén gubbaszt c/ a jámbor kis falu, aminek, ugy tudom, a nagy változásokban se váltoaott meg a neve. Csöndes, l;t i ességes magyarok lakták negyvennyolcban. Jó m.'icskaugrás hozzá egy másik kis falu: Szanád. Azt meg csöndes, békességes szerbek lakták. Csókái magyaroknak, szanádl szerbeknek soha világéletükben semmi bajuk nem volt egymással A szanádi asszonyok a csókái Tiszára jártak le vízért, a csókái gyerekek pedig a szanádi tüzesbe jártak át szedrezni. S mikor a fiatal magyar szabadságnak ellensége támadt a járásbeli emberek mlndakét faluból elmentek az egy hazát szolgálni. Akik meg otthon maradtak, azok szántogattak, ve teaettek iaéo békességben s amikor m1»«pf i ját. A továbbiakban az Operaház valamennyi magánénekese, Roubal Vilmos vezénylete mellet elénekelte Dohnányi Ernő zenéjére Kozma Andor kőszőnlőjét. Három zenedarab: Dohnányi Ernő ünnepi nyitánya, Hubay Jenő egyik csárda jelenete, amelynek szólóját Szentgyörgyi László hegedűművész adta elő és Fleischer Antal vezénylete mellett Bartók Béla első suitjének harmadik tétele töltötte ki az est első részét. Szünet után Herczeg Ferenc bájos vigjátéka, »A holicsi Cupido» került szinre Somogyi Erzsi, Aczél Ilona és Odry Árpád közreműködésével. Ezután Székelyhidiy Ferenc a Bánk bán áriáját énekelte viharos tapsot (Budapesti tudósítónk tele fo n jel entése.) Madridból Jelentik: A spanyol fővárosban szombaton délben futó tűzként terjedt el az a liir, hogy Bercnguer miniszterelnök linón dott. A lemondás oka, hogy .^l'onz király hevec szemrehányásokat tett Berengurr tábornoknak nőre tértek, Igaz szívvel kőnyőr :>gteK az Istenhez, hogy minél előbb vezéreljen haza mindenkit a maga tűzhelyéhez. Mire azonban kalászok aranyát tengette a szél a búzamezőkön, nem volt aki learassa őket. Az embereknek eszükbe se jutott a főldanya, aki kenyérrel fizeti meg a sebeket amiket gyermekei ekével hasítanak rajta. Piacon, uccasarkon karéjba verődtek az emberek s lángolt a szemük, égett az arcuk a haragtól. — A rácok az ellenséghez álltak! — rázták az öklüket a csókái magyarok. — Mink vagyunk itthon és ők akarnak kiirtani bennünket! — Az ám, ha hagynánk magunkat! -— Cudar világ lesz, — sugtak-bugtak a szanádi szerbek. — A magyarok földönfutókká akarnak tenni bennünket. — Az ám, ha hagynánk magunkat! S a szanádi asszonyok nem jártak többé vtzért a csókát Tiszára, pedig nagyon forró volt a nyár. S a csókái gyerekek nem mentek többet szedrezni a szanádi füzesekbe, pedig a szeder soha ae volt olyan nagyszemü, mint azon a nyáron. Mikor a pittvpalattyok legszebben szóltak a ringó vetésben, Csókán is, Szanádon is leszedték az emberek a padlásablakból a kaszát ki is fenték élesre, de nem búzát aratni, hanem embert kaszálni. Verőfényes, áldott nyári délután volt, mikor a két falu megindult egymás ellen. — Hát a kis bice-bócától e! se búcsúzik kelmed? — törülgette a könnyét a esósai birőné, mi kor az ura az oldalára kötözgette az isten tudja hol szeizett rozsdás kardot A kis bice-bóca Marisica volt, virágszemű kislányuk a «¿kai ^Íróiknak £ búcsúzott malaa is (0. M. T. K.) m. i pastőrözött tejszükségletét naponként pontosan házhoz szAIllt?Ak, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. aratva. Altalános tetszést kelte\t a pafotáa Kodály Zoltán Háry Jánosából, amelyet az Operaház valamennyi magántáncojuője, magántáncosa és tánckara lejtett. Az est Liszt Ferenc Rákóczi-indulójával ért véget. Saneho* Genrra beszéde miatt. A király Berengtrtr lemondását nem fogadta el. Beavatott politikai Merőkben azt beszélik, hogy félig-meddig diktatórikus kormány következik. Berenguer tábornok lemondását hivatalosan még nem publikálták. gpai JiiiJiiMBiMi.nl iiamaiiii i —gg tőle az apja, de Mariskának egyszerre nyoma veszett Százan százegyfelé szaladtak keresni, elszéledt az egész falu, de nem lelték se hírét se hamvát. öreg este lett, mire megint összeverődtek a népek s akkorra beestellett a csatának Is. — Bizonyosan a ráook kezére került! — Hörögte kétségbeesetten a biró. — Hanem most már az Isten legyen nekik Irgalmas! De hát a szanádiaknak se volt álmuk azon « éjszakán. Mert az ő bírójuk t*ilicája ls elvesse« éppen a hadbaindulás előtt. Ég nyelte-«, föld nyelte-e, nem találták aehol, j>edig mindent tűvé tettek érte. — Biztos, nogy a csókái magyarok csalták el, forduljon el tőlük a csillagos ég! — törülgette verejtékes homlokát az apa. S egész éjszaka talpon állva leste% lehet-e már Indulni kegyetlen hadba. Harmathullajtó hajnalhasadásra már mindakét falu odakint volt a mezökön. Még a kutyák se maradtak otthon. Ott sündörögtek a gazdáik körül a meg nem tudták érteni, mért kapnak annyi rúgást. A piros bajnalsugarak vidáman táncoltak az éles kaszákon, a nádasokban kelepelő gólyák barátságosan kívánták egymásnak kedves egészségére a* éjszakai nyugodalmat a hajnali pirosság, góly*kelepelés, pittypalaltyszó mind ezt mondta: — Emberek, szeressétek egymást, mint aüogy a teremtő mindnyájatokat szeret. Az embereken azonban nem fogott a hajnal szava. Kemény léptekkel marsoltak előre t összehúzott szemöldökkel lesték, feketéllik^ már élőttük az ellenség. Éppen a határdomb tövében értek ösjze- Nem is ők, hanem a csókái, meg a szanádi kutyák, a —r'Vnr az emberek már lekapták * válluktól lardieu kormánya megalakult Külügyminiszter: Hz? andf a radikálisok nem vállaltak tárcái Tatáleu kabinetiében '(Budapesti tudósítónk trlrfon jelentése.) Párisból jelentik: Késő este a kormányválság váratlanul kedvező fordulatot vett: Tardieu kormányalakítási kisérlete sikerrel jártv akiközölte az újságírókkal, hogv éjfélre az uj kabinet megalakul. A kamara folyosóin a késfl esti órákban már pozitív formában kolportálták az uj kormány névsorát, amelyben Briand marad továbbra is a külügyminiszter. Az uj kabinetben a radikálisok nem vállaltak tárcát. Kegyetlen rablógyilkosság Baranyában Agyonütötték és kirabolták a palánlal postahivatal postamesternőjét és 72 éret nénjét (Budapesti tudósítónk telefo n Je! entése.) Pécsről jelentik: A szombatra virradó éj seaka borzalmas körülmények között meggyilkolták a Pécs melletti Palánta község postahivatalának vezetőjét Bodonlaeh Ilona postamesternőt és annak 72 éves nővérét özvegv Jnrovlcs Józsefnét. A rablőgvilkowk véres tettük elkövetése után elraboltak 1SÖ0 peng« készpénzt, az értékcikke ket érintetlenül hagyták. A gyilkosok az ablakon keresztül másztak be a postahivatalba és előbb a konyhában tartózkodó öregasszonnyal végeztek, akinek a tejét fejszével v&gták széjjel, majd a lakásba behatolva, leütötték a postamesternőt Beggel mindkettőjüket vérbefagyva, holtan találták meg. A csendőrség óriási apparátussal Indította meg a nyomozást az ismeretlen tettesek ellen, akik kétségkívül tájékozott emberek voltak, mert tudták, hogy a posta pénteken kapta mett a Dalán tat csendőrőrs fizetését Berenguer lemondott Sanchez Querra bc»®éd« buktatta meg a spanyol miniszterelnököt