Délmagyarország, 1930. március (6. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-02 / 51. szám

9 mm laiiaw wi—ii—ii• in—ii ii—in r 1' változtatására két körülmény késztetett ben­nlnket. Elsősorban a Fővárosi Közlönyben megjelent sértő kitételek. A másik körülmény, ímely szükségessé teszi, hogy a közgyűlés nyilvánosságát a legelső alkalommal felhasz­náljuk, az, hogy meg voltunk győződve, hogy * kormányzó tízéves jubileuma alkalmából >lyan intézkedések fognak történni a kőzke­jyelmezés terén, amelyek végre ezt a kérdést Ugugvópontra juttatják és kikapcsolják a poll­'tkal légkörből. Ezen állásfoglalásunkban Igen nagy csalódás ért bennünket. Hangsúlyozom, liogy ezekért a ténykedésekért alkotmányunk ^erlnt egyedül a kormány viseli a felelősséget. — Az amnesztiarendelet keserű csalódást Idézett elő és mi, joggal állitom, hogy ezzel a miniszterelnöki kijelentéssel, a szakminisz­terekkel és a miniszterelnökkel folytatott meg­beszélések után ebben a tekintetben becsapot­taknak éreztük magunkat. Hangsúlyozom ezt és szükségesnek tartottam ezt az alkalmat fel. használni arra, hogy ismételten kifejezzük azt az akaratunkat és kívánságunkat, hogy tessék módot találni arra, hogy azok a férfiak, azok az emberek és mindazok, akik ma az ország területén bent, vagy azon kívül politikai tény­kedésükért üldözve vannak, ezek a férfiak visszatérhessenek. Peyer Károly beszéde után a szociáldemok­rata bizottsám' taeok klwnultak a teremből. Díszelőadás az Operában Budapest, március 1. A« Operaház este Ju­bileumi díszelőadást rendezett a kormányzó tiszteletére, amelyen a következők jelentek meg: Nagybányai vitéz Horthy Miklós és fe­lesége, lfj. Horthy Miklós és feleségé, Izabella főhercegasszony, Albrecht főherceg, Gabriella főhercegnő, József főherceg, Auguszta főher­cegasszony, Magdolna főhercegnő, gróf Beth­len Istvánná, a kormány tagjai feleségeikkel a képviselőház és a felsőház elnöksége, a Bu­dapesten székelő követségek tagjai családjaik­kal, Janky Kocsárd, a honvédség főparancs­noka, a felsőház és a képviselőház tagjai igen nagy számban, a minisztériumok, a fő­ispánok, a felsőbíróságok vezető tagjai, a tá­bornoki kar s a budapesti ezredek parancs­nokai, az egyetemek és a főiskolák vezetői, volt miniszterek, belső titkos tanácsosok, a művészeti ós társadalmi élet meghívott elő­kelőséget stb. Az estélyt a Himnusz vezette be. Márkás Fmilia, a Nemzeti Színház művésznője elsza­valta Vojnovich Géza ezalkalomra irt prológ­A csókái csata Irta: Móra Ferenc. Se szere, se száma annak a sok szép könyvnek, amit a magyar szabadságharcról irtak. Hát még a megíratlan történet mennyi, amit csak egyes vi­dékek szájhagyománya őrzött meg! Erdő az, nem berek, tenger az, nem patak, vagy legalább az lehetett, még ujabb zord idők el nem temették a negyvennyolcat, meg a negyvenkilencet. Ezek közül a megíratlan hagyományok közül való a csóka! csata it. Akkor hallottam, mikor még kerek volt a magyar világ. Aid mesélte, Far­kas Szilárd, az én regénybe is belementett csó­kái papom, már meghalt De Krsztpogocsin Vládó, srerb nemzetbeli célsrerü szegény ember, aki meg­hitelesltette a történetet, még él s tanú rá, hogy akármilyen hihetetlennek hangzik. Így volt, ahogy következik. A csóka! csata különben történetnek olyan ki­csike, amilyen kicsike falunak Csóka. Odaát Torontálban, a Tisza mentén gubbaszt c/ a jámbor kis falu, aminek, ugy tudom, a nagy változásokban se váltoaott meg a neve. Csöndes, l;t i ességes magyarok lakták negyvennyolcban. Jó m.'icskaugrás hozzá egy másik kis falu: Szanád. Azt meg csöndes, békességes szerbek lakták. Csókái magyaroknak, szanádl szerbeknek soha világéletükben semmi bajuk nem volt egymással A szanádi asszonyok a csókái Tiszára jártak le vízért, a csókái gyerekek pedig a szanádi tüzes­be jártak át szedrezni. S mikor a fiatal magyar szabadságnak ellensége támadt a járásbeli embe­rek mlndakét faluból elmentek az egy hazát szol­gálni. Akik meg otthon maradtak, azok szántogat­tak, ve teaettek iaéo békességben s amikor m1»«­pf i ját. A továbbiakban az Operaház valamennyi magánénekese, Roubal Vilmos vezénylete mel­let elénekelte Dohnányi Ernő zenéjére Kozma Andor kőszőnlőjét. Három zenedarab: Dohnányi Ernő ünnepi nyitánya, Hubay Jenő egyik csárda jelenete, amelynek szólóját Szentgyörgyi László hegedű­művész adta elő és Fleischer Antal vezény­lete mellett Bartók Béla első suitjének har­madik tétele töltötte ki az est első részét. Szünet után Herczeg Ferenc bájos vigjá­téka, »A holicsi Cupido» került szinre So­mogyi Erzsi, Aczél Ilona és Odry Árpád köz­reműködésével. Ezután Székelyhidiy Ferenc a Bánk bán áriáját énekelte viharos tapsot (Budapesti tudósítónk tele fo n jel en­tése.) Madridból Jelentik: A spanyol főváros­ban szombaton délben futó tűzként terjedt el az a liir, hogy Bercnguer miniszterelnök linón dott. A lemondás oka, hogy .^l'onz király hevec szemrehányásokat tett Berengurr tábornoknak nőre tértek, Igaz szívvel kőnyőr :>gteK az Isten­hez, hogy minél előbb vezéreljen haza minden­kit a maga tűzhelyéhez. Mire azonban kalászok aranyát tengette a szél a búzamezőkön, nem volt aki learassa őket. Az embereknek eszükbe se jutott a főldanya, aki ke­nyérrel fizeti meg a sebeket amiket gyermekei ekével hasítanak rajta. Piacon, uccasarkon ka­réjba verődtek az emberek s lángolt a szemük, égett az arcuk a haragtól. — A rácok az ellenséghez álltak! — rázták az öklüket a csókái magyarok. — Mink vagyunk itt­hon és ők akarnak kiirtani bennünket! — Az ám, ha hagynánk magunkat! -— Cudar világ lesz, — sugtak-bugtak a szanádi szerbek. — A magyarok földönfutókká akarnak tenni bennünket. — Az ám, ha hagynánk magunkat! S a szanádi asszonyok nem jártak többé vtzért a csókát Tiszára, pedig nagyon forró volt a nyár. S a csókái gyerekek nem mentek többet szedrezni a szanádi füzesekbe, pedig a szeder soha ae volt olyan nagyszemü, mint azon a nyáron. Mikor a pittvpalattyok legszebben szóltak a rin­gó vetésben, Csókán is, Szanádon is leszedték az emberek a padlásablakból a kaszát ki is fen­ték élesre, de nem búzát aratni, hanem embert kaszálni. Verőfényes, áldott nyári délután volt, mikor a két falu megindult egymás ellen. — Hát a kis bice-bócától e! se búcsúzik kel­med? — törülgette a könnyét a esósai birőné, mi kor az ura az oldalára kötözgette az isten tudja hol szeizett rozsdás kardot A kis bice-bóca Marisica volt, virágszemű kis­lányuk a «¿kai ^Íróiknak £ búcsúzott malaa is (0. M. T. K.) m. i pastőrözött tej­szükségletét naponként pontosan házhoz szAI­llt?Ak, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. aratva. Altalános tetszést kelte\t a pafotáa Kodály Zoltán Háry Jánosából, amelyet az Operaház valamennyi magántáncojuője, ma­gántáncosa és tánckara lejtett. Az est Liszt Ferenc Rákóczi-indulójával ért véget. Saneho* Genrra beszéde miatt. A király Berengtrtr lemondását nem fogadta el. Beavatott politikai Me­rőkben azt beszélik, hogy félig-meddig diktató­rikus kormány következik. Berenguer tábornok lemondását hivatalosan még nem publikálták. gpai JiiiJiiMBiMi.nl iiamaiiii i —gg tőle az apja, de Mariskának egyszerre nyoma ve­szett Százan százegyfelé szaladtak keresni, elszé­ledt az egész falu, de nem lelték se hírét se ham­vát. öreg este lett, mire megint összeverődtek a népek s akkorra beestellett a csatának Is. — Bizonyosan a ráook kezére került! — Hö­rögte kétségbeesetten a biró. — Hanem most már az Isten legyen nekik Irgalmas! De hát a szanádiaknak se volt álmuk azon « éjszakán. Mert az ő bírójuk t*ilicája ls elvesse« éppen a hadbaindulás előtt. Ég nyelte-«, föld nyel­te-e, nem találták aehol, j>edig mindent tűvé tet­tek érte. — Biztos, nogy a csókái magyarok csalták el, forduljon el tőlük a csillagos ég! — törülgette verejtékes homlokát az apa. S egész éjszaka tal­pon állva leste% lehet-e már Indulni kegyetlen hadba. Harmathullajtó hajnalhasadásra már mindakét fa­lu odakint volt a mezökön. Még a kutyák se ma­radtak otthon. Ott sündörögtek a gazdáik körül a meg nem tudták érteni, mért kapnak annyi rúgást. A piros bajnalsugarak vidáman táncoltak az éles kaszákon, a nádasokban kelepelő gólyák barát­ságosan kívánták egymásnak kedves egészségére a* éjszakai nyugodalmat a hajnali pirosság, góly*­kelepelés, pittypalaltyszó mind ezt mondta: — Emberek, szeressétek egymást, mint aüogy a teremtő mindnyájatokat szeret. Az embereken azonban nem fogott a hajnal szava. Kemény léptekkel marsoltak előre t össze­húzott szemöldökkel lesték, feketéllik^ már élőt­tük az ellenség. Éppen a határdomb tövében értek ösjze- Nem is ők, hanem a csókái, meg a szanádi kutyák, a —r'Vnr az emberek már lekapták * válluktól lardieu kormánya megalakult Külügyminiszter: Hz? andf a radikálisok nem vállaltak tárcái Tatáleu kabinetiében '(Budapesti tudósítónk trlrfon jelentése.) Párisból jelentik: Késő este a kormányválság váratlanul kedvező fordulatot vett: Tardieu kormányalakítási kisérlete sikerrel jártv aki­közölte az újságírókkal, hogv éjfélre az uj kabinet megalakul. A kamara folyosóin a késfl esti órákban már pozitív formában kolportál­ták az uj kormány névsorát, amelyben Briand marad továbbra is a külügyminiszter. Az uj kabinetben a radikálisok nem vállaltak tárcát. Kegyetlen rablógyilkosság Baranyában Agyonütötték és kirabolták a palánlal postahivatal postamesternőjét és 72 éret nénjét (Budapesti tudósítónk telefo n Je! en­tése.) Pécsről jelentik: A szombatra virradó éj seaka borzalmas körülmények között meggyilkol­ták a Pécs melletti Palánta község postahivata­lának vezetőjét Bodonlaeh Ilona postamesternőt és annak 72 éves nővérét özvegv Jnrovlcs József­nét. A rablőgvilkowk véres tettük elkövetése után elraboltak 1SÖ0 peng« készpénzt, az értékcikke ket érintetlenül hagyták. A gyilkosok az ablakon keresztül másztak be a postahivatalba és előbb a konyhában tartózkodó öregasszonnyal végeztek, akinek a tejét fejszével v&gták széjjel, majd a lakásba behatolva, leütötték a postamesternőt Beggel mindkettőjüket vérbefagyva, holtan talál­ták meg. A csendőrség óriási apparátussal Indította meg a nyomozást az ismeretlen tettesek ellen, akik kétségkívül tájékozott emberek voltak, mert tud­ták, hogy a posta pénteken kapta mett a Dalán tat csendőrőrs fizetését Berenguer lemondott Sanchez Querra bc»®éd« buktatta meg a spanyol miniszterelnököt

Next

/
Oldalképek
Tartalom