Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-09 / 33. szám

Ilpl ««rv.jfn^JUC. Fényes külsőségek között tartották meg a „Tisza" evezősök karneválját CA Délmagyarország munkatársától.') A báli szezon legkimagaslóbb eseménye zajlott 1« szombaton este a Kass-kávéház termében, ahol a »Tisza« Szegedi Evezős Egylet tartotta meg álarcos jelmezes bálját Tizenegy órára teljes számban összegyúlt a tarka báli népség. A terembe csak a legszigorúbb igazoltatás után lehetett bejutni. A kávéház soha nem látott, káprázatos fényben tündöklött. Ezernyi szines lampion, színes villanykörte szórta sugarát a jókedvű, vidám, karneválozó jelmezekre. A terem egy óriási, pompázatos virágcsokorhoz hasonlított, melyben a Colombinák, Pierettek, lovagok, bohócok, spanyol grandok, középkori dámák, ördögök, csavargók, királyok, mágusok, maharadzsák jelentették a tarka virágokat. A terem közepén egy fényesen kivilágított és a bálát szimbolizáló csónak állott Mellette, magas rúdon, az egylet zászlaja lobogott. A terem, a foyer zsúfolásig megtelt a jelmezek tarka tömegével. Karneváli forgatag, bóditó szinegyveleg, forrongó jókedv, előkelő és ötletes közönség, hangulat uralkodott a termekben, amelyek együttesen a legjobban sikerült bállá avatták a Tiszások estélyét Tizenegy órakor kezdődött a felvonulás. A aort a piros kabátba és fehér nadrágba öltözött evezősök nyitották meg. Ahogy bevonult a báli népség, a katonazene rázendített az evezőscsárdásra: »Éjjel a Tiszán« dallamaira. Az első tánc után d*. Bereczk Péter, a bál elnöke üdvözölte és jó mulatást kívánt a megjelenteknek dr. Shvoy Kálmán egyleti elnök nevében. A bálelnök jelére kezdetét vette a tánc, melynél pezsgőbb, szebb, még szegedi bálon nem volt. A terem rendezését, a kivilágítást Nágel János százados végezte nagy hozzáértéssel és művészettel. _r ____ A bálon megjelent Szeged társadalmának szine-java. Ott volt többek közölt dr. Aigner Károly főispán, dr. Somoggi Szilveszter polgármester, dr. Szalag József kerületi főkapi(O. M. T. K.) M. 1 pastőrözött tejszükségletéi naponként pontosan bárhoz szál« lltjftk, ha megrendeli 15—43 telefonszámon. Két bus gerlicérő! Irta: Móra Ferenc, Abban az időben, mikor Hobiárt basa volt a a polgármester Szegeden, két igen nagy eszű ember élt a városban. Természetesen papucsmester volt mindakettö, csakhogy az egyik a törököknek csinálta a papucsot, másik a magyaroknak. A törököt hivták Ali Patlidzsánuak, a magyart hívták Pali Pál Istvánnak. Azt mondani se kell, hogy Ali Patlidzsán a magyar menyecskéknek szabta a papucsot, Pali Pál István pedig a török kadináknak. Mert az mindig ugy volt, hogy minden rendes nemzetnek a maga divatja volt a lejszrbb, de azért a másikét hordta. A közös művészet azonban nem tette egymás ellenségévé a két mestert, sőt inkább az tette őket igaz szívű barátokká és egymás magasztalóivá. Mert minél kiválóbb embernek ismerte el az ember a barátját, annál nagyobb a becsülete önmaga előtt. — Büszke vagyok rá, hogy abban a városban tette le Allah a kenyeremet, ahol olyan papucsos él, aki méltó volna rá, hogy minden huri lábáról ő vegyen mértéket, — ezt szokta mondani Ali Patlidzsán aki már akkor is tudta, hogy szép beszéd illik ahhoz, akit a mezítelen lábak felruházójának választott kl a gondviselés. Amely nyájaskodásra a magyar mester szokta visszacírógatai igazhitű muzulmán szaktársát: — De bizony te vagy az a mestör, atyámfia, nogy én, ha arkangyal volnék is, csak a te tőled mivelt papucsban járnék. Azért nem értőm éu azt a sok szelekótya fehérnépet a ti fertály tokban hogy mért köti rá macát az ilyen magamfajta csisz. tány, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, Back Bernát felsőházi tag, Kogutowitz Károly egyetemi tanár és még sokan mások. A nagyszerű karneválon megjelent hölgyekről a kővetkező névsort állította össze a rendezőség: Dr. Aigner Károlyné, dr. Somogyi Szilveszterné, dr Buócz Károlyné. dr. Szalay Józsefné, dr. Leitner Vilmosné, Morvay Margit, dr Benedek Lászlóné, Kerner Antalné, dr. Kogutowicz Károlyné, dr. Kovács Gyuláné, Mihájlovics Istvánná, Lukács Lili, Lukács Boriska. Aigner Nándorné, Simon Akosné, dr. Tóth Béláné, Lukács Istvánné. Temesváry Gézáné, dr. Pollner Ödönné, Szentpétery Lili, Beck Baba, Szentpétery Miklósné, Vásárhelyi Baba, Faber Bözsi, Szloboda Baby, Deák Mariska, dr. Alpár Jánosné, Deák Lászlóné, Szalay Baby, Kuglis Mária, dr. Mészöly Gedeonné, Kendi Kiss Istvánné, Kendi Kiss Magda, dr. Kiss Gyuláné, Büchler Ilka, Lukács Józsefné Bruckner Edéné, Mabisevits Péterné, Ottovay Istvánné, őzv. Urav Zoltánné, Berzenczey Domokosné, dr. Gaál Ferencné, Gaá! Melinda, Gaál Ilus, Papp Sándorné, Bucsy Istvánné, Barabás Gézáné. dr. Bőhm Kamillnó, dr. Jancsó Lászlóné. Pongrácz Albertné, dr. Tonelli Sándorné, Elemy Klára, Baár Mária, Leítner Baby, Erdélyi Edit, Erdélyi Baba, Révay Erzsébet, Barabás Kató. Plauner Paula Farkas Zsazsa, Ottovay Aliz, Ottovay Gabi, Geiss Győzőné, Micskei Kálmánné, Rőhling Miklósné, Röhling Baba, dr. Dvortsák Piroska, Kirchner Boldizsárné, Holtzheim Károlyné. Brüchler Istvánné, őzv. Váry Endréné, Váry Irén, Kiss Klára, dr. Márton Józsefné, Gaál Ferencné, dr. Stock Richárdné, Stock Rózsika, Sefcsik Gyuláné, Botár Béby, Kuszt Aladárné, Vén Pálné, Hlavács Satnuné, WickI Mária, Poschl Margit, dr. Bukovinszky Lászlóné, Felsmann Emília Bethlen Éva Havott Vilma, Szendrey Jenőné. Bereczk Péterné, Bereczk Zoltánné, dr. Eleky Sándorné. Wanie Rezsőné, Moldván Lajosné, mohai Tóth Dénesné, mohai Tóth Tuby, dr. Kovács Ödönné, Taiszer Jánosné, Taiszer Valéria, Taiszer Magda Fekete Dezsőné, Medgyesi Ilona, Fischer Klári, Bucsi Piroska. Bucsi Baba, Német Magda, Lobinger Magda. Pap Eleonora, Fischer Józsefné. Schlachta Irén, dr. Nagy Miklósné, Miklóssy Aurélné, Heim An'alné, Németh Ilona. Eszes Iraréné, Kiss Ferencné, Szomjas Gusztávné, Danner Jánosné, Müller Antalné, Klopp Miklósné. Dus Istvánné. Somogyi Baba, Szalrnáry Baba, dr. Tóth Béláné, Csikós Jenőné, dr. Telbisz Imréné, Fischer Aurélné, dr Mally Ferencné Völgyessy Jánosné, Ligeti Olga, Kiss Menvhértné. vitéz Horváth Gyuláné, Molnár Böske Molnár Maca. Kozma Ferencné, SchSffer Ferencné, Scháffer Gizi, Salgó Péterné, dr Sághy Marint Szigethy Istvauné, Nyárády Zoltánné, Segesváry Dudus. vitéz Máthéffy Dezsőné, Daubrovszky Manci, Daubrovszky Viktorué, dr. Weisz Tivadarné, Lichtene^ei Ibolva, Zsifkovics fcsna 1930 f ohm ár 9. AMIG öh alszik DARMGL DOLGOZIK Ciokolidéi huhalM. Enyh", im bUtos. Bgy próbMiomagílAs 1« 4U*rtrt moggyőEi Ont «Tói l Józsefné, Seide Rezsöné, Horváth Lajosné, Matosovics Baba, Mahh Ferencné, Matusovlcs Péterné, Hübner Béláné, dr. Karvas Etelka, Reher Lászlóné, Vadas Klára, dr. Lázár Ferencné, dr. Sebe Béláné, Raisa Ferencné, dr. Kiss Albertné, dr. Zelenczy Miklósné, Frieil Antalné, Perczel Aladárné, Albu Aurélné, dr Szécsényi Istvánné. Pálossy Mária, Berzenczey Margit. Bruckner Erina. Bruckner Elemérné, őzv. dr. Gelhaudt Ferencné, Bruckner Edéné, Szujha Ervinné, Berzenczey Anna, Masa Istvánné, őzv. Paupert Józsefné, faunért Baba. dr. Falta Marrellné. m SzemOvesek iBtunerbljha'.tbbak | Sanűberig Henriiméi. A MIEFHOE álarcos Jelmez bálja. Napról-napra fokozódik az érdeklődés a zsidó egyetemi hallgatók február 22-iki álarcos jelmez-bálja iránt és as előjelekből Ítélve, e bál a szezon legkiemelkedőbb bálcseményei közé fog tartozni. Az agilis rendezőgárda mindent elkövet, hogy ötletes meglepetésekkel minél felejthetetlenebbé tegye a bálát. Külön szenzációja lesz a bálnak az éjfélkor megjelenő »Báli Újság«, mely már a bálon megjelentek névsorát Is tartalmazni fogja. Erdeke« lesz a jelmezverseny melyet még az álarc lev©tése előtt fognak megtartani, külön meghívott zsürt előtt, — amikor is a legszebb jelmezeket értékes dijakkal jutalmazzák. A bálon a zenét elsőrangú jazz szolgáltatja. A meghivók szétküldése folyamatban van. Akik esetleg tévedésből nem kapnának meghívót, szíveskedjenek azt a bálirodában (Tisza Lajos-körut 38., I. em.), vagy 3-49. telefonszám alatt bejelenteni, hogy a meghívót címűkre elküldhessék Páholyok kizárólag az emeleten lesznek és azok előjeervezhelők 3-49 telefonszám alatt Jelmezes-est ma a Kass-ban- u> tánctanfolyam um, nénle» tanán 8 P <0 «Sn^fAk d u.. égést nap. SZ8l3f„ Kárpáti Képszalon (Klnu'ól tér 9. *z„ volt Európa szólló-épOlel) művészi festmények, szentképek, kegyszerek, kép* és kézimunkakeretezés. „A. B. C." bevásárlási flely. Iiknek a kezemunkájára, mikor a tőled szabottban is járhatna 1 — Vak veti világtalannak! — heherészett a török. — Hát a ti habókos asszonyaitok mért jönnek énhozzám, mikor te vagy az, akit a próféta maga tanított kí a szabókés használatára? — Hja, hosszú haj, rövid ész! — kacsintott Pali Pál István, aki olyan szép kopasz fejet hordotl a válla közt, mint egy sfltnivaló tők Szentandrásnap után. — Kecskében is az hordja az észt, akt a szakállt, — bólintott elégedetten a tőrök, akinek olyan szép hosszú szőr nőtte be az állát, hogy munkaközben hátra kellett neki vetni a vállára, különben elögetett volna beleragadt volna a csirízes tálba. Az asszonyi állatok oktalansága volt az eszmecserék állandó tárgya és ezek az eszmecserék vagy a várbeli kafanában folytak le, vagy a palánki görög kocsmájában, vagy csibukozás, vagy ünnós-kóstolgatás közben. Az pedig egyformán tilalmas mivelkcdés volt mindakettö. A basa minden héten kidoboltatta a d e 11 á l-lal, hogy aki igazhitű férfiút borjtalon ér, annak izzasztó mogyoróhájjal keneti meg a meztelen talpát Aki inmbor kereszténynek pedig pipacsutora találtatott az agyarán, azt Móra Balázs, a magyarok tarka biró-ja kapatta le a tizkőrméről. (Azt is érdemes lesz meghallgatni, miképpen lett a mészáros-céh atyamesteréből »tarka biró«. Majd elmondom én egyszer az ősapám történetét is, csakhogy ahhoz nagyobb lélckzetet kell venni.) Egvszer aztán felokositotta Pali Pál István Ali Patlídzsánt: — Hallod-e, törők testvér, sajnálnálak ám én téged. ba eayször három hétia kellene a talDadat borogatnod szamárszemöldökefü levelével éa «In addig nem épülhetnék az éhes beszédöktül. — Bizony, atyámfia, as éo szivem félholdja is elhalványodna, ha egyszer a ti pokolra való bírátok odaméretné neked ai igazságot, ahol leggömbölyübb vagy és én holdtöltétől holdfogytáig nem sütkérezhetnék elméd fényességében, —• Azt mondom én, ne szöröncsétlenködjünk mink ennyi szájtátó nép közt hanem tisztölj mög engöm ho'nap délben egy kis hirlel'nhamar-jóra az én hajlékomban, a Latrán-uccában Legalább k&zelrül mögláthatod, milyen az az asszonyi állat, akirül a Szent Markalf próféta azt mondja, hogy zsiros zacskóba kötötte aj eszét oszt a macska mögötte. — No azért nem érdemes nekem a más portájára mennem, — legyintett a törők, — mert errül én is tudok egy-két szúr á-t — De ha lökéletlen is az asszonyi állat, főxnisütni ugy tud ám, hogy olyat nem öszik a császárod a saját nevenapján se. — Jaj, testvér, csakhogy én gyönge gyomra ember vagyok, — tapogatta a szakálla alatt a gyomrát a moziemin. — Aztán a próféta is tiltja nekünk azt a förtelmes állatot, akit ti is csak ugy hivtok, hogy »disznó«. — Tisztöltetőm a prófétátokat, — kavarodott föl egy kicsit az önérzete a latránuccai papucsosnak. — De a gőrlicemadarat nem tiltja tán a Szent Mahumend? Mert avval akarnék kellemeskődni a gyönge gyomrodnak. A török azt mondta rá, hogy azt már vállalja s azzal szives bucsut vettek egymástól, megállapodván abban, hogy majd karlócai mellett döntik el. sárkánykor7 "ból lett-e ax asszony, vagy hogy