Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-11 / 34. szám
hogy diplomáját átvegye, egy férfi ugrott fel autójának lépcsőjére, de megcsúszott és a földre zuhant. A rendőrség a merénylőt nyomban letartóztatta. A kiadott hivatalos jelentésből nem tűnik ki, ÍTT» "" • " —V? hogy találtak-e nála valamilyen fegyvert Azt sem tartják kizártnak, hogy a lengyel elnök ellen is merényletet akart elkövetni, aki szintén az autóban ült. f—r TI. •——•№« n •• jSISS Szemüvegek leeme?bbl?a'.£bl>Bk I sandberü nenrlM désnek és az élet megrövidülésének okaivá szoktak válni. Fontos a tanulás, a művelődés, az ember ónnevelése, amely sokszor lehetővé teszi, hogy meg nem felelő élethelyzetén váltóztathasson és a hivatali konfliktusok gyakori okát, az egyén túlérzékenységét megszüntesse Ideális dolog volna, ha minden dolgozó ember orvosi tanács mellett lépne munkába és egészségét időről-időre orvosilag ellenőriztetné, konfliktusaiban pedig orvos tanácsát is kikérné, mert a dolgozó embernek rendszerint egyetlen tőkéje az egészsége, amely munkavégzését biztosítja. A jövőben bizonyára létesülni fognak olyan intézmények, amelyek társadalmi feladatként fogják gyakorolni a dolgozó emberek összességének egészségügyi ellenőrzését és tanáccsal való ellátását, ami nagy segítsége les,z a dolgozók egészséges életrendje kialakulásának. • Az érdekes részletkérdésekkel megvilágított nagyvonalú előadást dr. Reich Olga vezette be néhány üdvözlő szóval. A közönség az előadást lankadatlan érdeklődéssel hallgatta meg s az előadót lelkesen ünnepelte. I! rádfé-fdő'Aslás és a rövid hullámu adó-vevő készülék (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután tartotta meg a Délmagyarországi Rádió Club ismeretterjesztő előadását a kamara nagytermében. Az első előadó dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár, az egyesület elnöke volt, aki a rádió-időjóslás köréből" tartott érdekes előadást A két részből álló előadás első részében a rádióamatőrközőnségnek magyarázta meg a rádió-idő. jóslás elemeit, hogy azokat a szakkifejezéseket, amelyeket napról-napra hallanak a rádióban, megértsék. Az előadás második részében feltárta a rádiónak azt a nagy jelentőségét, amely lehetővé teszi a sokkal pontosabb időjóslást Mig azelőtt irányított és költséges nagyon kevés sürgöny állott a meteorológus rendelkezésére, az is elkésve érkezett addig most ott tartanak már, hogy a rádióállomásokon meghatározott időben, napjában háromszor, négyszer, minden ország szétszórja valamennyi állomásának észleléseit, valamint jóslatát is. így most már minden meteorológiai intézetnek csak egyszerűen fel kell fogni ezeket a jelentéseket és tetszésszerinti messzi területekről felvett jelentések alapján szerkesztheti míg jóslatát Kiváltképen a tengerhajózás és a légiforgalom szempontjából nagyjelentőségű az, hogy a messze távolban járó gépek szinte országrólors^ágra tudhatják, hogy a következő néhányszáz kilométeres útszakaszon milyen időjárás következik. Kogutowitz professzor tapssal fogadott előadása után lung Péter gépészmérnök tartott előadást a rövidbullámu adás-vevésről. Rámutatott arra, hogy a rádiónak egy egészen uj területe a rövidhullámokkal való híradás. A rövidhullámok egészen eltérő tulajdonságokat mutatnak a rendes rádiónál használt hullámokkal szemben. A rövidhullámok birodalmában még nagyon sok a felderítetlen jelenség, úgyhogy az a munka, amelyet a rádióamatőrök végeznek, igen nagy hasznára van a tudománynak. Jung megemlítette ezután, hogy a Délmagyarországi Rádió Club programjába vette egy Ilyen rövidhullámú adó-vevő állomás felállítását, amelylyel a szegedi amatőrök is belekapcsolódhatnak az egész világon szétszórtan élő rövidhulláma adó-vevő amatőrök táborába. Vakmerő rablótámadás Újpesten (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Hétfőn esté Welsz János 64 éves pénzbeszedő Újpesten az István-téren Igyekezett hazafelé. Hirtelen egy fiatalember ugrott elébe, tejbeütötte az idős embert és elrabolta börtáskáját. A járókelők azonnal felfigyeltek a segélykiáltásokra, de a támadónak sikerült a sötétségben eltűnni. A táskában mindössze 20 pengő volt Rassay Károly megalateStoiía asz Orsságos S&abadelvü Klubot Budapest, február 10. Az Országos Szabadelvű Klub a parlamenti szabadelvű csoport képviselőinek és fővárosi bizottsági tagjainak részvételével ma este értekezletet tartott. Az értekezleten Rassay Károly bejelentette, hogy az általános politikai helyzetre való tekintettel elérkezettnek látja az időt az ország szabadelvű polgárainak pártba való tömörítésére. A* értekezleten egybegyűltek helyesléssel vették tudomásul Rassay bejelentését és elhatározták, hogy a pártpropagandát az eddigi szervezetek kiépítésével és megerősítésével ugy a fővárosban, mint az egész országban a legközelebbi jövőben teljes erővel megkezdik. A szabadelvű parlamenti csoport teljes számban résztvesz a pártalakulásban. Klár Szilárd tőzsdebizományos veronállal megmérgezte magát (Budapesti tudósítónk t ele fo n j el entése.) Hétfőn este Lovag-ucca 11. számú házban lévő lakásán veronál al megmérgezte magái Klár S*l'*rd 48 éves Ismert pesti tőzsdebizományos, aki dr. Klár Zoltán főorvos, törvényhatósági bizottsági tag nagybátyja. Klár ismert és tisztelt tagja volt a pesti tőzsdei köröknek. Nagy vagyona volt, ennek egyrészét azonban a konjunkturális idők után elvesztcíte. A gabonapiacon azonban tovább dolgozott. Hogy miért követte el tettét, senki sem tudja. A dolgozó ember életrendre Dr. Polták Ella előadása a Dolgozó Nők Klubjában (A Délmagyarország munkatársától.) A Dolgozó Nők Klubja Deák Ferenc-uccai helyiségében vasárnap délután fél 6 órakor dr. Pollák Ella belgyógyász, a Társadalombiztosító Intézet belgyógyászati rendelőorvosa, nagyértékü előadást tartott A dolgozó ember életrendjéről. Rámutatott az előadó arra, hogy fejtegetései szempontjából dolgozó embernek azt tekinti, aki gazdasági jelentőségű munkát ellenszolgáltatásért hivatásszerűen és állandóan végez abból a célhói, hogy magát eltartsa. Munka végzését nemcsak a társadalom követeli meg az egyes embertől, de a munkára azért is szüksége van az embernek, hogy egészségét fen tartsa. Fontos, hogy mindenki olyan munkát végezzen, amely egyéniségének megfelel és annyi munkát, amennyi arányban áll erőivel, egészségével. Ez az ideális követelmény természetesen csak korlátok között érvényesül a társadalomban, mint ahogy az egészséges munkavégzés és életmód szabályai sem jutnak minden tekintetben érvényre. A túlhajtott, az állandó belső lelki ellenkezéssel végzett, az ember testi, vagy szellemi erejét meghaladó munka egészségtelen és ártalmas. Nagy «zükség van tehát arra, hogy ' a dolgozó ember pályájával, hivatásával harmóniában éljen. Nagy azok száma, akik rosszul választották meg pályájukat, akik nem tudnak megfelelni a hivatás követelményeinek és akik igy az életben való elhelyezkedésükkel nincsenek megelégedve, amiben jelentős szerepet játszik, hogy olyan korban döntöttek pályaválasztásukról, amikor még ehez eléggé érettek nem voltak, vagy hogy a megélhetés nehézségei kőzött arra a munkára kellett vállalkozniok, amelyet éppen találtak. Az embernek tehát nevelnie kell önmagát arra, hogy keresse és megtalálja élethivatásában a hasznos megnyugvást ha helyzetén változtatni nem tud. Tolsztoj szavai szerint az a felvilágosodott ember, aki tudja, hogy az életben ml a rendeltetése és ennek ereje szerint tgveksíik megfelelni Nem szabad bo y ez a tolsztoji íelvilágosodottság csak a magasabb életszínvonalon él, feltélenül nagyobb műveltségű emberek kiváltsága legyen. A testi vagy lelki körülmények folytán ártalmas munka a szervezet leromlásával, betegségek fellépésével jár. Az idegbetegségek legnagyobb része lelki ártalmak folytán lép fel, amelyek kőzött nagy szerepet játszanak ¿1 élet és ezek kőzött a munka, a hivatás konfliktusai. Ezeket sokkal könnyebb elkerülui, mint meggyógyítani s ezért a jövő nevelésének, iskolájának, de már ma is a felnőttek megfelelő továbbképzésének ebben a népegészségügyi vonatkozásban komoly feladatokat kell vállalnia. Az idegbetogségeket résebben az orvosok is megmosolyogták, de ma már éppen olyan komolyan veszik', mint a tisztán testi betegségeket, mert felismerték, hogy milyen sok szenvedést okoznak és hogy testi betegségek fellépését is mennyire elősegítik. A modern orvosi tudomány szemléletében a sablonnal szemben mindenütt előtérbe lépett az egyénítés. Mig régebben például a fertőző betegségek fellépését kizárólag a fertőzés tényének tulaj donitották, ma már elfogadott álláspont, hogy dbban, hogy valaki fertőző betegségben megbetegedjék, nem csekélyebb része van a szervezet sajátosságainak, aktuáiis állapotának, mint a fert'íző ártalomnak. A dekomponált szervezetű ember sokkal könnyebben és rendszerint súlyosabban betegszik meg, mint az erős szervezetű, jó ellenállású ember és pedig a belső eredetű betegségekben Is, amilyenekként a betegségek egy nagy részét felismerték A káros munkával kapcsolatos egészségtelen életmód gyakori következményei a vérszegénység elnevezésű ismert állapotok egész sora, amelyek ¿ok panasszal járnak és komoly betegségek előhírnökei is lehelnek. Az egészséges munkahelyhez, a helyes munkabe sztáshoz fűződő követelményekről nem lehet lemondani és még azok megléte mel'ett is a dolgozónak testi és lelki erőit megfelelően gondoz >i kell. A régi latin tanítás, hogy OSP I; ecészséges lestben lakozhatik egészséges lélek, kiegészítésre szorul akként, hogy viszont csak egészséges lélek tarthatja a testet is jő egészségben A helytelen életmód következtében gyakran lép fel elhizás vagy lesoványodás, noha feltéve azt. hogy a dolgozó ember normális testsúlya mellett lépett munkába, követelmény, hogy a testsúly jelentékenyebben ne változzék. Ezek az elváltozások lehetnek konkrét és az életmódtól független betegségek tünetei is, de igen gyakran a szervezetben fellépő káros eltolódások kővetkezményei, amelyek az életmóddal állanak kapcsolatban. Feltétlenül elitélendő az a divathóbort, amely ma a nőket erőszakos eszközök igénybevételével is lefogyásra ösztönzi, ami sok esetben maradandó bajok, betegségek bekövetkezésével jár. Az egészséget legjobban ugy óvhatni meg, ha az ember szabad idejében sokat van jó levegőn, sétál, tornázik, könnyebb sportokban vesz részt, amely utóbbiakban a játék eleme is érvényesül. Nem elég a bőséges alvás ahoz, hogy a szervezet elhasznált erői megujhódjanak, mert szűkség van a szórakozásra is, amely különösen a szellemi feszültségek fáradalmainak legjobb egyensulvozója. A dolgozó embernek különösen kerülnie kell a lulerőltetéseket, a lelki izgalmakat, a tartós lelki depressziókat, amelyek a kővetkeztükben fellépő korai ütőérelmeszedf- révén sok szenve-