Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

8SEOEO. SserkeazlOMa: Somogyi ucca 22. L cm Telelőn -13—33. - Kiadóhivatal, kDlctttnkOnyvtar és teijylrodo . Aradi ucca S. Telelőn: 30ö. ^ Nyomda • L8w Llpól ucca 19. Telelőn 16—34. Távirati • levélcím t Délmagyaromág Szeged. A hilellullépések városa Ieszimk~e ? Még a hét elején történt, hogy a győri közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya hiteltullépés miatt pénzbüntetésre ítélte Sop­ron polgármesterét és négy tanácsnokát. Új­ságjaink szerte e kis országban sokat fog­lalkoztak az esettel, de a legtalálóbb mondást akkor hallottuk róla, amikor az egyik szegedi városatya megkérdezte: — Na és a közgyűlést? Ez a szegedi városatya soha életében nem Járt Sopronban. Nem ismeri a soproni pol­gármestert, se a többi elitélt főtisztviselői. Nem ismeri Sopron bajait, igényeit gazdag­ságát, kulturáját, intézményeit, nem ismeri múltját és jövőjét, fejlődésének állomásait, boldogulásának föltételeit, nem ismeri keres­kedelmét és iparát és nem ismeri közgyűlésé­nek ősszelételét, vitájának metódusát, hangjá­nak elmélyedését és állásfoglalásainak gerin­cességét. De évtizedek óta figyelemmel kiséri és ismeri ez a szegedi városatya a szegedi közgyűlésen történteket. Tudja, hogy ezen a közgyűlésen az utolsó tiz év alatt egyetlen egyszer szavazták le a tanácsi javaslatot. A Társadalombiztosító készült uj székházat épí­teni, de nem volt elég pénze — jól lessék ezt megérteni, a Társadalombiztositónak nem volt pénze — és Szegedhez fordult, amely pénzben tudvalevőleg mindig dúskált és most is dúskál. A tanács nyolcvanezer pengő ka­matmentes járadékelőleget akart adni a Tár­sadalombiztositónak. A közgyűlés három tagja kifogást emelt ez ellen a gavalléria ellen és a többség — csodák csodája — kimondta a tanácsi javaslattal szemben, hogy akkora kamatot számit fel, mint amekkorát betétei utáo a pénzintézetektől kap a város. Ez 1929 május 29-én volt és a Társadalom­biztosító még mindig nem épit. Ellenben a szegedi közgyűlés minden mást megszava­zott, amit eléje hoztak. A szegedi közgyű­lésnek nem volt kifogása az ellen, ha valaki lakbért is kapott és természetbeni lakást is. A szegedi közgyűlésnek kifogása volt a leszá­molóhivatali rálátás ellen, ha a tanácsnak ki­fogása volt és megadta a pénzt a rálátásra, ha a tanács javasolta. A szegedi közgyűlés nem emelte fel a szavát, amikor a hetipiacos szekértábort a Rudolf-térre helyezte a pol­gármester, nem szólt semmit, amikor a ta­nács kitette a Mars-térre és akkor sem volt mondanivalója, amikor a polgármester visz­szahelyezte a Rudolf-térre. A szegedi köz­gyűlés ünnepélyes határozatokkal adott oda tízmilliót az egyetemre. A szegedi közgyű­lés nem alkudott. A szegedi közgyűlés nem kutatta — minek, hiszen a tanács sem ku­tatta —, hogy nem lehetne-e olcsóbban meg­kapni az egyetemet és hogy nem lehetne-e a föltétlenül szükséges áldozatok egyrészét át­hárítani Hódmezővásárhelyre, Makóra, Oros­házára, Csongrádra, Szentesre? A szegedi köz­gyűlés nem emelte fel a szavát, amikor a par­lamentben tárgyalták az uj közigazgatási tör­vényt. A szegedi közgyűlés nem szervezte meg a törvényhatóságok nemzeti ellenállását ezzel a törvényjavaslattal szemben. Szegeden hatósági hiteltullépések esetén a vádlottak padjára kellett volna ültetni a közgyűlés leg­több tagját, ha itt nem voltak milliárdos hitel­tullépések, az nem a közgyűlésen, hanem kizá­rólag a halóságon mulolt. Szombat, 1930 február 1 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 26. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken ét Budapesten 3-eo. KUlfHldHn 6'40 pengd. — egyes tzém Ara hélkör. nap 16, vaiér- és Ünnepnap 24 iIM. Hir­detések (elvétele tarlla »irrlnt Megje­lenik héllö kivételével ndponta reggel Az uj közgyűlés a jövő héten állítólag meg­kezdi érdemleges munkáját. Nagy változást, lényeges javulást nem várunk. De egészen bizonyos, hogy többen lesznek, mint voltak, akik nemcsak szavazni szoktak, hanem bele­mélyednek az ügyekbe, kritikát mondanak és eszméket termelnek. Az uj közgyűlés talán észre fogja venni azokat a hiteltullépésekel, amelyek Szegeden állandóan napirenden van­nak jogi téren. Talán tud az uj közgyűlés olyan szellemet teremteni, amely mellett a polgármester nem lépheti tul a részére meg­szabott szellemi hitelt olyan módon, hogy leül a gázgyár igazgatóival tárgyalni és anél­kül, hogy előzetesen bárkivel megbeszélte volna, előáll a megállapodás teljesen kész tervével. Emellett az uj szellem mellett talán a közgyűlésnek is lesz beleszólása a szükség­munka idejének, méreteinek és megosztásának rendjébe és abba, hogy a városi bérház laká­sainak bérföltételei ne legyenek súlyosabbak, mint a magánházak lakásaié, hogy a kór­házat ne a betegek ellátásának rovására sza­nálják és hogy évi 124 ezer pengővel, meg egyéb deficittel ne a szegedi színházi kul­tura egyik virágzóvá fejlesztett ágának leépí­tését fizesse meg a város. Talán. Talán. Ma még nem tudjuk. De reméljük. Ez a remény tartja a hitet a zilált háztartásu tömegekben és a kultura javíthatat­lan rajongóiban. Miben bizhatnak azonban e város reális jövőjének, a kulturális előrehala­dásnak, a szociális alkotásoknak, a jólétnek, szépségnek és önkormányzati igazságnak az álmodozói, ha kiderül, hogy a szegedi köz­igazgatás az uj közgyűlés mellett is beren­dezkedhetik állandó jogi és szellemi hiteltullé­pésekre? Berlin riadókészültségben várla február eiseiét Ujabb zavargások voltak Hamburgban (Budapesti tudósítónk tele fo n j el en­tése.) Berlinből jelentik: A rendőrség betiltó ren­delkezése dacára a kommunisták erősen készülnek a február elsel felvonulásra. Pénteken délután több kommunistát letartóztattak, akik izgató röp­cédulákat osztogatlak. A rendőrség szombaton reg­gel körülzárja azokat a helyeket, amelyeket a kommunisták a gyülekezés helyéül megjelöltek. A holnapi nap folyamán a rendőrség állandóan riadó­készenlétben lesz. Biciklis járőrök fognak teljesí­teni szolgálatot főleg a külvárosokban, készenlét­ben állanak a géppukás autók ti. — Hamburgban a helyzet pénteken délután kri­tikusra fordult Ujabb zavargások voltak A tün­tető tömeg bőzáport zúdított a rendőrökre, akik lőfegyverüket használták. A rendőrség megszállta az összes Hamburg felé vezető utvonalakat, hogy megakadályozza a kom­munisták Hamburgba tervezett őzőnlését A la­kosság nagy Izgalommal várja a holnapi nap eseményeit és attól retteg, hogy megismétlődnek a tavalyi véres május elsejének eseményei. Jl román Riilmgymínisszter as opíánsügy ele rendezéséről (Budapesti tudósítónk telcfonjclenté»c.) Bukarestből jelentik: A Dimineaca munka­társának arra a kérdésére, hogyan lehet az, hogy ugy a magyarok, mint a románok tökéle- ; tesen meg vannak elégedve az opíánsügy há­gai rendezésével, Mironescu külügyminisztei a kővetkező választ adta: — Ha közvetlenül próbáltunk volna meg­egyezni, akkor ugy Magyarországnak, mint Romániának igen nagy áldozatokat kellett vol­na hozni. Hágában azonban a többi hatalom is interveniált, miután mindnyájan azt az elvet tartották szem előtt, hogy a békét min­denáron konszolidálni kell. A probléma meg­oldásához a hatalmak anyagilag is hozzá­'•árultak és ennek köszönhető, hogy a hágai megegyezés ugy Magyarországra, mint Romá­niára nézve csak jelentéktelen áldozatokkal járt. Bethlen a Pester Lloyd Társulatban „Elkövetkezett az ideje annak, hoqy a kormány nagystilusu gazdasági politikái inauguráljon" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") A Pester Lloyd Társulat pénteken este Beth­len István liszteletére nagy díszvacsorát ren­dezett a hágai tárgyalások alkalmából. A dísz­vacsora sok vitára adott alkalmat, többek kö­zölt Sándor Pál országgyűlési képviselő nyilt levelet intézett a társulat elnökségéhez, be­jelentve, hogy nincs módjában résztvenni a i győzelmi lakomán, mert nem lát okot arra, hogy díszes külsőségek kőzött ünnepeljenek. A vacsorán Sándor Pálék kivételével megjelentek a társulat tagjai, valamint az egész kormány az államtitkári karral egyült. Az első felköszöntőt báró Kohner Adolf, a társulat elnöke mondotta a kormányzóra, majd Egry Aurél méltatta Bethlen Istvánt. Weisz Fülöp a pénzügyi körök, Fellner Henrik a gyáripar, Belatiny Arthur a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara, Mutschen­bacher Emil pedig az OMGE nevében éltette s hágai ut után hazatért miniszterelnököt. A Pester Lloyd-Társulat tagjai szinte egymást túl­szárnyalva, tomboló lelkesedéssel ünnepelték Bethlent. Bethlen István válaszában hangsúlyozta, hogy nem győzelmi tor a mai vacsora, mert hiszen a magyar delegátusok nem mint győ­zők mentek Hágába, hanem mint legyőzőt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom