Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

io OfiOÍ arvahorSZ\t, VJ30 január L Nagy farsangi ItánolClirZULS I kezdődik január 3-án és 10 én es!c 8 órai fce'dcllel Szalay íásicianár Kass-szállóbell ¿áncisitézeíében. cacdi] 8 p2nflő. Heti légy 80 lillér. Minden Tasír és ünnepnap délután 5 tőt tánc és este 8-tól vendég esték. Tanuló vagy vendégest betépődil 50 fillér. Kfilön órák. 737 «ölön órák. ont tagu küldöttsége állott előtte. Mert felvonultak a névnapköszöntésre a munka­nélküliek is. Csendesen, szomorúan. Ellepték a városháza folyosóját. Olyan furcsák voltak a sok virágos szószándéktól ragyogó arc között Négy láváit a szürke csoportból és az kért bebocsájtást a pillanatonként föltárulkozó polgármesteri ajtón. A négytagú küldöttség egyik tagja köszöntötte a polgármestert a munkanélküliek nevében és boldog tijesztendőt kivánt neki is, a városnak is. Néhány illendő szóval megköszönte azt, hogy karácsony előtt a szükségmunkák elrendelésével ezernél többb szegedi munkásnak juttatott néhány karácsonyi pengőt Végül azt kérte, hogy a város algja legyen atyja a munkásoknak is, gondoljon arra a nagy szomorúságra, amely a rettenetes munkanélküli­ségből keletkezik és a munkáscsaládok ezreit bo­rítja a legsötétebb kétségbeesésbe. . Más szó nem igen esett. A polgármester akart valamit mondani, köszörülte is hozzá a torkát, de azután nem szólt semmit, csak megszorította a négy munkanélküli kezét. A polgármester azután megfordult és titokban megtörölte a szemét A munkanélküliek halkan eltávoztak és követke­zett a többi névnapköszöntő, a virágos szavú és virágos kivánságu. 1 Mire elütötte a városháza az egy órát, az asztalra helyezett szivaros és cigarettás dobozok kiürül­tek, a felszabadult asztalt azonban elborították az égőpiros, a halványlila, a hófehér és a rózsa­színű ciklalemenelc. Megjelent a polgármester előtt a Nagyszeged Párt küldöttsége is, amelynek élén dr. Szivessg 'Lehel üdvözölte a polgármestert. Kijelentette, hogy nem, mint egy polgári párt tagja jött el, hanem mint a város polgára, aki nagyrabecsülését kí­vánja csak kifejezni a város első polgára előtt Somogyi polgármester megilletődve válaszolt, kije­lentette, hogy a város legsúlyosabb korszakában mindenkinek a helyén kell állnia és el kell kö­vetnie mindent ennek a határszélivé vált város­nak a boldogulásáért. I városi zeneiskola és az Erdélyi-féle alapítvány A népjóléli miniszter döntésével kapcsola­tosan, hogy az Erdélyi-féle alapítvány ócska házait lebontják, — eszembe juttatja a már sokszor felvetó'dött, azonban mindig agyon­hallgatott kérdést: a városi zeneiskola fel­építésének ügyét. Most, hogy ilyen alkalmas helyen (az eredeti lelek tőszomszédságában, az Oroszlán-uccai bérház mögött) és környe­zetben felszabadul egy ezen építkezésnek meg­felelő telek, ugy gondolom, hogy az uj város­atyák között akad néhány lelkes és zeneked­velő ember, ki az adandó alkalommal ille­tékes helyen szószólója tenne ezen fontos kul­turügynek. Minthogy a fentemlitclt lelelc környéken folyó építkezések monumentálisak, természe­tesen a városi zeneiskola épületének sem sza­badna háttérbe szorulni. A zene palotája im­pozáns külsejével hirdesse mindent átfogó ere­jét mert hisz az egyébként a kuliura leghí­vebb és legalázatosabb szolgája. Végtére »az ország második városának« fel­tétlen kellene rendelkezni egy olyan zene­intézménnyel. amelyben minden hangszer, mű­vészetét el lehetne sajátítani. Orgonahangversehyt megtartani Szegeden szinte lehetetlenség. Igaz ugyan, hogy a foga­dalmi templom készülő orgonájának párja messzeföldön nem található, de a templom kimondott hangversenyre nem alkalmas hely. A városi zeneiskola jelenlegi helyiségében pedig ezen hiányt pólolni képtelenség. Félő azonban, hogy a város hatósága a szokványossá vált közhellyel tér ki, — hogy nincs fedezet... bár a város ennél kevesebb anyagi hozadéku építkezéshez is hozzájárult. A zeneiskola tandijain kívül a hangverseny­terem sem lenne holt befektetés? Természe­tesen alkalmas legyen. Es ami mindennél a legfontosabb: kilünő akusztikáju legyen. Az ilyen részletkérdések, amelyek végeredmény­ben döntő fontosságúak, kellő körültekintés­sel, tapasztalt szakemberek bevonásával dön­tendők el. Az anyagi megoldásra nézve a következő ideám lenne. A város hatósága hasson oda, hogy a kultuszminisztert vonja bele ezen ma­gasztos ügybe, aki bizonyos, felkarolná ez m&si eszmét. 'Az itt felmerülő esetleges államosí­tással kapcsolatosan, miért ne lehetne az or­rosában is — zeneművészeti főiskola? Igaz, hogy a zeneiskolai rendszert teljesen át kel­lene szervezni és főiskolai nívóra emelni, ami legelsősorban a növendékek felvételi vizsgá­latának szigorú bírálatán kezdődik. A jelen­legi igazgató nagyérték¡i tudása és bölcsesége elég megnyugtató biztosíték arra, hogy a fő­iskolai nivó magaslatán is megállja helyét és at eddigi iránta biztosított bizalmat továbbra is kiérdemelje. Hogy ezen iskola mindig magasra emelked­jen a kultúraterjesztés göröngyös utain, viselje a legnagyobb élő magyar művész nevét: Aranybetüvel véssék márványba az épület homlokzatára Dohnányi Ernő nevét. Fuchs Ervin, zongoratanár. Aíe ©Ivasó rovata II zálogházból Szilveszter délutánján um todiák fesváSSani az íistneptö ruhákat Tisztelt Szerkesztő iir! Szíveskedjék megengedni, hogy nagybecsű lapjában a következő kérdést tegyem fel Szeged, város hatóságához: — Miért zárták be a városi zálogházat kedden már délután 2 órakor? Ha ugy 3 és 4 óra tájban arra méltóztattak volna fáradni, tumultuózus jelenetnek hheitek volna szemtanul a tisztelt illetékesek. Asszon vök, férfiak, gyerekek álltak az intézet előtt, sírtak, fenyegetőztek, átkozódtak. Magam is köztük vol­tam. Mi nem vagyunk olyan előkelőek és nem kaptuk meg délelőtt csekély járandóságunkat. Délután jutottunk csak pénzhoz és elsiettünk a zálogházba, a mi adóinkból fentarlott zálogházba, hogy az ujesztendőt ne a rongyos, de legalább a foltos gúnyában ünnepelhessük meg, Asszonyok a nyáron elzálogosított meleg nagykendőiket akar­ták kiváltani. Gyerekek bőgtek az anyjuk karján, fáztak a ködös, egyre hidegülő időben. Voltak, akik elkezdtek dörömbölni a lehúzott rollókon. Hiába. A zálogház déhiíán két órakar ünnepelni kezdett, a szegény emberek pedig, akik a szájuk­tól vonták el a falatot, hogy újévre tisztesebb gú­nyába öltözhessenek^ hiába ácsorogtak a szigúru intézet előtt. Több humanitást kérünk a zálogháztól, mert az a szegény emberek pénzéből él, de a Szegény emberekkel ugy bánik, mintha a szegény embe­rek lennének ő érte, nem pedig fordítva Tisztelettel: (Aláírás.; x'ówvé 0vfi kékróka, acélfüst, kék, kreol divatszinekben a következő minőségekben kapható: Kösép sxálu, esiisÉ fegyíi P 3-<S® Kössép ssálu, arany fegyii 1» 4'S© Finom ssálu, esMsí fegyii P 4-3© Finom ssálu, arany fegyü P 5-20 Erös szálú, esiisf fegyii . P 5'— Erös ssálu, arany fegyii . P DivaSfcarisayék, fiimzett és ajornyilas. NíMm Déréri szavatosságot v&ilaliKh. Cié-Ef-Bé gyártmányú kötöttáru különlegességek oyári leralcatau S^éctiLeiiyi tór és C&ekoiitcs ucca. m i m\ •nm

Next

/
Oldalképek
Tartalom