Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-09 / 6. szám

4 DfiLMAGVAHOHSy tfí 1930 január 9. Birtokbaoezetés égy titokzatos ravatallal Regényfejezet az adósok világából (A Délmagyarország munkatársától.) Az adós ember mindig ötletes volt, ha arra került a sor, hogy miképen kell kijátszani a hitelezőt Szinte végszükség ez, mintha magáról az életről volna szó. Egy Szegedhez egészen közelálló községben sokat mulatnak most a legújabb ötleten, amely eddig felülmúlta a többi hasonlót. Az eset főszereplője egy kispolgár, aki a vállal­kozásával súlyos anyagi helyzetbe került, körül­belül tönkrement Más kalamitás is érte, bele­keveredett egy nagy port fölvert bünügybe, ahol neki is jutott egy esztendő. Mig azt leülte, na­gyot fordult a világ, amely van olyan szives, hogy akárhányszor napok, sőt órák alatt is for­dul és uj helyzeteket teremt A jelen esetben csak siettette az anyagi csődöt, amely oda juttatta a polgárt, hogy kiirták a házára az árverést Házat azonban nem olyan könnyen vásárolnak mostanában .Tudunk több községet (40—50 kilo­méternyi körzetben Szeged körül, ahol minden második ház eladó. Szabadkézből az egyik, vég­rehajtói segítséggel a másik, mégse kötnek üz­letet, mert nincs rávaló pénz. A mi barátunknak is ez volt a szerencséje, bámészkodó még csak került volna, de már lici­táló nem. — Meghosszabbították az életemet sóhajtott fel « kispolgár, mialatt az eljárás haladt a maga utján előre. Ami azt jelenti, hogy szabályos időben kitűzték újból az árverést, immár több szerencsével Egy öreg nénike ugyanis — mit gondolt magába! — elkezdett a házra licitálni s mivel más nem ver­senyzett vele, ő lett az uj gazda. Nem fogjuk most részletezni a sok hivatalos eljárást és szakkifejezést, amit csak ügyvédembe­rek értenének meg, hanem a magunk szavával gömbölyítjük le a történet fonalát Eltelt ugyanis tizenöt nap, utóajánlat nem érkezett az árverés jogerőre emelkedett s a néni szerette volna át­venni a házát. Igen ám, csakhogy Kispolgár szin­te kétségbeesett erre a gondolatra. Azzal tisztá­ban volt, hogy régi hajlékától előbb-utóbb el kell búcsúznia, de akkor is maradjon az a bú­csú minél utóbbral Bölcs elővigyázatból ugyanazért még idejekorán elhordta a házból a kályhákat, az uccára nyíló ablakszárnyakat leszerelte, a kilincsek javarészét kicserélte madzaghuzóval, továbbá igénybevette a huzás-halasztás minden formáját Aki ért hozzá, az azt mondja, hogy megy az ilyesmi. Lehet bakafántoskodnj, mindössze idő kérdése az egész. Egyszer azonban ugy tetszik, hogy kimerültek az ötletek s a szegedi járásbíróság Intézkedé­sére megjelenik a községben a végrehajtó, hogy birtokába bevezesse a nénikét Itt derül ki, hogy az ötletek nem merültek ki, mert Kispolgár erélyesen ellentáll, magaviselete veszélyes kezd lenni s az aktus abbamarad. Halad tovább csigaíuvaron az ügy, csendőri karhatalmat kérnek^ — Csak a kerületi parancsnokság intézkedhetik. A parancsnokságon is nagyon tudják a törvényt S kijelentik, hogy a karhatalom csak akkor vehető igénybe, ha a hivatalos aktust vezető hivatalos közeg maga jelenti ki, hogy veszélyben érzi magát De még mennyire érzi! így aztán meglehetős hosszú köznapok eltelté­vel odaérkeztünk, hogy megint megjelent a község­ben a végrehajtó, előkerült az uj háztulajdonos néni s csendőri asszisztenciával elmentek átvenni a házat Az első meglepetés az, hogy a kapu zárva. Nem baj, van még lakatos. Az nem is megy azonnal haza, mert szükség lehet rá később is. Aminthogy csakugyan van. Mert a kapun ugyan bejutottak volna, do zárva a lakásbejárat is. Egy-kettőre megnyílik, mennek tovább. Zárva minden szobaajtó, minden mellékhelyiség. Egyik­másik beszögezve a biztonság kedvéért Mikor aztán az utolsó ajtó is kinyilik. megdöbbenve áll meg a társaság. A szoba közepén ravatal, olcsó papircsipke szem­födél borul a koporsóra, körülötte gyertyák ég­nek a megboldogult lelki üdvéért habár gyászo­lónak semmi nyoma. — Kegyeletsértés volna! — rebegi a végrehajtó 6s már készül visszavonulni. Amikor halott van a házban, szünetel minden hivatalos aktus. A háztulajdonosságba oly nehezen jutó néni kezdi vetni a keresztet és megborzong. — Nem is tudtam, hogy valaki meghalt. A hangnak van bánatos mellékzöngéje is, mert micsoda szégyen az a minden lében kanál öreg­asszonyokra, hogy a tudtuk nélkül merészel va­laki meghalni. A csendőrök azonban láttak már külömb szele, ket is, ők túlvannak az olcsó, szentimentáliz­fnuson. — Hadd lássuk a megboldogultat mondja az egyik és odanyúl a szemfődéihez. Akárki, kövér ember lehet, mert ugyancsak kidomborodik a po­cakja. Mikor aztán lehull a lepel, a gyertyák' fénye ráesik egy szépen kifaragott tuskóra. Tessék vi­gyázni: nem a közmondás faragatlan tuskójára, hanem egy ügyesen preparált fahasábra. Az feküdt a koporsóban. A nénike reszketve vette tudomásul, hogy öt most birlokba vezették, hamarosan el is tűnt, haza­szaladt és magára zárta az ajtót. Nem teszi ő a lábát a borzalmak helyére, lesz ami lesz, inkább imádkozik. Egyelőre így áll a helyzet s most az egész falu lesi a folytatást. Hogy tudniillik következik-e ujabb | fejezet vagy leküzdi borzongását a néni a kisér­I letekkel szemben 1 CONRAD NAGEL ktUOnleges lUmremelcét, a Szerelem rózsái-i péníeíílö] bemutatta a Korzó Mozi Wt' MWWWMMlIII 'Hl' III»—»—BB Beszállították az Ügyészségre a régóta körözött makói betörőt (A Délmaggarország munkatársától.) Szerdán dél­előtt egy régóta körözött, veszedelmes betörőt szállítottak be Makóról a szegedi ügyészségre. Varga János pincér régi ismerőse a büntetőbíró­ságoknak, jelenleg is több bűncselekmény miatt körözőlevelek forognak ellene. Még a mult hét elején vakmerő betörés történt Makón, a Gödör-vendéglőben. A betörő kifosztotta a kézipénztárt, azután megpróbálkozott a Wert­heim-kassza felfeszitésével is, de ezzel nem bol­dogult. A megindult rendőri nyomozás megálla­pította, hogy a betörő az udvari ablak benyomása után behatolt a terembe, azután egy jégdaraboló vassal kifeszítette a kézipénztárt. Ezt a zsák­mányt azonban keveselte és megpróbálkozott a Wertheim-kassza kibontásával is. Sikerült is meg­bontania a kassza külső falát <*e csak annyit ért el, hogy a kassza páncéllapjai között lévő hőszigetelő homok kezdett kifolyni a két acél­köppeny közül. A belső acélfallal már nem bol­dogult a primitív szerszámmal dolgozó betörő. Különböző gyanuokok alapján a detektívek a Szegedi-ncca 10. szám alatti házban keresték a betörőt. Meg is találták Varga Jánost, aki azonban körömszakadtáig védekezett a gyanúsítás ellen. Egy jelentéktelennek látszó körülmény azonban meggyőzte a detektiveket arról, hogy gyanujuk helyes. Megtalálták ugyanis Varga egyik fiókfában egy makói kereskedő papírzacskóját, amelyről tud­ták, hogy a kereskedő abban küldött aprópénzt a vendéglősnek. A vendéglős azután letépett a zacskóból egy sávot és igy tette be a zacskót a pénzzel együtt a kasszába. A vendéglőstől el­hozott papirsáv tépési szélei pontosan rálllettek arra a papírzacskóra, amelyet a pincérnél meg­találtak. Varga János erre bevallotta, hogy ő követte él a betörést amelyre hónapok óta készült Az ügyészség Varga Jánost letartóztatta* A második férj az elsővel akarta kitöltetni a büntetését, amit lopásért szabott ki rá a bíróság (A Délmagyarország munkatársától.) Kellemet­len afférja támadt a törvénnyel Simon István ősz-uccai lakosnak, akitől váratlanul azt kíván, ták, hogy vonuljon be az ügyészség Széchényi-téri fogházába és ülfön le három napot, amit lopás­ért rótt ki rá a bíróság. Simon István csodálkozva nézett a pecsétes pa­pirosra, azt hitte először, hogy valami bolondos farsangi tréfát üz vele valaki. Csak akkor ijedt meg, amikor érdeklődni kezdett hogy miért akar­ják őt becsukni, amikor még egyetlen egyszer sem vétett a paragrafusok ellen. Szigorúan ki­mondták rá a szentenciát: — Maga Simon István, magának tehát ülni kell három napot. Mikor uoruil be? Most már látta, hogy ennek fele sem tréfa, ö ugyan Simon is, István is, az ősz-uccában lakik, de lopni nem lopott soha. Valami turpisságot gyanított a dolog mögött és elkezdett kutatni. A nyomozás meglepő eredménnyel járt. Kiderült, hogy Simon István elvált feleségének második férje, Kun Ferenc tréfálta meg az első hitestársat< Valahova beszegődött Simon István néven tanonc­nak, de itt kissé engveskezünek bizonyult El is bocsájtották, fel is jelentették. Az ál Simon István nem árulta el, hogy másképen hívják. Még a büntetést az igazi Simon Istvánnal akarta kitöltetni. A nem éppen lovagias eljárás módfelett felbőszítette Simon Istvánt aki most feljelenti a nevével ravaszul visszaélő második férjet KéiMkél hónapi fogházra ítélték a kél legmagasabb alsötanyai legényt A báluíáni verekedés epilógusa (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év őszén rejtélyes véres vérekedés játszódott le Alsó­központon, egy bál után. November 2-án az alsó­központi legények bált rendeztek az egyik kocs­mában. Ezen a mulatságon megjelent Savanya Ferenc 22 esztendős legény is, aki éjfélután két óráig mulatozott a kocsmában. Ekkor hazain­dult, Egyedül igyekezett hazafelé, mig a bál közön­sége csoportoldja verődve haladt az uton. Az egyik fordulónál két-három férfi toppant eléje, akik szó nélkül megtámadták. Savanya védeke­zett, de az ismeretlenek hamar elbántak vele és vérbefagyva otthagyták az országúton. Amikor a legény magához tért, ismeretlen tetteseb ellen feljelentést tett a rendőrségen. A sötétben a tá­madókat nem tudta felismerni, de mivel mindkét férfi nagyon magasnövésü volt a gyanú Fodor József és Kószó József legényekre terelődött A legények ellen az ügyészség súlyos testi­sértés vétsége miatt vádiratot adott ki és szerdán tárgyalta ügyüket dr. Apczrj Ernő törvényszéki egyesbiró. A megvádolt legények tar/adták, hogy ők bántalmazták volna Savanya Ferencet A tör­vényszék a tanuk kihallgatása uiáii meghozta íté­letét mely szerint mindkát legényt, egyenként két-két hónapi fogházra ítélte. A törvényszék rendkívül érdekes következtetés utján állapította meg a legények bűnösségét. Sa­vanya Ferenc ugyanis azt állította, hogy a táma­dók rendkívül magasnövésüek voltak. A tanuk pedig igazolták, hogy messze környéken Fodor és Kószó a legmagasabb két legény és hogy azon az estén ők is ott voltak a kocsmai bálon. A törvényszék a legények tagadásával szemben ezekből az adatokból arra a következtetésre ju­tott, hogy a támadók csak ők lehettek. A legények megfelebbezték az ítéletet Elsőrendű ISÉíPpifOS RHUnkát ujat és javítást jutányos árban készít I«T SZABÓ kárpitos, Oroszlán u. 6. kihordásra 919 fillér literje & Viszonteladóknak íermelöl Arak. Vidéki az&llUAs. £ ÖütOÖG VINCE. Kálvária u. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom