Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

% SEBGED. Szerkeistö««q: Somogyi new 22. L cm. Telefon: 13—33.-Kiodóhlvalal, kOloiOnkOnrr'Ar «» foyytrorio : Aradi ucco S. Telefon: 306. - Nyomda • l.8w LlpOf ncco lO. Telefon - 16-34. T4*1ro« é* leTílcIm: Délmaayeroncig í»eged. Az optimizmus vára A szegedi iparosság ma avatja fel székházát 'A székházavatást Szeged iparossága olyan mé­retű ünnepi keretek között akarta megtar­tani, amilyen méret kétségtelenül megillette ezt a nagyjelentőségű eseményt. Nem Szeged iparossága tehet arról, hogy csak egy intim házi ünnepség zajlik le a mai napon, holott a szegedi iparosok országos demonstrációban akartak tanúságot tenni erejükről, munkaké­pességükről és alkotnitudásukról. Nem rekriminálunk s nem szaggatunk fel rélt sérelmeket. Elvégre a szegedi iparosság joggal gondolhatja, hogy a kormánynak a székházavatásról távolmaradása az ünnepség jelentőségét semmivel sem csorbíthatja. Ha 9 munka ünnepel, a grófi iparosvezérek nyu­godtan mehetnek el vadászni s négyezeröt­száz szegedi iparos örömünnepe nem zavar­hat meg szórakozó pihenésében egyetlen mi­niszter, vagy aktiv államtitkár urat. A sze­gedi iparosok ne panaszkodjanak, ha kegyel­mes és nagyméltóságú urakkal nem paroláz­hatnak az ünnepen: a cécó kisebb lesz, a ban­kett polgáribb, de amit ez a székházavatás de­monstrál, annak erejéből, annak visszhangos voltából, annak jelentőségéből semmit sem vesznek el a távolmaradó nagyurak. A szegedi iparosok hozzászokhattak már uhoz, hogy az iparosságnak csak váj osztások előtt legyen becsülete. Választások elolt ha nem is tej és méz és nem is pálinka, de az ígéretek Mississipije szokott végighömpölyögni a folyamaitól is megrabolt országban. Válasz­tások előtt miniszteri látogatások esnek a Lloydban s akkor a bokrétaünnepélynek is kijár egy-két miniszteri felköszöntő. De vá­lasztások után? Pláne vadászszezouban! Mit is álmodoznak ilyenkor a kérgeskezü iparo­sok minisztervendégről és grófi iparos vezér­látogatásról? A szegedi iparosság a székházavatással pél­dátlan áldozatkészségéről, önzetlenségéről, te­remtő, egészséges közszeilemről tett tanúsá­got. A szegedi iparosság megmutatta, hogy akkor is tud építeni, amikor az építkezés sok­kal inkább szociális jótékonyság, mint ameny­nyire rentábilis vállalkozás', vagy tőkementő, '•agyonbiztosító tranzakció. Az iparosság vál­lalta a munkát, vállalta a terheket, vállalta a felelősséget és vállalta a kockázatot, de hajlék nélkül maradni nem akart s otthont terem­tett a város egyik legnagyobb multu, legérde­mesebb testületének. Nem tudunk jobbat kívánni a szegedi ipa­rosságnak, mint azt: a béke és megelégedett­ség otthona legyen az uj székház. Azt kíván­juk a szegedi iparosságnak, hogy ne legyen kénytelen soha a halalmasok kegyein slv raor­?sái után loholni, önérzetes és öntudatos mun­kása maradhasson műhelyének és a közélet, nek. Mi mindig azon fáradoztunk, hogy a szegedi iparosság békéje helyreálljon. A sze­gedi iparosság az iparosság egységétől ma éppen olyan távolságban áll, mint a harcok leghevesebb szakában. Figurák átmehetnek egyik oldalról a másikra, a politika művelet­lenjeit meg lehet szédíteni Ígéretekkel és ba­rátkozásokkal, a nagy iparos töm eget azonban cem figurák, hanem érdekeik és életösztöneik vezetik s a szenvedéseken megért tapasztala­tok jelölik ki azt az utat, melyen haladnia kell, ha a maga és osztályának boldogulá­sával ebben az életben még találkozni akar. Mí azt kívánjuk az iparos-ágnak, hogy ne je­Vasárnap, 1930 Január 5 Ara 24 fillér VI. évfolyam, -4. szám nmsnBnnBHn^Hn ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 Hdilten é* Budapesten 3-ÖO, kUltíSIdan 0-40 pengd. - F.oyo» siAm Ara hélhilz­nap 16, va»Ar- é* Ünnepnap 84 «111. Hir­detések fel-vétele tarifa »cerlnt. Me«jJe­lenik *>étffl «elvételével nenmta r«g?el lenlőségnélküli dísztárgyak legyenek azok a szobrok, miket székházának építője az orom­zatra emelt, hanem hü ábr;bo!atjai az ipa­rosnak. Az iparosnak, akiutk munkája van, az iparosnak, akinek kezén ég a munka s aki­nek nem lelke ég a munkanélküliség gondjá­ban és szégyenében. A sors fátuma, hogy a munka ünnepét a munkanélküli iparosok ünneplik Szegeden. A sors változása mégis csak mulandó, de őrök j az épület és örök annak rendeltetése. Ha oly- j kor szabad az optimizmus vigasztalás aihoz I futni egv kis élnisegifő illúzióért, akkor ilyen- I kor bizonyára szabad bízni e keserves idők múlásában s a jobb jövő eljövetelében. Az iparosság nem menházat épített, hanem szék­házat s ebből az elhatározásból s ebből a cselekedetből több optimizmus árad ki, mint miniszteri beszédek diszköteteiből. A leron­gyolódott, munkanélküli, a betevő falatját a legnagyobb uélkü'ő ések kőzött megszerző ipa­rosság ezzel a székházzal az optimizmus várát építette fel Szegeden s ha miniszteri, vagy államtitkári látogatót és grófi vendéget nem is érdemelt ki vele, kiérdemelte e nemzedék köszönetét s e nemzet háláját. Hágában szerdán 1ceriil sor a magyar Jóvátétel ügyére A& első ülésen ax osxtrálc jóvátételről tárgyaltaik — Ausxtriával előreláthatólag barátságos megegyezést létesileneR Hés&leieR a Uisaníant aRciójúról (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Hágiból jelentik: A nem német jóvátéte­, lek ügyével foglalkozó bizottság délelőtt fél 11 . órakor ült össze első ülésére Loacheur elnökleté­vel. A mai ülés tárgya a munkarend megállapítása volt. A bizottság mindhárom ország ügyével külön foglalkozik. Először Ausztria, aztán Bulgária, vé­gül Maggyarország ügyét tárgyalják. Ezután bizalmas értekezletet tartottak, mire a három érdekelt állam delegátusai elhagyták a termet. A zárt értekezleten, amelyet a magyar, osztrák és bulgár delegátusok eltávozása után tartottak, a tárgyalásról kiadott hivatalos közlemény szerint az osztrák jóvátételről tanácskoztak. Délután 3 óra 15 perckor a bizott­ság Loucheur elnökletével ujabb értekezletet tar­tott, amelyen meghsliCaUák az osztrák delegáció előterjesztését. Az osztrák delegáció álláspontját Sehober kancel­lár fejtette ki, aki részletesen feltárta Ausztria nyomasztó gazdasági és pénzügyi helyzetét és sür­gette, hogy vessenek véget ennek a mostani tart­hatatlan állapotnak. Kérését a kancellár abban konkrétizálta, hogy Ausztriát mentsék tel ál'alában minden jóvátétel fizetése aló! és hogy a hitelező államok és Ausztria viszonyá­ban töröljék kölcsönösen az igényeket és az el­lenigényeket. A hitelező államok részéről Sínes, Tlhilescu, Mrozovskl és Marlnkovies szólalt fel. Vaiameny­nyien hajlandónak mutatkoztak arra, hogy ba­rátságos megegyezéssel rendezzék az osztrák jóvá­tétel ügyét. A bizottság tagjai végül is abbaa ál­lapodtak meg, hogy a legcélravezetőbb lesz, ha a delegációk külön-külön lépnek ériníkezésbn as osztrák delegációval. Ehez képest az értekezlet berekesztése után a cseh delegáció azonnal bizalmas megbeszélésre ült össze az osztrák delegációval. Holnap a többi delegáció lép érintkezésbe szintén külön-külön az osztrák delegációval. Bemélik, hogy e bizalmas megbeszélések után a bizottság már hétfőn abban a helyzetben lesz, hogy megszerkesztheti végle­ges jelentését az osztrák helyzetről. A legközelebbi ülést hétfőn délelőtt tartják. Az osztrák delegációval folytatandó tárgyalások előre­láthatólag a keddi napot Is igénybe veszik, úgy­hogy a magyar delegáció valószínűleg csak szjc­dán kerülhet surra. Hágai jelentés szerint a magyar jóvátétel ügyé­ben eddig két tényt lehet megállapítani: Az egyik az, hogy az ellenünk Irányuló reparáeiós hadjá­ratnak a románok a vezetői. A másik érdekes tény az, hogy a kisantant nem áll egységesen velünk szemben, mert kizárólag Ro­mánia és Csehszlovákia érdekei azonosak a föld­birtokok kérdésében. Jugoszlávia a maga részéről belemegy a kérdésnek a nagyhatalmak által való elintézésébe és nincsen szándékában a helyzetet magatartásával megnehezíteni. A Kisantant magatartása Barihi, január 4. A Germanla hágai tudósí­tója szerint a kisantant államai lépéseket ¿etlek az irányban, hogy a hágai zárójegyzőkőnyv végle­ges kidolgozásába és aláírásába őket is vonják bele. Ez közvetlen nyomást Jeionl a magyar kor­mányra. Ezzel szemben a nagyhatalmak részéről változatlanul az a tendencia mutatkozik, hogy még ha a keleti tárgyalások meg is hiusulnának, a hágai egyezmény többi részét akkor is életbelép­tessék. Mindinkább megerősödik az a benyomás, hogy az olasz kormány a keleti jóvátételek kérdésé­ben érdekelve van és az erre vonatkozó további tárgyalásokban mértékadó szerepet fog játszani. Olaszország és Csehszlovákia közt már létrejött régebben egy egyezmény a cseh felszabaditási kölcsön visszafizetésére nézve; de Csehszlovákia azt kívánja, hogy mentesítsék eme fizetések alól, «"vjp.lyak a Csehszlovákiában lévő magyar állami vagyon birtokbavétele folytán terhelnék. A könnyebnek látszó bulgár- és osztrák kérdés mellett a magyar jóvátétel kérdése még mindig nagy nehézségeket okoz. A magyar kormány a legerélyesebben visszautasítja a kisántánt ama kö­vetelését, hogy Magyarország mondjon le a tria­noni békeszerződés 230 §-áról. Ha e kérdésben nem' jön létre megegyezés, a magyar jóvátétel kér­dését !e akarják venni az értekezlet napirendjé­ről és diplomácia] utón kísérlik mesí ennek az ügynek a tisztázását. A Deutsche AUgemelne Zeitung Londonból azt jelenti, hogy Magyarországnak az álláspontját tá­mogatja az angol—magyar parlamenti komité több tagjának hosszabb közleménye, amelyben Igen ha­tározottan elítélik Romániának azt a magatartá­sát, amellyel az optánskérdésben a magyar tu­lajdonért járó kárpótlás kérdésében visszautasít­ja 8 (lömöhtró^ági .-¡járást

Next

/
Oldalképek
Tartalom