Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-18 / 14. szám

1930 január 18. •ra Pénteken reggel szobájában halva találták Geguss Rezső iparművészt Szívszélhűdés, vagy belső elvérzés okozia halálát Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken a délelőtti órákban városszerte megdöb­benést keltett az a hir, hogy Geguss Rezső iparművészt, a Fenyő és Geguss iparművészeti bútorgyár társtulajdonosát, a reggeli órákban ágyában holtan találták. Geguss Rezső a Boldogasszony-sugárut 14. számú házban, Noszlopy Pál nyugalmazott al­ezredesnél lakott albérletben. Pénteken reggel, amikor a takaritólány rendes szokás szerint fél akarta költeni, rémülten látta, hogy Geguss nem mozdul. A cselédleány ijedten szaladt be gazdájához, Noszlopy Pál alezredeshez, akinek intézkedésére kijöttek a mentők és ér­tesítették Geguss társát, Fenyő Jenőt. A men­tők beavatkozására azonban nem került sor, Geguss Rezső már nem élt. A tragikus halálesetről nyomban értesítet­ték a rendőrséget, ahonnan dr. Deák Ferenc fogalmazó vezetésével bizottság szállt ki, hogy a halál okát megállapítsa. Miután kűlsérelmi nyomokat a holttesten nem találtak, sem semmi olyas körülményt, hogy azokból akár esetleges bűntényre, vagy öngyilkosságra le­hetett volna következtetni, mégis a halál oká­nak megállapítására a rendőrség elrendelte Geguss holttestének felbonoolását. A rendőrség kihallgatta Geguss takarítónő­jét, Harmos Terézt, aki elmondta, hogy Ge­guss szobájában utoljára csütörtökön este 10 órakor volt benn, aki akkor meghűlésről pa­naszkodott. Kiadta az utasítást a leánynak, hogy reggel 8 órakor keltse fel és főzzön neki reggelit. Geguss Rezső tragikus halálának hire per­cek alatt elterjedt a városban és mindenütt, ahol ismerték a fiatal iparművészt, általá­nos és mély részvétet keltett. Geguss ismert alakja volt a szegedi társadalomnak, mint ipannüvész elsőrangú bútortervező volt. A rendőrség szerint Gegusst valószínűleg szívszélhűdés ölte meg, de vannak verziók* amelyek szerint Geguss halálát egy tragikus véletlen következében beálló belső elvérzés okozta. Geguss Rezső ugyanis szerdán dél­előtt az Erzsébet-rakpartou levő gyárában a gépek között elcsúszott és hatalmasat esett. Különösebb fájdalmakról az esés után ugyan nem panaszkodott, de csütörtök délelőtt a Deák Ferenc-uccában levő irodájából kiüzent a gyárba, hogy nem érzi jól magát, ezért küld­jenek be valakit az irodába, mert haza akar menni lefeküdni. Geguss haza is ment, lefe­küdt és nem is kelt fel többet. Az iparművé­szeti bútorgyár egyik szobrásza, aki a halál­hír vétele után Geguss lakására sietett, el­mondotta, hogy az iparművészt hanyatfekve találták meg holtan az ágyban. Az éjjeli szek­rényen, az ágy felé fordítva állt az órája, mel­lette, a széken könyv feküdt és egy narancs maradványai. Lehet, hogy szívszélhűdés ölte meg Gegusst, a jobb kezefeje ugyanis a szive fölött feküdi, mintha vda kqjiott volna fáj­dalmában. A fiatal iparművész tragikus hirtelen ha­lálának körülményeit a ma megejtendő rendőrorvosi boncolás során fogják tisztázni. Öt hete tart negyven kőfaragó munkái sztráikia A Fischer kőfaragó cég ragaszkodik a 10 százalékos bérredukcióhoz, a munkások hajlandók 7 és fél százalékot engedni (A Délmagyarország munkatársától.) A Fischer­íéle kőfaragótelep munkásai, mint ismeretes, mint­egy öt héttel ezelőtt beszüntették a munkát, illetve sztrájkba léptek. A munkabeszüntetésnek az volt az oka, hogy a vállalat ti: százalékkal redukálta a munkások fizetését. A munkabércsökkentés előtt két hétig szünetelt az üzem, valami nagyobbarányu üzemzavar miatt és amikor két hét múlva sike­rült kiküszöbölni az üzemzavar okát, az ismét munkára jelentkező munkásokat azzal fogadták, hogy csak abban az esetben alkalmazzák őket, ha hozzájárulnak munkabérük tiz százalékkal való redukálásához. A vállalat és a munkások között erre tárgyalások kezdődtek, amelynek azonban po­zitív eredménye nem volt A munkások kijelen­tették, hogy ötszázalékos bérredukcióhoz hozzá­járulnak, azonban a vállalat ragaszkodott a teljes tiz százalékhoz. A munkások erre sztrájkba lép­tek és a sztrájk már ötödik hete tart anélkül, hogy valami közeledés történt volna. Most végre megkezdődtek, egyelőre még uein hivatalos formában, a békéltető tárgyalások. Dr. Horváth Lajos tb. tanácsnok, az iparhatóság kép­viseletében közös megbeszélésre hívta össze a vál­lalat, a munkások, a szociáldemokrata szakszer­vezetet és az építőmunkások képviselőit. A szak­szervezetet ezen a megbeszélésen, amelyet pén­teken tartottak meg. Lájer Dezső párttitkár kép­viselte. Két órai tárgyalás után a megbeszélés ismét eredménytelenül ért véget. A munkások kép­viselői ugyanis bejelentették, hogy hozzájárulná­nak régi munkabéreik hét és félszázalékkal való csökkentéséhez, tehát a cég által felajánlott bé­reknél csak két és félszázalékkal kívánnak többet, a vállalat képviselői azonban kijelentették, hogy eredeti elhatározásukat nem változtatják meg, ra­gaszkodnak a tízszázalékos bércsökkentéshez. Ezzel a megbeszélés félbeszakadt Az iparható­ság szombaton ujabb kísérletet tesz, ismét össze­hívja az érdekelteket és reméli, hogy mégis sike­rül létrehozni a megegyezést, mert hiszen a mun­kások ismételten tanújelét adták engedékenysé­güknek. Egyelőre a sztrájk, amelybea uegyven munkás vesz részt, tovább tart Lévay ügyvéd birékiiídési kérelmet terfesztett elő a SzécsésiyS-saltépőr péntek! táblai tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla Skultéty-íaaácsa. péntekre tűzte ki a dr. Szécsényi—dr. Lévay-féle sajtópör tárgyalá­sát. Mielőtt azonban a bíróság a pör érdemi tár­gyalását megkezdte volna, érdekes fordulat tör­tént ami miatt a tárgyalást meg sem tartották. Dr. Lévay Ferencnek ez a pöre még 1926-ból származik. 1926 december 8-án Lévay az egyik csongrádi lapban »Egy fajvédő portréja« cimtncl cikket irt, amelyben Szécsényi személyével foglal­kozott Ekkor zajlottak le a csongrádi válasz­tások, amikor Szécsényi fajvédő-képviselőjelölt volt Lévay cikkében megírta, hogy a bombapör fel­mentett vádlottjaiból alakult pártelnökség nem alkalmas arra, hogy Szécsényit képviselővé legye. Szécsényi közéleti szereplésével foglalkozva meg­\ irta, hogy a nch«-i jogtalanul használja nevében. A korteskörutakon ugyan elhagyta neve mellől a grófi cimet, de megválasztása esetére beígérte, hogy ő, mint kései unoka, a környékbeli ősi birtokokat kiosztja a nincstelenek között Szécsényi, hogy a grófi ch-t használhassa, keresztlevelét is meg­hamisította. Mindpzeket azért tette, hogy a közélet­ben érvényesülni tudjon. Szécsényi egyébként Zentán, a szerb megszálló csapatok bejövetele után. önként sietett a hűségesküt letenni. Cikké­ben ezután idézett Rassag Károlynak az i.őssze­tartásx-hzn megjelent. cikkébőt, amelyben Rassay azt irta Szécsényiről, hogy ifjú korában büntet­lenül megpofozták. Megírta Lévay, hogy Szécsényi a háború alatt felmentés érdekében futkosott, családja mindent elkövetett felmentése érdekében. Először mint vöröskeresztes titkárt próbálták fel­lArvác"7/>MXflT0Kfl mm DOKTOR JügdSZOKSjOGISZE^INARUVIA Szeged: Somogyi u. 22. Te!.: Szeged 5-74 Budapest: IX., Ráday o.41.TeL (Sut. 871-04 Jegyzetbérlet, etőkész lés minden iogi vizsgára Dlltalnn lanneskozác ! E1 menteni, később mint tüzoltófőparancsnokot. Vé­gül is mint hírlapírót mentették fel, de csak azért, mert nagyon szép lampióuos felvonulásokat tu­dott rendezni. Szécsényi volt az, aki a megszálló szerb csapatoknak hust szállított szerb tisztekkel pezsgőzött, majd amikor Szegedre költözött akkor itt a menekültek pénzével kufárkodott, laprészvé­nyeket vásárolt csakhogy a lao segítségével — fő­ispán .lehessen. Mindezek miatt Szécsényi feljelentette Lévay Fe­rencet. A törvényszék G<5mőrj/-tanácsa április 13-án tárgyalta a sajtópőrt Lévay a főtárgyaláson ki­jelentette, hogy a cikket az irredenta eszme tisz­tessége és becsülete érdekében irta, azzal a cél­zattal, hogy az irredentizmust minden salaktól megtisztítsa. A tőrvényszék Lévay Ferencet bű­nösnek mondotta ki rágalmazás vétségében és ez­ért őt egyhavi fogházra ítélte. A törvényszék ítéle­tében kimondotta, hogy a vádlottnak a valódiság bizonyítása nem sikerült. A táblai tárgyalás megkezdése előtt dr. Lévay Ferenc biróküldési kérelmet terjesztett élő, mert — amint mondotta — nem tartja a bíróság tag­jait elfogulatlannak személyével szemben. Kérelmét a következő indokokkal támasztotta alá: — Szegeden — mondotta — az utóbbi évek alatt olyan erős katolikus áramlat kerekedett felül, amely teljesen átjárta a város társadalmi és po­litikai életét és mindenütt érezteti a hatását. — Ez alól az erős katolikus nyomás alól a bíróságok tagjai sem tadjdk kivonni magukat, de köztudomásu az is, hogy a bíróságok tagjai között sok a kongreganista és a Szent Imrés. Ebben a pörben ő Szécsényivel áll szemközt, akit »a papok világi exponensének« tart Hogy a katolikus áram­lat milyen erős és hogy mennyire érezteti a hatá­sát eléggé bizonyítja, hogy a legutóbbi tiszt­újításkor az evangélikus Fodor Jenőt kibuktatták. A névszerinti szavazást éppen Szécsényi kérte. Véleménye szerint Szécsényi emiatt kapta meg a »tb. főügyésszé« való kinevezését. A katolikus áram­lat befolyására bizonyítékul hozta fel, hogy a törvényszéki tárgyalásra bejelentett tanúi közül többen felkeresték és kérték, hogy álljon el a megidéztetésüktől. Ezt a lépésüket azzal indokol­ták, hogy hivatalfőnökeik elbocsájtással fenye­getőznek, ha Szécsényi ellen vallanak. Ő tehát ugy érzi, hogy Szeged közéletében el van ítélve. Felhozta még kérése indokolására azt is, hogy a törvényszéki és a másik pöre táblai tárgyalása alatt a klerikális sajtó azt irta róla, hogy szigorú ítélettel kell őt elrémíteni az ilyenfajta pöröktöl és a büntetés maximumát kell rá kiszabni. Ha a sajtó így terrorizál, altkor a szegedi bíróságoktól nem remélhet elfogulatlan ítéletet Dr. Lévay Ferenc előterjesztett kérelme után a tábla a pör iratait a biróküldési kérelemmel együtt felterjeszti a Kúriához, ahol döntenek a kérés W-tt Hidegebb Idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 óra­kor: Hazánkban az idő ma este túlnyomóan derült s a hőmérséklet a déli részek kivételé­vel közel van a fagyponthoz. A nap folya­mán már csak a déli és keleti részeken voltak jelentéktelen lecsapódások. Prognózis: Hidegebb idő várható, reggeli kőddel. Néijy évre ítélték a pékmester!, aki a Dunába dobott egy leányt Budapest, január 17. Egri Albert debreceni pék­mester a mult év juliusáhan a Lánchidról a Du­nába dobta Deák Rózát majd öngyilkossági szán­dékból ő is a vízbe ugrott. A leány a Dunába fult Egrit kimentették. Az ügyet pénteken tár­gyalta a büntetőtörvényszék. A tanuk kihallgatása után Egrit bűnösnek mondta td a tőrvényszék szándékos emberölés bűntettében és ezért négy­évi fegyházra ítélte. A vádlott és a védő feleb­bezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom