Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-16 / 12. szám

OfiLM Megállapították, hogy a mobilizáció kérdésétől és a mult likvidálására vonatkozó kérdés komp­lexum egyik pontjától eltekintve, az összeg eddig elintézetlen kérdéseket tisztázták. Az említett két pontot a holnap délelőtt kezdődő ülésen fogják tárgyalni és a hat érdekelt hatalom kórében ál­talános az az óhajtás, hogy a kérdéseket még a 1 nri i(tniifir 1f>. can holnapi Dap folyamán tisztázzák. A német Jóvá­tétellel foglalkozó bizottság pénteken teljes ülést tart, amelyen nemcsak a hat meghivó hatalom, hanem a kisebb hitelezők is résztvesznek. Ezen az ülésen előterjesztik a hat meghivó hatalom közötti megállapodást, amely holnap estére előre­láthatólag készen lesz. ütílrtökön: az osztrák lóvitétal (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Hágából jelentik: A Loucheur-bizotlság csü­törtöki ülésén az osztrák Jóvátétel kerül szőnyege. Schober kancellár a mai nap folyamán tanács­kozásokat folytatott a hitelező államokkal, hogy alaposan előkészítse az osztrák kérdés holnapi tárgyalását. A legnagyobb jelentősége a kisántánl megbízottjaival folytatott tanácskozásoknak van. lehet megegyezésre jutni" Bukarestből jelentik: A sajtóhoz a következő közleményt juttatták el: A kisántánt azt az ál­láspontot képviseli, hogy valamennyi jóvátételt likvidálni kell s a Young-tervezet életbelép­tetése után merj kell szűnnie a döntőbírósá­goknak, ezzel szemben Magyarország csak bi­zonyos kérdések likvidálását óhajtja s a dön­tőbíróságokat továbbra is fenn akarja tartant A román kormánynak az a meggyőződése, hogy ilyen körülmények közt nem lehet Ma­gyarországgal megegyezésre jutni. Olaszország közvetítő javaslata"; amelyet azonban nem fogadtak el, bár erkölcsileg tá­mogatjn a magyar álláspontot, ugyancsak el­ismeri a román követelések jogos voltát. Mind­azok, akik támogatják a magyar igényeket, nem tesznek egyebet, mint uj háborút készí­tenek elő. Bármilyen áldozatot is hoznának Magyarországgal szemben, Magyarország min­A tárgyalások előterében az Ausztriával szemben támasztott különböző jugoszláv, lengyel, cseh és román kártérítési igények állnak, amelyek több­nyire magánjellegű követelésekből álltak elő. SchOber és Benes tanácskozásai során a két álláspont közötti differencia a minimumra csők­ben!. A legsimábban Jugoszláviával folynak a tár­gyalások, a legmakacsabb ellenfél Lengyelország. — Sriák Bukarestben dig elégedetlen maradna. Magvarországnak csak egy érdeke van és ez az, hogy ne likvi­dálják a jóvátételi kérdést, hogy ily módon feotarthassa állandó agitációját, amelynek nincs egyéb célja, mint a régi határok vissza­szerzése. Olaszország nem akar háborút, de Magyarország és Bulgária támogatásával tet­szeleg magának abban a szerepben, hogy elhi­tesse a világgal, mintha valóban háborúra gondolna. Az értekezlet a vélje leié közeledik Hágából jelentik: Az Alffempen Handrisblad az értekezlet munkájáról szólva, áttekintésében azt irja, hogy minden jel szerint az értekezlet vége felé közeledik. Tekintettel arra, hogy a keleti jóvá­tételek kérdésében a tárgyalások még hosszúnak ígérkeznek, valószínű, hogy ezt a kérdést el fogják választani a Youitg.terrczeltőL A szegedi BáziulafdomosoU megKez&télk az UzleíbéreK csöRlceníéséi Több fiáztulafdonos önkén* szállította le a nefiéz viszony okin al Küzdő kereskedők Qdzbérét I MegyaroraiAn leq|nbb hlrnevll ArAftrége BR4USWETTER JÁNOS 8 OrOt Apponyl Albert (laknia) ucca 23. MAm. (A Délmagvarország munkatársától) J Ha valaki végigsétál a Belváros uccáin, meg­döbbenve tapasztalhatja, hogy egyre több üzlet redőnyét húzzák le, régi cégek roppannak össze máról-holnapra. A kereskediiexisztenciák hosszú sora őrlődik fel a tengernyi teherben. Hosszú idő óta üresen áll a Kállay Albert­uccáhan a volt Alföldi Takarékpénztár helyisége; nincsen bérlője annak a helyiségnek, ahol a Papagáj-mulató volt: üresen áll a volt Stefánta­étterem helyisége, most eresztette le redőnyeit — mint ismeretes — az Englünder-cég. A Klauzál­téren alkalmi üzletek működnek, sőt alkalmi ki­rakatok. Se szeri, se száma az olyan üzlethelyi­ségeknek, amelyek bérbeadók, láttunk olyan bolto­kat, amelyeken hetek óta ott a felirat: »Az flzlní betegség miatt zárva.* Hogy mi okozza a kereskedelem e szörnyű és katasztrófális válságát, mindenki tudja. Nincs fo­gyasztás, nincs forgalma a kereskedőnek,. aki azon­ban huszonhalféle adóteher alatt nyög, küzköd, de bárhogy is kínlódik, még a mindennapra valót is alig-alig tudja magának biztosítani. A forgalmi, kereseti, fényűzési adók. az üzletbér és egyéb rezsik teszik elviselhetetlenné a kereskedő hely­zelét, aki erejét sokszorosan megfeszítve küzd az elmerülés ellen. Különösen a horribilis házbérefe keserítették el a kereskedőket, akiknek érdekében a közelmúltban a kereskedelmi és iparkamara is megmozdult. A legutóbbi kamarai teljes ülés határozatából Polyólag a kamara felszólítást intézett a szegedi háztulajdonosokhoz, hogy tekintettel a rendkívül solyos és nyomasztó gazdasági viszonyokra, tegyék a háztulajdonosok megfontolás tárgyává a keres­kedők nehéz helyzetét és szállítsák le a ház­béreket. A mozgalom már is eredménnyel járt. Több háztulajdonos folytatott bérlőivel tárgyalást és ezek eredni í nyeképpen sok helyen jelontös hérlesrállilások tör­ténlek. Néhány konkrét esetről Is értesültünk. így al egyik belvárosi kávéház évi bérét 17.090 pengő­ről évi 12.000 pengőre szállították le, a másik kávéház béréből 4000 pengtft engedeti a háztulaj­donos. A Kárász-uccában levő egyik üzlet most az összevont három üzletben négyezer pengővel fizet kevesebbet, mint azelőtt a három üzlet ősz. szesen fizetett. A Kigyó-uccal Keteti-ház több bérlője kapott jelentős engedményt, csak ugy, mint a Feketesas­uccai Wagner-ház bérlői. Engedményeket tett Szé­kely Tibor egyetemi tanár is több üzletbérlőnek. Igen sok olyan esetről is hallottunk, ahol a háztulajdonos spontán elhatározásból, minden kérés nélkül csökkentette az fiz­letbéreket. A házbércsökkenésekről és a kereskedők bér­leszáliitási mozgalmáról alkalmunk volt beszélni két ismert szegedi háztulajdonossal. Dr. Hottzer Gyula a következőket mondotta: — A bérleszállitások csak a megüresedett helyi­ségeknél következnek be. Nagy baj az, hogy a Jelenlegi béreket nem tudják megfizetni a kereskedők, de azt hiszem, hogy akkor sem lesz sokkal ked­vezőbb a helyzet, ha a leszállítások megtörtén­nek. Mindennek a magyarázata a rossz üzleti viszonyokban rejlik. — Feltűnő jelenség az is, hogy bq megüresedik egy üzlethelyiség, akkor azt nagyon nehéz újból bérbeadni, még lényegesebben olcsóbb bér mellett Is. Wagner Ferenc a bérleszállitási mozgalomról a következőképpen nyilatkozott: — Altalánosságban nem mondhatnám, hogy fiz­letbér leszállítások történtek. Az viszont igaz, hogy az olyan kisértékü boltok béreit, amelyeket a háború után tul magas árakon adtak ki, ieszúl­ü'otlam. Ezek a bérek az inflációs időkből szár­maznak és bizonyosra veszem, hogy minden ház­nál előbb-utóbb bek »vetkezik a házbémökkenés. Halálra iíélték a 2test kettős rabló» gyilkost Drámai jelenetek a tárgyaláson - »Csalt az életet kívánom!« — mondotta a meg­gyilkolt házaspár lánya Kaposvár, január 15. Láng Ferenc, a zicsi kettős rahlógyilkosság tettese ma állt a kaposvári tör­vényszék elé. Láng Ferenc szeptember 2-áról 3-ára virradó éjszaka érkezett meg a községbe. Egyéne-, sen Háziinger János házához ment. Az öreg házi­gazda az istállóban volt, észrevette, hogy Idegen jár az udvaron, kinyitotta az ajtót. Láng egy ka­lapáccsal lefiföUe Házltngert, azután szivensziirlo. A gyilkos bement a hálószobába, ott megfojioiin íláztIngernél s a fejét kalapáccsal szétroncsolta. Azután hozzáfogott a ház kifosztásához. Három óra hosszáig garázdálkodott a lakásban, még akkor is o tt volt. mikor reggel felfedezték tettét. Mene­külni próbált, de elfogták. ' A vádlott a tárgyaláson visszavonta eddigi teljes beismerő vallomását, kijelentette, hogy nem azzal a szándékkal indult el Zicsre, hogy megölje a Házlin ger-házaspárt Több tanú után drámai jelenetek közép- tte hall­gatta ki a bíróság Láng Ferencnét, a gyilkos fele­ségét. Az asszony két kis gyermekével egyúlt jelent meg a bíróság előtt. Amikor a 7 éves László meglátta a vádlottak padján ülő édesapját, odarohant hozzá, összecsókolta. A kisebbik, két­éves kisleány, aki az anyja karján ült. apja láttára sirni kezdett és Láng Ferencné is zokogva mond! a el vallomását. Vallomásában előadta, hogy Láng mindig becsületesen és rendesen viselkedett. A legutolsó tanú Hazonics János volt, aki a Házlinger-porta előtt az ablakon kiugró gyilkost elkapta, kicsavarta kezéből a revolvert, azután pe­dig az odarohanó földmivesek által adott zsineg­gel összekötözték Láng kezét, ma'd kezénél fogva felhúzták egy akácfára « mindaddig ott csüngött a gyilkos, amíg a csendőrök meg nem érkeztek. Amikor a gyilkost felhúzták, összecsődült a falu népe, akik botokkal támadtak a gyilkosra s össze­vissza verték. Délután meghallgatták az orvosszakértőket, majd a tanácselnök megkérdezte a meggyilkolt házaspár leánvát, Házllnger Erzsébetet, követel-e anyagi kár­térítést? — Csak az életét kívánom! — mondotta a leány sirva. A bíróság ítéletében Láng Ferencet bűnösnek mondta ki kétrendbeli gyilkosság bűntettében, lopás bűntettében és rablás bűntettének kísér­letében s ezért összbűntetésül halálra , Jtélte. Az indokolás szerint a tettes a kettős gyilkossá­got előre megfontoltan követte el, a lopás büntet1 e nem kétséges és kétségtelen a rablás bűntettének kísérlete is. Enyhítő körülménynek vették családos voltát és megszorult anyagi helyzetét. Háborús ér­demeit nem tekintették enyhítő körülménynek, mert a Kúria gyakorlata szerint polgári bűntett elkövetésénél háborús érdemeket nem lehet Agy­lembe venni. Súlyosbító körülménynek számit it­ták be kegyetlenségé» és az etőre megfontoltság*.}. A főügyész megnyugodott az ítéletben, Láng felebbe»ett. A tőrvényszék ezután kegyelmi ta­náccsá alakolt át ••••a Az oplumkeresliedeleraré \ tárgyallak Genfben Genf, január 15. A népszövetségi tanács ma dél­előtt Zaleskl elnökletével egy nyilvános és egy zárt ülést tartott. A nyüvános ülésen a tanács az óphimkereskedelem problémájával, valamint az njságterjesztés megjavításának kérdésével foglalko­zott. A zárt ülésen a tanács kinevezte azt a biz, tl­ságot, amely a népszövetségi egyességokmány mó­dosításával fog foglalkozni. A tanácsülés összeállí­totta a ratifikáció kérdésével foglalkozó bizottság névsorát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom