Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-12 / 283. szám

SeeOED. ScerheMiatéo: Somogyi ucea jy ..... .... .nnA . . «"LL*"^' 'Í^3"^"-6CsuíorioK, 1929 aecemoer \z kDlnttnkOnyrtai 6s tegylrodo • Aradi uoca 8. Telefon: 30«. - Nyomda' Líw Ara lO fillér '} Lipót ooea 19. Telelőn • 16-34. TArlratl — . -, .. . •- - < ... és levélcím: Délmagyaiomég S»eged. T. eVIOiyarn, <S/J. SZoJH Passzivitás 'A' passzivitás kérdése egyre nagyobb eröTcl nyomul a közérdeklődésbe. A magyarországi kormányzás mai rendszere s a mai rendszernek mindennapos jelenségei állandó aktualitást adnak annak a kérdésnek, hogy azoknak, akik a demokrácia s az önkormányzat hivei, részt kell-e venniök a közhatalom gyakorlásában s szabad-e annak a látszatnak előnyét nyújtani a mai közhatalmi rendszer fentartói számára, hogy a demokratikus elv érvényesítésével hozzák és alkalmazzák a törvényeket? Ha soha semmi más nem történik, csak kizárólag az, amit a mai uralom birtokosai helyesnek és célravezetőnek tartanak, szabad-e az ellenzéknek azt a szerepet betölteni, hogy a tanácskozás, tárgyalás és meggyőzés külsőségei megteremtéséhez hozzájárul s minden felszólalással és minden szavazással egy téglát rak le a demokrácia Potemkiníalához. A passzivitás gondolata nem idegen a magyarság számára. A nemzeti ellenállás kora is passzivitásban telt el s a szabadságharc leverése után is a passziválás módszere győzedelmeskedett. A passzivitás elmélete Gandhi küzdelmeiben világtörténelmi igazolást kapott, az erőszaknélkűli küzdelem több erőt és nagyobb elszántságot mutathat fel, mint a halál önkénteseinek hekatombái. A passzivitás politikai fegyverét elsősorban a most tárgyalás alatt álló fővárosi törvénynyel szemben akarják használni. Kétségtelen, hogy minden argumentumnál jobban hat az a fenyegetés, hogy ha ebből a javaslatból lényeges módosítások nélkül törvény lesz, a magyar ellenzék nem vesz részt az annak alapján megtartott községi választáson s kivonul a fővárosból, ahová a legutolsó választáson a leadott szavazatok többségével ment be. Nem akarjuk most eldönteni, hogy a passzivitás politikai fegyvere jogosult-e vagy nem1, annjit azonban megállapíthatunk, hogy ez a fenyegetés komoly s komoly a hatása is. Magyarország külpolitikai helyzete nem olyan, hogy Európa lassan sarjadzó szimpátiájáról le tudna mondani. Magyarországnak vannak elintézetlen történelmi kérdései, melyek egyelőre — s ki tudja, hogy ez az egyelőre meddig tart? — csak Európa népeinek egyetértésével oldhatók meg. Bármilyen is egyes országokban a politika rendszere s a kormányzati cselekvések tempója, más számára demokráciát követel, demokráciát sürget minden uralom. Az uralmi érdek nem lehet nálunk olyan makacs, hogy külpolitikai érdeksérelem felidézését vállalhatná s az ellenzék is hűségesebben engedelmeskedik az ország érdekeinek, semhogy a kormányzati rendszer elleni küzdelmében az ország jóhirét csak a legmesszebbről is érinteni akarná. A bölcs belátásnak érvényesülni kell ebben a nagyjelentőségű kérdésben, a tőrvényhozásnak meg kell fontolnia, hogy kényszeritheti-e passzivitásra az ellenzéket s vállalhatja-e annak az állapotnak ódiumát, melyet a külföld barátságtalanra hangolt megítélése kész lesz az egész ország terhére irni. A revízió és jóvátétel nagy kérdései különös erővel állnak a demokrácia követelései mögé. Minél több jog, annál kevesebb a teher, minél több szabadság, annál kevesebb a kötelezettség. Ha már ebben a vonatkozásban is a passzivitásról van szó, hangot adhatunk talán annak a meggyőződésünknek is, hogy a kormányzatnak sem szabad passzivitásba mennie a jogkiterjesztés és demokratizálódás követeléseivel szemben. Mert az is passzivitás, ami ezen a téren az utolsó nyolc évben történt, illetőleg nem történt. őszintén fájlaljuk, hogy a passzivitás gondolata csak a fővárosi törvény tárgyalásánál vetődött fel s a vidéki törvényhatóságok reformjának tárgyalása idején a magyar ellenzék lemondott ennek a fegyvernek megcsillogtatásáról. Talán a törvényhozó több jogot hagyott volna meg a magyar önkormányzatok számára, ha attól kellett volna tartani, hogy az önérzetes és független magyar polgárság s a magyar munkásság nem vesz majd részt az önkormányzat nélküli önkormányzati életben. Az uj törvény életbelépése óta Szegeden kétszer ült össze az újonnan megalakított köz(.Budapesti tudósítónk 'elefor jelentése.) Bukarestből jelentik: Román nacionalista diákok benyomultak az Orient szabadkőműves nagypáholy palotájába, ahol éppen gyűlés voit. Szétrombolták a berendezéseket és revolvert rántva elő, követelték, hogy a páholy adja ki összes iratait. A páholy néhány tagja kiosont a teremből és értesítette a rendőrséget, de mire az megérkezett, már csak két diák tartózkodott a teremben, akiket letartóztattak. Kihallgatásuk során a két diák nem volt hajlandó vallomást tenni. A diákzavargások ügyében szerdán több interpelláció hangzott el a kamarában. Joanitescu belügyi államtitkár bejelentette, hogy a kormány a legszigorúbban fog eljárni a betörő, fosztogató és csavargó diákok ellen. Kolozsvárott 11, Temesváron 5 diákot letartóztattak. A rendőrség a bukaresti szabadkőműves nagypáholy elleni merénylet valaminynyi szereplőjét előállitja és letartóztatja. Este 7 órakor minisztertanács volt, amely szintén foglalkozott a diákzavargások ügyével. Ugy határoztak, hogy a diákok ellen a törvény teljes szigorával fognak eljárni. Temesvár, december 11. A kolozsvári véres diákzavargásokon kivül — amelyekről részletesen beszámolt a Délmagyarország — tegnap este Temcsvárott is nagy diáktüntetés játszódott le, amely több helyütt súlyos zavargásokra vezetett. Este 8 óra körül nagy csoport diák jelent meg a Temesvári Hirlap kiadóhivatala előtt, amelynek ablakait kövekkel bezúzták. Az ugyanazon épület pincéjében lévő Keller-féle nyomdába nyomultak be Hirschberg, december 11. A gróf StolbergWernigerode Keresztély pőrében ma délután hirdette ki délután négy és félórás tanácskozás után, óriási érdeklődés mellett Hönsch törvényszéki elnök az esküdtbíróság ítéletéi. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-6». KUliaiditn b- to pengő. - Egye* szám Ara hélhörnao 16, vasár- és Ünnepnap -4 illl. Hír. deiésetc felvétele tarifa szerint. Mepje» lenlk nélia hlvéíelével naponta reggel gyűlés s éppen ma olvassuk, hogy a napokban a felsőházi képviselő megválasztása végett újra össze fog ülni. Háromszor is összeül tehát az uj közgyűlés anélkül, hogy a tisztviselőkön kivül egyetlenegy tagja a közgyűlésnek mégcsak megszólalhatott volna. Jól tudjuk, át kell esni ezeken a formaságokon is, de a mai időkben, a mai gazdasági helyzetben talán már hozzá lehetne kezdeni a munkához is. S a közgyűlés bizonyára már hozzá is kezdett volna, csak olyanok lennének tagjai, akik a város polgárságának akaratával ke. rültek be a közgyűlésbe. Ez is passzivitás s nem is a legkevésbé veszedelmes passzivitások közül való. Ugy látszik, mielőtt kezünkbe vehetnénk a passzivitás fegyverét, elvérzünk a ránkerőszakolt passzivitástól. azután a diákok, ahol a helyiséget feldúlták, a szedőgépeket összetörték, a betűket az uccán szétszórták. Minthogy a romboló diákok nem találtak komolyabb rendőri ellenállásra, lármás menetben vonultak tovább, majd a zsidó líceum épülete előtt kezdtek tüntetni, tzhpl az ablakokat beverték. A rendőrség nem akadályozta meg a diákok zavargásait, mire a tüntetők vérszemet kaptak, levonultak a város legforgalmasabb uccájába, a Lloyd-sorra. ahol a kávéházak redőnyeit lehúzták. Itt már a rendőrség is közbelépett és kisebb uccai összetűzés után körülfogta a tüntető diákokat, akiknek nagyrésze a politechnikum növendéke. A diákokat előállították és jelentékeny részüket le is tartóztatták. A diákoknak egy nagyobb csoportja a Lipscani-ucca 1. szám alatt lévő szabadkőműves páholyt támadta meg. A páholy berendezését összerombolták és nagyrészt az uccám szórták ki. Rendőrosztag nyomult be az épületbe. A diákokat előállították. A rendőrségen Joanitescu államtitkár és Nicoieanu rendőrprefektus jelenlétében kezdték meg a diákok kihallgatását. A kihallgatás után sok diákot letartóztattak. Kolozsvár, december 11. A tegnapi diáktüntetések során számos ismertnevü kereskedő üzletében végeztek a tüntető diákok nagyobb pusztítást. Többek között a Weiszstein és Friedmann, továbbá a Safruth-féle ismert i könyvkereskedések kirakatait rombolták őszsze és az üzletek belsejében is jelentékeny pusztítást végeztek. A vádlottat a bíróság gondatlanságból okozott emberölés vétségéért 9 hónapi fogházra és az eljárás költségeinek megtérítésére ítélte. 'A büntetésébe beszámilották a vádlott 45 napos vizsgálati fogságát is. A zavargó román diákok összeromholták a bukaresti szabadkőműves nagypáholy üléstermei Beverték a Temesvári Hirlap szerkesztőségének ablakait — Kolozsvárott 11, Temesváron 5 zavargó diákot letartóztattak Gondatlanságból okozott emberölésért elítélték gróí Stolherget