Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-12 / 283. szám

! Harminc napra kizárják a parlamentből a rendzavaré német képviselőket Berlin, december 11. A birodalmi gyűlés mai ülésének napirendjén első pontul a házszabályreviziós bizottság javaslata szerepelt, amely az elnök részére nagyobb hatáskört kiván biztosítani a rendzavarókkal szemben. A házszabálynovella szerint az elnök a rendtavaről 30 napra kitilthatja, az esetben, ha az vonakodik engedelmeskedni az elnök felszólításának, 60 ülésnapra 11. Írhat ja a parlament tárgyalásairól. A kizárás hatályának ideje alatt a kizárt képviselő nem élvezi képviselői napidijait és szabadj egye is érvénytelen. Ezt a javaslatot 301 szavazattal 51 ellenében elfogadták. A javaslat ellen csak a nemzeti szocialisták és a kommunisták szavaztak. Györki lmra interpellációjában a beiiiirmipiSgifer azonnali lemondását követelte A képviselőház Ölése Budapest, december 11. A képviselőház szerdai ülésének napirendjén a főváros törvényhatósági bizottság mandátumainak 1930 december végéig szóló meghosszabbítása szerepelt. F. Szabó Géza ismertette a javaslatot. Esztergályos János: Már másodszor mondja a miniszter, hogy utótjára hosszabbitanak. (Nagy zaj.) Almásy elnök kérdésére a Ház többsége részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Hl óra nyolc pt'rekor már hozzászólás nélkül a szerdai ülés egész napirendjét I tárgyalták. Eszíergályos János gúnyosan kiáltja: Ez szép mnuka! Almásy László elnök ekkor napirendi indítványt tesz, hogy csütörtök délelőtt a mandátumokat meghosszabbító törvényjavaslatot harmadszori olvasásban tűzzék ld a Ház napirendjére. Györki Imre: Kiadós napirend! A nyolc percig tartó ülés után az elnök szünetet rendelt el. majd szünet után áttérlek az interpellációkra. Az első interpelláló Pakots József, aki az egyetemi ösztöndíjak tárgyában intérpellál. Esztergályos János: Jó volna, hogyha ilyenkor a kultuszminiszter is jelen volna. Bud János: A felsőházban van. Pakots József: Legalább az államtitkár lehetne Jelen, amikor az egyetemi ügyről mondok interpellációt. Állandóan késedelmesen történik az egyetemi ösztöndíjak kiutalása. Már 1928-ban is szóvátette ezt, a helyzet azonban nem javult és ma ismét a legnagyobb bajokkal küzdenek az egyetemi hallgatók, akik uzsorakölcsönökrt kény. tetenck felvonni, hogy a vizsgadíjakat kifizethessék. Az ösztöndíjak, amelyek részükre kiutaltat-, nak, késedelmesen kerülnek kifizetésre. Propper Sándor: Odaadják a 8 órai Újságnak. Pakots József: Könnyen elképzelhető, hogy milyen elkeseredés van a lelkekben amiatt, hogy nem gondoskodhatnak az ifjúságról kellőképpen. Esztergályos János: Szivtelenségt Pakots József: A kultuszminiszter azt mondta a uiult évben, hogy nem hajlandó könnyelműséget elkövetni, előre kiadni az ösztöndijakat, mert előfordult, hogy érdemtelenek kapták. A kultuszminiszternek ez a kijelentése nem felel meg a tényeknek, mert a törvény ér! Imébwa az ösztöndijakat az előző évi tanulmányi eredmény alapján u'alják kl. Most megismétlődik a tavalyi eset. Csak arra jó az Ifjúság, hogy egyes politika! irányok támogatására használják fel? Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ezután Pakots József második interpellációját terjeszti «lő az államrendőrség legénységének javadalmazása tárgyában. Rá kell mutatni arra, hogy a rendőrlugénység lakásviszonyai rett nete»ek. A rendőr fehérkealyüsen, acéisisakosan áll az ucca forgatagában, de mögötte a fekete gond. Ott ül délcegen a lován a rendőr, ugy néz ki, mintha az ucca ura volna, de mögötte a sötét kétségbeesés leselkedik. Kéri a belügyminisztert, hogy több megértéssel kezeljék a rendőrök ügyét. Egy kezdj» rendőr havi fizetése 58 pengő! Sri'ovszky belügyminiszter: Ruházatot is kap a rendőr. Pakots József: Egy közrendőr 35 évi szolgálat után havi 101 pengő nyugdijat kap. Fábián Béla: Miért nem megy Bcszkár-lgazgatónak? Propper Sándor: Ennví fizetésért kell lekaszabolni a pesti polgárokat. Scliovszkv belügyminiszter válaszolt: Ha az állam rendjét meg akarjuk őrizni, akkor sem a honvédelmi, sem a belügyi tárca kiadásait csökkenteni nem lehet. Én a belügyi tárcánál a csökkentés tekintetében tovább menni nem tudok. Gondoskodtunk a legénység elhelyezéséről, a rendőrkórház kifejlesztésére is intézkedtünk és létesíteni fogunk két gyógybázat. Elismerem, hogy az Hletmények nincsenek arányban a teljesített szolgálattal és nyugdijuk sincs rendezre. De nem tudom, lehetséges-e ennek a problémának a gyors megoldása az állam mai súlyos gazdasági helyzetében Fábián Béla: Oda kell adni nekik a őu£srgélykot, amelyeket magas állami funkcionáriusok kapnak. ScKovszky Béla: Visszautasítom a dugsegély szót. Nincs dugsegély. Fábián Béla A tisztviselők igy nevezik. Svfovszky Béla: A rendőri törvényben akartam az egész illetménykérdést rendezni. Talán az általános gazdasági helyzet is megjavul és a rendőrtörvénnyel sikerül majd megjavítani a helyzetet. Mindenesetre a szolgálata közben elesett rendőrök özvegyének nyugdijkérdését feltétlenül megoldom. Kabók Lajos a kereskedelmi miniszteri interpellálta meg. Elmondotta, hogy a diósgyőri állami vasgyár nincs ellátva munkával Hónapok óta a munkásság csak három-négy napot dolgozik hetenként és emiatt természetesen kevesebb munkabért kap. Munkabérük még a házbérrel is kevés. Bud János kereskedelmi miniszter válaszában kijelentette, hogy bérbeadásról egyáltalán nincsenek folyamatban semmiféle tárgyalások. Kabók Lajos viszonválaszában kijelenti, lvogy a kereskedelmi miniszter válasza nem nyugtatja meg a munkásokat, örömmel veszi tudomásul, hogy a gyárat nem adják bérbe, az államnak kártalanítania kell az elbocsátott munkásokat. A többség a választ tudomásul veszi. Propper Sándor a szolnoki választási visszaélésekről interpellál. A legutóbbi törvényhatósági választás az alkotmányosság megcsúfolása volt. Sci'ovszky Béla belügyminiszter visszautasítja a csalási vádakat. Propper Sándor viszonválaszában ezeket mondja: — Tudtam, hogy az ördögöt perlem a nagyanyjánál, amikor ezt a kérdést idehozom.. . Tovább nem folytathatta, mert a kormánypárton óriási felzudulás támadt. Pqfey Endre elnök most már negyedszer rendreutasítja Propper Sándort és figyelmezteti, hogy ha hasonló hangnemben folytatja, megvonja tőle a szót. Propper Sándor; Hát ha igy jobban tetszik, úgyis mondhatom, hogy tudtam, ha az angyalt perlem a nagynénjénél... Az elnök erélyesen rácsöngetett Propper Sándorra és tőle a szót megvonta. Propper Sándor tovább akarja folytatni beszédét. A szómegvonás ellenére állva marad a helyén. Puky Endre elnök erre javaslatot tesz a Háznak, hogy ulasüsa Propper Sándori a mentelmi bizottság elé. A többség megszavazza az elnöki indítványt, mire Propper Sándor rendkívül izgatottan, kivörösödött arccal folytatja a kiáltozást. — Ezt lehet csinálni Oroszországban, vagy Olaszországban. Györki Imre interpellációja következett a miniszterelnökhöz. A rendőrotthon felállításának kivitelét és megvalósítási módját perhorreszkálnom kell, perhorreszkálom azt a visszásságot is, amely a felállítás körül történt. Ezek alapján kérem a miniszterelnök urat, hogy amig ennek az építkezésnek az ügye nem tisztázódik, szólítsa fel a belügyminiszter urat, hogy mondjon le tárcájáról és ezzel adjon módot arra, hogy egyenlő félként álljon oda a bíróság elé a vádlott újságíróval szemben. Jft2!í deremli-r 12. Elmondja az előzményeket, majd igy folytatja Györki: F.zek után kérdem a miniszterelnök urat, hogy apiikor » Titán Faleresk'dehni Részvénytársasággal és a Stabillal köleadő szerződés ügye a minisztertanács e!é került, tudták-e a kormány ta íjai, bogv Scltovszky belügyminiszter a Titánnak korábban részvénytársasági elnöke voll? Bethlen István gróf miniszterelnök: Igen! ő maga je!eníettP bej RofhenSleln Mór: Annál szebb, Poámanlczky Endre báró: Ha tudták, az is baj, ha nem tudták volna, az is baj? (Derültség.) Rothenstein Mór: Az a baj, hogy maga a parlament tagja! (Derültség.) Gyírfel Imre: Tudta-e a minisztertanács, hogy mennyiért vette a Titán rt. a telket, mennyire volt ez a telek értékelve 1924 december 31-én, tudta-e, hogy mennyiért vette a telket Scitovszky belügyminiszter, tudta-e, hogy a Titán rt. épitkezéssel nem foglalkozhatok, és végül tudta-e, hogy a belügyminiszter döntése a közszállitási szabályzatba ütközik? Kérdem tehát, hogy a minisztertanács mindezeknek tudtával iárult-e hozzá a szerződéshez? Én ennek a szerződésnek megkötésében olyan súlyos sérelmei látok és ennek a szerződésnek az aíáirója oiyan könnyelműen bánt a polgárságnak és munkásságnak keservesen befizetett adófilléreivel, hogy Hyen üzletet a kormánynak egyetlen tagja sem köthet és ha ezen üzletkötés miatt bíróság elé kerül, akkor ennek csak egy konz-kvenciája lehet, a* hogy lemond és mini egyenlő eüenfél vivja meg csatáját a bíróság előli. Bethlen István gróf miniszterelnök nyomban válaszol az interpellációra. — Nem értem, hogy képzeli azt a képviselő ur, hogy a belügyminiszter egy hónapoldg vagy évekig elhúzódó pör ideje alatt in statu demissionis legyen? Nem lévén azonban belügyminiszter, nefh vagyok abban a helyzetben, hogy kérdéseire választ adhassak. Hogy mennyiért vették a telket, hogy milyen értékemelkedés mutatkozott, hogy az állam milyen okok folytán vásárolta meg ezt a telket drágábban, továbbá, hogy az egységár mekkora volt szemben más vállalatok által ajánlott egységárakkal, — ezek olyan kérdések, amelyekre választ adni nem tudok. Furcsa felfogás, hogy a kormánynak az a tagja, akit megrágalmaznak, mondjon le. Ez az eljárás túlságosan könnyűvé tenné az ollcníékt képviselők feladatának teljesítéséi. Ua bármely kormány ebben az álláspontba belemc-nne, okkor azonnal in 6iatu demissionis volna az egész kormány. (Derültség jobbról, ellentmondások balról.) Egy kőtrl ssége van minden kormánynak, oz, hogy maga megvizsgálja az ügyet és meggyőződjék arról, valóban van-e ok gyanúsításra. Ha megállapilja, hogy a gyanúsításra az ok és az alkalom meg van, akkor Uletö taijál kényszerítse a lemondásra. Györki Imre állolt fel ezután szólásra: A miniszterelnök ur arra kért engem, hogy egyéni és személyi kérdéseket ne vigyünk át politikai térre. Tőlem távol állott ez és távol állott a meggyanusítás gondolata is. Ennek a kérdésnek megvitatása, igenis, ide tartozik a parlament elé. Mert Itt parlamenti felelősségről van szó, erről itt kell dön<eni, nem a bíróság előtt és c.-ruzakopogtalássai még birói részről sem szabad elintézni ezt a kérdést. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra: A magam részéről szükségesnek tartom még kijelenteni, hogy nekem az a felfogásom, hogy a parlament is foglalkozhat bármely üggyel, fölösleges tehát bármely bizottságnak a kiküldése. Azl azonban perhorreszkálnom kell, hogy egy ilyen üggyel, amely még a bíróság előtt van és még nem tisztázott, a képviselőház foglalkozzék. A parlament foglalkozhat ezzel az üggyel, de csak akkor, ha már birói ítélettel zárult le. — Az intenciók itt nyilvánvalók. Az immunitás örve alatt mondanak el oly dolgokat a belügyminiszter ur ellen, amelyeket odakint nem mernek elmondani, amelyekért odakint helyt kell állni. Györki Imre állt fel ujbót szólásra: Visszaulasitom azt, hogy én az Immunitás örve alatt bárkit Is meggyanúsítanék. Én senkit nem akarok gyanúba keverni. Kérem a miniszterelnök urat, engem ne oktasson ki arról, mit mondjak Itt és mii mondjak el odakünn, mindaddig, amig önálló cselekvések birtokában vagyok, AZ ön diktálori képessége, miniszterelnök ur, idáig nem terjed. A miniszterelnök urnák, ugylátszik, táj a szólásszabadságnak a még meglévő csökevéuye ls. A Ház ezután a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Az ülés félháromkor ért véget.