Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-10 / 281. szám

11*20 december 10. Borzalmas iiafólkafaszfréfálc a dühöngfi tengeren flz orkán a Rajna teié vonult (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') La Rochelleböl jelentik: A Gascogne halászgőzös ma reggel visszatért La Rochelleba s magával hozta a Chieri nápolyi gőzös kapitányát, harmadik hadnagyát, gépészét és három fűtőjét. A Chieri Spalatóból foszfátot és ásványi anyagokat vitt Rotterdamba. Legénysége " 40 főből állott. Szombaton 5 óra tájban hajótörést szenvedett és a hullámok a szó szoros értelmében kettészelték, mire a hajó néhány perc alatt elsühjcdt. Legénysége mentőöveken és hajódarabokon próbált menekülni. A Gascognenak hatot sikerült közülük megmenteni. A dühöngő tengeren vasárnap reggel 9-ig maradt a Gascogne a helyszínén. Ekkor a kapitány ugy vélte, hogy megtette, ami emberileg megtehető és visszatért. A hajótörötteket az olasz konzulátus vette gondjaiba. Berlinből jelentik: A nyugati partvidéken dühöngött orkán kelet felé vonult. Este elérte a Rajnavidéket. Aachenben 150 kilométer sebességű orkán tombol. büojíc« .. Tüdőbeteg gyerek!* számára iskolaszanatóriumot látesitesiek az újszeged! gyermekjátszótéren (A Délmr^/i/arorsság munkatársától.) A tüdővész elleni védekezés szükségességéről és programszerű kiépítésének fontosságáról már nagyon régen beszélnek Szegeden, de konkrét lépés ebben az irányban még nem igen történt, pedig ez a könyörtelen népbetegség egyre nagyobb arányokban szedi áldozatait leginkább a külvárosrészek nedves, egészségtelen pincelakásaiból. A betegség legtöbb áldozata a tanköteles korban lévő gyermekek táborából kerül ki. Éppen ez vetette fel azt a gondolatot, hogy a védekezés frontját elsősorban a gyermekek javára kell kiépíteni. Már régen tervezik egy szanatóriumiskola létesítését, ami azonban mindeddig anyagiak hiányában nem válhatott valóra. Most ismét szőnyegre került ez a kérdés. Hétfőn délelőtt értekezlet volt ebben az ügyben a főorvosi hivatalban, a megbeszélésen résztvettek dr. Szilágyi István egészségügyi főfelügyelő Budapestről, dr. Szudy Károly miniszteri tanácsos Budapestről, dr. Eördögh Lajos tanfelügyelő, Lantos Béla felügyelő-igazgató. A 6—12 éves tüdőbeteg gyermekek számára létesítendő külön iskola terveiről volt sző. A bizottság foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ezt az iskolát hol és hogyan állithatná fel, milyen berendezések szükségesek hozzá és mennyibe kerülne. Több kombináció merült fel, a bizottság azonban egyértelmiileg megállapította, hogy erre a célra egyetlen hely alkalmas és ez az Újszegeden lévő gyermekjátszótér. A célnak megfelelő szabad iskolát csak itt lehetne felállítani ugy, hogy az renddeltelésének minden tekintetben megfeleljen. Ebben az iskolában redukált tantervvel és redukált tapitási idővel dolgoznának a tanítók, a növendékek minél több időt tölthessenek a szabad levegőn. Maga az iskola gondoskodna a tanulók táplálásáról is. Elhatározta a bizottság, hogy az iskolaalapítás költségét, mintegy 6—8 ezer penget, társadalmi gyűjtés utján igyekszik megszerezni, de valószínű, hogy ebez a mozgalomhoz megfelelő támogatással csatlakozik a város és az; állam is. J*. kultuszminiszter előadása a katolikus kör adventi délutánján (A Délmagyarov. vág munkatársától) I A Szegedi Katolikus Kör vasárnap délután tar- j totta meg a Tiszában második adventi délutánját, melyen gróf Klobclsberg Kunó kultuszminiszter tartott előadást. Az előadáson megjelentek többek között Glattfeider Gyula püspök, dr. Aign.r Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Várhelyi József prelátus. Back Bernát, dr Kószó István, dr. Szalay József, Barkovics László, Berecz János, Erdélyi László, Főttel József. M;-nyhárt Gáspár, Hiesz Frigyes, Kogu'on'lz Károly egyetemi tanárok és még sokan mások. A miniszter előadása előtt dr. Menyhárt Gáspár professzor mondott emlékbeszédet gróf Zichy Nándorról, aki az Isten embere, a haza «érméké és az egyház hü fia volt. Ezután Berecz János professzor kérésére a kultuszminiszter tartotta meg előadását »A Csanádi püspökség »00 eves történetec cimmel — Tiz év előtt — mondotta — a magyar lelkeket mély szomorúság lepte el, kivérzett, szenvedéssel tele volt nemzet. Ekkor egy iga'd magyar asszony lelke mélyén megszólalt f>gy költemény: »Hiszek Magyarország feltámadásában!« Aggódás közepette született meg a hazafias hit e hatalmas mondata. Van-e alapja ennek a hitnek, reménységnek? — Csupa feltámadás ez az ország? Jövőre avatja fel Szeged városa a fogadalmi templomot, ötven év előtti szerencsétlensége után most fogja megünnepelni a hullámsirból való feltámadását. Ugyanekkor szenteli fel a megyéspüspök a csanádi egyházmegyei uj püspöki rezidenciáját. Elvesztek az Alföld szemináriumai és püspöki palotái a borzasztó megszállás és elszakítás óla. De az újnak a felavatása mi egyéb, mint feltámadás! Nincs-e akkor jogunk hinni a haza feltámadásában? Végelemzésben a háttérben erők vaunak, amelyeket emberi ésszel felmérni nem ¿ehet. Az emberi kicsiség érzése a természeti erőkkel és a hatalommal nem tud el'enállni. — Jövőre lesz 900 éve, hogy Szent Gellért, Ma- i gyarország első vértanúja meíiuiapitotta a csanádi I egyházmegyét. Nem közömbös, ki volt az első ember, aki az egyházmegye alapját lerakta. A modern történetírás híve a krónikáknak, amelyek egyik legkedvesebbike a Szent Gellért legendája. — Ez a férfiú rakta le a 900 éves csanádi püspökség alapjait. És most miért emelkedik már a Templom-téren az uj szeminárium és az uj püspöki palota? A Gondviselés irányítja e müvet és ismét egy lánglelkü, provídenciális férfiút állított Szent Gellért örökébe, aki a világégés borzalmai után ismét megalapítja Szegeden a csanádi püspökséget, akkor amikor többi elszakított püspökségeink nem tudtak átjönni a maradékhazába. — Szeged megkapja most a szemináriummal a harmadik főiskoláját, az egyetem és polgári iskolai tanárképző mellé a teologiai fakultást is és sok mindent a szemináriummal együtt, amit a vallásosságtól áthatott lélek kiván. Az ország legnagyobb orgonáját konstruálják most, továbbá pályázatot irtunk ki a »Szegedi misére« és a legnagyobbnak tartott magyar élő zeneszerző e müvével kívánjuk felszentelni a fogadalmi templomot és Szegedet á mágyar egyházi zenei kultúra középpontjává tenni. A miniszter előadását a jelenlevők óvációval fogadták. Az adventi délután műsorán még Stibor Mici, Kertész József és a Filharmóniai Társulat szerepelt Schubert A-moll szimfóniájával és Fichtner Magyar fantáziájával. A szegedi rádiőleadó Egyetemi halinaíóli küldöttsége a kultuszminiszternél a szegedi rádióleadó és diákház ügyében (A Délmagyar ország munkatársától) Vasárnap délben az egyetemen fogadta Klebalsberg kultuszminiszter a szegedi egyetemi diákság szervezeteinek vezetőit. A kultuszminisztert dr. Varga Zsigmond, a MEFHOSz elnöke üdvözölte és előterjesztette a MEFHOSz szegedi elnökségének egy egységjs szegedi diákház létesítésére irányuló kérését. A diákházban a szegedi ifjúság felekezetre, területi származásra és fakultásokra való tekintet nélkül, közös otthont találna, állandó előadóterme volna és igy alkalmas volna egy harmonikus diákszellem kialakulására. Burtav György, a Bethlen Gábor Kör elnöke, aSt a nBígStmat ismertette, amelyet a szegedi ifjúságban a Katolikus és Protestáns Diákszövetség, a Turul és MEFHOSz ifjúsága egységesen indított a második magyar rádióleadó állomásnak Szegedre helyezése érdekében. A prágai nemzetközi rádiókongresszus már csaknem egy esztendeje megadta Magyarországnak a második hullámhosszat és mégis mindeddig nem működik ezen a hullámhosszon az uj magyar leadó, holott annak felállítása nem is járna túlságos anyagi kiadásokkal, mivel elegendő volna a régebbi csepeli kisleadónak átszerelése. Az uj székhely nem lehet más, mint az ország második városa: Szeged. Beszédében rámutatott Buday, hogy az elszakított délvidék és Erdély déli részének magyarnyelvű műsorral való ellátása is csak igy biztosítható, mivel a most felerősítés alatt álló belgrádi leadó működésének megkezdése után ezekén a területeken már nem is lesz hallható a budapesti stúdió. A legfontosabb feladata azonban ennek a második magyar rádióleadónak az lesz, hogy egész programjával segítségére legyen annak a népművelő mozgalomnak, mely a tanyák és alföldi falvak sokhelyen teljesen elmaradott népének kulturális, egészségügyi és gazdasági felemelésére irányul. Beszéde végén Buday György átadta a kultuszminiszternek elaborátumát, amely szegedi műsor feladatait és programtervezetét foglalja magában. A kultuszminiszter válaszában örömmel állapította meg, hogy a szegedi egyetem ifjúsága koínoly és életbevágóan fontos magyar kérdésekkel foglalkozik és minden hivatalos támogatás nélkül saját publikációi is vannak. Helyeselte a diákház gondolatát, de egyelőre külön épület építtetéséről nem lehet szó, ellenben addig is, mig a gazdasági helyzet ezt lehetővé teszi, a leszámoló palotában egy egész emelet fog a diákság közös helyiségei részére bocsátani. Fontos volna a második magyar rádióleadónak Szegeden való felállítása is. Énnek a tervnek legfeljebb külpolitikai akadályai lehetnek, a maga részéről azonban megígérte, hogy támogatja a szegedi egyetemi ifjúság ez életképes kezdeményezését. SzfráiR készi (Budapesti !u.;:'-silónk telefon jelentése.') Bécsből jelentik: Az állami színházak vezetői és az alkalmazottak között bérdiíerenciák támadtak. A vezetőség vonakodott teljesíteni az alkalmazottak követeléseit, mire a személyzet amerikázni kezdett. A tárgyalások hétfőn este megakadtak és ha 24 óra alatt nem sikerül a közeledés, az alkalmazottak sztrájkba lépnek. Ez pedig azt jelenti, hogy a három állami színháznak be kell zárnia kenuit, amire Bécsben még nem volt példa. Nappal mép enyhe Idő A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor: Prognózis: Túlnyomóan derült, helyenkint ködös, egyébként nappal még enyhe idő várható, Bírói kinevezések Budapest, december 9. A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Iloiiheiser Sándor szegedi törvényszéki birót a debreceni ítélőtáblához bíróvá, dr. Thurzay Károly kaposvári ügyészt a bácsalmási járásbíróság elnökévé, dr. Töcze Jenő tatai és dr. Lukács Iván szegedi járásbírósági titkárt a makói, dr. Szász István szegedi törvényszéki és dr. Lázár Ferenc szegcdi járásbirósági titkárokat a szegedi járásbírósághoz járásbirákká, dr .Nánay Lajos gyulai törvényszéki jegyzőt a gyulai törvényszékhez törvényszéki bíróvá, dr. Stuinpf Pál szegedi járásbirósági jegyzőt a derecskeí járásbírósághoz járásbiróvá kinevezte.