Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-29 / 296. szám

1920 december 29. DfJ mfiTATfnnS7Afí 3 R belügyminisztérium kiklildfittfe csupán klselili változtatásokat eszközeit aváros költségvetésén „Szegedi polgárok adóiéból csak szegedi cílókra szabad költeni" (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a belügyminisztérium a város jövő évi költségvetését nem Budapesten, a város meghívott képviselői jelenlétében tárgyalja le, hanem kiküldte Szegedre számvevőségének egyik tisztviselőjét, dr. Cserzy Istvánt, aki a helyszínen vizsgálja át a költségvetés tételeit és azután jelentést terjeszt a miniszter elé. Dr. Cserzy István Scultéty Sándor főszámvevő hivatalszobájában a főszámvevő és Rock pénzügyi tanácsnok közreműködésével nézte át a közgyűlés által letárgyalt és elfogadott költségvetés minden tételét. Munkáját szombaton délelőtt befejezte és arról beszámolt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek Is. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta, hogy a minisztériumi kiküldött a költ' ségvetésben nem sok változtatni valót találtt néhány kisebb módosításban állapodott csak meg a pénzügyi tanácsnokkal és a főszámvevővel. így például kifogásolta, hogy a város az ogész kereseti adóból származó jövedelmet a bevételek közé sorozla, pedig időközben megjelent egy kormányrendelet, amety az állami nyugdijasok kereseti adóját elvonja a városoktól a falvak javára. A város képviselői ugyan azt az álláspontot védelmezték, hogy a szegedi polgárok szegedi adójából csak szegedi célokra szabad költeni, mivel azonban a kérdéses rendelet kétséglelenül megjelent, hozzá kellett járulnjok ennek az ősszegnek a költségvetés bevételi rovatából való törléséhez. Dr. Cserzy István javaslatára hozzájárultak a város képviselői ahoz is, hogy az iskolánl ivüli népoktatás költségeire előirányzott őszszeget kétezer pengővel emelje a város. Ez a két tétel volt a leglényegesebb azok kőzött a változtatások között, amelyeket a belügyminisztérium Szegedre küldölt számvevője szükségesnek talált és amelyekhez a város képviselői hozzájárultak. Dr. Cserzy István most a megbeszélések eredményét részleíjps jegyzőkönyvbe foglalja és bemutatja a belügyminiszternek. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy mi történik abban az esetben, ha a belügyminiszter január elsejéig nem hagyja jóvá a jővő évi költségvetést. — Az élet nem állhat meg — mondotta a polgármester —a város nem kerülhet exlexbe. Az idei költségvetés keretében dolgozhatunk addig is, amig megérkezik az uj költségvetés jóváhagyása. Olcsó brlílláns ékszer a Icgs.'fbh eiárid-k. 6 hovi részletfize'ésl 250 ROSENBERG, Károlyi u. 1. UtMTMMl ClPöK Belváros'CspgüzieS S38 Szceed, Széetien»' i*rl l. Városi bérhát E. SCHITZ m$M №sza!onia Somosíl u. 15., «.esiiii a egmodarneba íiiSkeí, basf!'::Shsf é* rn nf.en e "-znkmáha vágí kész'lmónvefcet. tn Ha köhög!! Qasandilton QERIE/é,e I MíovA naftiVáhan «STOP «hrffjtf"1' aapofiro scigyé püiikában » Ko»»u(h-»zoborrB« »Trmben. K 7000 halóriás Vonás Vanishinq &Cold Creatns A női szépség ápolására és megőrzésére! Kapható drogériákban, gyógyszertárakban és lllatszertárakban vagy a főraktárban Neruda Nándor, Bnrfaoest, IV., Kossnth Lalo» n 10. B.12 Ankét a szinház válságáról Pálfy József memoranduma a §zínhá^! válság megoldásáról Tervet dolqozott ki n »aanAlAsra és favasotla az Infendatura meg* szüntetését — Részletes adatok a szlnhár k91t»égvete értfl pécsi tojásszén teljesen pótolta a kokszol, onrosr.-stenet. W A pécsi bányák képylseleie: Schön és Balal Olefon 21- 01. (A Délmagyar ország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármesterhelyeltes, a színház intendánsa, terjedelmes memorandumot dolgozott ki a színház válságáról. Memorandumát szombaton nyújtotta át a polgármesternek. Pálfy József érdekes okfejtése beleillik a Délmagyarország színházi ankétjába, Így alább teljes egészében közöljük: Méltóságos Polgármester Urf Az a tény, hogy a közönség és a sajtó állandóan foglalkozik a szánház »válságaival* és ezzel kapcsolatos legkülönfélébb híresztelések és találgatások a színtársulat körében nyugtalanságot keltenek és a színházi özemre ts kedvezőtlen kihatással vannak, — arra inait, hogy Méltóságodtól • színház ügyének sürgős napirendre Hlléséi kérjem. Ezt kívánja a városnak ez*m üzemnél fennálló nagy anyagi érdekeltsége, presztízse és a rendszer fen irtása esetén a jövő évi szervezkedés sikeréne!? biztosítása. Egyben az ügy fontosságaira és a tárgyalási anyag nagy komplexumára való tekintettel, a tárgyalás megkönnyítése céljából bátor vagyok előterjesztőn: alábbi ismertetésemet, illetve javaslataimat. A színházi üzem raérlegszámlája f. év november 30-án «¡.954 pengő veszteséggel zárult. Ez a veszteség onnan állt elő, hogy a bevételi előirányzat nem folyt be, viszont a kiadási tételek a legnagyobb igyekezet ellen- re ts inkább emelkedtek, mint csökkenlek. Ezt a kedvezőtlen üzleí eredményt szerény véle* ményem szerint min lehet az üzpmvezeté» terhére irnt. Mert igaz ugyan, hogy a szervezkedésnél a társulat tuldimenzionálása folytán történtek hibák, azok azonban még nem idézték volna elő a kimutatott veszteséget, ha a bevételi előirányzatok beválnak. A bevételi előirányzat lemaradása pedig a színház vezetőségén kívülálló okokból történt, mert az nern vonho :ő kétségbe, hogy hpto az előadások müvészteU«nsétfe, tehát nem a művezetés hibája volt oka a színházi bové'eiek csökkentében:, k, hanem az általános gazdasági helyzet előre u"tn látható rosszabbodása, mely a magyar köz- és magángazdaság minden vonalán éreztette kedvezőtlen hatását. De az üzem különleges természeténél fogva nem irható igazságosan az üzemvezetés terhére a kiadásoknak a bevételekkel fordított arányban való növelése sem, mert minél Inkább lanyhult a közönségnek a szinház iránti érdeklődése és minél inkább apadtak a bevételek, annál fokozottabb gondot kellett 1 fordítani az előadások külső és tartalmi kiállij tására, változatosságára, hogy a közönség szinház j iránti érdeklődése lehetőleg ébren tartassék. Arről i megint csak nem tehetett a művezetés, hogy a mai ! divatos revüszerü operettekkel lehetett a közönség érdeklődését leginkább' felkelteni és hogy ezeknek előállítási költsége nagyobb, mint a prózai ¿15» adásoké, Itt azonban pazarlás nem történi. Miniden darab kiállítási költsége, a rendelési könyv tanúsága szerint, a város ellenőrző kötegeinek bevonásával a legszigorúbb mérlegelés tárgyává tétetett és nem haladta meg azokat a kereteket, amiket erre az ország legnagyobb vidéki Minházának színvonala és a közönség tgenye megszabott. Sőt nem ment tul más nagy vidéki városok: Debrecen, Miskolc, Pécs színházainak hasonló címen felhasznált költségén. Mindez azonban, amennyiben aziránt kétség támasztatnék, más irányú megállapítás tárgyát képezheti és azért erre a helyen részletesen kitérni nem kívánok. Ezalkelommal a következő kérdések várnak sürgős megoldásra: I. Miként rendezhető a színházt üzemnél fennálló de f tett? II. Mi történjék a színházzal? Fentartható-e to* vábbra is a hazikeléees rendszer és fentartas«, sék-e? III. Milyen Intézkedésekkel biztosítható, hogy a színházi üzem szanálása esetén a jelenlegihez hasonló anyagi bajok ne Ismétlődjenek? IV. Milyen szerepe legyen Jövőben a stfnügyi bizottságnak? V. Mily összesben áHapittassék meg a városi segély? VI. Mi történik a Jelenlegi művészeti igazgató megbízatásával és változás esetén hogyan töltessék be a művészeti igazgató állás? L A deficit rendezése, a szan&lás kérdése. Első és legfontosabb a bajba jutott városi színház szanálásának ügye. Akár házikezelésben maradja szinház, akár más rendszerre térünk át, számolnunk kell a* adott helyzettel, amely szerint • színháznak ezidőszerint kerek 70.000 pengő adós. sága van, ami az éo végéig még 5—8000 pengővet I pmelkedhetik. Ez az 1930. évre még rendelkezésre j álló 94.000 pengő városi szubvencióból fedezhető • volna ugyan, azonban Így az 1930. évre előírinyi zott városi segélyt teljes összegében kimerítjük és nyilvánvaló, hogy a színházi üzletmenet szempontjából kedvezőtlen nyári hónapok bevétele!, figyelembe véve egyhónapi teljes szünetet, megközelítőleg sem fedezik a kiadásokat A színház anyagi ügye'nek rendbehozataléhoz kereken 140.000 pengőre tolna szükség. Számitásom a következő: az 1930. évet két részre kell osztanL Az első rész 1930 január 1-től 1930 szeptember l-ig, amig a jelenlegi szerződések érvénye tart, a másik rész 1930 szeptember 1-től 1930 december 81-ig, amikor már az uj szerződések uj helyzetet teremtenek. 1930 január 1-től szeptember l-ig napi 920 pengő bevételi átlagot számítva 240 előadás után összes bevétel színházi jegyekből 220.800 H Ruhatár, cukrászda bérlet és jelmezkőlcsőnzés és szinházátengedésért befolyó jövedelmek 13.000 P Bevétel összesen 233800 E