Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-13 / 258. szám
DFX MAGYARORSZÁG Meskó Zoltán: Akkor a tüdöbait » bűncselekmínynek lehet minősíteni. Frledrich István: Például » titkos választójogtól való (élelem Is gyávaság. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Meskó Zoltán: Engem már megfertőzött, én a titkosság hive vagyok. Rassay Károly: Fel akarom emelni a szavamat hz ellen a kisérlet ellen, amellyel az alkotmányos kormányzás és a polgári szabadságjogok súlyos •érelmét célozzák. Tiltakozni kell az ellen, hogy ma, Hz évvel a háború befejezése után. a kivételes hatalmat még tovább is bő' vltsük. Tiltakoznom kell az ellen a tendencia ellen, hogy polgári egyéneket katonai bíróságok ítélkezése alá vonjanak. A katonatisztek fegyverhasználatának kérdésével nem akarok foglalkozni. A Ház minden oldalán meg van ennek az ellenzéke. Ezt egy középkori maradványnak, a magyar nemzet tradíciójával és az emberiességgel össze nem egyeztethető szégyenparagrafusnak tartomMég tovább megy a javaslat, mint a régi katonai szellem szerint készült tőrvény. A bizottság módosította ezt a szöveget és megengedte a négyszemközti fegyverhasználatot. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Meskó Zoltán: Igaza van! Jónussy Gábor: Vissza az eredeti szöveghez. (Nagy zaj, az elnök csenget.) Rassay Károly: Nemcsak vissza, hanem az egé>zel törölni kell! Pe'rovácz Gyula: Igaza van, törölni kell. Meskó Zoltán: Helyes! Rassay Károly a Ház hangulatából ugy látja, hogy meg van a hajlandóság a fegyverhasználat! szakasz [őrlésére. Gömbös Gyula: Nem fogom törölni, Rassay Károly kifogásulla azután azt, hogy oly esetben is katonai biróság az illetékes, ha tartalékos tisztről van szó. A polgárt nem lehet elvonni a polgári illetékes bírósága elől. Ezután a katonai bíróságokat kritizálta. Független, jogismerő bíróságokat akar látni, a katonai bíróságokat magyar állampolgár sem szaktudás, sem függetlenség szempontjából nem fogadhatja el. Júnossy Gábor: A hadbíró törvény és lelkiismerete szerint Ítél. Frledrich István: Ismerem az ilyesmit a Tiszapőrből. Rassay Károly: Hogy tűrhetik a túloldalon ülő Jogászok, hogy ez a javaslat törvényerőre emelkedjék? Ezt a javaslatot az a kényszerhelyzet hozta, amely szükségessé tette, hogy valamit produkáljanak. Nincs olyan kávéházi suttogás, amely a diktatúrának olyan támpontot nyújtana, mint ez a javaslat. Ezt a javaslatot nem szavazhatja meg mint polgár, mert a polgári közösség elve tiltja, de nem szavazhatja meg mint politikus sem. Nem beszél pacifizmusról, de nemzeti védelmet nem lehet provokálni. Ez pedig provokálás, amely a rágalomnak támpontot adott. Meskó Zoltán volt a következő felszólaló. A fegyverhasználat kérdésében egyetért Rassayval. Nem ismer különbséget tiszti és polgári becsület között. A testi fenyíték ellen kelt ki ezután, örül, hogy a bolbüntetés szégyenletes paragrafusa nem került ide és azt már a bizottság elvetette. Frledrich István: A koruiáuy tehát szégyenletes paragrafusokat készil? I'odmanlczky báró valamit közbeszól. Meskó erre erélyesen a következőkben válaszol: — Ha kritizálok, talán lehetek rosszabb kormánypárti, mint Podmaniczky báró, de azért kormánypárti vagyok. (A baloldal gúnyosan tapiolni kezd.) Pako's József: Most is benne van a törvényjavaslatban a botbüntetés. Meskó Zoltán intézkedést kér az istenkáromlás ellen. Rothenstein Mór: Szóval még jobban szigorítani kell a törvényjavaslatot. Meskó Zoltán: Igen, akik az Istent káromolják, azokkal szigorúan kell elbánni, akár én, akár a képvitrlö ur istenéről van szó. Pako's József: Hallatlan! Ilyent mondani! Nagy zaj a baloldalon. Czettler elnök rácsönget Meskóra: — A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreu'asllom, mert csak egy Isten van. (Helyeslés a baloldalon.) Meskó Zoltán szóvátette ezután, hogy a legnagyobb katolikus ifjúsági szervezet, az emerifanusok fogadalmat tettek arra. hogy párbajozni 1929 november 13. nem fognak. Ha mint tisztet párbajozásra szólítanák fel őket, a leghatározottabban megtagadnák a párbajt. — Legyen mindenki meggyőződve — folytatta Meskó —, hogy ezek az ifjak nem fognak a krakélerek közé tartozni. A becsületüket nem karddal fogják keresni, hanem a független bíróságnál. Ha ma ilyen egyetemi hallgató bekerül a hadseregbe, lehet-e kényszeríteni, hogy párbajozzon? Ha pedig ezt nem teszi, elvesziti kardját. Ezt teljesen lehetetlen helyzetnek tartja. Kérdi: mi történik azokkal a katolikus tanítókkal, akikre kf van mondva, hogyha párbajoznak, állásukat vesztik. Ha nem párbajoznak akkor pedig elveszítik tiszt] rangjukat. Farkas Elemér volt a kővetkező felszólaló: Szabad-e olyan paragrafust felvenni ebbe a javaslatba, amely a polgár és katona között fennálló jóviszonyt veszélyeztetheti. Jánossy Gábor: Ki kell hagyni. Zsitvay igazságügyminiszter: Ilyen paragrafus j nincsen. Wolff Károly: De van. Azelőtt csak tanuk előtt, ma négyszemközt alkalmazhat önbíráskodást a katonatiszt. (0. M. T. K.) M, 76 pastőrözött tejszükségletéi nanoEiüénl pontosan házhoz szál« Ulíék, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. Váry Albert: Elitélem a botbüntetést, mert meggyalázó és elvadító hatása van, ellensége vagyok minden testi büntetésnek, amely az erkölcsöket eldurvítja. Ma ennél jobb törvényjavaslatot adni nem lehetne. A katonatiszt a kardhasználat következményeit a büntetőtőrvénykönyv alapján viselje. Tisztázni kell, hogy mikor kerül polgári egyén katonai bíráskodás alá. Ezt a területet kicsire kell szorítani. Más szövegezésre volna szükség annak precizirozására. hogy a kívülről jövő támadás esetén mi a helyzet a katonai bíráskodás terén. A mostani szövegezés szerint ugyanis a polgári egyén békeidőben is odakerülhet^ katonai biróság elé. Az ülés két órakor ért véget Vad verekedés volt a berlini epyeíemen Egy nem engedélyezett jobboldali hirdetmény m»alí az ablakon kereszti! dobálták ki a diákokat — A rekíor rendőrökkel zavartatta szél a zavargókat (Budapesti tudósilónk telefonjelentése Berlinből jelentik: A berlini egyetemen ma verekedések voltak. A rektorátus nem engedélyezte a porosz kultuszkormány által feloszlatott általános német diákszövetség egyik hirdetményének kifüggesztését, ezért az általános diákszövetség tüntetőyyülést tartott az egyetem előtt. .4 csarnokban vad verekedés kezdődött, mert a baloldali diákok nem engedték meg, hogy, a nacionalista diákok leszakítsák a baloldali diákszövetség hirdetményeit. Több szociáldemokrata diákot tettleg bántalmaztak, néhány diákot a földszintről az ablakon keresztül az udvarra dobtak. A tüntetés az egyetem rektora és Beckre porosz kultuszminiszter ellen irányult. A rektor végül is rendőrökkel zavartatta szét a diákokat, akik a rendörök elől gyors tempóban menekültek. Kegyetlen gyill&os&úg Győrben CetartózíaiíóU az al§adnagyné barátnőfét és férjét — A legújabb fordulat: Molnár Erzsébet segítségével a féri gyillcolta meg feleségét? Budapest, november 12. A győri rendőrségtől ma délelőtt telefonértesítés érkezett a főkapitányságnak, hogy az elmúlt éjszaka Győrben, a Magyar-ucca 33. számú házban, Koncz alhadnagy feleségét ismeretlen tettes meggyilkolta és a lakásból 400 pengőt elrabolt. A házban Koncz Vilmos feleségével egyedül lakott. Az éjszaka Koncz szolgálatban volt és reggel hazaérkezve, fedezte fel a gyilkosságot. A szomszédok tegnap este kilenc óra tájban hallották, hogy Konczné egy férfinek és egy nőnek ajtót nyitott, akikhez első kérdését Pozsonyról intézte és az ottani újságokról érdeklődött. Feltehető tehát, hogy az érkezetlek pozsonyiak voltak. A bűncselekmény elkövetésének idejét éjféltájra teszik. A helyszínen lábnyomok nem maradtak. Az áldozatot a hálószoba közepén arcrabomlva, átvágott nyakkal, hálóingben találták meg. Koncz Vilmosné barátnője, Molnár F.rzsébet a délután folyamán bevallotta, hogy ő volt a gyilkos. Elmondotta, hogy az éjszaka összeveszett Koncznéval, szóváltás közben felkapott egy kést s azzal gyilkolta meg az asszonyt. 'Hivatalos jelentés szerint Molnár Erzsébet 22 éves varróleány, aki jóviszonyban volt Koncz Vilmosnéval, Koncz Vilmos távollétékor esténként náluk tartózkodott. Első vallomásában azt mondotta, hogy tegnap egy nő jött az asszonyhoz, mire ő eltávozott. Reggel ismét átment Konczékhoz és akkor fedezte fel a gyilkosságot, mire a szomszédokat fellármázta. A rendőrség Molnár Erzsébet előadását gyanúsnak találta, minthogy semmi nyoma sem volt a megnevezett vendég látogatásának. A gyanút csak fokozta az a körülmény, hogy a leány egyik ujján friss kötés volt, amiről nem tudott kellő magyarázatot adni. A déli órákban Molnár Erzsébetet előállították a kapitánjjságra és. ott tolulallák kihallaai&sát. Megállapították, hogy a leány haja véres és a lábán kisebb szúrt seb van. Lakásán megtalálták Konczék lakásának kulcsát is. A leány végül bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságot este 9 órakor. Tettének okául azt hozta fel, hogy szóváltásba keveredett Koncznéval s ennek hevében konyhakéssel megölte. Az esti órákban a rendörségre idézték Koncz Vilmos alhadnagyot. Szükségessé vált annak tisztázása, hogy Koncznak nem volt-e viszonya Molnár Erzsébettel. Közben tovább folyt Molnár Erzsébet kihallgatása, aki a késő esti órákban azt a szenzációs vallomást tette, hogy az asszonyt Koncczal együtt gyilkolta meg. Előzetes megbeszélés szerint Koncz este háromnegyed 9 órakor hazaszökött a laktanyából és felöltözött civilruhájába. A leány és az asszony ekkor már ágyban feküdtek. Konczné megkérdezte férjét, hogy kerül haza ilyenkor, amikor szolgálatban van. Erre . Molnár Erzsébet lefogta az asszony kezeit, Koncz pedig az előző nap élesre köszörült konyhakéssel rátámadt s elvágta felesége nyakát. A gyilkosság után azonnal levetette civilruháját s visszatért a laktanyába. A leány lemosta a véres kést s eltávozott a lakásból. Szüleinek kérdésére, hogy miért jött haza, azt válaszolta, hogy Konczékhoz vendégek érkeztek s ezért nem maradt ott. Megkérte szüleit, hogy, reggel korán keltsék fel, mert át kell mennie Konczékhoz felkelteni a vendégeket, akik korán elutaznak. A vendégek látogatása azonban — mint a nyomozás kiderítette — kitalált mese. Koncz, akinek kihallgatása a késő esti órákban még tart, tagadja, hogy, része volna a ayilkossáaban. , *