Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-13 / 258. szám
1929 november 1?. DíLMAGVARORSZAG Készülődés a Közgyűlés megnyíló ülésére A régi tagokból akarják újjáalakítani az uj közgyűlés bizottságait (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt olyan volt a városháza belseje, mintha az általános mozgósilást rendelték volna el. Hol a főispán, hol a polgármester, hol a főjegyző szobájában folytak le bizalmas tárgyalások. Ezek a hivatalok szinte állandó telefonösszeköttetésben álltak egymással és más, ismeretlen telefonállomásokkal, régi és uj városatyák, reménykedő póttagok és reménytelen kimaradottak adták egymásnak az ajtókilincseket, rejtett célú üzenetek röpködtek a levegőben és rezegtek a telefondrótokon. Aztán mindenütt titokzatos elzárkózás, mosolyogva, vagy fontoskodva titkolózó arcok. A helyzet ismerői jól tudták, hogy a nagy mozgalom, a szédületes sürgés-forgás a közigazgatás újjászervezésével áll szoros összefüggésben és annak egyenes következménye. A választásokon nagynehezen tul estünk. Mindenki csendet, békét és nyugalmat várt utána, ugy látszik azonban, hogy a csend és a nyugalom még nagyon messze van, hogy a kormánypártnak igen fontos érdekei fűződnek a választási eredmények okos, célszerű átcsoportosításához és fölhasználásához. Eddig csak az a bizonyos, hogy az uj törvényhatóság alakuló közgyűlését tizenkilencedikére hivta össze dr. Aigner Károly főispán és az, hogy ennek az alakuló közgyűlésnek a tárgysorozatára a megalakuláson kivül a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztása, valamint a kisgyűlés létszámát meghatározó szabályrendelet megalkotása kerül. Azt azonban a beavatottakon kivül még senki sem tudja, hogy mi lesz abban a szabályrendeletben és hogy a hivatalos hatalom kikből kívánja megalkotni az uj közigazgatási bizottságot. A módszer valószínűleg a régi ma- j rad, ugyanaz, mint amilyent a régi közgyü- j lésen alkalmaztak az örökös tagok mesválasz- I tásánál és a kerületi beosztásra vonatkozó szabályrendelet megszavazlatásánál. A közgyűlés többsége majd csak az utolsó pillanatban tudja meg, hogy miről is lesz szó tulajdonképen, de akkor már nem igen marad ideje a kérdés, a tanácsi javaslat nyugodt megfontolására, szavaznia és döntenie kell szinte megfontolási lehetőség nélkül, magyarán mondva — kapásból. Pedig nemcsak az uj és régi városatyák, de a város egész közönsége is joggal kíváncsi arra, hogy kik és milyen szabályok alapján fogják intézni sorsát a közel jövőben, hogy a törvény által alkotott bizottságok összeállításánál mennyiben érvényesül majd a város polgárságának a választások alkalmával megnyilatkozott akarata. Értesülésünk szerint a bizottságok megalakításával, illetve újjászervezésével kapcsolatosan az a terv, hogy a bizottsági tagságra a lehetőség szerint ugyanazokat jelölik, mint akik eddig is tagjai voltak a bizottságoknak. Mint értesülünk, az uj közgyűlésnek ugy a jobboldali, mint a baloldali pártjai között mozgalom indult, hogy a bizottságokban azok is helyet kapjanak, akik eddig nem voltak tagjai a közgyűlésnek. A két párt között — nem hivatalos formában — már meg is indult erre vonatkozólag az eszmecsere. A Külvárosi Pártnak például alig van olyan törvényhatósági bizottsági tagja, aki már a régi közgyűlésnek is tagja lelt volna, a Nagyszeged Párt virilis és érdekképviseleti tagjai között is igen sok van ilyen. A jelek szerint az első közgyűlésen minden pártkeret nélkül együtt maradnak azok, akik a régi közgyűlésnek is tagjai voltak, de együtt lesznek szintén pártállásra való tekintet nélkül azok is, akik most kerülnek be először a város parlamentjébe. Közös slríia .temették el Woll Dezsői és feleségéi (A Délmagyarország munkatársától,) Wolf Dezsőnek és feleségének megdöbbentő tragédiája ma is élénken foglalkoztatja a nyilvánosságot. A legnagyobb részvét és meghatót!ság hangján beszélnek Wolfékról, akik inkább a halálba menekültek, semhogy támogatásért bárkihez is fordultak volna. Kedden délelőtt megérkezett az elhunyt bátyja, Wolf Zsigmond, aki megszállt területen tekintélyes bankigazgató és aki kétségbeesetten értesült arról, hogy öccsét milyen okok készletíék az öngyilkosságra. Wolf Dezsőnek és feleségének holttestét hétfőn a zsidó temető cintermében ravatalozták fel, a temetés kedden délután, óriási részvét mellett ment végbe. A közönség nagyrészc el sem fért a szertartási teremben, kinn szorongtak százan és százan azok, akik eljöltek utolsó útjára elkísérni a köztiszteleiben álló házaspárt. A teméteseu ott volt Szeged kereskedő világa, az ismerősöknek, barátoknak és tisztelőknek nagy serege. Nemes életükhöz hiven, nemesen, egyszerű szavakkal búcsúztatta el Wolf Dezsőt és feleségét dr. Löw Immánuel főrabbi. Szem nem maradi szárazon, amikor a közös sirba egymás mellé engedték le a két koporsót, talán a meg nem irt, de megértett utolsó kívánság aktusaként. Az ipartestület alfelét indít a manas feoStlbérek letörése ellen Az iparosság nagy nyomoráról beszéllek a keddi előlfárósági ülésen (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület elöljárósága kedden délután ülést tartott. Az elöljárói ülésen résztvettek azok az ellenzéki előljárósági tagok is, alak két hónappal ezelőtt az egyik ülésről kivonultak. A létrejött békének megfelelően most ezek a tagok is megjelentek az ülésen. Körmendy Mátyás elnöki megnyitójában a megválasztott iparos törvényhatósági bizottsági tagokat üdvözölte. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az uj bizottsági tagok a város parlamentjében mindig szivükön fogják viselni az iparos ügyeket. Az elnöki előterjesztések során Nagy Pál pa- | Baszát tárgyalta az elöljáróság, aki azt a sérel- I met terjesztette elő, hogy a fogadalmi templom festéséi pályázat mellőzésével fővárosi fesiőknek adták ki. Az elöljáróság a sérelmet magáévá tette és interveniál dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél a sérelem orvoslása érdekében. A Kinizsi Levente-Egylet hangszersegélyt kért az ipartestülettől. 25 pengőt kapott. Az Erdélyi és Breuer-cég, valamint a Gombos István között felmerült affért, ami — mint ismeretes — a székház építése körül keletkezett, kölcsönös nyilatkozattal elintézték. A debreceni ipartestület körlevélben kérte a szegedit, irjon fel a népjóléti minisztériumhoz, bosy. a baleseti biztosítás után járó előlegek szeNyllíiér! Leánvmn, Annamarie egy bizonyos Нале Brauswetter neveié ü vidám fickóval megszóMtt. U'juVat állítólag Szeded felé vették. Felkére» mindenk i, ho«rv ott tartAzkodásuk alatt feltétlenül megfordulnak a Rfhárn«i Mnzi elfiadásain. hogy megtekintsék a SZÖKEVÉNY-í, melyet Hanna Schwarz. a Magyar rapszódia világhírű rendezőié készíteti, azonnal ér'esitsenek. Leányonf művészi neve Nagy K.B1Ó. Berlin legünnepeltebb filmdíjjá. A társaságában lévó Hanns Brauswetter a legnagyszerűbb Maturbursch, ki leányom (elét elcsavarta, félek, hogy a film érenken ne gft meséiének hatása lesz ráink с meg sem állnak az anyakflnvvvezetö elölt. R. Thoras, krirmánytftt dését szüntesse be. Az elöljáróság az átiratot pártolja. Az indítványok során Takács Ferenc tiltakozott az ellen, hogy a népjóléti miniszter az iparosokat is be akarja terelni a Társadalombiztcisilóba. Ha a miniszter ezt meg akarja csinálni — mon' dotta — ugy előbb munkaalkalmakhoz juttassa az iparosokat. Jut az államnak mindenre, én nem akarom firtatni, hogy mire, de uj terheket no rakjanak ránk. Indítványozom, hogy az iparosságot annak idején nagygyűlésre hívják össze, amelyen ismertessék a tervezetet, hogy tudjuk meg, miről lesz szó. Vénig Gyula a horribilis boltbérekről beszélt, amelyek tönkreteszik az iparosok exlsztenciáját. Kéri, hogy keressen az elöljáróság valamilyen könnyítési módosítást, mert ma már száz iparos nincs a városban, aki a nagy terheket meg tudná fizetni. Lassú sorvadásra van úgyis Ítélve az iparosság.. . Közbeszólás: Nem is lassúra, hanem gyorsra! Marosán Emil támogatja Vénig kérését, de nem miniszterhez való átirattal, mert az úgyis papírkosárba kerül. Kertész József javaslatára átírnak a Kereskedők Szövetségéhez, hogy közösen indiisanak akciót a boltbérek ellen. Kis Géza szintén ezt tartja helyesnek. Fejős Ferenc nem tartja szükségesnek az akciót, de tovább nem folytathatta beszédét, mert szavai belefúlnak a kitörő tiltakozásba. Annyit lehet hallani, hogy jó lesz félni az ilyen lépéstől. Tóth Gyula az ipartörvény egyik paragrafusa ellen szólalt fel. Ez a paragrafus a kereskedő iparűzéséről szól és különösen a szabókat sújtja. Kéri, hogy az ipartestület indítson mozgalmat ennek a paragrafusnak a revíziójáért és kéri Körmendyt, hogy vezessen küldöttséget a miniszter elé a revízió érdekében. Körmendy Mátyás azt mondja, hogy ezt a törvényt napról-napra kell dön. gelni, hogy megváltoztassák. Gombos István rámutatott arra, hogy az iparosoknak ezt a jogos kívánságát Pap József a kamarában egyszerűen levétette a napirendről. Az elöljáróság nagy megbotránkozással hallgatta Gombos István leleplezését. Rubin József konkrét esettel támasztja alá Tóth Gyula indítványát. Kertész József Gombos Istvánhoz csatlakozva, kéri, hogy ezt az ügyet vigyék újból a kamarába. Karácsonyi Sándor indítványozza, hogy minden farsangkor fényes iparosbálat rendezzenek. S'.ernberg Sándorné a nyomorgó kisiparosok megsegítésére külön alap létesítését indítványozza, amelyből esetről-esetre kölcsönöket folyósítanának az arra szorulóknak. Rubin József mindjárt pénzt tesz le az asztalra, amellyel az alap gyűjtését megindította. Otiovav István is hathatósabb segélyalap megteremtését javasolja. Körmendy szerint nem segélyalap kellene, hanem munkaalkalmak teremtése, különben is az ipartestületnek van ilyen alapja. Az igazi módja ennek az volna, ha az ipartestületi (agdijakat felemelnék. A székház majdani tiszta jövedelme a ezt a célt fogja szolgálni. Védelmébe veszi a leventeintézményt és magasabb szempontok figyelembevevését kéri az iparosoktól. Ugy határoztak hogy bizottság dolgozza ki a segélyalap létesítését célzó indítványokat, amelyeket a közgyűlés elé terjesztenek. Az Asztalosmesterek Országos Szövetsége akciót indit, hogy a társadalombiztosítás terjesztessék ki a kézmüiparosságra olyképpen, hogy a munkaadók után fizetendő járulékok ellenében az iparos és családja ugy betegség, mint baleset ellen biztosítva legyen. Az elöliárósáü; az asztalosmester