Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-30 / 273. szám
SSEOED. Szerkesztőtég: Somogyi UCCQ 32.I. em, Teleion: 13-33.^ Klodóhlvofaí, MölcSílnkönyvíür és ¡Cfjylroda : Aradi ucca 8. Telcíon: 30ö. ^ Nyomda • Löw Upói ucca 1«. Telefon : 16-34. Távira« és levélcím: Délmagyarország Szeged. Szombat, 1929 november 30 Ara 16 fillér 2 > , V. évfolyam, szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2»* . vidéken és Budapest en 3-60. ir.UUHldUa í 6'40 pengő. ^ Egyes szhm Ara hílkJíz« • nap 16, vasár- és Ünnepnap ¿4 tlll. Hírdeíések felvétele tarifa szerint. Meyjeleaík hétlö kivételével naponta reggel Az „uíáli ¿orajéiiezés" Mussolini tegnap a kamara téli ülésszakának első ülésén tartott beszédében a következőket mondotta: »Azt üzeni nektek rajtam keresztül a kormány, nem hogy szereti, de utálja már az ízléstelen iömjénezést. Azt akarja, hogy nyíltan, őszintén és tárgyilagosan beszeljetek. A vita legyen igazi fasiszta vita.« A honvédelmi miniszter ur, ha jól emlékszünk, legutolsó ellenzéki felszólalásában mondotta, hogy amiként pálmát nem lehet nevelni a magyai- Alföldön, épp ugy nem lehet fasizmust sem. Az Alföld homokjában nem terem meg a pálma és nem terem meg a fasizmus. Olykor-olykor, amikor hire érkezik, nem a fasiszta-rendszernek, hanem Mussolini kemény hangzású, acélossá kovácsolt nyilatkozatainak, szinte el fog bennünket a kísértés vágya: milyen jól esnék hallani magyar államférfiak szájából ennek a kőmiveslegényből vezérré ér. szociáldemokratából fasiszta vallásalapítóvá vált államíérfiunak mondattöredékeit. A fasizmus nem importálható Magyarországba, mondotta a Berliner Tageblatt decemberre jósolt magyar miniszterelnöke, de talán importálhatok volnának azok a szavak, s azok « nyilatkozatok, melyek több önérzetet, több férfiasságot, több egyenességet és több őszinteséget kényszerítenének a magyar polgárságra, mint amennyivel az ezekben a koldus-időkben rendelkezik. Nyíltan, őszintén és tárgyilagosan beszéljetek, — követeli az olasz diktátor a fasizmus leigázott népétől. Ki mer ma nálunk nyíltan, őszintén és tárgyilagosan beszélni'? Az egész magyar közélet átalakult, átformálódott a magyar társadalmi rend, a szervilizmus úrrá, sőt diktátorrá vált mindenütt, ott is, ahol eddig a polgári önérzet és a polgári gerinc hajlilhatatlansága uralkodott. Amerre nézünk, hajbókoló szolgálatkészséget látunk, »ízléstelen tömjénezést« találunk s nem hallunk mást, csak bankettek diszszónoklatait. Mindenki arra vigyáz, hogy a posszibilitását megőrizze fölfelé s a tekintélye ne csorbuljon lejeié, mindenki azon fáradozik, hogy a gutgezintsége csorbát ne szenvedjen, politikai megbízhatósága léket ne kapjon s a hivatali állás méltóságát a maga egyéni tekintélyeként ölthesse fel. A szervilizmus nem keresi »a nyílt, őszinte és tárgyilagos beszédet*;, a szervilizmus felköszöntőket mond, a szervilizmus diszmagyarszavakat keres és frakkba öltöztetett magyar mondatokat talál s hétrét görnyed a hivatali tekintély és társadalmi előkelőség Gesslerkalapja előtt; Ez a szellem termeli ki a címeknek és rangoknak kórját, ez a szellem rendezi meg a pénzen vásárolt címeket is ünneplő bankettet s ez a szellem teremti meg a magyar nyelvnek azt a szolga-stílusát, mely címekkel és méltóságokkal tűzdeli tele a legköznapibb beszédet. A kormány utálja az ízléstelen tömjénezést, — mondotta Mussolini. Ránk is elférne, legalább hetenként egyszer ilyen üzenet. A magyar társadalom lassanként csak két kategóriát termel ki, a tömjénezőket és a tömjénezetteket. S ami még veszedelmesebb: gyakran a tömjénezettek maguk is tömjéneznek s a tömjénezők nemcsak mások számára lóbálják a füstölőt. A tömjénezésnek ez az Ízléstelensége, a tömjénezésnek ez az általánossága sokkal jobban, sokkal elevenebb erővel jellemez kormányrendszereket, mint törvényalkotásoknak egész sora. Sokszor a törvény maga sr-m őszinte. Sokkor a törvényhozó maga is el akarja takarni szándékait és terveit, de őszinte mindig a tömjénnek szaga, bármit goíu'ol is lelkében s bármilyen terveket forral is elméjében az, aki a füstölőt lóbálja. Ámbár azt is lehetne mondani: ne a szabad polgárhoz méltó szavakat követelje az olasz diktátor, adjon inkább szabadságot. Az olasz nép szabadságát elveszi, de szabad szavakat követel. Szabadság nincs, de a szabadság látszata legyen meg. A rab nép dalolja a szabadság dalait s részegedjen meg a szabadság égi harmóniától. Semmi sem kell jobban a diktatúrának, mint a' szabadság látszata. Szabad népnek diktálni, szabad nép fölött korlátlanul uralkodni, — ez volt vágya mindég minden despotának. Ha a szervilizmus hangja a szabadságjogok teljességét takarná, nem is lenne okunk semmi panaszra. Mussolini őszinte és egyenes beszédet követel s attól tartunk, a mi beszédünk már csak akkor őszinte és csak akkor egyenes, ha a szervilizmustól csöpögő. Talán nincs is bántóbb kontraszt aközött, amit a szánk hirdet és a szivünk érez. S talán nekünk nem is arra van szükségünk, hogy, a beszédünk legyen nyilt és őszinte, hanem arra, hogy nyilt és őszinte legyen a gondolatunk, nyilt és őszinte legyen a cselekvér sünk. A régi magyar polgári Önérzet romjain, a régi magyar ur büszkeségének omladékain fejcsóváló hitetlenkedéssel figyelünk arra, hogy mit üzen az olasz népnek Mussolini, Curtius felíiiiiően éles beszédei mondott a népszavazási követelő fobboldal ellen » InfémSa az az indítvány, hogy a német külpolitika vezetőit fogházbüntetéssel kell sutiam" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Berlinből jelentik; A birodalmi gyűlés megkezdte a népszavazási törvény tárgyalását. A vitát Curtius külügyminiszter expozéja vezette be, aki feltűnően éles beszédet mondott a német nemzeti párt ellen, amely a népszavazás kezdeményezésével szellemi primitívségről és a politikai felelősségnélküliségről tett tanúbizonyságot. A német nemzetieknek az az indítványa, hogy a német külpolitika eddigi vezetőit forradalmi törvényszék elé kell állítani és fegyházbüntetéssel kell sújtani, a legnagyobb infámia — Hogy merészelik ezek az emberek hazaárulással vádolni azokat a férfiakat — mondotta Curtius —, akik a legnehezebb időkben! és a legsúlyosabb akadályokkal küzdve vezették NémetországotCurtius a baloldal és a közép viharos tapsai közben fejezte be beszédét, mondván: — Népszavazás kezdeményezői nem héroszok, mint saját magukról állítják, hanem H erosztrateszek. Kardlappal oszlatták szét a szocialisták péntek esti tüntetését Suhancok zépíofásos botrányt akarlak rendezni a régi képviselőházi gyűlésen CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Szociáldemokrata párt pénteken a főváros négy különböző helyén gyűlést tartott a fővárosi törvényjavaslat ellen. A legnagyobb közönsége a régi képviselőházban megtartott gyűlésnek volt, amelyen Peuer Károly és Knur Pálné beszéltek. Knur Pálné felszólalása közben egy suhanc két zacskóban záptojásokat dobott a közönség felé. Az egyik'csomp.g az elnöki asztalra esett, a másik Knur Pálnét érte és annak ruháját piszkolta be. A suhancok éretlen botrányokozási kísérletét a gyűlés résztvevői azonnal elhallgattatták. A gyűlés után mintegy háromszáz főnyi . meg az uccán kenyeret és munkát! kiáltással tüntetett. A tüntetőket a Király-ucca sarkán kardlapval oszlatták szét, hét tüntetőt letartóztattak. Apponyi Albert: a nagy magyar pör legkiválóbb védője A budapesti ügyvédi kamara átadta a disziagságí oklevelet 'Budapest, november 29. A budapesti ügyvédi kamara küldöttsége pénteken délutáu felkereste gróf Apponyi Albertet, akinek átnyújtotta a kamara díszes kiállítású oklevelét, amelyben a kamara gróf Apponyi Albertet, a nagy magyar pör legkiválóbb . védőjét, dísztaggá választotta. vHf> A küldöttséget gróf Apponyi Albert Erdődy- j uccai palotájának dolgozószobájában fogadta. Dr. Papp József kamarai elnök beszédében a legnagyobb magyar ügy legnagyobb védőjét ünnepelte gróf Apponyi Albertben, aki válaszábon kö«zön?tet mondott, azért a meatfczteltetésért, hogy a nagy és tekintélyes ügyvédi kar benne látja az ország egyik védőjét. Kijelentette, hogy munkáját a magyar ügy igazságáért tovább folytatja. Ezután hosszasan beszélgetett a küldöttség tagjaival. Papp József kamarai elnök ez alkalommal felkérte gróf Apponyi Albertet, hogy vállalja el annak a jogász bizottságnak elnöki tisztségét, amely a magyar ügy igazságát jogászi védöiratban fogja politikum nélkül a világ összes jogászaival több nyelven ismertetni. Gróf Apponyi Albert készséggel vállalta ennek a bizottságnak elnöki tiszségét.