Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-04 / 225. szám

f SEEOED. SxcrkCMlíSSiSa: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 15-33.-KlatfúhlTatol, HOlcíönkönyrlAr éí tegylroda : Aradi uoca S. Telelőn: 30Ö. - Nyomda: löw Llpoi ucca 1». Telefon: 1©—34. Távirati levélcím: Délmagyororstóg Szeged. Péntek, 1929 október 4 Ám 1© fillér V. évfolyam, 217. szám A színház problémája Kicsit különösnek tartjuk a felelősségtől való menekülésnek azt a módját, amivel a színház ijesztő deficitjét a művezető-igazgatóra igyekeznek áthárítani. Amikor az elmúlt színiszezon vége felé a szerződtetések kérdése szóba került, a városnak akkor még működő tanácsa abban lelte kedvét, hogy magának tartotta fenn a szerződtetés jogát. Olyan nagyszerű élvezetet, mint a szubrett fizetésének megállapítása, vagy a drámai szende szerződtetésének, vagy elbocsátásának kérdése, nem akartak kezükből kiadni a szegedi színészet Sonntagsjáger-ei. Az intézkedést maguknak tartották fenn, a határozás jogát nem adták ki kezükből s most, amikor az intézkedésük és határozatuk következményeit kell viselni, akkor minden ódiumot sietnek a művezetőigazgatóra hárítani. A kérdés ilyen egyszerűen nem intézhető ftl. Ha a városi tanács szerződtette a városi üzembe kényszeritett színház tagjait, akkor a szerződtetésekért a felelősséget viseljék azok, akik szerződtettek. Ha a tanács határozata nélkül egyetlen görlicét nem lehetett a színházhoz szerződtetni, akkor ne siessenek arról beszélni, hogy Tarnay Ernő nem tartotta be azt a határt, amit a város tanácsa szabott meg a színészi gázsik végősszegére. Ha a városi tanács ceruza és papír nélkül szerződtetett s elragadtatásában és izgalmában nyakló nélkül vállalta a terheket, miért okolják Tarnay Ernőt amiatt, amit. ők maguk határozlak el és valósítottak meg? Az ilyen kudarc, az ilyen rengeteg vagyoni áldozattal járó balsiker természetesen újra felvetette a házikezeléses rendszer egész problémáját. Az egész színházi probléma felnyílik az ijesztően tornyosuló deficitek sötét megvilágítása mellett. A város polgármestere —- a nyilvánosság előtt — már azon meditált, hogy az intendáns személyében nem lenne-e indokolt a változás. Fodor Jenő jobban tud takarékoskodni a gázsikon, mint Pálfy József, — sejtteti meggyőződését a szegedi szinház tira és parancsolója, a város legfőbb intendánsa: a Polgármester. Nem tudjuk, ez a nyilvánosság előtti gondolkodás — ez a szegedi hangosfilm — mennyire képes a szinház jelenlegi intendánsában a lelkes munkaszeretetet és ambíciót fokozni, azt hisszük azonban, nem ilyen személy változás jelenti a probléma megoldását Mérhetetlen sok pénzbe kerül a városnak a színházi kísérletezés. Annyit beszéltek nátunk kísérleti színpadról, amíg a város tana«* kísérleti színházat teremtett a szegedi színházból. A házikezeléses és bérleti rendszer próbája folyik előttünk, a mi pénzünka mi áldozatainkból. Tarnay Ernő nem sokalja azt a 124.000 pengőt, ami a költségül •SZerint a színházi üzem deficitjeként a házi pénztár bevételeiből lesz fedezendő. Méltányoljuk a művezető-igazgató urnák ezt az áldozatkészségét és adakozó szándékát. ísekl Qem sok, de nekünk annál inkább. S nekünk már nemcsak a ráfizetésből volt elég, hanem abból a rendszerből is, ami a színházi deficit és a városfejlesztési program között teremtett szigorú összefüggést. rendelkezésre. A szubretten, a táncoskomikuson megtakarított pénzen kövezik az uccákat s a városfejlesztésre, az uccák kövezésére és csatornázásra rendelkezésre álló pénzből szutenálják a színházat. Ez a szinházpolitika és ez a városfejlesztési program Szeged vá- ! rosában. Választások előtt — soha jobb alkalom — talán mégis szóba kellene hozni a szegedi szinház államsegélyének, vagy a szegedi színház államosításának kérdését. Ha valamikor ez a kérdés a kultuszkormány jóindulatából megoldható lesz, most itt a legjobb alkalom ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20, vldében és Budapesten 3-ÖO, Külföldön 6-40 pengő. - Egye» szám Ara hélböznap 16, vasár- és Ünnepnap 1111. Hír« deíések Jelvétele tarifa srerlnt. Megfelenül* rtétfö Kivételével naponta reggel. siettetni a megoldást. A kultuszminiszter u© két hidat ígért Szegednek. Tisztelettel javasoljuk, hogy az egyik hid helyett kérjünk inkább államsegélyt a városi szinház javára, A hídban felajánlott támogatást fogadjuk er más valutában. S talán egyetértünk mindnyájan abban, hogy nagyobb segítség a ma nyújtott, a ma megadott színházi szubvenció, mint a szegedi második közúti hid felavatásának reménye a jövő zenéje mellett. De kár, hogy a Lloydban megfeledkeztek" a szegedi színházról! Lenne erre is legalább — igéretünk. Siresemann váratlan Balála snegretndiieiie egresi Európái A magyar kormány részvéte elßunyt UUlUoyminlsxtert vasárnap temetik töbh íelyzet ma az> bogy ha egij szubrettel akkn szerz6dtetnek a szegedi színházhoz, Ha accáual kevesebbet lehet kikövezni. kevA* u ai hős fizetésemelést kér, akkor »esebb pénz áll városfejlesztési célokra (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A világháború utáni Európa egyik legmarkánsabb, legtevékenyebb és legnagyobb eredményeket elérő politikusát vesztette el dr. Stresemann német birodalmi külügyminiszter halálával. Ez a váratlanul bekövetkezett tragédia egyelőre még kiszámiíhatatlan hatással lesz az európai politikára, amelynek egyik súlyos tényezője volt a német külügymíniszr ter. Halálának a hire csütörtökön, a kora reggeli órákban röppent szét az egész világon és mindenütt a legnagyobb megdöbbenést keltette. Dr. Stresemann halála nemcsak a politikai és a diplomáciai világot érte váratlanul, hanem legközelebbi hozzátartozóit. A német külügyminiszter, aki egyike volt a német birodalom legtöbbet dolgozó politikusainak, betegen érkezett ugyan vissza Svájcból, de betegsé. gét muló természetűnek gondolták. Az utóbbi napokban állapota egyre javult és a szerdai napot kemény munkával töltötte el. Késő estig dolgozott. Későn tért pihenőre és tíz óra után néhány perccel hirtelen rosszul lett Hüdés érte, amely megbénította egész jobboldalát. Azonnal hivatták orvosait, akik azon. ban lehetetlenül álltak betegágya mellett. Stre! semann eszméletlenül feküdt és hajnalban, negyednégy órakor ujabb hüdés érte, majd megkezdődött az agónia. A német külügyminiszter mintegy 10 percig tartó haláltusa után, négy óra 25 perckor, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, kiszenvedett. Zondek orvosprofesszor a következőket mondotta a külügyminiszter utolsó óráiról: Pr- Stresemann vesebaja az utóbbi időben jelentékenyen megjavult, ellenben közérzetében a kimerültség jelei mutatkoztak. Zondek ! tanár ezeket a jelenségeket a külügyminiszter ' idegőrlő tevékenységével magyarázza, ö sokszor figyelmezteIte, hogy kímélje magát. Tegnapi kérése, mint máskor is. hogy maradjon ágyban, hiába való volt. A külügyminiszter tegnap este aránylag jól érezte magát és ő maga is mondotta, hogy jól van. Este fél 11 órakor kapta az első szélütést, amelynek mély öntudatlanság volt a következménye. Állapota olyan súlyos volt, hogy további vérzési rohamoktól kellett tartani. Reggel fél 6 órakor ujabb súlyos i-oham után légzési bénulás következeti be, amelyet azután a halál követett. Zondek professzor szerint ez a fájdalmas eseménu már kéi éu óla várható volt. Stresemann 1878-ban született Berlinben. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után töbh iparvállalat ügyeit vezette. A birodalmi gyűlésbe először 1907-ben választották be liberá'ispárti programmal, amely párt őt 1917.be» elnökévé választotta. A háború után megszervezte a liberális párt töredékeiből a német néppártot. 1923-ban birodalmi kancellár lett s ezt a tisztet négy hónapig viselte. Ugyanezen év decemberében elvállalta a külügyminiszteri tárcát és azt viselte egészen most bekövetkezett haláláig, fi teremtette meg a Dawes-tervezetet, a locarnoi egyezményt és a Young-terwel elérte a Rajnavidék teljes kiürítésének és a Saar-vidék visszaadásának teljes bizonyosságát, őszinte hive volt a béké~ nek és minden cselekedetében a béke gondolata vezérelte. 4 néppárt Berlin, október 3. A német néppárt birodalmi gyűlési frakciójának mai ülésén dr. Zapf titkos tanácsos megrendült hangon jelentette be Stresemann elhunytát. — Stresemann halálává] — mondotta — csaknem pótolhatatlan veszteség érte nemcsak a néppárt parlamenti frakcióját és magát a parlamentet, hanem az egész német népet Mint a Rajna, vidékéről származó, még külön kijelenthetem a frakció előtt, hogyha egyáltalán van a világon háladatosság, akkor Stresemann képe nem mósodhatik el a Rajna-vidék és a német nép emlékezetéből soha. A francia sajtó Síresemannról Párís, október 3. Az esti lapok részletesen méltatják Stresemann politikai tevékenységét és hoszszabb cikkekben számolnak be pályafutásáról. A Temps méltatja azokat a nagyszabású eredményeket, amelyeket Stresemannak sikerölt elérnie. Hirtelen halála — irja a lap — komoly helyzetet teremt. Korai volna ma még latolgatni, hogy . halála milyen következményekkel járhat, de attól { kell tartani, hogy nagy változásokat idéz elő Németországban és Európában. Belpolitikai téren a Müller-kormány megrendülésére lehet számitaui, külpolitikai téren az a veszély fenyeget, hogy a nacionalisták még hevesebb harcot indítanak a Young-tervezet és a hágai egyezmények ellen. A szövetséges hatalmaknak, elsősorban Franciaoj.. szágnak, a legnagyobb figyelemmel kell kisérniök a Raina túlsó partján kialakuló helyzetet. A németeknek pedig nem szabad elfelejteniük, hogy Stresemann olyan politikát folytatott, amely a leahatályosabban szolgálta Németország érdekeit.