Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-04 / 225. szám

2t TVKga OÉLMAGYARORSZ AG 1929 okióber A. Henderson és Smowden Stresem&nnról Lon'dori, október 3. Stresemann halála itteni politikai körökben mély megdöbbenést kel­tett. Henderson külügyminiszter kijelentette, hogy Stresemann halála nemcsak saját nem­zetének, hanem az egész világnak vesztesége. Stresemann vezetője volt a béke érdekében megindult mozgalmaknak és a neve örökké fog élni a történelemben, mint egy, olyan em­ber neve, aki az európai szolidaritás mester­épitője volt. _ Snowden pénzügyminiszter kijelentette, hogy már Hágában látni lehetett, hogy Strese­mann nehezen küzd a rajta elhatalmasodott komoly betegséggel. Stresemann jelleme és tehetsége csodálattal töltötték el s halálával ugy, érzi, mintha személyes barátja mondott volna örök bucsut. A magyar kormány részvéte Dr. Walko Lajos külügyminiszter csütörtökön délelőtt felkereste a budapesti német követet, hogy előtte dr. Stresemann Gusztáv német birodalmi külügyminiszter elhunyta alkalmából a magyar kormány részvétét kifejezze. Bethlen István gróf miniszterelnök az alábbi részvéttáviratot intézte Mü'Ier Herrmann német bi­rodalmi kancellárhoz: »A magyar kormány nevében arra kérem Nagy. méltóságodat, fogadja legőszintébb részvétemet ab­ban a súlyos csapásban, amely a német birodal­mat nagyérdemű külügyminiszterének halálával érte. Bethlen István gróf.'­Dr. Walko Lajos külügyminiszter az alábbi szö­vegű részvéttáviratot intézte Stresemann özve­gyéhez: >Nagyméltóságod férjének, a német birodalom egyik legjelentékenyebb és legkimagaslóbb állam. férfiának váratlan és oly korai halála fölött mé­lyen megrendülve kérem Nagyméltóságodat, fo­gadja legőszintébb részvétemet. Dr. Walko Lajos külügyminiszter, f Brfand részvéttávirata Pária, október 3. Briand francia miniszterelnök a kővetkező részvéttáviratot intézte dr. Strese­mann özvegyéhez: • »Mélyen megrendülve vettem a hirt dr. Stre­semann elhunytáról. Kérem, fogadja az önt ért fájdalmas veszteség alkalmából legőszintébb rész­vétemet. Mindig meg fogom őrizni elhunyt fér­jének emiókét, akinek magas szárnyalású gondol­kozását és jellemének tökéletes lojalitását közös id«álok keresése közben tanultam meg becsülni. Brjand.c Az angol király részvéte London, október 3. Lord Stamfordham, a király magántitkára a Buckingham-palotából a követ­kező levelet intézte a német nagykövethez: »A király megbízott azzal, hogy fejezzem ki exeellenciádnak mély részvétét a dr. Stresemann halálával előállott nagy veszteségén, őfelsége fel­fogása szerint ez a veszteség nemcsak Németorszá­got, hanem egész Európát snjtjá. A király a gyászhírt őszinte sajnálattal fogadta és meggyőző­dése, hogy ebben a fájdalomban az egész angol nép osztozik, t Részvéttáviratot intézett a berlini amerikai nagy­követhez Stimsan külügyi államtitkár. Az ir szabad állam nevében Cosgrave elnök in­tézett részvéttáviratot MüUer kancellárhoz. A svájci szövelségtanács is tolmácsoltatta részvétét. A temetés (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) Stresemann holttestét a halottas ház télikert­jében felravatalozták. A koporsót szombaton a birodalmi gyűlés palotájába viszik, ahol a gyászdrapériákkal bevont ülésteremben, az el­nöki emelvény előtt ravatalozzák fel. A hiva­talos gyászbeszédet Müller kancellár mondja el, azután a koporsót kiviszik a parlament elé és itt a néppárt egyik tagja fogja Stresemannt elbúcsúztatni. Azután a halottasmenet a bran­denburgi kapun a Wilhelmstrassera vonul, ahol a menet két percre megáll a külügymi­nisztérium előtt. A temető előtt a menet fel­oszlik és a tulajdonképeni temetésen csak a család tagjai vesznek részt. Politikai körökben elterjedt hirek szerint a kancellár holnap javaslatot terjeszt Hin­denburg elnök elé, hogy a külügyminisztersé­get ideiglenesen a kancellár veszi át. Beszél­nek még Schubert államtitkár minisztersé­géről m3 aki Stresemann jobbkeze volt. Garami Ernő és Buc&inger Manó nyilatkoztaid (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Garami Ernő és BuchSoger Manó csütörtö­kön a következő nyilatkozatot iuttatta el a saj­tóhoz: — Egyes lapok gróf Bethlen István miniszter­elnöknek a szociáldemokrata párttal folytatott megbeszélésére vonatkozó részét a mi nevünkkel és a mi esetleges hazatérésünkkel is kapcsolatba hozták. Ez a körülmény arra késztett bennünket hogy a következőket jelentsük ki: — A magyarországi szociáldemokrata pártnak a külpolitikai kérdésekben vallott felfogása és állás­pontja szerint az ország csak akkor remélheti külpolitikai helyzetének minél kedvezőbb alakulá­sát ha ezt elsősorban a belső demokratikus át­alakulás előzi meg. Ismert kongresszusi határoza­tokon kivül, amelyek a helyzet politikai követ­kezményeit vonták le, ez a felfogás legutóbb teljes szabatossággal a párt választmányának határozati javaslatában és az Internacionálé végrehajtó bi­zottságának zürichi határozatában jutott kifeje­zésre. Kijelentjük a leghatározottabban és a leg­nagyobb nyomatékkal, hogy a pártnak és az In­ternacionálénak ehez az ismert álláspontjához éí felismeréséhez a magunk részéről mindenben ra­gaszkodunk. Politikai működésünket eddig is a pártnak ez az álláspontja irányította és esetleges hazatérésünk után sem leszünk hajlandók ezt » felfogásunkat és magatartásunkat bármilyen irány­ban is megváltoztatni. — Esetleges hazatérésünknek természetes előfel­tétele, hogy politikai magatartásunknak és műkö­désünknek senki és semmi nem lehet ura, csak a párt fórumainak és egyetemének teljes szabad­sággal hozott határozatai. Garami Ernőnek és Buchinger Manónak nyilat kozataival egyidejűleg a szociáldemokrata párt is közli, hogy a nyilatkozattal mindenben azonosítja magát és azzal teljesen egyet ért. Az S. HL S. királyság uf neve: Jugoszlávia (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Belgrádból jelentik: A kormány csütörtökön két uj törvényt publikált. Az egyik kimondja, hogy az állam neve az S. H. S. királyság he­lyett a jövőben Jugoszlávia. A másik, az or­szágot az eddigi 3S megye helyett 9 bánságra osztja. Ezek a következők: 1. Drávai bánság, székhelye Laibach. 2. Szávai bánság, székhelye Zágráb. 3. Vrbaszi bánság, székhelye Banjaluka. 4. Tengerparti bánság, székhelye Spalató. 5. Drinai bánság, székhelye Sarajevo. 6. Zetai bánság, székhelye Cetlinje. 7. Dunai bánság, székhelye Újvidék. 8. Morvái bánság, székhelye Nis. 9. Vrdaii bánság, székhelye Cszküb. ) A bánságok élén a bán áll, akinek a megye főnökénél jóval nagyobb hatáskőre van. Áz uj beosztással a közigazgatás nagy, mérték­ben decentralizálcdott. A Munkaadók Szövetsége pénteken doni a munkabér leszállítási Indilvány ügyében A munkások beadványban vázolták álláspontjukat —~ I (A Délmagyarország munkatársától.') Rész­letesen beszámolt a Délmagyarország arról a mozgalomról, amelyet Wimmer Fülöp indítóit a Szegedi Munkaadók Szövetségénél a munka­bérek leszállítása érdekében. A Munkaadók Szövetsége — mint ismeretes — szerdán fog­lalkozott már Wimmer beadványával, de dön­tését csütörtökre halasztotta, mivel a munká­sok képviselőd ragaszkodtak a régi szerződés fentartásához. A csütörtökre összehívott ülés azonban elmaradt, mivel Pongrácz Albert igaz­gató, a szövetség elnöke nem tartózkodott Szegeden és távollétében nem akartak dön­teni ebben a nagyfontosságú ügyben. A szövet­ség ezért pénteken délben ül össze és hozza meg döntését. A munkásság álláspontját egyébként Lájer Dezső párttitkár az alábbi beadványban is­mertette a Munkaadók Szövetségével: »A tegnapi napon folytatott tárgyalások anyagá­val a Szakszervezeti Bizottság tegnap este megtar­tott ülésén foglalkozott és hozott határozata ér­telmében a kővetkezők közlésére hatalmazott fel: A Szakszervezeti Bizottság változatlanul vallja, hogy — különösen az ilyen duló válságok idején, még inkább, mint bármikor — kölcsönös érdeke munkáltatónak és munkásnak egyaránt a termelés zavartalanságának biztosítása és ez csak szerző­dés alján érhető el Bebizonyította a Szakszervezeti Bizottság eme reális elvhez való hűségét a folyó év tavaszán js, amikor az érvényben volt szerződés szerint 8 százalékos indexfelár volt fizetendő; hozzájárult, hogy csak 5 százalék fizettessék, az ezenfelül mutatkozó különbözet pedig tartalékoltassék és az akkor még bizonytalannak látszó esetleges ol­csóbbodással egyenlittessék ki, bár az index sze­rint jelentkező drágulási százalék kifizetéséhez joga volt Nem lehet tehát szemrehányásban része a Szakszervezeti Bizottságnak, hogy nem mérle­gelte a rendkívüli nehéz gazdasági viszonyokat és nem volt figyelemmel a munkáltatói érdekeltség nehéz helyzetére, noha a munkásság még súlyo­sabb viszonyok között sínylődik. Ilyen méltányosságra számított a Szakszervezeti Bizottság a t Szövetség részéről most, a tél kü­szöbén, amikor a munkáscsaládoknak téli szükség­leteik beszerzéséről kell goadoakodniok. _ Nem vjt^tj^ a Szakszervezeti Bjzottsá& hogy a helyi index szerint 5 százalékos olcsóbbodás következett be és ez az alapbérekből levonható, de az ezen túlmenő levonás már minden kétségen felül azt bizonyítja, hogy a tél közeledtét a t Szövetség alkalmasnak tartja arra, hogy a mun­kásságot még az eddiginél is nagyobb nyomorba taszítsa. Ha az index alakulását és az elmúlt évben le­folyt sztrájk kapcsán lefolyt tárgyalások anya-1 gát nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt évben adott 3 százalékos béremelés minden egyéb kikötés nélkül azon a cimen ajánltatot fel, mert egy év leforgása alatt a fővárosi és helyi index kőzött, többmint 3 százalékos eltérés jelent­kezett a helyi index hátrányára. Effektív bérjavi-i tás csupán 2 százalék volt és ez is csak ez év február végéig és kifizetése ennek a 2 százaléknak március elsejétfii megszűnt. Az elmúlt év hasonló időszaka és most a fővárosi index nem mutat lényeges eltérést. Ezzel szem-1 ben a helyi index az elmúlt év szeptemberében százalékot mutatott, most szeptember végén pedig —3 százalékot, tehát összesen 7 százalék olcsóbbodást mutat, de —10 százalékot tesz ki akkor, ha figyelembe vesszük azt a 3 százalékot is, amit indexkorrekrió cimén kapott az elmutt évben a munkásság. Ha tehát á fővárosi és helyi index között ma jelentkező eltérést kiegyenlí­tenék, ma az alapbérekre +3 százalék volna fize­tendő. Ezzel szemben a t Szövetség nem elégszik meg azzal, hogy az alapbérek érintetlenül meghagyat sanak, hanem még azokból is 3 százalékot láván levonni. Talán fölösleges is hangsúlyoznunk, hogy a kásság körében mit fog kiváltani, ha a szombati kifizetések alkalmával 8 százalékkal kevesebb béri fog kapni. A Szakszervezeti Bizottság a munkás­ság nevében tiltakozik az 5 százalékon tnl minden' nemil bércsőkkcntés ellen, azt jogtalannak igazságtalannak tekinti. Ilyen alapon nincs mó«1' jában a munkásság cselekvési szabadságát n»^ szerződéssel is megbénitani. Ha a t. Szövetség így látja jónak, ám kövf^ kezzék be a szezfídésntHküli állapot, de a szervezeti Bizottság már most elhárít magár'1 minden felelősséget azokért a viszályokért, lyek ba fognak következői és nem hajlandó len munkáscsoportot, vagy üzem munkásságát vi«* , szatartani olyan eszkőzök alkalmazásától, melye ^ kel az indokolatlan bércsökkentésre válaszolni ¡0*

Next

/
Oldalképek
Tartalom