Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-13 / 233. szám

1920 október 13. !} • v '-VARORSZAG 9 Amerika és Európa Irta: Tonelli Sándor. Mindenekelőtt megkönnyitern az olvasó dolgát és megállapítom, hogy a cím csak rövid, de nem helyes. Ha a címben így állítom szembe Ameririkát és Európát, mindenki politikai, gazdasági, vagy kulturális összahasonlitást gyanit, pedig arról ebben a cikkben nincs szó. Ezek a sorok csak arra vetnek némi világosságot, hogy az amerikaiak miként vélekednek Európáról. Természetcsen nem az olyan kivételes amerikaiakról van szó, akik esetleg éveket töltöttek Európában, vagy hivatásuk, foglalkozásuk révén beleélték magukat az európai viszonyokba, hanem az átlagról, amely csak az újságban olvassa az európai hireket és az American Express Company jegyirodája által összeállított program szerint reaael meg négy heti Európát. Az ilyen átlag-amerikai bemegy a menetjegyirodába és vált magának négy heti körutazást Hogy hova megy, a legtöbb esetben nem tudja, de nem is érdekli. Az útirány összeállítása a menetjegyiroda feladata, minek törődjék vele. Ideát Európában készen várják a megrendelt hotelszobák, csupa olyan szállodában, ahol tudnak angolul, készen van a program, elő van irva, hogy mit és hogyan kell megtekinteni s ha mindez befejeződött, melyik kikötőben hány óra és hány perckor kell megint a hajóra szállni, amely visszaviszi Amerikába. Pénze ax ilyen Európát vándorló amerikainak a legtöbb esetben van, de európai értelemben vett műveltsége a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. A nyelveket nem ismeri, á viszonyokat még kevésbé, a kulturális vonatkozásokat pedig egyáltalán nem. így esik meg, mikor Bécsben az ilyen amerikai kiránduló társaságot körülvezetik a Belvedereben, ahol a vezető elmagyarázza, hogy itt lakott az a Ferenc Ferdinánd, akinek meggyilkolása miatt kitört a világháború, a milwaukeei husnagyvágó megkérdezi: — Hogy lehet az? Eddig ugy tudtam, hogy azt az embert Rudolfnak hivták. Ugyanez a husnagyvágó a bécsi lengyel templom előtt aziránt érdeklődik, hogy rokonnyelv-e a lengyel meg az osztrák? A husnagyvágó és összes társai a?onban hozzá vannak szokva az amerikai nagy távolságokhoz. Hiszen az Unió szélességében az óceántól óceánig négyezer kilométer. Hol vannak ettől a mi félnap alatt kereszlülutazható kis európai országaink? Odahaza az amerikai megszokta, hogy akármeddig megy is, nincs szüksége utlevélrei, nincsen vámvizsgálat és mindig a maga dollárját használhatja. A dollár az ur még akkor is, ha a határon átlép kanadai területre, ahol éppen olyan végtelenségekkel találkozik, mint a saját hazájában. Sehogyse tudja tehát megérteni, hogy mire való ezeknek az egymástól független, önálló államoknak a luxusa ideát Európában. Azt mondja, hogy az ő hazája is államokból van ősszetéve, még sincsen ezeknek az államoknak szükségük önálló hadseregre, külön pénzre és külön fináncra. Ha az európai a históriai fejlődés különbözőségéből fakadó ellentéteket próbálja magyarázni, az amerikai fölényesen leinti: — Ha nálunk nézeteltérések vannak Ohio és íllionis kőzött, azt elintézi a kongresszus. Miért nem csinálnak ilyen kongresszust Európában ist De ilyen természetű politikai vitákba az Európát járó amerikai csak kivételes esetekben szokott bocsátkozni. Neld a célja Európában a good time, a kellemes időtöltés. Ennek pedig Európában inkább megvannak a lehetőségei, mint Amerikában. Európában nincs alkoholtilalom és Európa nincs ugy az örökös rohanásra berendezve, mint Amerika. Szinte gyerekes boldogság minden amerikaira, talán még arra is, aki annak idején megszavazta a prohibicjőt, hogy itt az ó-világban nem titokban, hanem nyiltan megihatja a pohár sörét, borát, vagy pezsgőjét. És az se utolsó dolog, hogy Európában vannak olyan étkező helyek és kávéházak, ahol nyugodtan lehet ülni, ameddig tetszik és nem nézik ki az embert, mihelyt megette, vagy felhörpintette, amit rendelt. Mindezeken felül pedig Európában vannak egészen furcsa, kis régi városok, zegzugos uccák, különös épületek, muzeumok és képtárak és sok minden olyan dolog, ami Amerikában hiányzik és amin el lehet bámészkodni. Hogy félreértés nr legyen, muzeumok vannak Amerikában is, sőt fényesebb és ragyogóbb palotákban, mint ideát Európában. De odaát muzeumot és képtárat látogatni nem c h i c és nincs TUDJA ON AZT? hogy Jól lehet vAshralnl « 306 MAMfEIM-DHOGERIABAN? Feketesa» u. 11. íBérház mögött.) Tel.: 20-47. is rá idő. A kulturigényeket az amerikai, ha péwze van hozzá, Európában elégíti ki. Ha olvassa az ember a modern amerikai irők regényeit, akik kivétel nélkül mind ostorozzák az amerikai élet uniformizálását, a kizárólag dollár-hajsio'ásra beidegezett világot, akkor azt látja, hogy az átlag-amerikai szemében hovatovább át-j alakul a szórakozások földrészévé és az ódon ritj kaságok boltjává, ahová átrándulni a társadalmi! előkelőséghez tartozik. Az átlag amerikai átjön,, megbámul mindent, amerikai viszonyokhoz mérten kicsinynek talál mindent, kiélvez mindent, de ha visszautaztában megint a hajóra lép, titokban ér., zi, hogy mégis szép volt Európa, mert itt élni is lehet. Virili&felölíeTk myilatkoszaíai a válassfási helyzetről és a várospolitika kérdéseiről A virilista válasxtások előtt (A Délmagyarország munkatársától.") Pénteken megtartják a viriüsek választását és azóta, hogy az általános választások elhalasztása nyilvánosságra került, fokozott mértékben koncentrálódik a figyelem a virilisek két pártiának küzsdelme és a választások eredménye felé. Bizonyos, hogy mindkét táborban küzdenek értékes emberek a győzelemért. A Délmagyarország szerkesztősége szükségesnek látta ugy a Gazdasági Párt, mint a Nagyszeged Párt egyes jelöltjeinek véleményét kikérni a helyzetről és várospolitikai programjukról. A beérkezett válns-ok a következők: Lippai Imre Sürészgyéros a következőket mondotta: — Az én programom kevés szóban foglalható össze: naggyá, széppé, boldoggá, moderné tenni Szegedet. Az uj közgyűlésben ha helyet foglalhatok, bele fogok szólni a városnak minden ügyébe, különösen gazdasági téren. Minden erővel nemcsak nekem, de majd a leendő uj városatyáknak is arra kell törekedni. hogy fejlődjön, izmosodjon ez a város, fejlődjön a mai kor igényeinek megfelelően. Pénzügyileg természetesen mindig a kiszabott keretek között kell, hogy mozog\ink, de viszont föl meg fogjuk nézni, hogy a város mire adja majd a pénzét. Takarékoskodnunk kell a város pénzével és csak olyan helyekre kell kiadni a pénzt, amelyekre a város és a lakosság érdeke parancsolja. Dr. Schwarz József ügyvéd igy nyilatkozott; — Harminckét év ói a v OiV l örvényhatócijüMiárfjan, Szeged, Széchenyi-tár 16. folytatólag leszállított árban kaphatók: miBí^gy gvermekcipőfe 10 P-iőI m\ s p-töi Hői magasszári! №e§pk íSS*. 10 P-től jj Férfi bércipők 14 pengőtől kezdve 1» Fodor Nemzeti Arishái ff* Reklám éráink № I* 1» I* Szeged, Kárász és Kölcsey u. sarok. Kemény gaíiér — 80, 1-10 Selyem nyakkendő -•90. 150, 2-80 Spori sapkák nagy váiasz№uan Bemberg selyem harisnya hibátlan 4*50 Maya setyem reform nadrág 4*20 Selyem tter zokni 1-60 Mi ernyő 8-8Ü férü „ 10-80 Legújabb fazonú divat ka!apok Kérjük kirakataink megtekintését! sági bizottsági tag. Nagykikindán a városi képviselőtestületnek, Nagybecskereken Torontál vármegyének voltam köztörvényhatósági bizottsági tagja. Nagy harcokat vívtunk a magyarság érdekeiért és különösen nagy dolog volt az, amikor a különböző felekezetek segélyezését keresztül tudtuk vinni a görögkeleti szerb egyház ellenzésével szemben. Az összeomlás után jöttem Szegedre és jó lehet, már 1921 óla jogom lett volna a törvényhatósági bizottsági tagságra, csak 192S végén lettem városatya. Jó lehet, korom dacára, fiatal polgára vagyok ennek a városnak, ha városatya leszek, mipden erőmmel azon leszek, hogy a' város érdekeit előmozdítsam. — Rendkívül sürgős és gyors tennivalókat' látok én ebben a városban. Nem Nagyszöged létesítését várom, hanem azi kívánom, elsősorban, hogy azonnal fonjanak hozzá a falusias részek városiasltásához. < Hangosan fogom követelni, hogy a város bel-i sejében levő sártenger tűnjön el és tünjenelej el az uccákon tátongó nyilt gödrök is. Szüntessék meg a hidvámokat és egyéb vámokat*1 tegyék lehetővé a bánáti gazdaközönségnek, hogy vámmentesen özölhessen a városba. Köu vezzék ki az uccákat! — A leghatározottabban ellene leszek annak, hogy a városi tisztviselői karban változásokat hajtsanak végre, vagy bárkit kibuktassanak, mert a város polgárságának ujabb megterhelését a mai szomorú viszonyok között a legnagyobb mértékben elitélem. A politikában résztvenni nem kivánok, ezt hagyom! a fiataloknak. Dr. Szlvessy Lehel: Boldogult édesatyám elhunyta óta, 23 éve, állandóan tagja vagyok a törvényhatósági bizottságnak. Működésemben igyekeztem a köz érdekét szem előtt tartani. Politikai alapelvem a nemzeti demokrácia és a szabadelvűség, mert az a sziklaszilárd meggyőződésem, hogy hazánk csak Kossuth Lajos elvei alapján boldogulhat A törvényhatósági bizottság működésében a politikai kérdések kikapcsolását tartom helyes irányelvnek, mert nézetem szerint a legjobb közigazgatási politika az, amely a polgárok főbb gazdasági lövőiéért küzd. A mai nehéz gazdasági helyzetben a terheli csökkentését, az általános takarékosságot, a luxuskiadások mellőzését kívánom. Ezek a ne* gativumok. Pozitívumok pedig a gazdasági élet erősítésének és a szabad forgalomnak politikáié. Mint eddig is, ezentúl is küzdeni óhajtó1 ;ért, hogy Szeged szomszédos, elszakított terülő-