Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-13 / 233. szám

IO DELIM AG ¥ A ROSÍ SZ AG 1929 október 15. leiről könnyen, véreink vizűm nélkül idejöhessenek vásárolni Szükségesnek tartom a baromfi, gyümölcs & tejgazdaság és kereskedelem fejlesztését, amelynek érdekében nyolc évvel ezelőtt közreműködtem a hűtőház intézményének létesítésében. Állatvásárok tartását, sertéshizlalás lés piac létesitését lehetségesnek tartom és a gazdasági élet minden terén körültekintő, szorgos és beható működést kívánok a jövőben is kifejteni. Uj vasúti összeköttetések létesitését állandóan sürgetnünk kell. Dunántul számunkra ma megközelíthetetlen. A pécsi müut mellett, megfelelő gyors és olcsó vasúti összeköttetési kell sürgetnünk. Végül vigyáznunk kell arra, hogy az országot keletről nyugatra átszelő vasút. Szeged érintésével és nem mellőzésével épüljön fel, már pedig attól tartok, hogy a tiszaugi híd nem Szeged, hanem Kecskemét érdekeit szolgálja. A földbérleti reformját sürgetem. 'A megoldás módjához nagy kölcsönre van a városnak szüksége, épen ugy, mint a külvárosrész rendezéséhez és a csatornázáshoz. Erre a mai viszonyok nem alkalmasak. TA legutolsó nagy dollárkölcsön felvétele óta, amely a legolcsóbb magyar községi kölcsön volt, megfelelő kölcsönt felvenni nem lehelett. Nagy kár, hogy az egész tízmilliós kölcsön helyett csak 7 és fél millió felvételét engedélyezte az akkori pénzügyminiszter. Ha változnak a viszonyok és Amerika és Anglia újra rendelkezésre áll, akkor számos kérdést ¡fogunk megoldhatni. Elméleti, világnézleti kérdések a társadalmat nem érdeklik. Viszont mindenki # várja a hatóság és közgyűlés utmutatását, biztatását és tanácsát abban az irányban, honnan vegye a kenyerei a családjának. {Társadalmi kérdéseket lerongyolt polgárság megoldani nem tud és a világválság, amely különös erővel kopogott be a határváros Szeged gazdáihoz és kereskedőihez, orvoslást Ikiván. A világválságot itt megoldani nem lehet. De Szeged külön bajait, gazdasági depresszióját igen. A tanyán gazdasági kuliurát kell fejleszteni. Folytatni kell a közoktatásügyi miniszter nagy müvét. Az elemi oktatás teljessége és a gazdasáoi iskolák hiánya mellett elvergődhetett a magyar paraszt, az 55 milliós monarchia vámvédett határain belül, de el kell pusztulnia védelem nélkül, a világverseny viharában. Tanyai népünket fel kell szabadítanunk a gazdasági és műveltségi hiányok szegénysége alól. A szociális gondolkodást az iskolákra is ki kell terjesztenünk. A népiskolákban az iskolaorvosi és pártlögó-nőveri intézményt feltétlenül be kell vezetnünk. A jövő nemzedék ellensége az, aki a tüdőrészelleni küzdelmet könnvelmüen lekicsinyli, vagy a társadalmi jótékonykodás elavult kereteire bizza. A legnemesebb nemzeti feladat a gyermek, a »ver sacrum« megvédése. Van-e a városnak olyan polgára, aki ebben a nemzeti munkában részt venni nem akar? Tudom, hogy városom szorgalmas, komoly, megértő, túlzásoktól mindig tartózkodó polgárságát ma világgazdasági dekonjunktúra láza vacogtatja. Bízom szülővárosom és hazám jobb jövőjében, a polgárok sziklaszilárd jellemében és munkájában. Meggyőződésem, hogy az uj törvényhatóság működése a gazdasági tevékenység jegyében még sikeresebb lesz, mint a múlté volt, a város kulturális nagyraépitésének munkájában. Dr. TonellI Sándor a kereskedelmi és iparkamara főtitkára, akihez szintén kérdést intéztünk, a következőket mondta munkatársunknak: — Függetlenül minden politikai vonatkozástól, én a közelgő törvényhatósági választás jelentőségét abban látom, hogy a közgyűlés fel fog frissülni. A világ rendjéből folyik ugyanis, hogy ugyanaz a testület, ha túlságosan sokáig van együtt, tagjainak még a legjobb akarata mellett is. megcsontosodik és elveszti kontaktusát a folyton változó, folytonosan uj problémákat felvető eleven élettel. Már pedig a közügyek konzultatív irányításának és intézésének egyik alapvető kelléke az, hogy ne mindig ugvnnazok mondják el a véleményüket, hanem intézményesen biztosított időközökben erre módot nyerjenek azok is, akik esetleg más szempontok szerint ítélik meg a dolgo'.at. — Ami azt a kérdést illeti, hogy mit várok az uf közgyűléstől, erre kel lehet felelnem. Az egyik esetben a programbeszédek módján elmondhatnék minden szépet és jót. amit csak Szeged város közönsége magának kívánhat. Ezt kellene ugyanis az uj közgyűlésnek megvalósítani. A másik esetben — és felfogásom szerint az őszinteség ezt követeli meg — azt kell mondanom, hogy egy nagyon súlyos gazdasági válság állapotában vagyunk, amelynek méretei és követelményei felülhaladják a mi erőnket. Ilyen viszonyok mellett pontokba foglalt program helyett a közgyűlésnek minden erejét és tudását gazdasági irányú erőkifejtésre kell koncentrálni. Minél több munkaalkalom teremtése és minél tőbb speciális alkotás: ez legyen az uj közgyűlés legelső és legfőbb kötelessége. Wolff Miksa nagybirtokos a következő választ adta: — Mint gazdasági ember, elsősorban gazdasági problémákkal fogok foglalkozni. Végtelenül szomorúnak látom a gazdasági helyzetet, mert ugy a gazdálkodás, mint a kereskedelem és ipar a legnagyobb válsággal küzd. Hogy tehát a gazdasági válságból valamiképen kiláboljunk, a legmesszebbmenő takarékosságot vélem szükségesnek a város háztartásában. B104 HÓCIPŐ vHáLCffoirü Nem azt akartam ezzel mondani, hogy minden kulturális és szociális szükséglet elől a város elzárkózzék, de elhibázottnak tartom azokat a nagyarányú kisajátításokat, amelyek legtöbbször a dupláján történnek és amelyek a város pénztárát túlontúl igénybe veszik. — Természetesen a válság legnagyobb okát abban látom, hogy a város buzaparitáson adta ki földjét a bérlőknek és ezáltal a városnak négyszázezer pengővel kevesebb bevétele lesz a múlthoz képest. Elismerem, hogy a városnak a bérlőkkel szemben méltányosságot kell gyakorolni, de viszont az engedékenység terén sem kell túlzásba menni, mert a város esetleg példát statuál és a földet ilyen okokból olyanok fogják haszonbérelni, akik hihetetlen magasra hajtják fel a bérleteket abban a tudatban, hogy ugy sem kell megfizetni, viszont ezzel elzárják az útját annak, hogy olyan emberek kezébe kerüljön a föld, akik normális áron bérelnek, de a bért meg is fizetik. A magam részéről tehát, ha az uj közgyűlésnek tagja lehetek, mindenesetre azon leszek, hogy a város a legnagyobb körültekintéssel és óval03-ággal inlézze a íü'öhaszonbérek ki"'''-'*. Kizárólagos elárusító a Délridék részire Káldor J. <és Tsa Szeged, Kárász ucca 8. 6E0 Uj 1 házban november 1-áre beköltözhető kél szobás modern lakás kiadó. 152 Tudakozódni CzeUz Jtxsetnt batorrakt&r, Valeria (ér 12. sz6m. Ifj. Schlesinger Mór keretében az alant felsorolt cikkeket a következő oicso szabott Érakon óiusl.ja 76 cm. széles bélésslfon P 0*58 Különféle mosó mara- _ dekok PUoQtM Különböző mosó »oá! és festő P 0 98 Ágynemű vászon P 0*98 Tennisflanell . . P G°S8 Zsnórbarchel, nyomott barchei P 14Ü N5i kordbársony . P 2'90 100 cm. széles Crep de r*an Chine minden színben P 3 91) Mosott siífon P --9S Nanszak P l"6o Különböző ruhatlanellok . . . . P l'So 95-100 cm. széles gyapjú Crepella minden szinben P 3' — 80 cm. szé'es gyapludelének . . . . P 3"2o P/ima iekete és színes klot . . . . P 3-2o leoedóvászon P 3"2o Tpftalin minden szinben . P 3-6o 80 cm- széles Broché kebálhélés . . P 3 8o 93—100 cm. mintás foolardselyem . . P 3*9o 100 cm. széles gyapjupuplin . . . . P 4r 8 1 cm. széles nyersselyem . . . . P 4"5o Gyaplukazán P 4* — SO cm széles gyspjukascha . . . . P 5* 80 cm széles gya?|utíaneil 3- — ÍM cm. széles ruhaszövet, sima és mintás P ©• 140 cm. széles női kabát és koszlümkelmek tekele. sjines és sötétkék . P &• — 140 cm. széles férfiáru P 9'So 140 -150 cm. széles eredeli angol férfiszövelek P 2-4* 6 5 Eladás csakis kicsinyben (detail) történik? IfH?