Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

m\. oU-dUc. rri-i^ Ij.'.I^.k,. Mtí.det. i «-»f. BZBOED. Szerne»il0*«g: Somogyi occa az. L. cm. Telelőn: 13-33.'Klndóhlvnlol, hiUctdnkünyvtAr «* Jegyiroda : Aradi uccn 8. Tele ion: 306. * Nyomda : LHw Hpól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlroll «« levélcím: DéJmoqyororjiAg Szeged. Kedd, 1929 október 1 Ara 16 fillér l V. évfolyam, 2S4. szám Mindnyájunk kötelessége A zajló közélet, a nagy mérkőzésre való készülődés el tudja-e terelni a figyelmet a mindennapi s ami ennél tragikusabb: a min­idennapos gondoktól? Alig van köztünk va­laki, akit vagyoni helyzetének függetelnsége ¡függetleníteni tudna a megnehezedett élet problémáitól is s aki a jólét és gondtalanság páholyából tudná szemlélni a cirkuszi játé­kok izgalmas fordulatait Nincs közöttünk néző és nincs aktor, a rivalda nem választja tel egymástól a szereplőket és nézőket: mind­annyian küzdünk s mindannyian egyre na­gyobb kétségbeeséssel szemléljük ennek a küz­delemnek hiábavalóságát Október, itt az ősz s itt vannak az ősz gondjai. Hiába takarítottuk be a termést ez a termés a tél hónapjaira nem ad gondta­lanságot A kereskedelem válsága, a tiszt­viselőosztály válsága, a földbirtok válsága, az iparosság válsága, hitelválság, pénzválság, a kamatpolitika válsága, az európai gazdálkodás válsága, a termelés válsága, — észre kell ven­nünk, hogy másról, mint válságról alig lehet már beszélni s egyre inkább nyilnak szét s egyre inkább mélyülnek el a ránknehezedő válság kontúrjai Nem kell nagy összefüggésekhez fordulni Akkor, ha a válság méreteit akarjuk meg­állapítani. Polgártárs, van-e fád télire, van-e liszted télire, van-e ruhája a gyerekeknek, cipője az asszonynak, van-e házbérre való s a fűszeresnek mióta tartozol? Nem kell elolvasni a gazdasági rovat híreit, hogy a válság híreivel találkozzunk. Mindenki érzi a maga válságát. Mindenki érzi, hogy keresni nem tud, munkája megfogyatkozott, állásá­nak biztonsága megingott. A munkaadó érzi, hogy alkalmazottait kénytelen lesz elküldeni s az alkalmazott érzi, hogy teherré vált a vállalatnak, a munkaadójának nyakán. Senki nem fogadja el a maga személyére nézve a közgazdaságtan igazságait, melyek szerint nem szabad a válságot fogyasztásra képtelen mun­kanélküliek számának emelésével fokozni. Mindenki biológus, elcsodálkozunk: honnan vesszük mégis az energiát, kedvet, elszántságot har­colni gondolatok megvalósulásáért igazságok belát tatásáért, eszmék győzelméért? Mi füti a kedvet amikor nincs semmi, ami a szobát fűtené, mi táplálja a lelkesedést, ha nem tudjuk a beteg gyereket táplálni? Talán azért tudunk harcolni a közérdek parancsszavára, amikor már magunkért harcolni nem tu­dunk, mert a lelkünk mélyén mindenki érzi, tudat alatt mindenkiben él az a meggyőződés, hogy a politika, a közügyekkel való foglalko­zás nem magánszőrakozás, nem egyéni kedv­telés, nem léha időtöltés. Minél nehezebbek az életnek és munkának feltételei, annál el­hanyagolhatatlanabb kötele: ,ós a politizálás. ( Ha mi nem foglalkozunk a politikával, majd I Akinek panasza a politika foglalkozik velünk. Senki maga J vannak. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2.0. vidéken és Bndapeslen 3-(>L>, (cUllifldSa «>•40 pengfi. — bgyes azám Assx hélköz­nap 16, vfuar- es Ünnepnap Ull. Hlr­dctéseU felvétele tarifa »xerint Megje­lenek céHö Ulvélelével naponta reggel. №H nem tudja megoldani exisztenciális problé­máit, mert ezek a problémák nem egyéniek, az egész gazdasági rend, az egész gazdasági uralmi rendszer s a gazdasági rend uralmi képviseletének: a politikai irányzatnak je­lenségei. Jólétben élő társadalom s jólétben élő egyének megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy másokra bizzák ügyeiknek intézését s a társadalom ügyeinek ellátását a társadalom ügyvédeire és orvosaira: a po­litikusokra bizzák. De minél súlyosabbak a problémák, minél nehezebbek az élet felté­telei, annál keményebb parancs követeli meg mindenkitől, hogy részt kérjen azoknak az ügyeknek intézéséből, melyek bármilyen messze látszanak tőle, mégis csak az ő bő­rére mennek, mégis csak., az ő exisztenciáját érintik. Csak a megelégedett ember lehet közömbös. van, annak kötelességei is éles 'kriíilaúja a mini&ssierelnök J&éiföi nyilaíteoszaláról „A magyar nép nem alkar még ufablt évíísedeMg fogfossztott sxolganép maradni" Frieüricíp, Nagy Emil és a sssociállsiáU válássá (Budapesti tudósítónk telefonjelen­té se.) Bethlen miniszterelnök inai nyilatkozata az ellenzéki politikusok egész sorának nyilatkoza­tát vonta maga után. Ezek között a legérkesebb Friedrich Istváné és Nagy Emilé. Friedrici) István szerint a közvélemény ma már lelteke\és ba Bethlen hajlandó tettekre, agy jőj&ri»*«, de ha megint tempóról beszél és halogat, agy be kell látnia, hogy félre kell állnia az ntbóL , Hagy Emil V; joggal — ugy érzi, hogy ő maga J nyilatkozatában kijelenti, hogy az 6 akciójának nem feszitheti mellét a válság fallankszjával szembe s amit nem követ mindenki, nem kö­vetheti egyedül ő maga sem. »A magángazdaság szanálása« — ez volt a követelés s ebből a követelésből lett a leghan­gosabb jelszó. Először csak a viszonzás kö­telessége adott hangot ennek a követelésnek. Az állami gazdálkodás szanálása ugyanis olyan mérhetetlen áldozatokat követelt a ma­gángazdaságtól, hogy az állami háztartás sza­nálása után nem lehetett Ígéretek nélkül el­haladni a szanálás áldozatai, a szanálás rok­kantjai mellett. Ám mivé lett ez a program is, hová közömbösült ez a jelszó is? Még mondogatjuk olykor, tollúnkra és nyelvünkre szalad még néha ez a szó, de a meggyötört arcvonásokat már inkább mosolyra torzítja s nem simítja békésre. Kenyér kellene, ruha és tüzelőanyag, — mit szavalnak még szaná­lásról, a magángazdaság talpraállilásáról, a termelő osztályok megmentéséről! Ezek a kö­vetelések, Ígéretek és fogadkozások inkább elkeseri'.ők már, mert csak azt mutatják, mi­lyen felvállalatlan a feladat s milyen elvé­gezetlen a kötelesség. Itt az ősz és újra itt vannak az őszi gon­dok, a fűtetlen szobák, az elnyűtt ruha, a feslő cipő gondja. Olykor ráeszmélve a borzalmak országútjára, amit életnek nevez a költő és a semmi köze a Rothermere-akcióboz, mert 6 még Rothermere lorddal való tárgyalásai előtt demok­ráciát követelt Belátja, hogy ötven év mulasz­tásait egyszerre behozni nem lehet. Nem is akar megrázkódtatást, de törvényt akar arra, hogy — mondjuk — tíz év rmilva meg lesz az általános titkos választói Jog..- Kijelenti nyilatkozatában, hogy Bethlent nagyon szereti és elismeri, hogy a múltban nagy történelmi missziót töltött be, de fél, hogy e nagy poütika! tölgy megvénül és egy-két év múlva kSdfilése tragikus lehet és nagy értékeket ránthat magával. A sxociáldemoRratáK álláspontját a miniszterelnöki nyilatkozattal szem­ben a Népszavában »A rettegés polHikájs;« ci nü vezércikk szögezi le, amely megállapítja, hogy a szegénységnek és a szolgaságnak kettős nyűgét az emberek nem bírják el. Ha egy politikai irány­zat tíz esztendő alatt nem tudott más eredményt felmutatni, akkor valóban nincsen jogosultsága aíioz, hogy további türelemre intse az ország népét. Foglalkozik a kedden reggel megjelenő vezér­cikk a miniszterelnöknek a tempóra vonatkozó kijelentéseivel és megállapítja, hogy a tempót ve­szedelmek nélkül senki sem diktálhatja egy nép­nek. A tempót a nép életritmusa diktálhatja csa­pán. A tempó ma már nem holmi ritmusprob­léma a magyar nép számára, hanem a lényeg, mert a magyar nép nem akar még ujabb év­tizedekig jogokból kitagadott szolganép maradni. A különbözö társadalmi osztályok együttműködé­sére vonatkozólag a miniszterelnöki felhívással kapcsolatban azt mondja a szociáldemokrata párt, hogy ilyen együttműködésre, olt ahol maga a kormányzat huz éles választóvonalakat a külön­böző társadalmi rétegek köré, burkolt pluralitás­sal, érdekképviseleti rendszerrel, az albérlők jo­gaikból való fcitagadással és a jogfosztás ezernyi más változatával, — képtelenség. A miniszterelnöknek azzal a kijelentésével^ amely utal a szociáldemokrata párt és a közte lefolyt tárgyalásokra, megállapítja a párt, hogy nincsen tudomása arról, hogy a miniszterelnök kijelentései müyen kormányzat tényeket jelenteit be. A tár­gyalásokat a pártvezetőség illetékes fórumai előtt ismertette és most sem mondhat mást, mint amit akkor hangoztatott, hogy likvidálni kell az ellen­forradalma!! az egész vonalon, likvidálni a gyű. Ifilködés és bosszúállás szellemét és sürgősen, mindent megelőzően megalkotni, az általános titkom és aggálytalanul tiszta választásokat biztosító vá­lasztójogi tőrvényt. Be/§lejí nyilaikossata Érdekes bejelentés a szociáldemolcratáltról A miniszterelnök Inkén tette meg terjedelmes nyilatkozatát. A gazdasági bajokról szólva, azt mondta, hogy azt abnormis, átmeneti helyzet­nek tartja. A pénzpiac helyzetéről beszélve, ki­jelentette, hogy erőszakos eszközökhöz nyúlni nem lehet. Akadályokat lát egy nagy államkölcsön fel­vétele előtt is. Adót csak ugy lehet csökkenteni, ha leapasztják a kiadásokat, mondotta. Beszélt a revízió ügyéről is és azt mondott«, hogy ebben a kérdésben nincsenek elvi differen­ciák, de nézeteltérés van az időpont megválasz­tása és a tempó kérdésében. A hivatalos hatalom megszüntetéséről csak any­nyit mondott, hogy ezt az állapoíot csak »»eg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom