Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-07 / 177. szám

1929 augusztus 7, DÉLiMAGY ÍRORSZÁG Probszt makói bankigazgató öngyilkossága Szerdán délután fenteik CA Délmagyarország munkai ársát ól.) A Délmagyarország tegnapi számában beszámolt arról, hogy Makón Probszt Lajos bankigazgató agyonlőtte magát. Az első híresztelések szerint véletlen szerencsétlenség történt, de később kétségtelenül megállapították, hogy a bankigazgató öngyilkosságot követett el. Három levelet hagyott hátra, amelyekben céloz öngyilkosságára. Az öngyilkosságot ugy követte el, hogy kétcsövű vadászfegyveréi tizes söréttel töltötte meg. A fegyvert az ájtókilincsrc akasztotta fel és lábával rántotta el a ravaszt. Az öngyilkosság valódi okáról különböző verziók vannak forgalomban.- Az elterjedt, hírek szerint az öngyilkosság napjának délelőttjén a központ revizora jelent meg a bankban. Beszélnek arról is, hogy a házára felvett kölcsönt felmondták és ezek az okok keserítették el annyira a bankigazgatót, hogy öngyilkosságot követett el. Temetése szerdán délután 5 órakor lesz. Éjszakai mulatozás, 250 pengő, háromhónapi fogház Berlinbe akart kiutazni, alvó barátjának tárcájából kilopott 250 pengőt (A Délmagyaror&zág munkatársától.) A Délmagyarorszdg már jelentette, hogy a múlt év december havában Berlinben letartóztatták Vajda Pál hódmezővásárhelyi magántisztviselőt. Vajda ellen a szegedi törvényszék még 1927-ben lopás cimén körözőlevelet adott ki. Vajda Pál szorgalmas magántisztviselő volt Vásárhelyen. Egyetlen álma ar. volt, hogy kijuthasson Németországba. Csekélyke fizetéséből minden felesleges fillért félretett. Az utazási költség azonban nehezen gyűlt össze. Ezidőben történt azután, hogy Vajda Pál meghitt baráti társaságba került. Forró Ferenc magántisztviselővel került össze, aki éppen születésnapját ünnepelte. Egyik pezsgősüveget a másik után bontották. A cigánnyal mulatozó társaságra hamar rávirradt a hajnal. Forró pénztárcája tömve volt és ez szemet szúrt Vajda Pálnak. Prepozíciójára még hajnalban aztán átrándultak Szentesre, ahol tovább folytatták a dorbézolást Az autóban Forró Pál elaludt, Ezt az alkalmat Vajda felhasználta arra, hogy belengu.lt barátja pénztárcájába és abból kétszázötven. pengőt kiemelt. Szentesre érkezve. Forró Ferenc azonnal megszámolta pénzét és konstatálta, hogy kétszázötven pengő eltűnt. A vendéglőbe emiatt már be sem mentek és Forró az autót egyenesen a rendőrségre irányította. Itt előadta panaszát. Az autó utasait a rendőrségen megmotozták és Vajda Púinál elrejtve meg is találCák a hiányzó öszszeget. A megtévedt magántisztviselőt kihallgatták, majd letartóztatták. Eljárás indult meg ellene, de később szabadlábra helyezték. A szegedi törvényszék 1927 végén kitűzte a fő tárgyalást, Vajda Pált azonban nem találták meg és ezért körözőlevelet adtak ki ellene. Később megtudták, hogy Vajda Németországba utazott ki. A körözőlevelet Németországba is kiküldték, ahol azután Vajdát letartóztatták. Megindult ellene a kiadatási eljárás, a német hatóságok azonban csak ez év juniusában adták át a határon. Vajda a szegedi ügyészség fogházába került és ügyében kedden Ítélkezett dr. Apczy Ernő törvényszéki biró. Vajda Pál kihallgatása alkalmával töredelmesen bevallotta bűnét. Azzal védekezett, hogy részeg volt és nem tudta, hogy mit csinált Az enyhitő j körülmények figyelembevételével, a törvényszék lopás vétsége cimén háromhónapi fogházra itélte a vádlottat. Az Ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. II város által kijelölt helyeken a kultuszminiszter nem engedélyezte a két uj gazdasági szakiskolát 0 miniszter kívánsága ujabb áldozatéba kerülne a városnak (A Délmagyarország munkatársától) Szeged iskolaprogramjában fontos szerepet szántak a gazdasági szakiskoláknak. Egyelőre négy ilyen iskola létesítését határozta el a város, amelyekből már kettő fel is épült, kettőnek építésére, a cseageteire és röszkcire, most került volna a sor. Egyelőre azonban az építkezés kitolódik, mert a Kultuszminiszter véi6i emelt — a kijelöli helyik »•len- A város ugyanis az elkészített terveket felküldte a minisztériumba, ahonnan most azzal küldték vissza, hogy a miai*ztíriuin som a csjagelei, »em a röszkei Iskolák fel?pi!ésél azan a heiyeri nem engedélyezi. A miniszteri indokolás szerint Csengelén azért nem lehet felépíteni a gazdasági szakiskolát, mert annak látogatottsága nem volna biztosítható. Csengelén kevés az elemi iskola és az onnan kikerülő tanulók közül csak igen kevesen iratkozha nának be a gazdasági szakiskolába. A miniszter le'ratában megjelöli a megoldást, amennyiben a gazdasági szakiskola helyét Felsöla.iyán jelöli ki, mint olyan helyet, amely sürii népességénél és sok iskolájánál fogva a szakiskola létesítésére alkalmas. Sokkal komplikáltabb a röszkei iskola ügye. libben a kérdésben a város azt a felterjesztést intézte a kultuszminiszterhez, hogy az iskolát közel a bodomi földekhez kell felépíteni. Az iskola azonban nem esne egy tagba az úgynevezett gyakorló főiddel, amelyen a tanulók a gyakorlati ismereteket sajátítják el. Az iskolaépület a város tervei szerint mintegy 3—400 méter távolságra lett volna a földektől, de a kultuszminiszter ragaszkodik ahoz, hogy az iskola és a föld egy tagban legyen és ezért a röszkei iskola épitési tervét sem hagyta jóvá. A miniszter uj megoldási módot ajánl. Azt ajánlja ugyanis a városnak, liogy a gazdasági iskolát építse fel a röszkei állomás közelében Az itt elterülő földek ugyan nem a váras tulajdonában vannak, de a miniszter értesülése szerint a gazdák hajlandók földjeiket elcserélni azokért a földekért, amelyeket a város az iskola céljaira Bodomban felajánlott, • •" • Csak éppen az a baj, hogy a gazdák nem hajlaadéfc a röszkei állomásnál fekvő, sokkal raszszab'j főijeiket ingyen elcserélni a sokkai jobb bodomi földekkel, hanem minden hn'.d gyengébb földjük után másfél boíd príma földel kérnek cserébe. A várost nem érinti kellemesen a kultuszminiszter leirata, amely ujabb áldozatokkal fog járni. Éppen ezért — értesülésünk szerint — feliratot ¡erjeszt fel a kultuszminiszterhez, amelyben erre a körülményre mutat rá, továbbá azt is" kifejti, hogy így nemcsak a várost éri tetemes anyagi károsodás, de magát az iskolát is, amely a gyengébb földön nem tud majd megfelelő eredményt produkálni. Nyugdijba megy a csongrádi polgármester Csongrád, augusztus 6. Csongrád város közgyűlése ma hozzájárult dr. Tóth István polgármester nyugdíjaztatási kérelméhez. Csongrád vármegye alispánja, mint ismeretes, eljárást inditolt dr. Tóth István polgármester és Pckulics Sándor városi főszámvevő ellen, mert a közgyűlés tudta nélkül faüzemet létesilellek, amelyből azonban a város szegénysorsú lakosságál látták el olcsó tüzelőanyaggal. A fegyelmi választmány annak megállapítása melleit, hogy a várost a faakcióból kifolyólag semmi károsodás nem érte és a város főtisztviselői jóhiszemüleg jártak el, dr. Tóth István polgármestert formai szabálytalanság míatl íOO pengő pénzbüntetésre itélte, Pekulics Sándor főszám vevőt pedig felmentette. A polgármester most nyugdíjazását kérte, amelyhez a közgyűlés eavhanguhug hozzájárult. ' : • — Édes egy halandóm 1 Ne jáfsz a nővel... mert ugy jársz, mint Harry Liedtke legújabb vtglátékában péntektől a Belvárosiban. Nem repríz! Az olvasó rovaía Több előzékenységet Igen tisztelt Szerkesz'ő Ur! Unos-untalan fel kell vetni azt a kérdést, hogy a város hivatalnokai vannak-e a közönségért, vagy a közönség van a hivatalnokokért. Olyan ugyanis a modor és az érintkezés módja a város egyes hivatalaiban fazokban, amelyek a közönséggel a legsűrűbb érintkezésben vannak), hogy minden ember szinte arculcsapva érzi magát, ha ezekbe a hivatalokba beteszi a lábát. Kedden a könyvvivői hivatalban volt dolgom; Beléptem az ajtón, tisztességtudóan, udvariasan köszöntem: Jő reggeli kívánok! ültek vagy nyolcan a szobában, de senki sem válaszolt rá. Gondoltam, ördög vigye, hát nem köszönnek. Végtére az intelligencia dolga, a hivatalt és az intelligenciát pedig minden közmondás ellenére sem együtt mérik. Kezemben tartottam az aktámat és vártam'. A hivatalban egyedül én voltam fél, gondoltam, gyorsan elintézzük. Hagytak várai. Amikor a várakozást megsokaltam, odaszóltam: — Kérem, nem veszi el tőlem senki az aktámat? Erre az egyik asztalnál ülő ur visszaszólt: — Miről van szó? Én nem mehettem oda, mert az asztaltól a szobán végigfutó másfélméteres rács választott, el, visszaszóltam: — Tessék idejönni, majd megmondom'. Odajött, átadtam az aktát, de közben az egyik hivatalnok olyan szemeket meresztett rám, mintha legalább is gyilkoltam volna. Arckifejezése teljes rosszalást árult el »agresszívt fellépésem ellen, mert hiszen semmi kétség, ők a földbéreket fizető parasztokkal egészen másképpen bánnak el, amiről meggyőződhettem. Megkérdezem tehát, milyen jogon viselkednek igy az adókból eltartott tisztviselők a felekkel szemben. Ugy látszik egyes kisebb hivatalnokok még mindig kiskirályoknak érzik magukat. Le kellene tehát őket szoktatni ínodortalan visel kedésükről és legalább annyira kitanítani, hogy visszaköszönjenek. Tisztelettel: Egy adófizető.; T Mars»lér — Rudolf-tér Igen tiszlelt Szerkesztőség! A kocsipiacnak a Mars-térről a Rudolf-térre való visszahelyezésének indokolása egyenesen rávezet bennünket arra, hogy a Mars-teret fel kell tölteni, ki kell aszfaltozni. Ha ideiglenesen, amíg ez a munka elkészül, a Rudolf-teret használják fel, ez rendben volna, de mint megoldás, véglegesen nem állhat meg. 1. Mert a Rudolf-téri piac a város egyetlen szép üdülőhelyét, a Stefániát zárja el íz üdülni vágyó gyermekektől és öregektől, no meg a házak közé szorított piac bűzt terjeszt és közegészségellenes. 2. Mert a Rudolf-tér nem eléggé befogadóképes, 3. mert a Rudolf-tér nem fekszik a város centrumában és a távolabb lakóknak nehezen megközelíthető. Továbbá azzal, hogy a Rudolf-téren a piacot már 11 órakor meg kell zavarni a tisztogatás miatt,. a termelőosztályt hozzák elégedetlen helyzetbe és ez is egyik oka lesz, hogy azok a szegedi piacot elkerüljék. A Mars-tér mellett szólna« viszont mindezen okoknak az ellenkezői, megtoldva azzal, hogy a a tér a város jövő fejlődésének középpontja és nagysága miatt alkalmas arra is, hogy a gazdasági vasút is kapjon oda elágazást egy állomással. Tisztelettel: Egy előfizető** Eladót keres szeptember 1. belépésre belvárosi lextilcég. Megbízható, jó megjelenési! és modorú, a rőiösszakmában leljesen jártas eladók Írásbeli ajánlatukat eddigi működésük megjelölésével „Nyugodt megélhetés" jeligére küldjék a kiadóba. 721