Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-18 / 186. szám

8 DÉLMAR.YARORSZAG 1929 augusztus 18. ni, i-^ ,í.i '•'u Változatlanul emeWíedik Szegedf gyümölcsexportra A szombati szállítmány elérte a 15 vagont (A Öélmaggarország munkatársától.') A szom­bati hetipiacra ismét óriási mennyiségben került ^tvűmŐJcs. Az exportőrök erősen dolgoztak, annak dacára, hogy lanyha irányzat kerekedett felül, ami az árak lemorzsolódásához vezetett. Az exportő­rök ezt azzal magyarázzák, hogy a külföld sem i*ísz fel már korláttan mennyiségű árut, de a minőség sem a legprímább Azért a, kereskedők mégis hatalmas tételekben vásárolták különösen az almát, kisebb mennyiségben pedig a szilvát. Semmiféle kereslet nem volt körtében, mert a mostani körte külföldön eladhatatlan. A szombati exportárak egyébként a következő­képen alakultak ki: édesalma 8—10 fillér kiló­gramonkint. daHosalma 18—20 fillér, tombáealma 25—30 fitlér, fontosalma 30—35 fillér. A sziivá­nak 6 fillér volt az ára kilógramonkint. Az alma áralakulását erősen befolyásolja a mos! kezdődő északamerikai és chiliéi almaex­port és a termelők ezért k kénytelenek porté­kájukat olcsóbban értékesíteni. A szállítmányokat változatlanul Németországba és Ausztriába irányitjak. szombaton 15 vagon alma indult el a teherpályaudvarról. Ez az áru kilencvenöt százalékban ömlesztett, mert igy Né­metországba csekélyebb a vám, mig a ládásárn után Németország a legmagasabb vámtételt szedi A racionalizálás a közigazgatásban IV. Azonos cimü előbbi cikkeim témáját illető be­szélgetések alkalmával — leginkább közliszlviselők részérő) — gyakran elhangzik az az állítás, hogy tisztviselő-ember nem lehet hive a közigazgatási eljárás raciooalisá'ásnak, mert a racionalizálás nem más, mint létszámcsökkentés. Ez az állítás nem újság. A racionalizálás ellenzőinek általában világszer­te az a végzetes tévedésük, hogy a racionalizálás fogalmát kongruensnek veszik a bé-lists fogal­mával, — holott, ha időt szakitanának arra. hogy annak lényegét megismerjék, rájönnének arra, hogy e racionalizálás rendszerint inkább mnnkakönnyi­tést, mint létszámcsökkentést eredményez, A racionalizálás és létszámcsökkentés fogalma csupán abban az esetbeo fedi egymást, ha vala­mely üzemben kevés a munka és relatíve annyi ez alkalmazott. ho«v azok azt a kevés munkát játszva végezhetik el.. Hogyan áll ezzel szemben a helyzet a magyar közigazgatásban? Ugy, hogy itt a hivatalok 90 szá­< zalékában több a munka, mint amennyit az alkal­mazottak M jelen munkarendszer keretén belül, ész­szerű időbeosztás mellett a legjobb akarattal is Jíellő időre egyáltalán elvégezni képesek. Ennek oz állapotnak a következménye azután a kimentő túlórázás, hajszoltság, idegesség — és a mindezek dacára eluralkodó lassú elintézés és restancia. Ha ezen az ália)>oton javilani akarunk, észszerü-e létszámcsökkentésre egj általán csak gondolni is? 'Nemi Itt rendszerváltoztatásra kell gondolni. Más szóval nem tisztviselők elbocsátására, hanem a felesleges munkamennyiség és az elavult munka­technjka bé-listára való helyezésére. Ez jelen eset. ben a racionalizálás! Költségvetési expozéjában a pénzügyminiszter ur Is ezt enunciálta hivatalosan. — hasonlóképpen ezt a célkitűzést vallja órffy Imre képviselő. a közigazgatás-racionalizálási probléma egyik fő­propagálója és a vonatkozó kérdéskomplexum leg­alaposabb politikus-ismerője is. Másjk oldalról véve szemügyre a kérdégt, még azt sem leltet állítani, hogy a racionalizálás egy­általán csak sértené is a tisztviselői kár érdekeit, hiszen a valóban rendszeresen, emelkedett szem­szögből, helyesen keresztülvitt közigazgatás-racio­nalizálásban számos olyan momentum rejlik, mely 'kifejezetten a közhivatalnoki kar érdekeit lesz hi­vatva előmozdítani. Ilyen például az egyes hivatalok munkalerhé­nek kiegyenlítése. Vannak ugyanis hivatalok, ahol rengeteg a munka. — vannak viszont olyanok, me­lyekről ezt nem lehet elmondani. Bacionálís in­tézkedés lesz tehát az alkalmazotti létszámokat kölcsönösen ugy megállapítani, hogy ez az arány­talanság megszűnjék és ezáltal minden közhiva­talnok egyformán humánus munka- és munkaidő­beoszlást nyerhessen. Az ügyviteli technikának előző cikkeimben már részletesebben vázolt szükséges reformjai (és ezek teszjk az elvégzendő ujitómunka zömét!) hasonló­képpen a kő/alkalmazottak munkakönnyitc'ét fog­ják előmozdítani. Hogy ez a cél is maradéktalanul legyen elérhető, mindenesetre vtUóban racionális reiormokat kell megvalósítani. Más szóval soha­sem szabad csupán a meglévő ügyviteli rendszer javitgatási, foltozgatásí lehetőségét kutatni, ha­nem a képzelhető legjobb, u. n. ideális megoldási módból kell kiindulni és azt vizsgálni, hogy az az adott esetben miképen volna praktikusan keresz­i túl vihető. Ilyen szakszerűen racionális eljárás mel­lett számtalan aprólékos, terhes, felesleges mun­kamozzanatot lehet kigyomlálni ami nem csupán mnnkakönnyitést eredményez, de egyúttal az ér­dekelt tisztviselők munkakedvének fokozását is maga után vonja. Ennél a pontnál rá kell mutatnom az eddig nyil­vánosságra került, nem egészen hivatalos híreknek egy alapvető tévedésére Arra hogv az illetékes körök állítólag branche-onként elkülönítve terve, zik a racionalizálási Ha ez megvalósulna, nagy hiba történne. Az egyes brancheok munkája ugyan­is egymástól soha el nem különíthető. Az egyes brancheok munkája közt igenis van számos olyan összefüggés, mely figyelmen kivül nem hagyható. Ha tehát az egyik branche munkáját racionalizál­juk, az kihat a hozzá munkában kapcsolódó má­sik branche munkájára is. Szemléltető például megemlítem az utalványozást. A kiállított utalvány még nem kész intézkedés. Azt egy másik hivatal­nak még foganatosítania is kel). A vonatkozó blan­kethit tehát egyedül az utalványozó hatóság hasz­nálatára jól megkomponálni még nem elég, ha­nem mindjárt olyan utalványbiinkeita-kombiná­(iót kell tervezni, melynek segítségével az utal­vány kiállításakor, átütés utján, egyidejűleg azok a blanketták is kitöltessenek (hiszen ugyanazokat az adatokat tartalmazzák.), melleket egyébként a foganatosító hiva'alnak kellene külön kiállítania. Ezáltal a foganatosítást végző lisztviselők mente­sülnek egy sereg, racionálisan feleslegessé tett munkától. Altalános tisztviselői érdek a tisztviselői karnak racionális tevékéinségre való nevelése is. Mnn­kakönnyitést és* aktacsökkenést eredményez, ha a tisztviselőnek minden vonalon i vérévé válik az, hogy egy-egy ügyet — ha csak egy lehetőség is van rá — minden huzavona nélkül, egyetlen intézkedéssel kell véglegesen és alaposan elintézni. Ha a referens egy-egy ügyben röviden, de kimerí­tően tesz jelentést, akkor az ugydarab pótlás vé­gett nem jön vissza mégegyszer hozzá, — ha egy­egy úgyben röviden, de kimerítően kérdez, ak­kor alapos választ !s kap s ním kell újra kérde­zösKödnie, — ha az elintézési lehetőségek közül a legészszerübbet választja ki, önmagának tesz szoigálalot, mert ugyanabban az ügyben nem kell újra intézkednie. £s jó munkával a referens nem­csak a saját munkáját könnyíti meg, de egyúttal jó szolgálatot tesz annak a kartarsának is, akinek tevékenysége esetleg az ö munkájába kapcsolódik bele. (Ennél a pontnál nem hallgathatok el egy kirívóan irracionális eselet. Egy nagyvállalatnál, melynek forgalmi adója évente jó néhány tízezer pengőt tesz ki, évzárlatkor 59 pengős forgalmi u-jő különbözetet talált az egyik adófelügyelőség. Az elintézésre a referens nem azt a legkézenfekvőbb megoldást választotta, hogv a vállalatot felhívja az 59 pengő lefizetésére, hanem a vonatkozó tör­vény alapján a vállalatnak mind a tizennyolc igaz­gatósági tagját külön-külön végzéssel figyelmez­tette az egyetemleges felelősségre és felhívta őket, gondoskodjanak arról, hogy a vállalat az 59 pen­gőt mielőbb befizesse. Hogy ez az eljárás saját magának a referensnek is, a segédhivatalnak is mennyi többletmunkát, a kincstárnak pedig meny­nyi többletkiadást okozott, azt nem szükséges bő­vebben kifejteni.) Hasonlóképpen a tisztviselölársadalom előnyé­re — bár talán már csak a jövő generációéra — fog szolgálni a tisztviselöképzés szükségesnek lát­szó, intézményes felkarolása is. Lehetővé kell ten­ni, hogy a tisztviselői pályára készülő egyetemi Meinl uftermés II tea Indiai Keverékek 304 Queen's blend kb. '/'- angol font P 4"»0 Three stars csomagban kb. Vw kg. P 3"60 Indiai speciel »/» kg P 2-fiO MEINL GYULA R. T. polgárság szemináriumokban ismerkedjék meg. ne csupán a közigazgatási jog gyakorlati részleteivel (amikre az egyetemeken ma nincs igen módja;, hanem a közigazgatási ügyvitel technikai részle­teivel ís, hiszen köztudomásu, hogy milyen kevés praktikus tudással lép a fiatal közigazgatási tiszt­viselő szolgálatba. Gondoskodni kell ezenfelül ®r­I ról, hogy a pályája kezdetén álló fiatal tiszt­viselő megfelelő segédhivatali szolgálat után bízó-; nyos tanulmányi periódusokat töltsön el különbö­ző hivataloknál, hog.y közérdekű munkája minél szélesebb horizontú lehessen Ez a külső szolgálat egyúttal az élettel is közelebbi kapcsolatba hoz­za a köztisztviselőt. Ebből a néhány felsorolt szempontból is kivilág­lik, hogy a racionalizálási mozgalom nem tísztvi­selőellenes. Emberi azonban, hogv a nem rózsa» körülmények között munkáik,Usjtviselőtársada­lom egy része tartózkodással néz szeínhe egy őt közelről érintő, ismeretlen reformmal. A némVí ta­paszlalatok azt mulatják, hogy ez Németországban is igy volt eleinte. A tartózkodás és fagyos me­revség csak akkor engedett fel s vált lelkes támo­gatássá. amikor a lisztviselők a saját raunkaköny­nyebbülésükön keresztül érezték meg a reform előnyeit. Ha a racionalizálást szívvel és szerencsés kéz­zel oldjuk meg, — nálunk ís igy fog történni. Dr F'uek András 740 IFA, AUTOMOTO, The American és egyéb vilápmárkis Iscrékoárok egyedArusitója Kardos Istvón utóda Csekonlcs ucca 5. Vfizák kaphatók. ¡y e §4»|£3>fíc ff> tp\ Szent István hetében iCiCjttsIG l»I megtekinteni kiilönlegen ágysezlcm gyártmányaimat! MERK FERENC kárpitos és dlszllő Budapest, VI., Hegedűs Sándor ucca 15. K37 Kérien incyents illusztrált ¡»mertető». Kárpitozott garnltu• rák, matracok, sezlonok állandó nagy raktára. BRÍSTOLSZULLO BUDAPEST. Újonnan berendezel! szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezésű szállodai szobák. Hideg és melegvizvezeték. Telefon és rádió minden szobában Bár. 242 Cigányzene. f Svájci órák, ékszerek 788 részletfizetésre is Tóth órásnál, müh«iv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom