Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-18 / 186. szám
8 DÉLMAR.YARORSZAG 1929 augusztus 18. ni, i-^ ,í.i '•'u Változatlanul emeWíedik Szegedf gyümölcsexportra A szombati szállítmány elérte a 15 vagont (A Öélmaggarország munkatársától.') A szombati hetipiacra ismét óriási mennyiségben került ^tvűmŐJcs. Az exportőrök erősen dolgoztak, annak dacára, hogy lanyha irányzat kerekedett felül, ami az árak lemorzsolódásához vezetett. Az exportőrök ezt azzal magyarázzák, hogy a külföld sem i*ísz fel már korláttan mennyiségű árut, de a minőség sem a legprímább Azért a, kereskedők mégis hatalmas tételekben vásárolták különösen az almát, kisebb mennyiségben pedig a szilvát. Semmiféle kereslet nem volt körtében, mert a mostani körte külföldön eladhatatlan. A szombati exportárak egyébként a következőképen alakultak ki: édesalma 8—10 fillér kilógramonkint. daHosalma 18—20 fillér, tombáealma 25—30 fitlér, fontosalma 30—35 fillér. A sziivának 6 fillér volt az ára kilógramonkint. Az alma áralakulását erősen befolyásolja a mos! kezdődő északamerikai és chiliéi almaexport és a termelők ezért k kénytelenek portékájukat olcsóbban értékesíteni. A szállítmányokat változatlanul Németországba és Ausztriába irányitjak. szombaton 15 vagon alma indult el a teherpályaudvarról. Ez az áru kilencvenöt százalékban ömlesztett, mert igy Németországba csekélyebb a vám, mig a ládásárn után Németország a legmagasabb vámtételt szedi A racionalizálás a közigazgatásban IV. Azonos cimü előbbi cikkeim témáját illető beszélgetések alkalmával — leginkább közliszlviselők részérő) — gyakran elhangzik az az állítás, hogy tisztviselő-ember nem lehet hive a közigazgatási eljárás raciooalisá'ásnak, mert a racionalizálás nem más, mint létszámcsökkentés. Ez az állítás nem újság. A racionalizálás ellenzőinek általában világszerte az a végzetes tévedésük, hogy a racionalizálás fogalmát kongruensnek veszik a bé-lists fogalmával, — holott, ha időt szakitanának arra. hogy annak lényegét megismerjék, rájönnének arra, hogy e racionalizálás rendszerint inkább mnnkakönnyitést, mint létszámcsökkentést eredményez, A racionalizálás és létszámcsökkentés fogalma csupán abban az esetbeo fedi egymást, ha valamely üzemben kevés a munka és relatíve annyi ez alkalmazott. ho«v azok azt a kevés munkát játszva végezhetik el.. Hogyan áll ezzel szemben a helyzet a magyar közigazgatásban? Ugy, hogy itt a hivatalok 90 szá< zalékában több a munka, mint amennyit az alkalmazottak M jelen munkarendszer keretén belül, észszerű időbeosztás mellett a legjobb akarattal is Jíellő időre egyáltalán elvégezni képesek. Ennek oz állapotnak a következménye azután a kimentő túlórázás, hajszoltság, idegesség — és a mindezek dacára eluralkodó lassú elintézés és restancia. Ha ezen az ália)>oton javilani akarunk, észszerü-e létszámcsökkentésre egj általán csak gondolni is? 'Nemi Itt rendszerváltoztatásra kell gondolni. Más szóval nem tisztviselők elbocsátására, hanem a felesleges munkamennyiség és az elavult munkatechnjka bé-listára való helyezésére. Ez jelen eset. ben a racionalizálás! Költségvetési expozéjában a pénzügyminiszter ur Is ezt enunciálta hivatalosan. — hasonlóképpen ezt a célkitűzést vallja órffy Imre képviselő. a közigazgatás-racionalizálási probléma egyik főpropagálója és a vonatkozó kérdéskomplexum legalaposabb politikus-ismerője is. Másjk oldalról véve szemügyre a kérdégt, még azt sem leltet állítani, hogy a racionalizálás egyáltalán csak sértené is a tisztviselői kár érdekeit, hiszen a valóban rendszeresen, emelkedett szemszögből, helyesen keresztülvitt közigazgatás-racionalizálásban számos olyan momentum rejlik, mely 'kifejezetten a közhivatalnoki kar érdekeit lesz hivatva előmozdítani. Ilyen például az egyes hivatalok munkalerhének kiegyenlítése. Vannak ugyanis hivatalok, ahol rengeteg a munka. — vannak viszont olyanok, melyekről ezt nem lehet elmondani. Bacionálís intézkedés lesz tehát az alkalmazotti létszámokat kölcsönösen ugy megállapítani, hogy ez az aránytalanság megszűnjék és ezáltal minden közhivatalnok egyformán humánus munka- és munkaidőbeoszlást nyerhessen. Az ügyviteli technikának előző cikkeimben már részletesebben vázolt szükséges reformjai (és ezek teszjk az elvégzendő ujitómunka zömét!) hasonlóképpen a kő/alkalmazottak munkakönnyitc'ét fogják előmozdítani. Hogy ez a cél is maradéktalanul legyen elérhető, mindenesetre vtUóban racionális reiormokat kell megvalósítani. Más szóval sohasem szabad csupán a meglévő ügyviteli rendszer javitgatási, foltozgatásí lehetőségét kutatni, hanem a képzelhető legjobb, u. n. ideális megoldási módból kell kiindulni és azt vizsgálni, hogy az az adott esetben miképen volna praktikusan kereszi túl vihető. Ilyen szakszerűen racionális eljárás mellett számtalan aprólékos, terhes, felesleges munkamozzanatot lehet kigyomlálni ami nem csupán mnnkakönnyitést eredményez, de egyúttal az érdekelt tisztviselők munkakedvének fokozását is maga után vonja. Ennél a pontnál rá kell mutatnom az eddig nyilvánosságra került, nem egészen hivatalos híreknek egy alapvető tévedésére Arra hogv az illetékes körök állítólag branche-onként elkülönítve terve, zik a racionalizálási Ha ez megvalósulna, nagy hiba történne. Az egyes brancheok munkája ugyanis egymástól soha el nem különíthető. Az egyes brancheok munkája közt igenis van számos olyan összefüggés, mely figyelmen kivül nem hagyható. Ha tehát az egyik branche munkáját racionalizáljuk, az kihat a hozzá munkában kapcsolódó másik branche munkájára is. Szemléltető például megemlítem az utalványozást. A kiállított utalvány még nem kész intézkedés. Azt egy másik hivatalnak még foganatosítania is kel). A vonatkozó blankethit tehát egyedül az utalványozó hatóság használatára jól megkomponálni még nem elég, hanem mindjárt olyan utalványbiinkeita-kombiná(iót kell tervezni, melynek segítségével az utalvány kiállításakor, átütés utján, egyidejűleg azok a blanketták is kitöltessenek (hiszen ugyanazokat az adatokat tartalmazzák.), melleket egyébként a foganatosító hiva'alnak kellene külön kiállítania. Ezáltal a foganatosítást végző lisztviselők mentesülnek egy sereg, racionálisan feleslegessé tett munkától. Altalános tisztviselői érdek a tisztviselői karnak racionális tevékéinségre való nevelése is. Mnnkakönnyitést és* aktacsökkenést eredményez, ha a tisztviselőnek minden vonalon i vérévé válik az, hogy egy-egy ügyet — ha csak egy lehetőség is van rá — minden huzavona nélkül, egyetlen intézkedéssel kell véglegesen és alaposan elintézni. Ha a referens egy-egy ügyben röviden, de kimerítően tesz jelentést, akkor az ugydarab pótlás végett nem jön vissza mégegyszer hozzá, — ha egyegy úgyben röviden, de kimerítően kérdez, akkor alapos választ !s kap s ním kell újra kérdezösKödnie, — ha az elintézési lehetőségek közül a legészszerübbet választja ki, önmagának tesz szoigálalot, mert ugyanabban az ügyben nem kell újra intézkednie. £s jó munkával a referens nemcsak a saját munkáját könnyíti meg, de egyúttal jó szolgálatot tesz annak a kartarsának is, akinek tevékenysége esetleg az ö munkájába kapcsolódik bele. (Ennél a pontnál nem hallgathatok el egy kirívóan irracionális eselet. Egy nagyvállalatnál, melynek forgalmi adója évente jó néhány tízezer pengőt tesz ki, évzárlatkor 59 pengős forgalmi u-jő különbözetet talált az egyik adófelügyelőség. Az elintézésre a referens nem azt a legkézenfekvőbb megoldást választotta, hogv a vállalatot felhívja az 59 pengő lefizetésére, hanem a vonatkozó törvény alapján a vállalatnak mind a tizennyolc igazgatósági tagját külön-külön végzéssel figyelmeztette az egyetemleges felelősségre és felhívta őket, gondoskodjanak arról, hogy a vállalat az 59 pengőt mielőbb befizesse. Hogy ez az eljárás saját magának a referensnek is, a segédhivatalnak is mennyi többletmunkát, a kincstárnak pedig menynyi többletkiadást okozott, azt nem szükséges bővebben kifejteni.) Hasonlóképpen a tisztviselölársadalom előnyére — bár talán már csak a jövő generációéra — fog szolgálni a tisztviselöképzés szükségesnek látszó, intézményes felkarolása is. Lehetővé kell tenni, hogy a tisztviselői pályára készülő egyetemi Meinl uftermés II tea Indiai Keverékek 304 Queen's blend kb. '/'- angol font P 4"»0 Three stars csomagban kb. Vw kg. P 3"60 Indiai speciel »/» kg P 2-fiO MEINL GYULA R. T. polgárság szemináriumokban ismerkedjék meg. ne csupán a közigazgatási jog gyakorlati részleteivel (amikre az egyetemeken ma nincs igen módja;, hanem a közigazgatási ügyvitel technikai részleteivel ís, hiszen köztudomásu, hogy milyen kevés praktikus tudással lép a fiatal közigazgatási tisztviselő szolgálatba. Gondoskodni kell ezenfelül ®rI ról, hogy a pályája kezdetén álló fiatal tisztviselő megfelelő segédhivatali szolgálat után bízó-; nyos tanulmányi periódusokat töltsön el különböző hivataloknál, hog.y közérdekű munkája minél szélesebb horizontú lehessen Ez a külső szolgálat egyúttal az élettel is közelebbi kapcsolatba hozza a köztisztviselőt. Ebből a néhány felsorolt szempontból is kiviláglik, hogy a racionalizálási mozgalom nem tísztviselőellenes. Emberi azonban, hogv a nem rózsa» körülmények között munkáik,Usjtviselőtársadalom egy része tartózkodással néz szeínhe egy őt közelről érintő, ismeretlen reformmal. A némVí tapaszlalatok azt mulatják, hogy ez Németországban is igy volt eleinte. A tartózkodás és fagyos merevség csak akkor engedett fel s vált lelkes támogatássá. amikor a lisztviselők a saját raunkakönynyebbülésükön keresztül érezték meg a reform előnyeit. Ha a racionalizálást szívvel és szerencsés kézzel oldjuk meg, — nálunk ís igy fog történni. Dr F'uek András 740 IFA, AUTOMOTO, The American és egyéb vilápmárkis Iscrékoárok egyedArusitója Kardos Istvón utóda Csekonlcs ucca 5. Vfizák kaphatók. ¡y e §4»|£3>fíc ff> tp\ Szent István hetében iCiCjttsIG l»I megtekinteni kiilönlegen ágysezlcm gyártmányaimat! MERK FERENC kárpitos és dlszllő Budapest, VI., Hegedűs Sándor ucca 15. K37 Kérien incyents illusztrált ¡»mertető». Kárpitozott garnltu• rák, matracok, sezlonok állandó nagy raktára. BRÍSTOLSZULLO BUDAPEST. Újonnan berendezel! szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezésű szállodai szobák. Hideg és melegvizvezeték. Telefon és rádió minden szobában Bár. 242 Cigányzene. f Svájci órák, ékszerek 788 részletfizetésre is Tóth órásnál, müh«iv.