Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-18 / 186. szám

1923 augusztus, IS/ UELMAGVAKOKSZAG 9 Üzletáthelyezés! Tisztelettel értcsitem t. megrendelőimet és a n. é. közönséget, hogy uri szabóságomat Somogyi ucca 21. Szám alá helyeztem át. • Legfinomabb angol és hazai szövetekből készilek öltönyt, felöllőt, télikabátot stb. 5S7 Szíves támogatást kér Forró EfazmUS uri szabó. Margó Egy olvasónk írja a következő sorokat: v ­Egy barátom — kereskedő ember —, aki üzleti ügyben járt kint Svájcban, mesélte a kővet­kező kis történetet: Hazafelé az étkezőkocsiban együtt jöttem Bécsig egy svájci nagykereskedővel. Hamarosan a gazda­sági életre terelődött a szó és útitársam infor­málódni akart itteni viszonyaink felöl. Látogatóba, üzleti körútra jön Pestre — mondta ahol üzlet­felei vannak és szemtöl-szemben akarja látni, mi atz oka annak, hogy egyre kevesebb forgalmat bonyolít le velük, söt több vevője egészen el­maradt. Vannak olyanok — beszélte —-, akikről a leg­főbb információim vannak, hosszú évek óta állok velük üzleti összeköttetésben és mindenkor a leg­pontosabb fizetőim voltak, de az utóbbi időben akadoznak. Prolongálnak, kis összegekben telje­eitüc fizetéseiket, nehéz viszonyokra hivatkoznak, egyszóval nyilvánvaló, hogy valami hiba van a gépezetben, ami miatt a kerekek nem forognak jól és ezt akarom most közelről látni. Az embe­rekben, akikkel dolgozom, nem lehet hiba, hiszen régi feleim, jól ismerem őket, tudom, hogy a háború utáni időben, mint vesztett állam polgárai­nak megfeszített erővel kell dolgozniok, de az emberek ma is öltöznek, táplálkoznak, termelnek, az anyag használódik és azt mégis csak pótolni kell, tehát vásárolnak is bizonyosan. Az áruért fizetnek, tehát itt valami olyan hibának kell lenni, amit én messziről nem tudok megérteni, meg keli tehát néznem. Igazat kellett adnom útitársamnak: messziről valóban nem lehet megérteni, mi okozza azt, hogy régi jó üzletfelei egyre nehezebben fizetnek, egy részük megszünteti évtjzdBes boltját, holott itt mindenki sokkal többet dolgozik, mint annak­előtte és a fokozott munka fokozott anyaghaszná­lattal jár. És mégsem kell a pótlás fokozottan, sőt«. Egy pillanatra szinte zavarban voltam, mint ahogy a ifjbt) italokat látott szegény embej-, ha magánéiéte felöl érdeklődnek, takargatja szegény­ségét, én sem akartam a mi kereskedőink vég­telen bajait, szegénységét egy-szerre föltakarni egy idegen előtt, aki ma is ugyanazt érti és látja kereskedelem alatt a maga országában, amit há­ború előtt látott és amit mi azelőtt sem láthattunk soha. Mégis el kellett mondanom, valamiképen magya­rázatát kellett adnom, miért szűnnek meg régi, nagy tekintélyes házak, miért lett nehézkes a pontos fizető. Aki évek hosszú során át tudatában volt annak, » hogy a pontos fizeLésteljesltés egyik főbázisa egy jól vezetett üzletnek, az ma is tudja azt és ha mégsem teszi, nem rajta múlik. És így lassan el kellett mondanom súlyos ter­heinket. A nagy munkanélküliséget, a közönség csaknem a semmire csökkent vásárlóképességét vázoltam az egyik oldalon, az állam fokozott igényét a másikon. A kereskedő dolgozik, elad, látszólag haszonnal, de évközben is észrevehető nagy vesz­teséggel a kihítelezések miatt. Év végén megvizs­gálja mérlegét és akkor látja az eredményt: vagyo­nából ismét vesztett és könnyen számadást csinál­hat, hány évjg tarthatja fenn még üzletét, amíg fiatal éveiben összedolgozott vagyonát teljesen fel­éli. Ezek az eredmények azután az általában reális Kereskedötársadalmat kétfelé osztja. Kiválik egy reálisabban és egy kevésbbé reálisan gondolkodó csoport. Az előbbi a tapasztaltakból azonnal le­vonja a konzekvenciát: becsukja boltját. Mert el­adni meg sem kísérli. Ugyan ki vesz ma üzletet? Megmaradt pénzét kihelyezi, odaadja a másik ol­dalon állónak, aki még vállalkozik és olyan kama­tot fizet, amiből boltját bezárt kollegánk minden esetre sokkal iobban ér- nyugodtabban ms^él, mint­ha maga dolgozna pénzével és sok ezer gönd után csak egy marad meg ~éssére, hogy vigyázzon pénzére. Ugy gondolja, hogy az üzletet azért léte­sítette, hogy az eltartsa őt és családját és ha erre az üzlet nem képes, fel keli adni. A másik fajta szentimentális. Nem akceptálja a reálisabb felfogást magáévá tenni és alkotásá­val, üzletével él és bukik. Nem az üzletet terem­tette maga miatt, ő élt egész életén keresztül az üzletéért Az a fajta ez, m?ly nem a meggazdago­dást tartotta szem előtt, hanem az üzlete szín­vonalát, jó nevét. Talán értékesebb is reálisabb kollegájánál. Remél tovább, de lassankint a viszo­nyok súlya alatt feladni kényszerül régi elvét: pontosnak lenni mindenekelőtt. Fizetésében aka­dozik, lassan aláássa anyagi létét és felőrli ide­geit. Útitársam hitetlenkedve nézett rám. Hiszen igy lassan minden elvész, ami nélkül a kapitalista! alapon felépült mai világ emberei mind szolgává sülyednek és az államhatalom ölébe hullanak. Hiszen a kereskedő, a nagykereskedő egyszer­smint vállalkozó is, aki azért vállalkozik (legalább mifelénk ugy van), hogy 25—30 évi munka után nyugalomba vonulhasson és hátra lévő éveit nyu­gondt pihenésben tölthesse! Nem azért vállalko­zik, kockáztat valaki, hogy napi kenyerét éppen csak megkeresse, mert ha az a célja, akkor el­megy tisztviselőnek, tisztességesen megél, nincs ezernyi izgalma, gondja és nem kockáztat semmit. : Csak a napi kenyérért nem viszi senki bőrét a I vásárra, hiszen az államnak iegelső és mindenek­fölött való kötelessége, hogy. dolgozó polgárainak munkájuk rendes ellenértékét biztosítsa. Ez min­den embernek kijár, aki a világra jött és állami közösségben él és dolgozik. Hiszen adót fizet azért, hogy fentartsa azt az állami gépezetet, melynek elsősorban a munka helyes elosztásáról kell gon­doskodni, hogy abból minden polgára kapjon és élhessen. És ha a vállalkozó, akinek a vállalt kockázatért mindenütt egy magasabb jövedelem járna, igy ten­gődik, milyen a helyzete a munkásnak és tiszt­viselőnek, akik ettől kapják kenyerüket? Nem éreztem magam elég erősnek, hogy a fel­tett kérdés irányában folytassam a beszélgetést. Útitársam két nap alatt tette meg az utat hazá­jából hozzánk, de ugy láttam olyan távoli világ­ból mégis, amiből mi egy évtizede utazunk már, míg idejutottunk és kiszámíthatatlan évig kell ta­lán utaznunk visszafelé, hogy egyszer odaérhes­sünk. Munkásaink, tisztviselőink éleiéről már nem mondtam semmit. Másról kezdtem beszélni. Puer. Dacára a nagy olcsóságnak, a minőség kiváló ]ó! cipőraktárban, Szeged, Széchenyi-tér 16. Ujabb olcsó sorozatok kerülnek eladásra és pedig: Női bőrcipők divatszinekben 8 P-töl Női bőrcipök, ESTÍSk* 8 P-töl Férfi bőrcipök már 10 P-tői o> $ 8000 kerékpár és 500 gépjármű közlekedik Szeged uecáin 600 kerékpár — zálogházi pihenőben (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes statisztikát közölt most a rendőrség Sze­ged uccáinak forgalmáról. Közel SlttM) kerékpár és mintegy 5110 áutó, illetve motorbicikli jár a szegedi uccákon és ez a szám élénken bizonyítja az utolsó év rohamos fejlődését. Az bizonyos, hogy európai viszonylatban messze elmaradunk a Szegednél jóval kisebb lakosságú városok autó­forgalmától, de a többi magyar vidéki városok­nak lényegesen kisebb az uccSi forgalmuk. Csaknem megkétszereződött egy év leforgása alatt a gépjármüvek száma Szegeden. Különösen a kerékpár terjedt el annyira a város belterü­letén, hogy jóformán minden ötödik ember bicik­lin jár ügyeS-bajos dolgai után- Érdekes a rend­őrség közlése abban a tekintetben, hogy nem mind a nyolcezer kerékpár van ellenőrzés alatt, fcörüi'hslü! 5- 600 fel van vonva a forgalomból, mert azofc egyelőre — a zálogházban nyaradnak. A 465 gépjárműből mindössze 197 a személy­autók száma, de ebből is száz taxiauló, tehát a száznegyvenezer lakosú városban még száz cm- ' beraPlí sincs magánautója. autóbuszt sorol fel j a statisztika, ezek a város tulajdonában vannak, I csakúgy miut a 3 tűzoltóautó és a 6 locsolóaut6< Van ezenkívül 71 teherautó, 2 mentőautó és 1 szerkocsi. A motorkerékpárok esti nagy felvonulásai után azt hinné az ember, hogy Szegeden többszáz mo­torbicikli száguld az uccákon, pedig számuk mind­össze 160. A helyzet itt egyelőre az, hogy a motorkerékpár nem tölti be még azt a hivatást, amit külföldön, ahol a motorbicikli a kisembe­reknek a közlekedési eszköze. Szegeden egyelőre jobbára csak passzionátus motorosok vannak. Egyébként a molorbiciklík kipuffogói ellen jo­gos kifogások hangzanak el, miért is a rendőr­ség most gyökeresen készül rendet teremteni a hallatlan lármával és zajjal közlekedő motorosok között. - SZALLODAUTALVANV a budapesti Bristol­ba vagy Royalba egész nap kapható a Délma­gvarország kiadóhivatalában. Szobáért a fél­nek nem kell Írni, sürgönyözni, vagy telefonálni, a szobát lefoglalja Kiadóhivatalunk és gondosko­dik egyéb kedvezményekről is. A véglcickrusiicts még s&eptemlher 6-íg tart. Raktáron: Angol zefir és pouplinok, cßiffon, lepedő és damast anyagok, törülközők, py fámák és női felfémemUek. 768 Le&nitszKy Jóazsef és Társa, Kárássz u. 6. Férfi és nöi rußaK, függönyöd sth. vegyi­leg tisztítása és minta utáni festése so/onkivül, leszállítóit olcsó árak mellett készül 813 E B14WS IÁwcaC kelmefestő és vegytlsztitó Ipartelepen, Rákóczi tér (az uj adóhivatal és a bUMa «OZStBF I0zoll6 laktanya közt). Telefon 10-75. FióHJzIeiek: Kazinczy ucca 11. Telefon 9—94 Gizella fér 3. Telefon 10-55, Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom