Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-06 / 150. szám

DÉLM.'.Li 1929 julius W talán bűnös mint szerző a Bv 1. g-ába ütköző és a 3. g. 2. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, amelyet ugy követett el, hogy a • Délma gy.iro rszág« cimü Szegeden megjelenő politikai napilap 1927 január 9-éii megjelent II évfolyam 6. számiban »Piroska-fivérek zsarolás vádjával a szegedi kir. törvényszék előtte cim alatti közleményt megírta és közzétette és abban a következő kitételével: >A panaszos Bánszky Jenőné állítása szerint Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki licitálni merészelt«. Piroska János sértettől oly lényt állított, amely valósága esetén •evezett ellen, bűnvádi eljárás megindításának oka lehetne s ugyané cjkkhen Piroska Jánost mint « csongrádi bomba per volt vádlottját, felmentett vádlottját említi, ami nevezettre megszégyenítő kifejezés. A kir. törvényszék ezért Nagy Sándor vádlottat a Bv. 1U bekezdésr 5340/1924 M. E. sz. rendelet 4. §-a. a 63600/1926. I. M. sz. rendelet alapján 14 (tizennégy) •api fogházra mint főbüntetéssre, ezenfelül 25 (huszonöt) pengő pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére az 1921 ! XXVIII. t.-c. 5. J. 5340/1924. M. E. sz. rendelet 7. §„ ! 6.1600/1926. I. M. sz. rendelet alapján 5 (őt) pengőnként egy napi fogházra kell átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetést megkezdésének napjától kel] számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a szegedi kir ügyészségnél az 1892:XXVff. t-c. 3. g-ában megbatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. S-a értelmében köteles az ezután felmerülő bünügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vádlott a Bp. 480. g-a értelmében Piroska János magánvádlónak 45 (negyvenöt) pengő bűnügyi költség (ügyvédi díj) fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A pénzbüntetésért bűnügyi költségért az 1914:XIV. t-c. 40. és 42. g-ai értelmében elsősorban a biztosítékul letett 20.000 K (1 pengő 60 fjll.) erejéig a »Délmagyarország Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat Rt« mint a >Délmagyarország« kiadója, (képv. Pásztor József, Szeged, Kazinczy u. 6. sz.) másodsorban a biztosíték által nem fedezett rész erejéig a vádlott, ha ettől behajtható nem volna, harmadsorban az említett kiadó rt mint egy személyben nyomdatulajdonos is (képv. Pásztor József) felelős. A sajtótörvény 41. g-a értelmében csak mindeme behajtások sikertelen megállapítása után hajtandó végre a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében ennek helyébe lépő fogházbüntetés. A sajtótörvény 43. §. 4. bekezdése értelmében a bíróság elrendeli, hogy a »Délmagyarország« cimü politikai napilapnak a jogerős itélet kézbesítése ntán megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül kővető számának elején rendes nyomással minden lappéldányon tegye közzé. E célból az Ítéletet a bíróság a lap szerkesztőjével közli. Főmagánvádló részére a sajtótőrvény 39. g-ában irt nem vagyoni kárért pénzbeli elégtételt nem állapit meg. • Indokolás: A »Délmagyarország« cimü Szegeden megjelenő poli- j tikai napilap fent megjelölt számában >A Piroska-fivé- . rek zsarolás vádjával a szegedi törvényszék előtt« cim alatt megjelent közlemény miatt Piroska János főmagánvádló 1927 junius hó 24. napján 12. sorszám alatt benyújtott vádiratában a főtárgyaláson előterjesztett véginditványáhan vádat emelt Nagy Sándor vádlott ellen a Bv. 1. és 2. §-ába ütköző, 9. 3. §. 2. bek. 1. pontja4 illetve a 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt A vídbeli közlemény többek között Piroska János nevét is többször felemlítvén, a következőket tartalmazza főmagánvádlóra vonatkozólag: >A panaszos Bánszky Jenőné állitása szerint Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki aki licitálni merészelt.« Ugyanezen cikkben Piroska Jánost mind a csongrádi bombaper volt vádlottját, felmentett vádlottját említi. Vádlott beismerésével, a beszerzett kézirattal bizonyítva van, hogy a vád tárgyává tett cikket ő irta és tette közzé. Ennélfogva sajtójogi felelőssége a sajtótörvény 33. g. 1. bek. szerint szerzői minőségben fennáll annak előrebocsátása mellett, hogy Piroska János főmagánvádló 1927 április 4.én, tehát a Btk. 112. g. 1. bekezdésében meghatározott határidő alatt tette meg magáninditvámát. Vádlott azonban kettős alapon tagadta bűnösségét A Bánszky Jenőné szájába adott tanúvallomásra vonatkozólag a sajtótörvény 44. g-ára a törvényszéki főtárgyalás hiv. szellemben ¿5 igazán közié hivatkozással 1. a csongrádi bombaperben volt vádlotti minőség emlegetésére vonatkozólag pedig azon az alapon hangoztatja nem bünsségét, hogy a valóságnak megfelelő körülmény hangoztatása nem sértés, különösen figyelemmel arra, hogy a vonatkozásban mint felmentett vádlottat említi Piroska János főmagánvádlót társaival együtt Vádlott védekezése azonban mindkét irányban alaptalan. A rövjd uton beszerzett vonatkozó B. 2338/1927. számú oünügyi iratokból ugyanis kitűnik, hogy a törvényszéki főtárgyaláson Bánszky Jenőné homlokegyenest ellenkező vallomást tett, mint amilyet vádlott neki tulajdonit vád tárgyává tett cikkében. Ugyanis Bánszky Jenőné ott többek között azt vallotta szószerinti »Sem Piroska György és János, sem Sági János nem próbáltak senkit megakadályozni az árverés részvételében. De megállapítható az is a főtárgyalási jegyzőkönyvből, hogy más tanú sem tett olyan értelmű vallomást e főtárgyaláson, amely a legtávolabbról is összeegyeztethető lenne a vád tárgyává tett eme kijelentéssel: »Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki licitálni merészelt« Jogerősen fel is mentette a törvényszék nevezetteket a zsarolás vádja alól. Orlásreptllőgép 12 motorral, száz utassal C Budapesti tudóitónk telefonjelentése.) Friedrichshafenből jelentik: A űornír-repülő. gépgyár igazgatósága közhírré tette, hogy elkészült a két év óta munkában lévő óriási repülőgép. A gépnek 12 motorja van 6000 lóerővel, az óránkinti sebesség 200 kilométer, ami 250-ig fokozható. A gép 100 utast szállíthat. A szárnytávolság 48, a hosszúság 40, a magasság 10 méter. Szombathelyen lezuhant egy repülőgép: kéí halolt Szombclhely, július 5. A szombathelyi repülőiskola gépei a késő délutáni órákban repülési gyakorlatokat végezlek. Körülbelül fél 8 tájban az egyik gép mintégv 500 méter magasságban megbillent, majd kigyulladt, lángbaborult s a Sopron—szombathelyi vasútvonal mentén a város határában a mezőn lezuhant. A pilóta, Csesrnlk Endre főellenőr, valamint lile Lajos szerelő szörnyet halt. A gép elégett. A szerencsétlenségről különböző verziók vannak forgalomban. Az egyik szerint a gépek bárI mas csoportokban végezték a repülési gyakorlatokat, miközben kettő véletlenül összeütközött és ez okozta a szerencsétlenséget. Másik hir szerint motorrobbanás történt. A két szerencsétlenül járt pilóta holttestét beszállították a barakk-kórház halottas házába. így semmi alapja sincs vádlott részéről a sajtótörvény 44. g-a szerinti felelősségmentességre hivatkozással. De másfelől az sem lehet kétséges, hogy ily módon, oly tényt állított ezzel Piroska János sértettről, amely valósága esetén nevezett ellen, bűnvádi eljárás megindításának oka lehet. (Btk. 350. g-ba ütköző zsarolás vétsége miatt). Az is kétségtelen, hogy Piroska János főmagánvádlónál mint a csongrádi borabaper volt vádlottjának, felmentett vádlottjának, mjnden ok nélkül való felhánytorgatása nyilván sértő szándékkal tőrtént s az megszégyenítő kifejezés főmagánvádlóra. A Bp. 1. g. 1. bekezdése szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki ellen bűnvádi ügyben birói eljárás induljon: általános perfelvétel a büntetendő cselekmény nyomatékos gyanúja. De a jogerős felmentő Ítélettel már megszűnt az állam büntető igénye Piroska János főmagánvádlóval szemben Mikor ezzel szemben vádlott minden ok és komoly összefüggés nélkül szemére lobbantja főmagánvádlónak az ő — főmagánvádló szempontjából a jogerős felmentéssel már elenyésztetett bűnvádi cselekményben való vádlott minőségét: ezzel nyilvánvalóan joggellenesen arra törekszik, hogy a csongrádi bombamerénylet tetteségének megszűnt gyanúját (Bp. 1. §. 1. bek.) élesztgesse, törvényellenesen felelevenítse főmagán vádlóval szemben, mintegy, kikűszöbölési, társadalmi vesztegzárban való helyezési tendenciával. befejezése is, amely szerint a törvényszék folyosóján a Burkoltan mintegy fátyol alatt, erre utal a közlemény kíváncsiskodók között egy detektiv is várta a Piroskafivérek kijövetelét, aki minden elhangzott magánbeszélgetésre felfigyelt, de semmi érdemlegest nem tudott felesipni«. A biztonsági reödészet szolgálatában álló titkos rendőrnek ugyanis az a célja, hogy bizonyos rendbontó törekvések, bűntények könnyebben derittessenek fel, vagy előztessenek meg. Míg tehát az előbbi tényállítása vádlottnak a Bv. 1. §-ába ütköző a g. 2. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének addig az utóbbi megszégyenítő kifejezése a Bv. 2. §-ába ütköző a 4. g. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségének törvényszerinti alkatelemeit, tűnteti fel. A kir. törvényszék azonban beszámítást büntethetőséget kizáró ok hiányában, mégis csak a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében állapította meg vádlott bűnösségét, mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a rágalmazás mellett az ugyanezen alkalommal és ugyanazon sér. tett irányában elkövetett becsületsértés nem állapithaló meg: egyéni becsületnek előbbi súlyosabb beszámítás alá eső becsületsértést, ugyanaz lévén a védett jogtárgy. A büntetés kiszabásánál szervi enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt a körülményt, hogy a vádlott a főtárgyaláson hajlandónak nyilatkozott a főmagánvádló részére az elégtétel adására. De a bűnösség tagadása mellett ennek mindenesetre csekélyebb erkölcsi súlya van. Súlyosbító körülmény továbbá, hogy a rágalmazással kapcsolatban becsületsértést is követett el a fentiek szerint főmagánvádló ellen. Mindeme bünösségi körülmény mérlegelésével a bíróság a réndelkező részben irt büntetést találta arányosnak vádlott bünösségi fokával. Megállapítja a kir. törvényszék Szeged város polgármesterének közlése alapján, hogy a naponként megjelenő »Délmagyarország« a szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság által kezelt 20.000 K (1 P 60 filL) biztosítékkal biró időszaki lap, amelynek kiadója a »Délmagyarország Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat Rt« ugyanis egy személyben a lapot előállító nyomda is (képv. Pásztor József.) így a sajtótőrvény 40. és 42. g-ai értelmében a fokozatos felelősség a rendelkező rész szeiint volt megállapítandó. A lap felelős szerkesztője Pásztor József. A kir. ügyészség nem látván közérdeket fennforogni a vád képviseletét nem vállalta. A kír. törvényszék főmagánvádló részére a sajtótőrvény 39. §-a alapján nem vagyoni kárért kért pénzbeli elégtételt nem állapított meg. A közlemény ugyanis egy szegedi napilapban jelent meg. főmagánvádló pedig csongrádi lakos. Köztudomás szerint a vidéki lapok olvasóközönsége többnyire csak a helybeli lakosságból kerül ki, olvasottsága s így hatóí ereje idegen helyeken minimálisra tehető. így az Idegen helyeken élő sértettek a hírlapi meghurcoltatás tortúrája folytán kiállott szenvedések, a szenvedett, vagy szenvedletett erkölcsi csorba helyrehozására csak országos hírnév esetén, vagy akkor követelhetnek pénzbeli elégtételt, ha hely szélesebb körű kapcsolataikat kimutatják, vagy valószínűsítik, mert az őket nem ismerők előtt természetesen nen> szenvedhetnek erkölcsi ká-t Jelen esetben ezek egyike sem forog fenn s igy a kir. törvényszék nem találta a méltányosságnak megfelelőnek, hogy az egyébként vagyontalan vádlottal szemben az erkölcsi kárért pénzbeli elégtételt állapíttassák meg főmagánvádló részére. Az itélet egyéb rendelkezései az idézett 8-okon alapulnak. Szegeden, 1927. évi augusztus hó 16 napján. Vild Károly s. fc. tfr. törvényszéki tanácselnök mint ernök. Dr Molnár István s. k. kir. törvényszéki bíró mint előadő, A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás. Tőtiszt A szegedi kir. ítélőtábla. B. 1919/1927/18. szám A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN, Sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt Nagy Sándor ellen folyamatban tett bűnügyet, melyben a szegedi kir. törvényszék 1927. é\1 augusztus hó 16. napján B. 2339/15—1927. szám alatt Ítéletet hozott, vádlottnak a bűnösség megállapítása miatt bejelentett felebbezése folytán 1927. évi december hó 29. napján tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben dr. Kovács Rókus, mint a tanács elnöke, dr. Hubay László és dr. Juhász István itélőbirák vettek részt, a főmagánvádló képviseletében dr. Széesényi István ügyvéd járt el. viszont a vádlottat dr. Burger Béla védő képviselte, a jegyzőkönyvet pedig dr Lázár Ferenc tanácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatásai után vizsgálat alá vette és a következően ítélt: Az elsőbivóság Ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. g 3. pontjában foglalt semmiségi okból megsemmisíti, s vádlottat az elsőbiróság Ítéletében felhívott törvényhely alapján, de a Btkv. 92. g-án»k alkalmazásával a szegedi kir. ügyészségnél 15 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő, az 1892:XXVII. t-c. 3. g-ában megjelölt célokra fordítandó, s behajthatatlanság esetén az I 1921:XXVIII. t-c. 5. g-a, az 5340/1924. M. E. sz. rend©j let 7. g-a alapján, figyelemmel az 1925:XXXV. t-c. 17. , j-ára, őt (5) pengőnként egy (1) napi fogházra átváltozlátandó négyszáz (400) pengő fő és egyszáz (100) pengő me.llékpénzbüntetésre ítéli. Ezzel a megsemmisítéssel a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét egyebekben helybenhagyja, a nem vagyoni kár meg nem Ítéléséről rendelksző nem felebbezett részét pedig nem érinti. Vádlottat a Bp. 479. és 480. §. alapján arra kötelezi, hogy főmagánvádlónak a felebbviteli főtárgyaláson kép. viseltetésével felmerült költsége fejében 40 pengőt 15 nap alatt vénrehajtás terhével mecfizessen Indoltok: I. A védelem a felebbviteli főtárgyaláson a Bp 6952^ 1926. sz. bűnügyi iratok beszerzését kérte annak bizonyítása végett, hogy az ezen ügyben tartott főtárgyaláson Bánszky Jenőnének elétáratott a vádbeli tényállítással egybehangzó az előzetes eljárások során tett vallon-.isa. S hogy valóban Bánszky Jenőné a főtárgyaláson ily vallomást tett, ennek bizonyítására kérte még a főtárgyalás! jegyzőnek jegyzeteinek felmutatása mellett, valamint Osváth Károly és Cserzi Béla tanuk kihallgatását is. A kir. Ítélőtábla rövid uton, betekintés végett beszerezte a Bp. 6952/1926. sz. bűnügyi iratokat s azok közül í Bánszky Jenőnének a kérdéses bűnügyben az előkészíti ; eljárás folyamán és a főtárgyaláson tett vallomásait tajs i talmazó jegyzőkönyveket hiteles másolatban a felébb" ' viteli főtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolta. E vallomások és a most emiitett Iratok egyéb Lai ialra* i alapján alább megállapított tényekre tekintettel a bizo1 nyitás egyéb irányban való felvételét a Bp. 393. g 3.