Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-06 / 150. szám

DÉLM.'.Li 1929 julius W talán bűnös mint szerző a Bv 1. g-ába ütköző és a 3. g. 2. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkö­vetett rágalmazás vétségében, amelyet ugy követett el, hogy a • Délma gy.iro rszág« cimü Szegeden megjelenő politikai napilap 1927 január 9-éii megjelent II évfo­lyam 6. számiban »Piroska-fivérek zsarolás vádjával a szegedi kir. törvényszék előtte cim alatti közleményt meg­írta és közzétette és abban a következő kitételével: >A panaszos Bánszky Jenőné állítása szerint Piroskáék min­denkit megfenyegettek, aki licitálni merészelt«. Piroska János sértettől oly lényt állított, amely valósága esetén •evezett ellen, bűnvádi eljárás megindításának oka le­hetne s ugyané cjkkhen Piroska Jánost mint « csong­rádi bomba per volt vádlottját, felmentett vádlottját em­líti, ami nevezettre megszégyenítő kifejezés. A kir. törvényszék ezért Nagy Sándor vádlottat a Bv. 1U bekezdésr 5340/1924 M. E. sz. rendelet 4. §-a. a 63600/1926. I. M. sz. rendelet alapján 14 (tizennégy) •api fogházra mint főbüntetéssre, ezenfelül 25 (huszon­öt) pengő pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére az 1921 ! XXVIII. t.-c. 5. J. 5340/1924. M. E. sz. rendelet 7. §„ ! 6.1600/1926. I. M. sz. rendelet alapján 5 (őt) pengőnként egy napi fogházra kell átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetést megkezdésének napjától kel] számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a szegedi kir ügyészségnél az 1892:XXVff. t-c. 3. g-ában meg­batározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. S-a értelmében köteles az ezután felmerülő bünügyi költséget az államkincstárnak megté­ríteni. Köteles a vádlott a Bp. 480. g-a értelmében Piroska János magánvádlónak 45 (negyvenöt) pengő bűnügyi költ­ség (ügyvédi díj) fejében az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A pénzbüntetésért bűnügyi költségért az 1914:XIV. t-c. 40. és 42. g-ai értelmében elsősorban a biztosítékul letett 20.000 K (1 pengő 60 fjll.) erejéig a »Délmagyarország Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat Rt« mint a >Délma­gyarország« kiadója, (képv. Pásztor József, Szeged, Ka­zinczy u. 6. sz.) másodsorban a biztosíték által nem fedezett rész erejéig a vádlott, ha ettől behajtható nem volna, harmadsorban az említett kiadó rt mint egy sze­mélyben nyomdatulajdonos is (képv. Pásztor József) felelős. A sajtótörvény 41. g-a értelmében csak mindeme be­hajtások sikertelen megállapítása után hajtandó végre a pénzbüntetés behajthatatlansága esetében ennek helyébe lépő fogházbüntetés. A sajtótörvény 43. §. 4. bekezdése értelmében a bíró­ság elrendeli, hogy a »Délmagyarország« cimü politikai napilapnak a jogerős itélet kézbesítése ntán megjelenő legközelebbi, vagy azt közvetlenül kővető számának ele­jén rendes nyomással minden lappéldányon tegye közzé. E célból az Ítéletet a bíróság a lap szerkesztőjével közli. Főmagánvádló részére a sajtótőrvény 39. g-ában irt nem vagyoni kárért pénzbeli elégtételt nem állapit meg. • Indokolás: A »Délmagyarország« cimü Szegeden megjelenő poli- j tikai napilap fent megjelölt számában >A Piroska-fivé- . rek zsarolás vádjával a szegedi törvényszék előtt« cim alatt megjelent közlemény miatt Piroska János főmagán­vádló 1927 junius hó 24. napján 12. sorszám alatt be­nyújtott vádiratában a főtárgyaláson előterjesztett vég­inditványáhan vádat emelt Nagy Sándor vádlott ellen a Bv. 1. és 2. §-ába ütköző, 9. 3. §. 2. bek. 1. pontja4 illetve a 4. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt A vídbeli közlemény többek között Piroska János nevét is többször felemlítvén, a következőket tartalmazza fő­magánvádlóra vonatkozólag: >A panaszos Bánszky Jenőné állitása szerint Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki aki licitálni merészelt.« Ugyanezen cikkben Piroska Jánost mind a csong­rádi bombaper volt vádlottját, felmentett vádlottját em­líti. Vádlott beismerésével, a beszerzett kézirattal bizonyít­va van, hogy a vád tárgyává tett cikket ő irta és tette közzé. Ennélfogva sajtójogi felelőssége a sajtótörvény 33. g. 1. bek. szerint szerzői minőségben fennáll annak előrebocsátása mellett, hogy Piroska János főmagánvádló 1927 április 4.én, tehát a Btk. 112. g. 1. bekezdésében meghatározott határidő alatt tette meg magáninditvá­mát. Vádlott azonban kettős alapon tagadta bűnösségét A Bánszky Jenőné szájába adott tanúvallomásra vo­natkozólag a sajtótörvény 44. g-ára a törvényszéki főtár­gyalás hiv. szellemben ¿5 igazán közié hivatkozással 1. a csongrádi bombaperben volt vádlotti minőség emlegeté­sére vonatkozólag pedig azon az alapon hangoztatja nem bünsségét, hogy a valóságnak megfelelő körülmény han­goztatása nem sértés, különösen figyelemmel arra, hogy a vonatkozásban mint felmentett vádlottat említi Pi­roska János főmagánvádlót társaival együtt Vádlott védekezése azonban mindkét irányban alaptalan. A rövjd uton beszerzett vonatkozó B. 2338/1927. számú oünügyi iratokból ugyanis kitűnik, hogy a törvényszéki főtárgyaláson Bánszky Jenőné homlokegyenest ellenkező vallomást tett, mint amilyet vádlott neki tulajdonit vád tárgyává tett cikkében. Ugyanis Bánszky Jenőné ott többek között azt vallotta szószerinti »Sem Piroska György és János, sem Sági Já­nos nem próbáltak senkit megakadályozni az árverés részvételében. De megállapítható az is a főtárgyalási jegyzőkönyvből, hogy más tanú sem tett olyan értelmű vallomást e fő­tárgyaláson, amely a legtávolabbról is összeegyeztethető lenne a vád tárgyává tett eme kijelentéssel: »Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki licitálni merészelt« Jog­erősen fel is mentette a törvényszék nevezetteket a zsa­rolás vádja alól. Orlásreptllőgép 12 motorral, száz utassal C Budapesti tudóitónk telefonjelentése.) Friedrichshafenből jelentik: A űornír-repülő. gépgyár igazgatósága közhírré tette, hogy el­készült a két év óta munkában lévő óriási re­pülőgép. A gépnek 12 motorja van 6000 ló­erővel, az óránkinti sebesség 200 kilométer, ami 250-ig fokozható. A gép 100 utast szál­líthat. A szárnytávolság 48, a hosszúság 40, a magasság 10 méter. Szombathelyen lezuhant egy repülőgép: kéí halolt Szombclhely, július 5. A szombathelyi repülő­iskola gépei a késő délutáni órákban repülési gya­korlatokat végezlek. Körülbelül fél 8 tájban az egyik gép mintégv 500 méter magasságban meg­billent, majd kigyulladt, lángbaborult s a Sop­ron—szombathelyi vasútvonal mentén a város ha­tárában a mezőn lezuhant. A pilóta, Csesrnlk Endre főellenőr, valamint lile Lajos szerelő ször­nyet halt. A gép elégett. A szerencsétlenségről különböző verziók van­nak forgalomban. Az egyik szerint a gépek bár­I mas csoportokban végezték a repülési gyakorla­tokat, miközben kettő véletlenül összeütközött és ez okozta a szerencsétlenséget. Másik hir szerint motorrobbanás történt. A két szerencsétlenül járt pilóta holttestét beszállították a barakk-kórház ha­lottas házába. így semmi alapja sincs vádlott részéről a sajtótörvény 44. g-a szerinti felelősségmentességre hivatkozással. De másfelől az sem lehet kétséges, hogy ily módon, oly tényt állított ezzel Piroska János sértettről, amely való­sága esetén nevezett ellen, bűnvádi eljárás megindításának oka lehet. (Btk. 350. g-ba ütköző zsarolás vétsége miatt). Az is kétségtelen, hogy Piroska János főmagánvádlónál mint a csongrádi borabaper volt vádlottjának, felmen­tett vádlottjának, mjnden ok nélkül való felhánytorgatása nyilván sértő szándékkal tőrtént s az megszégyenítő ki­fejezés főmagánvádlóra. A Bp. 1. g. 1. bekezdése szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki ellen bűnvádi ügyben birói eljárás induljon: általános perfelvétel a büntetendő cselekmény nyomaté­kos gyanúja. De a jogerős felmentő Ítélettel már meg­szűnt az állam büntető igénye Piroska János főmagán­vádlóval szemben Mikor ezzel szemben vádlott minden ok és komoly összefüggés nélkül szemére lobbantja főmagánvádlónak az ő — főmagánvádló szempontjából a jogerős felmen­téssel már elenyésztetett bűnvádi cselekményben való vádlott minőségét: ezzel nyilvánvalóan joggellenesen arra törekszik, hogy a csongrádi bombamerénylet tettesé­gének megszűnt gyanúját (Bp. 1. §. 1. bek.) élesztgesse, törvényellenesen felelevenítse főmagán vádlóval szemben, mintegy, kikűszöbölési, társadalmi vesztegzárban való helyezési tendenciával. befejezése is, amely szerint a törvényszék folyosóján a Burkoltan mintegy fátyol alatt, erre utal a közlemény kíváncsiskodók között egy detektiv is várta a Piroska­fivérek kijövetelét, aki minden elhangzott magánbeszél­getésre felfigyelt, de semmi érdemlegest nem tudott fel­esipni«. A biztonsági reödészet szolgálatában álló titkos rendőrnek ugyanis az a célja, hogy bizonyos rendbontó törekvések, bűntények könnyebben derittessenek fel, vagy előztessenek meg. Míg tehát az előbbi tényállítása vádlottnak a Bv. 1. §-ába ütköző a g. 2. bek. 1. pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének addig az utóbbi megszégyenítő kifejezése a Bv. 2. §-ába ütköző a 4. g. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségének törvényszerinti alkatelemeit, tűn­teti fel. A kir. törvényszék azonban beszámítást büntethetőséget kizáró ok hiányában, mégis csak a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében állapította meg vádlott bűnösségét, mert az állandóan követett birói gyakorlat szerint a rágal­mazás mellett az ugyanezen alkalommal és ugyanazon sér. tett irányában elkövetett becsületsértés nem állapithaló meg: egyéni becsületnek előbbi súlyosabb beszámítás alá eső becsületsértést, ugyanaz lévén a védett jogtárgy. A büntetés kiszabásánál szervi enyhítő körülményként értékelte a bíróság azt a körülményt, hogy a vádlott a főtárgyaláson hajlandónak nyilatkozott a főmagánvádló részére az elégtétel adására. De a bűnösség tagadása mel­lett ennek mindenesetre csekélyebb erkölcsi súlya van. Súlyosbító körülmény továbbá, hogy a rágalmazással kapcsolatban becsületsértést is követett el a fentiek sze­rint főmagánvádló ellen. Mindeme bünösségi körülmény mérlegelésével a bíró­ság a réndelkező részben irt büntetést találta arányosnak vádlott bünösségi fokával. Megállapítja a kir. törvényszék Szeged város polgár­mesterének közlése alapján, hogy a naponként megje­lenő »Délmagyarország« a szegedi m. kir. pénzügyigaz­gatóság által kezelt 20.000 K (1 P 60 filL) biztosítékkal biró időszaki lap, amelynek kiadója a »Délmagyarország Hírlapkiadó- és Nyomdavállalat Rt« ugyanis egy sze­mélyben a lapot előállító nyomda is (képv. Pásztor József.) így a sajtótőrvény 40. és 42. g-ai értelmében a foko­zatos felelősség a rendelkező rész szeiint volt megálla­pítandó. A lap felelős szerkesztője Pásztor József. A kir. ügyészség nem látván közérdeket fennforogni a vád képviseletét nem vállalta. A kír. törvényszék főmagánvádló részére a sajtótőr­vény 39. §-a alapján nem vagyoni kárért kért pénzbeli elégtételt nem állapított meg. A közlemény ugyanis egy szegedi napilapban jelent meg. főmagánvádló pedig csongrádi lakos. Köztudomás szerint a vidéki lapok olvasóközönsége többnyire csak a helybeli lakosságból kerül ki, olvasottsága s így ható­í ereje idegen helyeken minimálisra tehető. így az Idegen helyeken élő sértettek a hírlapi meghurcoltatás tortúrája folytán kiállott szenvedések, a szenvedett, vagy szenved­letett erkölcsi csorba helyrehozására csak országos hír­név esetén, vagy akkor követelhetnek pénzbeli elégtételt, ha hely szélesebb körű kapcsolataikat kimutatják, vagy valószínűsítik, mert az őket nem ismerők előtt termé­szetesen nen> szenvedhetnek erkölcsi ká-t Jelen esetben ezek egyike sem forog fenn s igy a kir. törvényszék nem találta a méltányosságnak meg­felelőnek, hogy az egyébként vagyontalan vádlottal szem­ben az erkölcsi kárért pénzbeli elégtételt állapíttassák meg főmagánvádló részére. Az itélet egyéb rendelkezései az idézett 8-okon ala­pulnak. Szegeden, 1927. évi augusztus hó 16 napján. Vild Károly s. fc. tfr. törvényszéki tanácselnök mint er­nök. Dr Molnár István s. k. kir. törvényszéki bíró mint előadő, A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás. Tőtiszt A szegedi kir. ítélőtábla. B. 1919/1927/18. szám A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN, Sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vét­sége miatt Nagy Sándor ellen folyamatban tett bűn­ügyet, melyben a szegedi kir. törvényszék 1927. é\1 augusztus hó 16. napján B. 2339/15—1927. szám alatt Ítéletet hozott, vádlottnak a bűnösség megállapítása miatt bejelentett felebbezése folytán 1927. évi december hó 29. napján tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben dr. Kovács Rókus, mint a tanács elnöke, dr. Hubay László és dr. Juhász István itélőbirák vettek részt, a főmagánvádló képviseletében dr. Széesényi István ügyvéd járt el. viszont a vádlottat dr. Burger Béla védő képviselte, a jegyzőkönyvet pedig dr Lázár Ferenc ta­nácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatásai után vizsgálat alá vette és a következően ítélt: Az elsőbivóság Ítéletének a büntetés kiszabására vonat­kozó részét a Bp. 385. g 3. pontjában foglalt semmiségi okból megsemmisíti, s vádlottat az elsőbiróság Ítéletében felhívott törvény­hely alapján, de a Btkv. 92. g-án»k alkalmazásával a szegedi kir. ügyészségnél 15 nap alatt végrehajtás ter­hével fizetendő, az 1892:XXVII. t-c. 3. g-ában megje­lölt célokra fordítandó, s behajthatatlanság esetén az I 1921:XXVIII. t-c. 5. g-a, az 5340/1924. M. E. sz. rend©­j let 7. g-a alapján, figyelemmel az 1925:XXXV. t-c. 17. , j-ára, őt (5) pengőnként egy (1) napi fogházra átváltoz­látandó négyszáz (400) pengő fő és egyszáz (100) pengő me.llékpénzbüntetésre ítéli. Ezzel a megsemmisítéssel a kir. Ítélőtábla az elsőbiró­ság ítéletének felebbezett részét egyebekben helyben­hagyja, a nem vagyoni kár meg nem Ítéléséről rendelks­ző nem felebbezett részét pedig nem érinti. Vádlottat a Bp. 479. és 480. §. alapján arra kötelezi, hogy főmagánvádlónak a felebbviteli főtárgyaláson kép. viseltetésével felmerült költsége fejében 40 pengőt 15 nap alatt vénrehajtás terhével mecfizessen Indoltok: I. A védelem a felebbviteli főtárgyaláson a Bp 6952^ 1926. sz. bűnügyi iratok beszerzését kérte annak bizonyí­tása végett, hogy az ezen ügyben tartott főtárgyaláson Bánszky Jenőnének elétáratott a vádbeli tényállítással egybehangzó az előzetes eljárások során tett vallon-.isa. S hogy valóban Bánszky Jenőné a főtárgyaláson ily val­lomást tett, ennek bizonyítására kérte még a főtárgya­lás! jegyzőnek jegyzeteinek felmutatása mellett, valamint Osváth Károly és Cserzi Béla tanuk kihallgatását is. A kir. Ítélőtábla rövid uton, betekintés végett besze­rezte a Bp. 6952/1926. sz. bűnügyi iratokat s azok közül í Bánszky Jenőnének a kérdéses bűnügyben az előkészíti ; eljárás folyamán és a főtárgyaláson tett vallomásait tajs i talmazó jegyzőkönyveket hiteles másolatban a felébb" ' viteli főtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolta. E vallomások és a most emiitett Iratok egyéb Lai ialra* i alapján alább megállapított tényekre tekintettel a bizo­1 nyitás egyéb irányban való felvételét a Bp. 393. g 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom