Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-06 / 150. szám

1929 uilius fi. bekezdésének 1. pontja alapján megtagadta a kir. Ítélőtábla, mert a tanukkal bizonyítani kivánt körülményt az ügy elbírálása szempontjából immár lényegtelennek találta. II. A kir. ítélőtábla a rövid uton betekintett B 6952/ 1926. sz. iratok tartalmából tényként állapítja meg, hogy ebben az ügyben főmagánvádló ellen zsarolás vétsége miatt azért emeltetett vád, mert a Kiss Gábor ellen foganatosított árverés alkalmával az árverelni szándékozókat az árveréstől erőszakos fellépésével visszatartó'ta. Megállapította továbbá, hogy az ebben az ügyben tartott főtárgyaláson Bánszky Jenőné azt vallotta, hogy főmagánvádló senkjt sem próbált megakadályozni az árverésben, de megállapítja azt is, hogy Bánszky Jenőné nem a Szikszay Géza ellen tett panaszában, sem pedig a Szentmiklósy András bírósági végrehajtó ellen lefolytatott felügyeleti vizsgálat során tett vallomásában a főtárgyalási vallomásával ellenkező vallomást nem tartott, s hogy a kérdéses zsarolási ügybeii főtárgyaláson kihallgatott töb. bi tanuk egyike sem vallott a főmagánvádlót terhelően. Tényként állapítja meg végül a kir. ítélőtábla, hogy entfek ellenére vádlott a közleményében azt állította, hogy Bánszky Jenőné állítása szerint Piroskáék mindenkit megfenyegettek. aki licitálni merészelt s hogy továbbá közleményében főmagánvádló személyét közelebbről mint s csongrádi bombaper volt vádlottját, felmenteit vád'ottját jelöli meg, aki ellen tartott főtárgyalás alkalmával ? folyosón a kíváncsiskodók között egy detektív volt, aki minden elhangzott magánbeszélgetésre felfigyelt, de semmi érdemlegeset nem tudott felcsipni. E kiegészítéssel a kir. ítélőtábla az alsóbiróság által a bizonyítás anyagának egyébként megfelelően megállapított tényállást valónak fogadta el. E tényálláshoz képest az elsőbjróság helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét annál is inkább, mert vádlott a kjr. Ítélőtábla megítélése szerint sem közölte hív. S7ellemben és igazán a nyilvános főtárgyaláson Bánszky Jenőné vallomásával kapcsolatban történteket, hanem a valóságnak meg nem felelően a főmagánvádló hátrányára. Félre nem ismerhető célzatossággal emiitette cikkében a főmagánvádlót mint a csongrádi hómba per volt vádlottját, felmenteit vádlottját. Fömagánvádlónak azt a vo't vádlotti minőségét a zsarolási üggyel össze nem tartozóan ok nélkül hánytorgalta fel; erre magáuérdeke semmiféle vonatkozásban nem késztethette," a közérdek rzempontjábó! pedig éppen az kívánatos, hogy a csongrádi bombaperben hozott birói ítéletek igazságosságában a közvélemény mindjobban megnyugodjék s a lecsillapult kedélyek újból fel ne zaklattassanak. Vádlott ennek épp az ellenkezőjét célozza. Közleménye utolsó mondatában foglalt ama kitétellel pedig, hogy a folyosón levők között egy detektiv is volt, aki a magánbeszélgetésekre felfigyelt ,de semmi érdemlegest nem tudott felcsipni, burkoltan ama gyanújának ad kifejezést, hogy főmagánvádló a "songrádi bombaperben mégis bűnös, felmentése ellenére a detektiv figyeli, hogy ellene terhelő adatot szerezzen s abban a tudatban jelöli meg főmagánvádlót a csongrádi bombaper volt vádlottiának, felmentett vádlottjának. Törvény szerint minősítette továbbá az elsőbiróság a vádlott cselekményét is. Vádlott hasonló cselekmény miatt egy ízben elitélve, egy izben pedig büntetve volt ugyan és helyes a súlyosítóként felhozott az a körülmény is, hogy vádlott a rá.almazó tényállításon felül becsületsértő kifejezést is használt. Ezen súlyosítókkal szemben azonban a kir. ítélőtábla vádlott elégtételadásra készségében a megbánás jeleit is észlelte s ezt, valamint azt a körülményt, hogy vádlott egyébként a főmagánvádlóra kedvező tárgyalási adatokat is közölle s hogy a főmagánvádló ellen valóban a tényállításban kifejezésre juttatott vád emeltetett, további enyhítő körülmények gyanánt mérlegelte. íz utóbbiak nagyobb számára és nyomatékos voltára tekintettel a cselekményre főbüntetésül megállapított fogházbüntetés legkisebb tartamát is a kir. Ítélőtábla aránytalanul súlyosnak és a Btkv. 92. §-ának alkalmazását indokoltnak találta. Azért a kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének a bün">tés kiszabására vonatkozó részét a vádlott sérelmére letésült, a Bp. 385. §. 3. pontjában foglalt semmiségi okból a Bp. 423. 2. bekezdéséhez képest megsemmisítette, vádlottra pénzbüntetést szabott ki s ennek nagyságát vádlott alanyi és tárgyi bűnössége fokával és vagyoni viszonyaival arányban állapította meg. Ezzel a megsemmisítéssel a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét egyéb felebbezett részében a Bp. 423. §. 3. bekezdéséhez képest a fentiekkel kiegészített indokai alapján helybenhagyta. A nem vagyoni kár meg nem ítélése tárgyában rendelkező nem felebbezett részét az elsőbiróság ítéletének a kir. Ítélőtábla a Bp. 387. §. 1. bekezdéséhez képest érintetlenül hagyta, mert hivatalból figyelembe vehető semmiségi okot nem észlelt Vádlottnak a felebbviteli főtárgyalás költségeiben való .narasztalása a Bp. 479. és 480. §-án alapul. Szeged, 1927. évi december hó 29. napján. Dr. Kovács Rókus s. k. a tanács elnöke, dr. Juhász istván s. k. előadó. £ kiadvány hiteléül: Lang Antal írodafőtiszt A Magyar Királyi Kúria. b. I. 957/1928/21. szám. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN. A magyar kir. Kúria sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Nagy Sándor ellen indított bünügyet, amelyben a szegedi kir. Törvényszék 1927. évi augusztus hó 16. napján B. 2339/1927/15. sz. alatt a szegedi kir. ítélőtábla pedig vádlottnak felebbezésére 1927. évi december hó 29. napján B. 1919/1927/18. sz. alatt ítéletet hozott^ a vádlott és védője részéről használt, irá^Ü^LMAGYARORSZAG ^ ^ han is indokolt semmisébi panasza folytán az 1928. évi október hó 23. napján megtörtént nyilvános tárgyaláson a koronaügyésznek meghallgatása ntán vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: 1 ndokolás: A kir. ítélőtábla Ítélete ellen védő a vádlott csatlakozásával a Bp. 385. §. 1. a) pontjára való hivatkozás mellett semmiségi panaszt jelentett be, mert a megállapított lényállás bűncselekményt nem foglal magában. Ez a semmiségi panasz az írásbeli indokolás szerint arra van alapítva, hogy vádlott javára tévesen mellőzték St 44. §-ának alkalmazását, mert vádlott a cikk tárgyát képező főtárgyalást teljes objektivitással közölte és a közlemény hiv és igaz jellegén nem változtat az, hogy Bánszky Jenőné tanúnak imputált kijelentés téves, hogy neb abban a formában hangzott el, ahogy közöltetett Hangoztatja az írásbeli indokolás, hogy a cikkben minden célzatc-sság nélkül nevezte főmagánvádlót »bombaper felmentett vádlottjának«. A semmiségi panaszt a kir. Kúria alaptalannak ismerte fel. A cikk tárgyát képezős főtárgyalás jegyzőkönyvének és a többi bűnügyi iratnak adatai alapján a kir. ítélőtábla megállapította, hogy Bánszky Jenőné tanú a főtárgyaláson egyáltalán nem vallotta azt, hogy »Piroskáék mindenkit megfenyegettek, aki licitálni merészelt«: de nem mondotta ezt a többi tanú sem. Vádlott tehát nem téves formában közölte a nevezett tanú vallomását hanem tudatosan megtoldotta azt egy olyan tényállással, amit, vagy amihez hasonlót a tann egyáltalán nem moudott és ami főmagánvádlóval szemben rágalmazás tényálladékát foglalja magában. Ilyen körülmények között a vádlott nem hivatkozhat a St. 44. §-ábarf megadott mentességre még akkor sem. ha a szóban forgó nyilvános tárgyalás lefolyását egyébként hiv szellemben és igazán közölte is. (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi tudományegyetemnek ismét gyásza van. Dr. Szabó József egyetemi tanár, az irieggyógyintézeti klinika tudós vezetője, pénteken délután egy órakor a Zerge-accában hazafelé haladva az uccán összeesett és meghalt. Dr. Szabó professzor pénteken reggel az .idegklinikán rendes időben jelent meg. Szokott munkakedvével végezte munkáját. Kedélyesen beszélgetett el a betegekkel, je'enté. seket hallgatott meg, munkatervéről, közeli szabadságáról beszélt munkatársaival. Délben azután derűs és vig hangulatban távozott el a klinikáról. A Széchenyi-térig gyalog ment, majd a Tisza-szálló előtt villnmosra ült. A villamoson ismerőseivel is találkozott, még valaki megdicsérte egészséges tartását — Nagyszerű lehet ilyenkor a Tiszán —, mondotta kedélyesen a professzor és fehér szalmakalapját levéve, megtörölte gyöngyöző homlokát Hirtelen halál az uccán A Bo! dogasszony-sugáruti megállónál leszállt a villamosról és nyugodt lép'tekkel haladt a Zerge-ucca felé. Szabó professzor az Alföldi-uccában lakott és mindennap ezen az útvonalon szokott hazafelé menni. A Zerge-uccában déli háromnegyedegykor alig járt valaki A professzor kalapját levéve haladt az uccán, amikor a Zerge-ucca 14. számú ház előtt hirtelen megtántorodott; a fejéhez kapott, majd a kővetkező pillanatban nagy zuhanással elvágó 'ott az ucca kövezel én. Tragédiája másodpercek gyorsaságival zajlott le. Rövid idő múlva néhány járókelő hozzáfutott, majd azonnal értesítették a men. tőket. Közben többen felismerték, értesítették a rendőrséget, a központi egyetemet, majd a professzor hozzátartozóit. Az azonnal megjelent mentők azonban már csak a beállott halált konstatálhatták. A professzor Tején mély seb látszott. A zuhanás következtében súlyosan megsebesült. A helyszínre futva érkező kétségbeesett feleségének kérésére holttestét az Alföldi-ucca 8-szám alatti lakására szállították. A tragédia hire Dr. Szabó professzor tragikus halálhíre a kora délutáni órákban elterjedt a városban. Mindenütt a legnagyobb megdöbl)enéssel és részvéttel tárgyalták az »élő halottak« atyjának tragikus halálát. Az ideggyógyintézet A n. é. közönség szives tudomására ho* zom, hogy füső szalonomat fehérnemű készSféisei kibővítve Tisza L. körút 77 és Petőfi S. sugárut sarok (városi zenede-énület) ufból megnyitottam. Előnyös berendezkedésem folytán olcsó áraimról, elismerten szép munkáimról szi< veskedien mepoyőződni. zio Tisztelettel: KERESZTESSY JÚLIA. De törvénysértés nélkül állapították meg az alsófokH bíróságok a vádlott bűnösségét amiatt is, mert ő cikkben főmagánvádlót. mint »bombaper vádlottját«, másutt •a bombaper felmentett vádlottját« említi. Az alsófok« bíróságok helyesen állapították meg, hogy vádlott sértési szándékkal használta ezt a tényre utaló, minden« esetre főmagánvádlóra nézve megszégyenítő kifejezést Ily szándék fennforgása esetén pedig a Bp. 13. §-nak 3. pontja értelmében még a kifejezés valósága sem zárja' kj a becsületsértés vétségének megállapítását. Ennél fogva a vádlott és védő semmiségi panaszát a Bpn. 36. §-ának 1. bekezdése értelmében el kellett utasítani Budapest, 1928 évi október hó 23. napján. Ráth Zsigmond s. k. Dr. Csengey Miklós s. k. a kir. Kúria másodelnöke. előadó. homlokzatára azonnal felvonták a gyászlobogót és az intézet belegei szomorúan figveltek fel, amikor az ápolók és az intézeti orvosok mély részvéttel tárgyalták a tragédiát. Élete A kiváló orvosprofesszor fiatalon, élete delén, 47 éves korában halt meg. A kolozsvári egyetem neveltje volt, még Kolozsvárott kapta meg a magántanári címet. Az egyetemnek Szegedre költözésével, 1922-ben egyetemi nyilvános tanár lett és vezetője az egye- • tem ideggyógyászati klinikának. Életének leg-. főbb vágy iát már nem érhette meg. A klinika;! rövid időn belül uj, modern otthont kapott volna, az uj klinika tervei Szabó profes«szor elképzelése szerint készültek el, de az> uj épületbe már nem költözhetett be. Az egyetem gyásza»: a temetés i Az egyetem rektori hivatala a következő közleményt adta ki: Dr- Szabó József egyetemi nyilvános rendes lanár, az elme- és idegklinika igazgatója, folyó hó 5-én, a kora délutáni órákban váratlanná elhunyt. Az egyetem tanácsa, majd pedig or-j vostudományi kara azonnal rendkívüli ülésre; gyűlt egybe. A tanács mély megdöbbenéssel1 vette dr. Szabó Józsefnek, az orvostudományi! kar prodékánjának és igv a tanács tagjának! váratlan elhunytát tudomásul, az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg és határozatílag kimondotta, hogy a megboldogultai az egyetem halottjának tekinti, eltemetésérőt a tanács gondoskodik és a halottat az egyetem központi épületének előcsarnokában fogja fel• ravataloztatni és onnan fogja 7-én, vasárnap; délután 5 órakor a belvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az egyetem tanácsa az özvegy kívánságára a megboldogultat egész életén át jellemző egyszerűségnek megfelelően fogja eltemettetni és így a kegyeletnek koszorúié4 küldésével való kifejezését is mellőzni kívánja, koszorumegváltási összegekel pedig, diákszociális célokra kívánja fordítani A MEFHOSz A MEFHOSz a kővetkező közleményt adta ki: Dr. Szabó József professzor halálával kaijí Dr. Sszabó József profess&or iragiUus Halála "Pénteken délben az MegKlinikáról hazamenet a Zerge-uccában összeesett és azonnal meghalt