Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-06 / 150. szám

SZEGED: szerkesztötég: Somogyi ucca az. L cm. Telefon: !3-33.'Kladóhlvnlal, H HIcsönkHnyvfAr és Jegyiroda : Arofll ucca 3. Telefon: 306. - Nyomda : Löw ( Ipól ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Szombat, 1929 julius 6 ®s>a V. évfolyam 142. szám MAKO 1 Szerkesztőség is kiadóhivatal: I rl ucca A. Telefon: 151. izom.« »«»«>» HÚDMEZÖVAsAHHELV : Szerkesztö*6g és klndóhlvolal: Andrátsy ucca 25. Telefon: 49. tzám. « » « » « » « » << » ««ww jui iii'i null.,»«—i uv. üBBBai Elötlzelótl Ara havonta 3-20 vldólcen és a lóvórotban 3 ftO, ktlllilldün 6-49 pengó. Egyes sxAra Itt, vasár- és Ünnepnap <24 illlér A nyilvánosság halála Azon mi már tul vagyunk, hogy az autonómia halála felett kongassuk meg a harangot. ' A közigazgatásunk átalakul, de az önkormányzatunk nem. Csak élő szervezet tud átalakulni, de nem a halott önkormányzat. Az önkormányzatunk pedig Jairus lányával ellentétben nem álomba, hanem halálba szenderült Mégis volt azonban valami, ami a közigazgatás rendszerébe levegőt vitt és napfényt s az egyetlen uralkodó akarat mellett is szerephez juttatta a meg nem kérdezett és m g nem hallgatott ezreket Ez a nyilvánosság volt Hiába jelentéktelenedett el polgármesteri ukázzá a tanácsi határozat, hiába vesztette el befolyását a közgyűlés s hiába erőtlenedett el a polgári akarat: a nyilvánosság ellenőrzése, a nyilvánosság irányító hatalma, a nyilvánosság kontrollja mégis ott lebegett az egyeduralmak és egyetlen akarattá kisajátított közigazgatási hatáskörök felett. Ne mondják azt, hogy nem változott semmi, mert eddig is a polgármester csinált mindent s ezután is a polgármester csinál majd mindent, — a változás mégis felmérhetetlenül nagy, mert. eddig a polgármester a nyilvánosság előtt csínált mindent s ezután a nyilvánosság kizárásával cselekszi ugyanazt. A városi közigazgatást ezt a nyilvánosság kötötte össze a város közéletével. Ez a nyilvánosság teremtette meg az éltető érdeklődést s ez az érdeklődés csak hasznára volt a közügyeknek. Ez a nyilvánosság a napfény volt, a tiszta levegő, amiben nem él m g baktérium s ami távol tartolta magától a gya. nakvások suttogását. A polgárság kizárásával intézték az ügyeket, de a polgárság ott ült az amfiteátrum nézőterén s legalább látta azt, hogy ki mit végez. Most kisöpörték a nézőtérről, bezárták a kapukat, magukra maradtak a gladiátorok, — ki fog törődni ezentúl a birkózás szabályaival s a mérkőzések esztétikájával. Párnázott aj lók mögött döntenek sorsod felett polgártárs. A közügyeket ugy iniézík el, mint a váltóbirálatot. Az egyik ur referál, a másik ur aláir s te ünnepelheted az önkormányzat diadalát, amig életbevágó ügyeidet intézik el. Eddig csak nélküled, ezentúl már a tudtodon kívül is. A nyilvánosság kiirtása a közmorál legnagyobb veszedelme. A sajtószabadságot nem azért követelte a termékeny liberálizmus, hogy az újságírók mindent megírhassanak, hanem azért, .hogy a sajtó ellenőrző szerepét, ellenőrző hivatását fék és korlát nélkül gyakorolhassa. A közigazgatás nyilvánossága sem azért fontos, hogy az érdeklődést ki lehessen vele elégíteni. Hanem azért, mert az eml»rek általában nem azt cselekszik a nyilvánosság előtt, amit véghez visznek titokban. A szinpad reflektorfénye és a kulisszák mögötti homály különbsége van meg a tegnapi s a mai közigazgatás rendszere között. De a nyilvánosságnak más szerepe is van. Hány uj ötletet, hány termékeny gondolatot vetettek fel a nyilvánosság előtt azok, akik egyébként az ügyek intézéséből ki vannak zárva. Hiszen minden fontosabb ügyet felötiésétől elintézéséig a sajtó kimerítően ismertetett. Tág lere volt a hozzászólásoknak és véleménynyilvánításoknak egyrészt, másrészt azonban a város polgárai s a közgyűlés tagjai az újságokból ismerkedtek meg a készülő tervekről,^ munkában lévő alkotásokról. A ess. lekedet és az elhatározás előtt volt idő arra, hogy mindenki hozzászóljon a megoldandó problémákhoz. Ezentúl azonban a város ügyeivel s így a magunk ügyeivel is csak akkor fogunk megismerkedni, ha már a polgármester kibocsátotta az ukázát s a .elöntés megvan. Eddig közreműködhetett a polgárság az alkotásokban s a kritika a tervekkel s nem az alkotásokkal foglalkozhatott. Ezentúl csak kész intézkedéseket, befejezett elhatárolásokat, megvalósított terveket bírálhat a város közszelleme. Ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak az autonómia halt meg, hanem a közélet nyilvánossága is. Az önkormányzat átalakul a suttogó baritonok kórusává. Csak semmi hangos szó, semmi erő'ueljes kifejezés. Mi mir nem önkormányzunk, nem önigazgatunk, csak re• ferálunk és aláírunk. Elhisszük, hogy a polgármestereknek tetszik ez az uj rendszer; n?rtl volt még eddig olyan köztisztviselő, aki hatáskörének megnövekedése ellen panaszkodott volna. De az mégsem önkormányzat, ha Ön kormányoz, Polgármester Ur. A suttogó bariton és a polgármesteri ukáz, — ime, ez lett a régi magyar önkormányzatból. A budapesti €mh kö¥el ismét megfelelt a kQIOgymlnlszterné és elégtételt kért „A magyar kormánynak sokkal inkább és kilátásba helyezte a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hivatalosan közlik: A budapesti csehszlovák követ ma délután látogatást tett Waltó I^jos külügyminiszternél és a Hidasnémetiben kémkedésen tetten ért Pecha Vencel letartóztatásának ügyét újból szóvá tetle. A követ szerint a csehszlovák kormánynak az a felfogása, hogy a magyar hatóságok a Magyarország és a csehszlovák köztársaság közt a közös halárpályaudvarok tárgyában kötött egyezmények 19. és 23. cikkét sértették volna meg azzal az eljárással, amelyet Pecha Vencel letartóztatásánál követtek. A követ az iránt írdeklődőtt a külügyminiszternél, hogy a magyar kormány az egyezmény megsértéséért milyen elégtételadásra gondol. Walfcó I^ajos külügyminiszter azt válaszolta, hogy meggyőződése szerint a magyar halóságok a kffzös pályaudvarokra vonatkozó egyezményt semmiben «em sértették meg, de minthogy a kővet előadásában több — szerinte kifogásolható — mozzanatot emiitett, a külügyminiszter arra kérte a követet, jelfilje meg a cseh kormány közelebbről írásban, miben látja ez egyezmény egyes pántjainak megsértését. A külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a vélt sérelmeket azok közelebbi megjelölése után haladéktalanul tüzetes jogi vizsgálat alá fogja venni. A külügyminiszter ezután azt hangoztatta, hogy véleménye szerint az adott esetben sokkal inkább a magyar kormánynak van oka tiltakozásra, amirrt a cseh hatóságok a vasnli forgalmat kellő ok nélkül egyoidalulag megszakították. Minthogy a követ felvilágosításokat kért a külügyminisztertől a keddi látogatása óta az esetet illetően tudomására jutott részletes adatokról, a külügyminiszter különösen arra hivta fel a követ figyelmét, hogy a vasúti forgalom szabályszerű lebonyolítását Pecha Vencel letartóztatása nem akadályozta, mert hiszen Pechának junius 28-án történt letartóztatása után a forgalmat julius 2. déli 12 órájáig, értesülése szerint, továbbra is minden fennakadás nélkül bonyolították le. A magyar kormánynak egyébként tudomási van arról oka volna tiltakozásra: — mondotta Walkó sérelmek megvizsgálását * is, hogy a cseh vasutigazgatóság Pecha Vencel helyére, akit julius 1-től kezdődően más szolgálati helyre osztottak be, az addig Pecha feladatkörébe esett szolgálati teendők ellátására C«ap állomásról más vasuü tisztviselőt rendellek ki, aki junius 2S-án megérkezett Hidasnémetire, ami kétségtelenné teszi, hogy a hidasnémeti cseh vasúti kirendeltség 5 alkalmazottja közül Pecha letartóztatása a kirendeltség szolgálatának ellátását nem akadályozta„4 forgalom beszüntetése nem helyénvaló" Prágla, julius 5. A Slovak vezércikkben foglalkozik a hidasnémeti eseményekkel s megállapítja, hogy a Pecha Vince letartóztatására adott válasz, a forgalom beszüntetése ós ezzel az idegenforgalom lecsökkentess nem volt teljesen helyén való. — Az idegenek elmaradása károsítja nemzetgazdaságainkat, sokkal inkább, mint hiszszük — ir.ja a lap —, Hidasnémetin keresztül nem járnak a vonatok s ezzel hosszabb időn át olyan légkört teremtettek, hogy a magyarok nem jönnek el hozzánk és viszont a cseh állampolgárok sem mennek Magyarországra. Arra kell törekedni, hogy az ilyesmi a jövőben meg ne ismétlődjék, m rt ez ugy a cseh köztársaság, mint Magyarország érdeke. Több lap döntőbíróság összeülését követeli a hidasnémeti ügyben. Menekülnek a fürdővendégek Prágából jelentik: A magyar—cseh határzárról elterjedt hirek a fürdővendégek százait arra indították, hogy gyorsan elhagyják az országol és igyekezzenek tul jutni a magyar határon. ítélet A szegedi kir. törvényszéktől B. 2339/1927/15. szára. A MAGYAR ÁLLAM NEVÉBEN. A szegedi kir. törvényszék mint büntető biróság sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt Nagy Sándor ellen Piroska János főmagánvádlónak 12. sorszám alatt iktatott vádiratában foglalt vád felett Vild Károly kir. törvényszéki tanácselnök mint elnök. ilr. Molnár István kir. törvényszéki biró és dr. Sehaffer Lajos kir. törvéniszéfcj biróA yaljurúat ¿r. üomtógs Ai-, bért kjr. törvényszéki joggyakornok mint jegyzőkönyvvezető résztvételével Piroska Jánosnak, mint főmagánvádlónak dr. Szécsényi István úgyvédnek mint főmagánvádló képviselőjének a szabadlábon levő vádlottnak jelenlétében Szegeden, 1927. évi augusztus hó 16. napján megtartott nyilvános főtárgyalás napján a vád és védelem i meghallgatása után meghozta a következő ítéletet: Nagy Sándor vádlott, 30 éves, r. k vallású, temesvári születésű szegedi 'Kistisza u 10. sz. a.) lakos, magyar állampolgár, nőtlen, hírlapíró, katonaviselt, gimn. érettg&üs yaa, teútoi LaiíS « néhai Majir- ílona. vagyon-