Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-06 / 125. szám

192« Junius B. Pfiyf» ov t no»« t fi Dr. MacQánszUy László tragédiába (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Machánszky László kórházi sebészfőorvos kedden este lakásának orvosi rendelőjében fehér gézből hurkot kötött a nyakára és megfojtotta magát. Megdöbbentő öngyilkosságának hire csak szerdán reggel terjedt el a városban. A tragédia általános részvétet keltett mindenütt, mert Szegeden alig volt ember, aki dr. Ma. chánszkyt ne ismerte és ne tisztelte volna. Pihenés a Margitszigeten Dr. Machánszky László idegbajban szenvedett. A túlfeszített munka teljesen felőrölte idegeit, a félületes szemlélésre azonban ez nem látszott meg rajta. Nagy erőfeszítéssel palástolta el feldúlt idegállapotát, úgyhogy kollégái és betegei semmit sem vettek észre. A túlfeszített munka következtében azonban pihenésre vágyott. Ezt hangoztatta hozzátartozói és kollégái előtt is, akiknek tanácsára május első napjaiban négyheti szabadságot kért és a margitszigeti szanatóriumba vonult. A szanatóriumi pihenés látszólag kedvező hatású volt. A mult hét szerdáján érkezett haza kipihenten, örömmel és munkakedvvel. Dicsérte a Szigetet és azt mondotta, hogy a négy hét alatt uj ember lett. Hazaérkezése után még néhány napig pihent, szinte ki sem mozdult ujszegedi villájából. Hétfőn reggel jelent meg először a közkórházban. Átnézte a betegek névsorát, majd meglátogatta őket. Szeretetteljes hangon beszélt mindenkivel. A súlyos betegeket kitartásra biztatta, a könynyebb betegekkel tréfálkozott. Hétfőn délután szokás szerint rendelt lakásán, kedden délelőtt pedig, szerdára már operációkat tűzött ki. Az utolsó nap Kedden délben még kiszaladt családjához Újszegedre, ott ebédelt. Szétnézett kertjében, majd délután három órakor visszament Feketesas-uccai rendelőjébe. A lakásán a házvezetőnő fogadta, akinek a főorvos kijelentette, hogy délután nem fo;)a.d senkit. Számadásait, iratait nézi ál és ezért ne zavarják. A házvezetőnőnek nem tünt fel gazdájának rendelkezése. Ebez ha: onló esefmár máskor is előfordult és igy készséggel tett eleget a parancsnak. • Este kilenc óra tájban azonban a házvezetőnő nyugtalankodni kezdett. A rendelő ajtajában belülről kulcs volt és a szoba le volt függönyőzve. Először halkan, majd hangosabban kopogott. Zőrgetésére választ azonban nem kapott. Erre már rosszat sejtett és telefonhoz rohant A íőorvos Újszegeden tartózkodó feleségének telefonált és azonnal hazahívta. A főorvos felesége néhány perc múlva a Feketesas-uccai lakásra érkezett. Néhány percig eredménytelenül zörgettek a rendelő ajtaján, majd a házfelügyelő segítségével betörték az ajtót. A rendelőben A rendelő teljesen sötét volt. Az ablakon íüggöny. A villany fényében kabát nélkül a szoba közepén feküdt dr. Machánszky LászlóArca. szed/rjeskék, vonásai eltorzulva. A nyakán hurokra kötve fehér géz Dr. Machánszkyné kiáltásaira összeszaladtak a házbeliek. A főorvos teste azonban már hideg volt. A halál már régebben beállott' Rendőri bizottság A tragikus öngyilkosság hirét először a közkórházba telefonálták meg, ahonnan először dr. Tóth Jenő közkórházi alorvos, a főorvos segédje érkezett meg. Dr. Tóth Jenő azonban már csak a bekövetkezett halált konstatálhatta, majd a megdöbbentő öngvilkosságot jelentette a rendőrségnek. A rendőrség részéről dr. Moldoványi László rendőrfogalmazó és dr. Jung Sándor tiszti orvos szálltak ki a helyszínre. A rendőri bizottság megérkezí'sével egyidejűleg Zombory János vizsgálóbíró is megjelent a lakásban. A rendőri bizottság a holttest megvizsgálása után kétségei kizárólag megállapította, hogy dr. Machánszky önkezével vetett véget életének. Nyakára fehér gézt csavart és a szoba közepén, álló helyzetben a hurkot óriási erővel megrántotta. • A halál azonnal bekövetkezett, Két levél A rendelőszoba asztalán két levelet találtak. Egyiket feleségének, másikat pedig a rendőrségnek irta. A feleségének irt levélben megírta, hogy munkaképtelenné vált. — Bocsássatok meg — irta —, nem tehettem másként. Az élet ölt meg. A rendőrséghez irt levelében bejelentette, hogy életétől szabad elhatározásából vált meg és haláláért senki sem felelős, miért is kéri a boncolás mellőzését. A rendőri bizottság első feltevése az volt, hogy a főorvos meg is mérgezte magát. A feltevés azonban nem bizonyult valónak, mert kétségen kivül megállapították, nogy a haiálát önfojtás okozta. Elete, munkája Dr. Machánszky László 1879-ben született Nyíregyházán. Ott végezte el középiskoláit is. Orvosi oklevelét 1903-ban a budapesti tudományegyetemen nyerte. Két évig a budapesti közkórházak különböző osztályain működött és ez idő alatt már kiváló általános orvosi képzettségre tett szert. 1905 nyarán Boros József néhai igazgató-főorvos, aki fc kor vette át a szegedi közkórház vezetéséi, hívta le maga mellé segédnek. így Szegeden az uj, modern orvosi éra szorosan az ő nevével és működésével is összefügg. Négy évig mint segédorvos állt a közkórház szolgálatában, majd 1909-től 1925-ig mint a kórház rendelő főorvosa dolgozott tovább fizetés nélkül, önzetlenül, önfeláldozóan. Minden iean Angeló Maria Jacobini ragynnó Mln6uleHelség btlIUAno filmje, « Megcsalt asszony Ciak lelnntleKnex' Pí-nle*». KonA évben szabadságát külföldi egyetemeken töltötte, hogy magát tovább képezze. A világháborúban mindjárt az első napokban a szegedi honvédhadosztállyal hadba vonul s mint a hadosztály egészségügyi intéze. tének sebésze fejt ki áldásos működést Prze• mysliben hadi, oj ságba került és onnan Í917ben mint csere,ogoly került vissza. Az ideköltözött egyetemen nagy elfoglaltsága mellett a műtői oklevelet is megszerezte. Mint ember kedves, szívélyes, mini orvos humánus é* példátlanul lelkiismeretes és odaadó, mint sebész szerencsés kezű- Tisztelőinek, barátainak és meggyógyított hálás beteg inek száma számtalan. Amikor 1925-ben a tragikus véget ért dr. Boros József helyére, sok, jeles pályázó mellett, a közkórház osztályos főorvosi állását elnyeri, e kinevezést az egász Város osztatlan öröme és megnyugvása kiséri. Kinevezése után a kijavított, ujjólag berendezett, most már a modern egészségügy minden követelményének megfelelő közkórházban még fokozottabb, fáradságot nem ismerő, páratlan energiát kifejtő munkához fog; kevés személyzettel, kevés segédmunkaerővel csakhamar osztálya betegeinek és műtéteinek száma a kétszeresre növekszik. E .nagy, igen gyakran éjjelt nappallá tevő, elfoglaltsága mellett időt szakit magának a továbbképzésre, társaságban mind kevesebbet fordul meg, szabadidejét olvasással, tanulással tölti. Munkáját szerencse kiséri, lelkes hiveínek, meggyógyított betegei, nek tábora napról-napra nő, neve fogalommá válik, messze vidékek betegei keresik fel gyógyulást keresve és gyógyulást találva. És most, amikor mindent elért, ami számára elérhető volt: hírnév, szerencse és munkájával járó — orvosnál ma oly ritka — anyagi gondoktól való szabadulás szegődött hozzá, az emberfeletti munkában kimerült test és lélek megtorpan és egy végzetes pillanatban váratlanul önkezűleg töri ketté pályafutását Szerencsétlen családja, rokonsága, kartársai, nagyszámú tisztelői és betegei megrendülve állnak e kifürkészhetetlen tragédia előtt. A temetés A mélyen gyászba borított család intézbedé. sére temetése csütörtökön délután öt órakor lesz a Feketesas-ucca 20. alatti gyászházból. Szerdán hirdették ki az Ítéletet Wimmer Fülöp és Keller Mihály pőrében Mindkettőjüket bűnösnek mondották ki, Wimmert 600 pengőre ítélték, Keller terhére nem szabtak ki büntetést (A Délmagyarország munkatársától) | A szegedi járásbíróságon dr. Hajnal Ernő járás- j biró szerdán tárgyalta ismét Wimmer Fülöp és Keller Mihály régóta húzódó kölcsönös rágalmazási pőrét. Az ügy előzményei még évekkel ezelőttre húzódnak vissza. Az ellentétek a Szegedi Munkaadók Szövetségének ülésén robbantak ki, ahol Ketter Mihály, a Szikra gyufagyár igazgatója, egy alkalommal elpanaszolta, hogy Wimmer Fülöp saját gyárára vonatkozólag a Munkaadók Szövetségének határozatát nem tartja kötelezőnek. Egy későbbi sztrájk alkalmával a Munkaadók Szövetsége ismét értekezletet tartott. Az értekezleten Wimmer távollétében, a Kendergyár képviseletében Faragé Lajos igazgató jelent meg. Az értekezleten Keller Mihály is felszólalt és kijelentette, hogy Wimmer helyettesével a szövetség nem juthat megállapodásra, mert ha a gyár érdeke ugy kivánja, Wimmer azt nem akceptálja. Keller ez alkalommal még más éles kitételt is használt Wimmerrel szemben. A Munkaadók Szövetségének ülése után Faragó igazgató a gyűlésen történteket közölte Wimmerrel, aki erre azonnal levelet irt Kellemek és aljas rágalmazónak nevezte, A levél után Keller Mihály rágalmazás cimén feljelentést tett Wimmer Fülöp ellen. A szegedi járásbíróságon már többször tárgyalták az .ügyet. Az egyik tárgyalás alkalmával Wimmer viszon vádat emelt Kellec ellen. A szerdai főtárgyaláson a bíróság Wlníer Gézát hallgatta ki^ aki a szövetség ülésén történtekről tett vallomást. A vádbeszéd után Wimmer felmentését kérte és kijelentette, hogy ő mint a kamara elnöke, kényszerülve volt arra, hogy a levelet megírja, meri nem hagyhatta szó nélkül a kilételeket. A bíróság ezután Ítéletet hirdetett- és Wimmer Fülöpöt rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki és ezért 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Bűnösnek mondotta ki a járásbíróság Keller Mihályt ls, de büntetést nem szabott ki terhére. Az ítélet ellen a felek felc^bezéseket jelentettek be.