Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-06 / 125. szám

OftLMA GYAKOTîRZAG 1929 Junius 6. ban minden agrárius arról panaszkodik, hogy rá­fizet Tessék áldozatokat hozni, versenyképessé tenni a gazdatársadalmat. Tabularázát kell csi­nálni a hitelkérdésben konvertálásokkal, még az aratás előtt. Szociális szempontból egy társadalmi rend csak ugy tartható fenn, ha a kormány minden munkára jelentkezőnek munkát tud adni. A revíziót csak nagyobb vonzóerő staluálásával tehet elérni, ehez a mezőgazdaság fellendítése szükséges. Ha összeülne egy bizottság, az állam költségvetéséből annyit tudni megtakarítani. hogy mindenre jutna pénz. (Ugy van, ugy van, minden oldalon.) Az országban óriási az elégedetlenség. Beck Lajos a következő szónok: Mezőgazdasági termelésünk útjában áll a mi tragikus sorsunk kvalitástermelés nélkül nem vagyunk versenyké­pesek a külföldön. Viszont a kvalitástermeléshez minden téren olyan beruházások szükségesek, ami­hez nincs elegendő tőkéjük a gazdáknak. Pelrovleg György az állami ménesek ügyéről beszélt. N'eubauer Fcrcnc azt teszi szóvá, hogy valóságos pánik uralkodik a búzaárak terén. A legerélyesebb rendszabályokkal kell megszüntetni ezt a pánikot. Szünet után gróf Keglevlch Gyula, Krisztián ímre, majd Schandl Károly szólalt fel. Lukács György a gyümölcstermeléssel foglal­kozva, ismertette a gyümölcskivitel lehetőségeit Csík József a mezőgazdasági munkások foglalkoz­tatását sürgette. Simon András és Palaesi Dénes felszólalása Után a Ház a földmivelésügyi tárca költségveté­sét elfogadta. Elvetették Vértes Vilmos István ha­tározati javaslatát a szikes talaj megjavításáról. Ezután áttértek az interpellációkra. Gál Jenő mondotta el először interpelláció­ját a buza áresésének tárgyában a földmi­velésügyi, kereskedelemügyi és a gazdasági miniszterhez. Hosszasan fejtegette mennyi gaz­dasági érdek fűződik a buza normális árala­kulásához. Elismeri, hogy az áralakulás vi­lággazdasági tényezőktől függ. főleg az aníe­rikai piacoktői, de olyan gazdaságpolitikai be rendezést kell teremteni nálunk, amely md­lett feleslegeinket el tudjuk adni. Bnd János miniszter válaszolt az interpel­lációra. A felszólalásból az a hang csendül ki, mintha a kormány volna felelős ebben a kérdésben. Kereskedelmi szerződéseink sem­mi gátat sem vetnek a buzakivitelnek. A vi­lágpiac hatása alatt állunk. Nem akarja a tőzsdét indokolatlanul támadni, de a vérke­ringésében is vannak zavarok és ez már egészségtelen dolog. Tárgyalásokat folytat, hogy a tőzsde autonómiájának keretén belő/ nem kormánybeavatkozással, hanem kormány­befolyással megszüntethesse az összes hiba­forrásokat. Gál Jenő a választ nem veszi tudomásul. Kérdi, miért nem kötötték meg Németország­gal a kereskedelmi szerződési, Bud János miniszter kijelenti, hogy Né­metországgal a tárgyalásokat megkezdték a kereskedelmi szerződés érdekében, de foly­tatni mindaddig nem lehet ezeket; amig Né­metország közvetlen szomszédjával, Lengyel, országgal meg nem egyeseit. Az ülés negyed 8 órakor ért véget. Gróf Ambrózy Lajos bécsi magyar kövei automobil baleseie Bécs, junius 5. Gróf Ambrózy Lajos magyar kö­vetet ma délután automobilbaleset érte. Autóján hazafelé tartott. Amikor a Herrengasseből a Bank­gassebe fordult be, hátulról egy másiíi autó neki­nek falához vetette A követ, aki egyedül ült autó­jában, a hirtelen odaütődés következtében meg­sebesült- Balkarján az izom megsérült és más könnyebb természetű sérülést is szenvedett, vala­menl kocsijának és azt a Nemzeti Bank épületé- \ mint könnyebb természetű idegsokkot kapott. »A magyar operavándoríársaság« ierve a miskolci kulturális kongresszus előli Somogyi polgármester és Móra Ferenc a kongresszuson - »Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége« alakult Miskolc, junius 5. (A Délmagyarország tu­dósítójától.) Ma délután kezdődött a tiszán­túli városok kulturális szövetségének kong­resszusa. Dr. Somogyi Szilveszter szegpdi pol­gármester elnökölt, aki üdvözölte a megje­lenteket. A minisztériumok képviselőinek felszólalása ntán dr. Neudtwich Andor pécsi polgármes­ter azt hangoztatta, hogy a decentralizációt csak az összes vidéki városok bevonásával le­het elérni, mire a kongresszus kimondta, hogy a szövetség címe ezentúl Magyar Vidéki Vá­rosok Kulturális Szövetsége lesz. Ezután dr. Radnai Miklós, az Operaház igazgatója ismertette ismeretes tervéi »a ma­gyar operavándortársaságról«. Részletesen "rej­tegette elgondolását, amely szerint 20 magán­énekest szerződtetne 120—150 ezer pengős költ­séggel, 37 zenekari tagot 120.000 pengővel, 20 tagu énekkart 60.000 pengővel, a vezető­ség és irányítás költsége 80.000 pengő lenne, mig műszaki személyzetet nem kellene szer­vezni, mert azt a helyszinen is lehet kapni, összesen szerinte í'rO.OOO pengős évi költséggel dolgozna a staggione, amelyre szerinte 300 estén 300.000 pengőt lehetne bevenni, úgy­hogy mindössze ÍM.000 pengő deficit mutat­kozik, amit pedig annak a 10—15 vidéki vá­rosnak kellene pótolni, ahol az operastaggione látszana, Radnai szerint kétszer 10, háromszor 7 és négyszer 5 napot tölthetne egy-egy helyen a staggione. Reflektál az ingyenes utazásra és a vidéki városoktól kérné a zenekar és a statiszták ingyenes elszállásolását. Hodobay miskolci polgármester szerint ké­tes, hogy a tervet ki lehetne vinni, mert a kö­VilághirO BÉKEIDŐK! Dr. Schfeussner foto-filmje Liebmann láis&eréssnél. zönség egyrészt nem bírná egyfolytában a 10 előadást, másrészt pedig ez a helyzet el­vonná a közönségei az állandó, a drámai előadásoktól. Somogyi szegedi polgármesternek is ha­sonló aggodalmai vannak, mert a közönség nem birná a megterhelést, Radnai ismét felszólalt és kijelentette, hogy az ő meggyőződése szerint a staggione ven­dégszereplése nem veszélyeztetné a drámai előadások látogatását. A kongresszus végül kiadta a tervet az el­nöki tanácsnak, amely érintkezést keres ebben az ügyben a kultuszminisztériummal is. Dr. Verzár Frigyes debreceni egyetemi ta­nár és dr. Bencs Kálmán nyíregyházai pol­gármester a városközi hangversenyekről tar­tottak előadást. Dr. Vasváry István debreceni polgármes­ter a városi kulturházak jelentőségéről be­szélt Bank Sándor kereskedelmi iskolai igazgató »A magyar városok és a könyv« címen tartott előadásában kívánatosnak tartotta, hogy min­den város a közművelődési célokra költségve­tésében beállított összeg 1 százalékát könyv­vásárlásra t'ordilsa. Szabó Jenő kecskeméti főjegyző az egyes városok vezetőinek vendéglátásáról terjesztett elő határozati javaslatot. Dr. Kogulowitz Károly szegedi egyetemi ta­nár »Az egyetemek és a városi kultura« cím­mel tartott előadást, melyben az egyetemek­ben rejlő nagy kulturális értékről és az egyes városok kapcsolatairól szólott. Este zenei ünnepet tartottak, amelyen Móra Ferenc tartott remek sikerű humoros keretek kőzött előadott komoly kulturális előadást. A kiváló írót hosszasan ünnepelték. A program során szerepelt Ocskayné Hilbert Janka is, akinek csengő áriáit lelkes tapsokkal jutal­mazták. A kongresszus csütörtökön folytatja tanács, kozásait. József Ferenc főherceg és Unna főhercegnő Szegeden (A Délmayyarország munkatársától.) Szer­dán délután félhatkor Szegedre érkezett Jó. zsef Ferenc főherceg és Anna főhercegnő. Az állomáson dr. Aigner Károly főispán és fele­sége fogadta a főhercegi párt, akik minden hi­vatalos program nélkül jöttek Szegedre. Meg kívánták ugyanis szemlélni a most folyó sze­gedi építkezéseket és a most létesített uj in­tézményeket Aigner főispán társaságában a főhercegi pár az esti órákban végigjárta a Templom-teret, megnézte a fogadalmi templomot és az uj klinikákat, majd mintegy félórát tartózko­dott a Szegedi Csónakázó Egylet tiszai csó­nakházán. A főhercegi pár Glattfelder Gyula megyés­püspöknél szállt meg és a csütörtök reggeli gyorsvonattal utazik vissza rövid szegedi tar­tózkodása után Budapestre. Ferencváros—III. ker. 2:1(2:1) (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A. Ferencváros szerdán délután kissé unott játék után biztosan győzte le az óbudaiakat A játékosok nem nagyon erőltették a gólesöt, de a III. kerület is erősen ellenállt. A zöld­fehérek csütörtökön reggel indulnak Délame­rikába. A kassai cfgánypör Kassa, junius 5. A cigánypör mai tárgyalásán először felolvasták Borkuton tegnap tartott hely­színi szemle jegyzőkönyvét, amely elmondja, hogy Filke Sándor a bíróság tagjait keresés nélkül mind­járt el ludta vezetni a gyilkosság helyére és a szembesítéskor kereken vádolta .Ribár Bélát és Hudákot, hogy nekik is részük volt a gyilkosság­ban. Ribár tagadta ezt és megmaradt amellett, hogy ő csak a völgyben őrködött. A helyszíni szemlével igy végzett a biróság és megkezdte a tanúkihallgatásokat a Kocserha-há­zaspár meggyilkolásának esetében. Az első tanú Rákos János makranci tanitó, aki előadta, hogy két iskolásgyermeket küldött a favágó-házaspárhoz, hogy jöjjenek be hozzá fát vágni. A gyermekek visszajöttek és azt mondták neki, hogy az ajtót zárva találták^ zörgettek, de nem volt otthon senki, ő erre a kocsist küldte ki Kocserháékhoz.. A ko­csis is döngette az ajtót, mikor pedig gyanúsnak találta a dolgot, befeszítette és meg alália a két holttestet. Krejcsi Vacláv csendőrfőhadnagy ,aki a nyo­mozást vezette, az elnök kérdésére elmondja, hogy Filke töredelmesen bevallott mindent és megne­vezte bűntársait, akik szintén beismerték bűnüket, csak Ribár Pál tagadott. Délig tartott a csendőrök kihallgatása, akik egytől-egyig azt vallották, hogy egy ujjal sem bántalmazták a vádlottakat Pollicer József szepsii városi képviselő is megerősíti ezt, pedig neki tudnia kellene az esetleges verésekről, mert ő volt a tolmács, mikor a cseh csendőrök vallatták először a gyanús cigányokat Mikor ezt mondja a tanú, Ribár, Hudák és Csiszár egyszerre kiált közbe: — Te még jobban vertél minket, mint a csendőrök! A tanú hangosan nevet

Next

/
Oldalképek
Tartalom